Uj Nemzedék, 1933. május (15. évfolyam, 98-122. szám)
1933-05-02 / 98. szám
Kedd, 1933 május 2. UJNemzedék Hétezer osztrák Budapestet, de a bécsi csodacsapat még sem tudott győzni „Hopp tini“, „Huj, huj, hajrá“, egy-egy gól, húsz hordó sör és 36 000 néző az üllői úti stadionban Vasárnap mindennél jobban bebizonyosodott, hogy a magyar idegenforgalom fellendítésének egyik legnagyobb tényezője: a sport. Különvonaton, autóbuszon és autókon 7000 osztrák jött Budapestre, hogy a Bécsben kitűnően propagált magyar főváros szépségeiben gyönyörködjék és megtekintse az immár legendává fejlődött osztrák ,Wundermanschaft harcát a magyar futballválogatottal. Már szombaton megkezdődött az osztrákok budapesti bevonulása, vasárnap délben pedig „osztrák megszállott terület“ volt a budai Vár, a Duna-korzó és a nagykörút, majd később az Üllői úti stadion. A bécsiek úgy látszik „alaposan“ tanulmányozták Budapestet, mert délután, amikor kimentek az Üllőiúti sporttelepre, hogy helyeiket elfoglalják, a szokottnál is kedélyesebben viselkedtek. A Springerszobor körüli póttribünökre helyezték el az osztrákokat, akik csakhamar fölfedezték a büffét, acsapfadért hordót és víg sörözés közben várták a nagy mérkőzés kezdetét. Bizonyos, hogy az osztrák vendégek is hozzájárultak ahhoz, hogy az Olipi úti vendéglős ez alkalommal ihász hordó sört adott el és az is bizonyos, hogy a jó" bécsiek" ajkairól lázért hangzott el hangosabban a csatakiáltás, amikor pályára lépett az osztrák csapat, mert a déli borozgatás után mégis csak visszatértek a csöriváshoz. Egyébként isnagy idegenforgalma volt a mérkőzésnek, mert Németországból és Olaszországból foglaltak le többen jegyet, azonkívül a megszállt területről külön autóbuszok hozták a közönséget a meccs megtekintésére. Itt volt a magyar vidék is, különösen Debrecenből jöttek számosan és ez érthető is. A magyar csapatban három debreceni játszott: Teleki, Markos, Eőry. Tőlük várta mindenki a magyar gólokat. 30.000 néző foglalta el a tribünöket (magyar nézőrekord beállítva). Ilyen nagyszámú közönség már régi nem volt magyar sporttelepen. A társadalom minden rétege képviselve volt a nézőseregben és impozánsan nagy lelkesedéssel, szeretettel buzdította a magyar játékosokat. Amikor a már ismertetett összeállításban startoló magyar és osztrák tizenegy az olasz Barlassina sípjelére megkezdte a meccset, egyszerre felharsant a buzdítás: — Huj, huj, hajrá! Tempó magyarok! És fergetegszerűen megkezdődött a magyar támadás . . . Sárosi rúgta előre a labdát, aztán Teleki, Eőry, Titkos mennek előre, de az osztrákok szerelnek és máris Sindelarnál van a labda. Most megjött az osztrákok hangja. Mintha húszezren lennének, úgy kiabálnak: — Hopp auf! Hopp auf! Sindelar „driblizik“ a labdával és mielőtt tovább adhatná, tankszerben érkezik Korányi, meglöki Sindelart és elveszi a labdát. Ez nem tetszik az osztrák „sógoroknak“. A közelünkben egy nagybajuszú osztrák hamisítatlan bécsi dialektusban mondja magyar szomszédjának: — Hogy jön ahhoz a Korányi, hogy meglökje a Sindelart. Tudja ki az a Sindelar? A világ legjobb csatára, Angliába is hívták, de ő Bécsben marad, ahol a nevéről elneveztek virstlit, vipőpasztát, fogkefét, szappant, fogpasztát és van már Sindelar-mézeskalács is .. . Általában a bécsiek akkor örültek a legjobban, ha Sindelarnál volt a labda, aki valóban nagy futballművész és mint ilyen vigyáz is a lábikrásra, nehogy rálépjen valaki. Tíz perces játék után kissé elcsendesednek a vendégek és a magyar tábor lesz hangosabb. Mi támadunk. Jól esik nézni a tribünről, amikor a csatáraink egyik támadást a másik után indítják a bécsi kapu ellen. A labda azonban nem akar engedelmeskedni és a 12. percben szerephez jut az osztrák kapufa, amelynek ma sokat köszönhetnek a bécsiek. Az első félidőben négyszer is a kapufa mentette meg az osztrákokat a biztosnak látszó magyar góltól. Nem volt szerencsénk. Az izzó támadások csak szalmalángnak bizonyultak és a hideg ésszel és jó idegekkel rendelkező bécsiek, a nagy futballtaktikusok, nyomultak mindinkább előtérbe. Most már a mi védelmünknek is szerencséje volt, mert az osztrákok sem tudták góllá értékesíteni a kínálkozó helyzeteket. Közben Szabó háromszor egymás után nagy bravúrral ütötte el a labdát a magyar kapu elől, a 35. percben azonban az ő hibájának köszönhetik az osztrákok a góljukat. A hütteldorfi Ostertmann váratlanul a szélről kapura lőtte a labdát, amit az idegeskedő Szabó beengedett. Tomboltak az osztrákok és a Springer-szobor körül piros-fehérpiros szinti zászlóerdő üdvözölte a bécsiek gólját. A magyar nézők pedig nagy átváltozáson mentek keresztül. Az optimisták pesszimistákká szomorodtak... Még két Markos-beadás következik, amit a belső csatárok elügyetlenkednek és vége az első félidőnek. Félidő: 1:0 az osztrákok javára. A játék másik része azzal kezdődik, hogy Cseh II. bombalövését megint a kapufa tartóztatja fel. A későbbiekben azonban a három belső csatár nagyon gyenge szerephez jut. Teleki nem tudja már irányítani a csatársort, a legjobb labdákat is, amit a fedezetektől kap, elrontja, mindig hátrafut és Eőry, az újdonsült debreceni csatár is egyenlőre csak ígéret. A három belső csatár nem tud megbirkózni a masszív osztrák védelemmel. Amikor egymásután a belső csatárok rontanak, a tribünről többen bekiáltanak: — Toldira volna itt szükség ... Az osztrák támadások technikásabbak és észszerűbbek, mint a mieink, de Korányi és Biró a fedeletek támogatásával meg tudja akadályozni az osztrák támadások kialakulását. • A második félidőben Sárosi Mock és Sindelar fölé kerekedik, de hiába adja előre a passzokat, alig, hogy a magyar csatárokhoz kerül a labda, az osztrákok mindjárt elveszik tőlük. A 21. percben pillanatokra megdöbben a tribünök népe. Mi támadunk. Kavarodás az osztrák kapu előtt és a magasbaszálló labdára egyszerre ugrik fel a két osztrák, Moek és Sesta, összeütik a fejüket és Sestának a homlokán egy régi sebe felszakad. Fejét elborítja a vér, elájul. Sestát kiviszik, de néhány perc múlva bekötözött fejjel visszajön és továbbharcol. Most van csúcspontján az osztrák-magyar futballcsata. Áll a harc és úgy látszik, mintha az osztrákok mégis csak győztesként vonulnának le a pályáról, öt perccel a befejezés előtt azonban Markos a hátulról kapott labdát a kapu felé vágja. A bekötött fejű Sesta elhibázza a labdát, és így az a kapufáról bepattan a hálóba. Kiegyenlítettünk. 1:1. A közönség éljenez, tapsol. Nem tudott győzni Budapesten a csodacsapat. Az eredmény a játék képe után ítélve reális. Igaz viszont, ha az első félidőben a magyar csapatnak szerencséje lett volna a góllövésekben, máskép alakulhatott volna a helyzet. Az osztrák csapat mentsége: öten hiányoztak a „Wundermannschaft“ standard tagjai közül. Kétségtelen, hogy a közönség többet várt a magyar csatársortól, nem vitás azonban, hogy minden játékosunk nagy akarással, szívvel, lélekkel küzdött. A mai helyzetben a sérülések után nem lehetett jobb csapatot kiállítani. Az FTC klubházának terraszán végignézte a mérkőzést Hóman Bálint kultuszminiszter, Lázár Andor igazságügyminiszter, Rakovszky Iván a közmunkatanács elnöke, Kelemen Kornél az OTT elnöke és Huszár Aladár főpolgármester. A notabilitások családjukkal jöttek el és a miniszterek fiai informálták a meccs különböző helyzeteiről az édesapjukat. Ezen a téren különösen Huszár Aladár gimnazista fia vitte a főszerepet, a mérkőzés után Hóman Bálint kultuszminiszter elmondotta az Új Nemzedék munkatársának, hogy rá különösen a tömegek hazafias érzése volt hatással, amikor ezren és ezren a magyar győzelemért lelkesedtek és drukkoltak. Lázár Andor igazságügyminiszter kijelentette, hogy ha legalább egy áttörő erejű csatárunk lett volna, okvetlenü megnyerjük a meccset, mert nagyobb volt bennünk az elán, mint az osztrákokban. Kelemen Kornél, az OTT elnöke, úgy nyilatkozott az Új Nemzedéknek, hogy egy szép tavaszi délután emlékeivel távoztak el a vendégek az FTC Joubházának, tér-rasszáró. Még jobban esett volna azonban, ha a várt magyar győzelem bekövetkezik. Mindenki szépen dolgozott és elismerés illeti a fiukat, a baj csak az volt, hogy a magyar csatárok billiárdozták. — Addig tologatták a labdát csatáraink — mondotta Kelemen Kornél — ami az osztrákok elvették tőlük. Erélyesebb akciókra lett volna szükség. A billiárdozás helyett... P. K. 3 44204 a telefonszáma Gróf Károlyi Imre Mamzsabég-i Parcellázási Irodájának. Ön nemcsak családi otthont létesít hanem plotfit ,s díjmentesen biztosíttatja, ha telket vásárol Hamzsabégtelepen(Érd) Pompás termő gyümölcsösök, szőlőterületek, vadregényes erdős részek. Óriási strandfürdő gyönyörű őserdős parkban. Olcsó árak 4—8 évi részletfizetésre. Május 7-től minden vasár- és ünnepnapon ingyenes autóbuszjárat VII., Erzsébet körüt 14 alatti városi irodánktól. Autóbuszok indulnak: délelőtt —11-ig és délután 3 órakor. Telefon 44—2—04 >»WVW»<W<WVWWW»V»W»WVWI CL15.0 éiAM éöxcAneA 122 feteaége vloJU A világ legöregebb embere egy Badik Agha nevű beiruthi török, aki hat évvel a francia forradalom kitörése előtt született. Százötven év alatt százhuszonkét felesége és száztizenkét gyermeke volt, egyeneságú leszármazottjainak száma meghaladja az ezret. Különös szeretettel emlékszik meg egyik kedvenc feleségéről, aki az amerikai polgárháború idején halt meg , akitől tizenöt fia született. „Ez volt az igazi derék élettárs. A mai aszszonyok nem érnek egy fabatkát sem“ — szokta volt mondani. A fényesen átalakított Kellippeissien Aréna út 106. délután és este hanplaiss zene tánc a sörkertben olcsó ételek és italok. Társas összejövetelekre előnyös árak.