Uj Nemzedék, 1933. szeptember (15. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-01 / 198. szám

Az álmos Tisza partján nagy mozdulatlanság feküdt el száz évvel ezelőtt. Néma füzesek között, hosszú idő alatt rö­vid utat téve kanyargóit a legma­­gyarabb­­folyó. Kövér halak benne, bőséges mezők, kérődző gulyák, ke­leti nembánommal a r­egrendíthe­­tetlen ősi nyugalom m­ellett megma­radó és elmaradó népek a partjain. Széchenyi kellett hozzá, hogy fel­verje a csendet s a munka ritmusát, az alkotás lázát vigye bele ebbe a minden mindegy, a majd lesz vala­hogy atmoszférába. A nagy alkotásoknak soha nem volt folytatásuk. A legnagyobb reál­­politikus mérföldes lépéseit nem bírta követni az utókor. Az álomkór újra ráfeküdt a Nagyalföldre. Nagy erők maradtak parlagon. A vizet, amely ha megduzzadt, rombolt, ha megapadt, lustán kanyargott tovább, nem fogták dologra. Nem cipelt bú­zát, állatot a hátán, nem öntözött -tikkadt földet. Bontatlan energiáit emberkéz nem kapcsolta be a ma­gyar gazdaságon át a világforga­­lomba, pedig az alkotáshoz pénz és kéz is lett volna, amennyi kellett. Híd,­­út, csatorna, raktár — lesz most már, Ígéri a Széchenyi-emlék­­úton járt kormány. Eltüntetjük a zátonyokat, átvágjuk a­ kanyarodó­kat, hajózhatóvá tesszük a felső Ti­szát. Gátakat építünk, hogy ne ke­rüljön minden tavasszal ezernyi ezer hold víz alá s ne pusztuljanak el minden évben újra a falvak, amelyeket a tehetetlenség védtele­nül szolgáltatott ki az áradásnak. Köves utak vezetnek majd a Tiszá­hoz. Kikötők, rakodók, élet, mozgás, bekapcsolódás a gazdasági élet áramkörébe, amely előbbrejutást, fejlődést, boldogulást jelent. Tehát az álmos korszak megsza­kítása a program. A Széchenyi-reál­­politika lesz a vezérmottó. A gaz­dag országban is ez kellett. A sze­gény ország meg elpusztul enélkül. Erre van szükség, ez kell. De — gyorsan! Már ma, nem is holnap. Ne ankétek cirkalmazzák végelátha­tatlan tanácskozásokon, hogy hol is lesz a híd, merre menjen az út, hol történjék az átvágás, hol épüljön a kikötő. Ne protekciójárás legyen be­lőle, ne képviselők kerületi érdekei­nek mérlegelése. Hanem cselekvés. A föld nemsokára aludni tér. Százezernyi kéz szabadul föl újra. Munkára váró kéz, kenyérre éhes száj. Ne tűnjön el nyomtalanul a fogadkozás, mint a hajóverte hul­lám a Tiszán, m­int az alkonyati nap tűzijátéka, amely ünnepi bíborba öltöztette a tetteket váró síkságot­. Erőt és lendületet követel a meg­nehezült élet és gyorsaságot, mindig csak gyorsaságot! Minden energiát ki kell hozni a földből, vízből, em­berből. Kihozni és értékesíteni. Jól. Rögtön. Hajón, vasúton, autón, itt­hon és külföldön. Erre kell beállí­tani a politikát és a csonka ország minden gazdasági erejét. Erre mu­tat Széchenyi példája és ez a Szé­­chenyi-emlékhajózás legnagyobb ta­nulsága. Jt) Li *33 AUG. 3­1 ' ^ IDŐ: FORD Újból felhősebb lesz. Sok helyen esni Is . JJ le akarja gázolni Rooseveltet ? Elfelejti, fog. A hufok nem változik lényegesen. spy hogy most Roosevelt ül a­­ volánnál... Budapesten ma tiz órakor 20 C van (//Nemzedék Budapest, 1933 szeptember /. péntek ^ R # XV. évfolyam, 198. szám Szentesen felbukkant az első harnis kiviteli engedély M­arienbadban agyonlőtték L­essing német egyetemi tanárt A gyilkos létrán mászott is­ a hálószobába Prága, augusztus 31. Ma éjszaka Marienbadban is­meretlen tettesek súlyosan megsebe­sítették Lessing Tódor dr. volt német egyetemi tanárt, aki évek óta lakott a híres cseh fürdő­ben. A gyilkosok létrát támasztot­tak a professzor lakásának, az úgy­nevezett Gyopár-villának falához és a nyitott ablakon keresztül be­másztak a hálószobába,ahol több revolverlövést adtak le Les­­singre és elmenekültek. A tanárt több golyó érte. Nyomban kórházba szállították és műtétet végeztek rajta, de felgyógyulá­sához semmi remény n­in­­csen. Azt hiszik, hogy politikai merényletről van szó, gyanítható, hogy ő volt a tettes. A letartóztatott nevét a rendőrség titkolja. A merénylet óriási fel­tűnést keltett, még az éjszaka meg­élénkültek Marienbadh utcái s a pol­gárok és a vendégek az utcán tár­gyalták a professzor halálának kö­rülményeit. Lessing tanár politikailag expo­nált személyiség. Amikor Hinden­­burgot 1924-ben első ízben jelölték a köztársaság elnökségére, Teodor Lessing a hannoveri ai­negyetem tanára volt s a jelölés hírére cikket irt a Prager Tagblattba, amelyben bántó kitételek is voltak Hindenburg személyére vo­natkozólag. Ez annak idején nagy feltűnést keltett s Lessingnek tá­voznia kellett katedrájáról. A pro­fesszor Hitler uralomrajutása után, március 5-én elhagyta Németorszá­got és visszatért a zsidó hitre. Azóta Marienbadban élt, ahol leányotthont akart alapítani. Éjjel 1 órakor meghalt Lessing tanár Marienbad, augusztus 31. Szerda este fél 10 órakor a ma­­rienbadi Edelweiss-villában agyon­lőtték Teodor Lessinget, a hannoveri műegyetem volt tanárát. A merény­let, amely m­ég tegnap este az egész várost izgalomba hozta, következőkép folyt le: Az ismeretlen tettes létrát támasz­tott a villa falához, felkúszott Les­sing szobájához és az ablakból két lövést adott le, amelyek közül az egyik bal halántékán érte a tanárt és behatolt az agyába. A ta­­nár felesége a lövés zajára a szom­széd szobából elősietve már eszmé­letlenül találta az urát. A tettes addigra elmenekült Lessinget a mentők azonnal kórházba vitték, ahol éjjel egy órakor kiszenve­dett A rendőrség azonnal az egész le­génységet mozgósította s a nagy apparátussal megindított nyomozás még az éjjeli órákban azzal az eredménnyel járt, hogy letartóz­tattak egy soff­őrt, akiről az Nyomon van a rendőrség Prága, augusztus 31. Az államrendőrség a merénylet­ről a következő hivatalos je­lentést adta ki: Tegnap Marien­badban ismeretlen tettes meggyil­kolta Lessing Tivadar tanárt. A gyilkos az Edelweiss-nyaralónak, a tanár lakóhelyének, falához hosszú létrát támasztott, azon felmászott , az ablakon keresztül rálőtt az író.

Next