Uj Nemzedék, 1933. szeptember (15. évfolyam, 198-222. szám)
1933-09-01 / 198. szám
Az álmos Tisza partján nagy mozdulatlanság feküdt el száz évvel ezelőtt. Néma füzesek között, hosszú idő alatt rövid utat téve kanyargóit a legmagyarabbfolyó. Kövér halak benne, bőséges mezők, kérődző gulyák, keleti nembánommal a regrendíthetetlen ősi nyugalom mellett megmaradó és elmaradó népek a partjain. Széchenyi kellett hozzá, hogy felverje a csendet s a munka ritmusát, az alkotás lázát vigye bele ebbe a minden mindegy, a majd lesz valahogy atmoszférába. A nagy alkotásoknak soha nem volt folytatásuk. A legnagyobb reálpolitikus mérföldes lépéseit nem bírta követni az utókor. Az álomkór újra ráfeküdt a Nagyalföldre. Nagy erők maradtak parlagon. A vizet, amely ha megduzzadt, rombolt, ha megapadt, lustán kanyargott tovább, nem fogták dologra. Nem cipelt búzát, állatot a hátán, nem öntözött -tikkadt földet. Bontatlan energiáit emberkéz nem kapcsolta be a magyar gazdaságon át a világforgalomba, pedig az alkotáshoz pénz és kéz is lett volna, amennyi kellett. Híd,út, csatorna, raktár — lesz most már, Ígéri a Széchenyi-emlékúton járt kormány. Eltüntetjük a zátonyokat, átvágjuk a kanyarodókat, hajózhatóvá tesszük a felső Tiszát. Gátakat építünk, hogy ne kerüljön minden tavasszal ezernyi ezer hold víz alá s ne pusztuljanak el minden évben újra a falvak, amelyeket a tehetetlenség védtelenül szolgáltatott ki az áradásnak. Köves utak vezetnek majd a Tiszához. Kikötők, rakodók, élet, mozgás, bekapcsolódás a gazdasági élet áramkörébe, amely előbbrejutást, fejlődést, boldogulást jelent. Tehát az álmos korszak megszakítása a program. A Széchenyi-reálpolitika lesz a vezérmottó. A gazdag országban is ez kellett. A szegény ország meg elpusztul enélkül. Erre van szükség, ez kell. De — gyorsan! Már ma, nem is holnap. Ne ankétek cirkalmazzák végeláthatatlan tanácskozásokon, hogy hol is lesz a híd, merre menjen az út, hol történjék az átvágás, hol épüljön a kikötő. Ne protekciójárás legyen belőle, ne képviselők kerületi érdekeinek mérlegelése. Hanem cselekvés. A föld nemsokára aludni tér. Százezernyi kéz szabadul föl újra. Munkára váró kéz, kenyérre éhes száj. Ne tűnjön el nyomtalanul a fogadkozás, mint a hajóverte hullám a Tiszán, mint az alkonyati nap tűzijátéka, amely ünnepi bíborba öltöztette a tetteket váró síkságot. Erőt és lendületet követel a megnehezült élet és gyorsaságot, mindig csak gyorsaságot! Minden energiát ki kell hozni a földből, vízből, emberből. Kihozni és értékesíteni. Jól. Rögtön. Hajón, vasúton, autón, itthon és külföldön. Erre kell beállítani a politikát és a csonka ország minden gazdasági erejét. Erre mutat Széchenyi példája és ez a Széchenyi-emlékhajózás legnagyobb tanulsága. Jt) Li *33 AUG. 31 ' ^ IDŐ: FORD Újból felhősebb lesz. Sok helyen esni Is . JJ le akarja gázolni Rooseveltet ? Elfelejti, fog. A hufok nem változik lényegesen. spy hogy most Roosevelt ül a volánnál... Budapesten ma tiz órakor 20 C van (//Nemzedék Budapest, 1933 szeptember /. péntek ^ R # XV. évfolyam, 198. szám Szentesen felbukkant az első harnis kiviteli engedély Marienbadban agyonlőtték Lessing német egyetemi tanárt A gyilkos létrán mászott is a hálószobába Prága, augusztus 31. Ma éjszaka Marienbadban ismeretlen tettesek súlyosan megsebesítették Lessing Tódor dr. volt német egyetemi tanárt, aki évek óta lakott a híres cseh fürdőben. A gyilkosok létrát támasztottak a professzor lakásának, az úgynevezett Gyopár-villának falához és a nyitott ablakon keresztül bemásztak a hálószobába,ahol több revolverlövést adtak le Lessingre és elmenekültek. A tanárt több golyó érte. Nyomban kórházba szállították és műtétet végeztek rajta, de felgyógyulásához semmi remény nincsen. Azt hiszik, hogy politikai merényletről van szó, gyanítható, hogy ő volt a tettes. A letartóztatott nevét a rendőrség titkolja. A merénylet óriási feltűnést keltett, még az éjszaka megélénkültek Marienbadh utcái s a polgárok és a vendégek az utcán tárgyalták a professzor halálának körülményeit. Lessing tanár politikailag exponált személyiség. Amikor Hindenburgot 1924-ben első ízben jelölték a köztársaság elnökségére, Teodor Lessing a hannoveri ainegyetem tanára volt s a jelölés hírére cikket irt a Prager Tagblattba, amelyben bántó kitételek is voltak Hindenburg személyére vonatkozólag. Ez annak idején nagy feltűnést keltett s Lessingnek távoznia kellett katedrájáról. A professzor Hitler uralomrajutása után, március 5-én elhagyta Németországot és visszatért a zsidó hitre. Azóta Marienbadban élt, ahol leányotthont akart alapítani. Éjjel 1 órakor meghalt Lessing tanár Marienbad, augusztus 31. Szerda este fél 10 órakor a marienbadi Edelweiss-villában agyonlőtték Teodor Lessinget, a hannoveri műegyetem volt tanárát. A merénylet, amely még tegnap este az egész várost izgalomba hozta, következőkép folyt le: Az ismeretlen tettes létrát támasztott a villa falához, felkúszott Lessing szobájához és az ablakból két lövést adott le, amelyek közül az egyik bal halántékán érte a tanárt és behatolt az agyába. A tanár felesége a lövés zajára a szomszéd szobából elősietve már eszméletlenül találta az urát. A tettes addigra elmenekült Lessinget a mentők azonnal kórházba vitték, ahol éjjel egy órakor kiszenvedett A rendőrség azonnal az egész legénységet mozgósította s a nagy apparátussal megindított nyomozás még az éjjeli órákban azzal az eredménnyel járt, hogy letartóztattak egy soffőrt, akiről az Nyomon van a rendőrség Prága, augusztus 31. Az államrendőrség a merényletről a következő hivatalos jelentést adta ki: Tegnap Marienbadban ismeretlen tettes meggyilkolta Lessing Tivadar tanárt. A gyilkos az Edelweiss-nyaralónak, a tanár lakóhelyének, falához hosszú létrát támasztott, azon felmászott , az ablakon keresztül rálőtt az író.