Uj Nemzedék, 1934. június (16. évfolyam, 122-145. szám)
1934-06-01 / 122. szám
Elbukott a bolognai porondon, férfias harcban bukott el a magyar labdarúgó csapat. Ám e vereségben van sok minden vigasztaló. A fiainkért aggódó, szenvedélyes szeretettel szorongó duna-tiszamenti százezrek jól hallották, amint visszadörgi a rádiót a bolognai olasz tömeg háborgó tenger moraját. Az olaszok dühösen kifütyülték az olasz bírót, akinek kapkodó és elfogult játékvezetése volt legfőbb oka a vereségnek, mert a nagy bolognai aréna 20.000 főnyi sokadalma úgy érezte, hogy saját honfitársa nem bíráskodik igazságosan, mikor elmeszépkedi a megérdemelt győzelemtől a magyar csapatot. , Az „abbaso“, amely az olasz futballbírónak szólt és a délszaki lelkesedés, amellyel a magyar csapatot ölelték körül, legyen most vigasztalónk. Bizonyság ez, hogy a világ vérző arénájában viaskodó magyar is lerázta már magáról a közöny szürke ködruháját és nem mar a lábikrájába minden pillanatban már a gonosz indulat farkasfoga. Fölserkenő bizalommal néznek a magyar becsületes arcába a világ nagy népei, észreveszik kiválóságát, tisztességét, életrevalóságát és megilletődve szemlélik harcát a fejére omlott sziklaóriásokkal. A megkapó bolognai tömegjelenet mélyén jobb jövendő eljövetelét sejtjük, mert a magyarság tragédiáját éppen az okozta, hogy nem ismerték, vagy félreismerték, hazugság vette körül, vagy gyilkos közöny. Ma eljutottunk már odáig, hogy nagy nemzetek meglepett arca kezd felénk fordulni, alvó agyak gondolkodni próbálnak, népek lelkiismerete ébredezik és egy hatalmas nemzet tömegei még arra is képesek, hogy a maguk területén, a maguk véréből való biró ítéletét igazságtalannak bélyegezzék, mikor ok nélkül sújtja a szegény magyart. E bolognai vereség valójában erkölcsi diadali. Lehetett csatavesztés a sport világháborújában, de győzelem a láthatatlan harcmezőn, hol a jövő körvonalai bontakoznak ki. Bajtársi jobbunkat nyújtjuk hát a vert csapat felé és köszöntjük őket, akik ma koszorutlanul térnek meg hozzánk az arénából, de nemzetük számára a dicsőség láthatatan koszorúját hozzák nemes baráti kézből ■ * ... •' JVKA: holett rádió: IDŐ: A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER Melegebb. Eső legfeljebb délnyugaton. \W #11 hadat üzent a háborúnak? Nem szeretjük Szél: mérsékelt és változó irányú. Buda* 1*11 az ilyen üzenetet. Még utóbb a bábom pesten ma tízkor 19 C van — elfogadja *«. (//Nemzedék Budapest, 1934 Június 2. szombat # # XXVI. évfolyam, 122. szám Helyszíni tudósítás a bolognai vereségről A belügyminiszter végleges elhatározása: Huszár Aladár lesz az OTI elnöke Jelentette az Új Nemzedék, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök magas közéleti tisztséget ajánlott fel a távozó Huszár Aladár főpolgármesternek. Kifejezésre kívánta juttatni a miniszterelnök ezzel Huszár Aladár főpolgármester iránt elismerését és különösképpen azt akarta dokumentálni, hogy a kormány a főváros vezetésében történt személyi változások ellenére is teljes bizalommal van személye és munkássága iránt. A főpolgármester köszönettel elhárította a miniszterelnök felszólítását, mégpedig azzal a megokolással, hogy a szóbanforgó állás, az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöki tisztsége jelenleg be van töltve, márpedig ő a maga részéről semmiféle olyan szerepe, nem kíván, vállalni, amely bárkinek is személye ellen irányulna. Csütörtökön, az ünnep ellenére is folytatódott a tárgyalás ebben az ügyben. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter magához kérette Huszár Aladárt, tájékoztatta a városházával kapcsolatos további elhatározásairól, egyben pedig az ő tárcája keretében történő újabb megbizatásáról is tárgyalt a főpolgármesterrel. A kiszivárgott információk szerint befejezett elhatározása a kormánynak, hogy az OTI ekzöki tisztségében változástörténik s új elnökké Huszár Aladárt nevezik ki. A közvélemény ezek után érdeklődéssel várja, hogy a jövőt illetően milyen tervei vannak a kormánynak Huszár Károllyal. Ma kezdi tárgyalni a Népszövetség a magyar-szerb panaszt Genf, június 1. Ma, pénteken délelőtt 11 órakor kezdi tárgyalni a Népszövetség tanácsa a magyar kormány panaszát a jugoszláv határsértések ügyében. Jól informált forrásból úgy értesülök, hogy a Népszövetség tanácsa mindenekelőtt a magyar kormány képviseletével megbízott Eckhardt Tibort hallgatja meg, majd pedig a jugoszláv külügyminisztert, Jeszicset szólítja az előadói asztalhoz. A tanács nyilvános ülésen tárgyalja az ügyet és hallgatja meg Eckhardt expozéját, aki élőszóval is előadja a magyar kormány panaszát, felsorolja a jugoszláv határon történt gyilkosságokat és különböző határsértéseket. A jugoszláv külügyminiszter válasza után a tanács előadót választ, akinek az lesz a feladata, hogy a jugoszláv kormánytól megkapja a garanciákat a további határsértések megszűnésére és hogy megfelelő elégtételt szerezzen a múltban történt gyilkosságokért. Amint értesülök, Eckhardt expozéjának az lesz az alaphangja, hogy a magyar kormányt csakis a védtelen határmenti lakosság oltalmazásának kötelessége vezeti és nem kíván az ügyből politikai kérdést csinálni. Egyébként már most megállapítható, hogy az ügy végleges elintézésére legjobb esetben csak szeptemberben kerül sor, amikor a tanács legközelebbi nyilvános ülését tartja. Lippay Imre.