Uj Nemzedék, 1934. december (16. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-01 / 271. szám

1 Ezüstfelhőben ment esküvőre a hercegkisasszony a maga hercegével: úgy vették körül fátylai­ akár az ezüstköd s e köny­­nyű, uszályos ködfelhő körül ott to­longott az egész kormosködű London és egész Anglia, mondhatni az egész brit világbirodalom, sőt fantáziá­ban az egész világ. Londoni milliók és vidéki százezrek táboroztak az es­küvői menet útvonalán, húsz rádió­­leadóállomás közvetítette az esküvő­ről szóló riportokat és Mendelssohn Szenti­vánéji Álmának csengő és zengő nászindulóját. Az újságolva­sók mind az ezüstfelhős esküvőre voltak kiváncsiak ma reggel. Ezüstfelhő: hát miért bűvölte el annyira a szíveket egy uszályos ru­ha, egy boldog és mosolygó meny­asszony, egy boldog és mosolygó vő­legény . .. Hiszen mindez a legmeg­­szokottabb dolgok közé tartozott va­lamikor és hosszú idő óta már nem­csak filmnek, hanem regénynek sem érdekes. Hiszen nem bájos és mo­solygó menyasszonyok szépségét ra­gyogtaják a filmek, hanem romlott és gonosz démonokét, akik nem ezü­stfelhőben és ártatlanságban jár­nak, hanem bűnben, tűz és maró sa­vak között. És nem mosolygó, boldog vőlegényekről szól­nak a regények, hanem éhező és állástalan, keserű fiatalokról. A hírek pedig, amelyeket egyébként talál az olvasó a maga újságjában, reggel kávéja és délben ebédje mellett, nem a Szentivánéji Álom nászindulóját visszhangozzák, hanem leendő háborúk ágyudö­­reje rezeg ki belőlük. Hát íme, már meg is van: a sárga­keresztes gázok fellobbanásai elől, a felro­bb­an­ással fenyegető diplomá­ciai aknamezők elől, a filmdémonok botrányai elől, éhező és munkanél­küli fiatalság gondjai elől, egyezővel a ma valósága elől menekült, az egész világ fantáziája, megpihenni kissé az angol herceg és a görög her­­cegkázasszony boldog, közönségesen és nyárspolgári módon boldog esküvő­jéhez. Végre egy békebeli esküvő, újra olyan esküvő, mint az akkori esküvők voltak, amikor a menyasz­­szony mirtusszal és uszállyal ment a lobogó gyertyás oltár elé, a frakkos vőlegénnyel, aki akkor nem volt ál­lástalan, esküvője alkalmával fel­emelték a fizetését, vagy legalább is megszilárdult az egzisztenciája. Az egész világ és az egész jövő nyugodt, biztos volt körülöttük, előre lehetett gondolni tíz évire, húsz évre és har­minc évre, életpályát lehetett válasz­tani a gyerekeknek, amikor még nem is voltak... Ó, Ezüstfelhő ez voltál, Ezüstfelhő, te úsztál e régi és boldog esküvők nyomán és ez a vágy úszott mindenki szivében a mostani hercegi esküvő után . . . Az öregedő polgár erre a fiatalságára gondolt, az állás­talan fiatal férfi arra a vágyra gon­dolt, amellyel ő vezetné oltárhoz igy a menyasszonyát, a hivataliban gör­nyedő lány arra a tiszta örömre gon­dolt, amivel ő menne igy oltárhoz vő­legényével s a világ látóhatárán Ezüetfelhők, úsznának. Ezüetfelhök és mi úgy mennénk bennük a bol­dogság felé, akár Kent hercege és Iferino, hercegkisasszony.­­ . r MA: HETI RÁDIÓ^ HÉg jlgj[ Mül GYEREK U KUNKAT ÉLŰIT:. V*\ RJ MÉBHE — Fekete, szöröskezű­, nyelvét őszlegeti és lánccal kA ILv jmj pi fenyeget?! Ez biztosan a szerb krampusz!... \ TVs 1 {nemzedék Budapest, 1934 december 1. szombat A XVI. évfolyam, 271. szám mnn ÁDÁC HŰVÖSEBB, SOKFELÉ Kön, egy-két helyen kevés eső vagy hó. IliUjfliflij! mérsékelt északi szél. Budapesten ma tízkor 8 c'van Hatalmas tüntetés a Urbanek pesti esek gyáros ellen A szerb kormánynak Genfben be­terjesztett jegyzéke miatt a Pázmány Péter, tudományegyetem ifjúsága körében már két nap óta erős nyug­talanság volt tapasztalható. Ez a nyugtalanság ma délelőtt háromne­gyed 10 órakor nyílt tüntetésben tört ki. A tudományegyetem kémiai inté­zetéből indult ki a mozgalom, ahol a gyógyszerész - és­z orvostan­hal­lga­­tóknak volt órájuk. Buchböck tanár órája már vége felé közeledett, amikor a folyosókon lárma és kiáltozás támadt. A terem ajtaját egyszerre csak fel­szakították és izgatott arcú fiatal­ember jelent meg a küszöbön. Arra kérte a tanárt, fejezze be előadását, mert a hallgatóság gyűlést akar tar­tani a Trefort-i kertben. A fiatalember mögött nagyobb csoport tódult a te­rembe, éljenezve és kiáltozva. A ta­nár félbeszakította előadását és be­jelentette, hogy ebben a helyzetben nem tehet mást, kénytelen az órát abbahagyni. A már előzőleg egybegyűlt bölcsé­­szettan és joghallgatók a vegytani óráról kitóduló gyógyszerészekkel és orvosokkal megerősödve levonultak a Tef­ort-kertbe, ahol fegyelmezetten felálltak a természettani intézet kata­pai­hoz. Körülbelül 200—250 főnyi tömeg verődött össze és zajon­gva szó­nokot követelt. Egyszerre egy zöld­sapkás fiatalember állt fel a­z intézet kapujához vezető lépcsőkre és sap­káját lengetve jelezte, hogy beszélni akar. A rajongók elhallgatak, a fia­talember pedig beszélni kezdett. — Mint egyetemi hallgatóktól és bajtársa­imtól fegyelmet kérek — kezdte a beszédét, — hogy ezekben a nehéz órákban, amikor Magyaror­szágot külföldön támadják, ne kicsinyes belügyi dolgokkal foglalkozzunk, ne akarjuk ezt a tö­mörülést felhasználni arra, hogy zsi­dókat verjünk, hanem fordítsuk te­kintetünket az egész országot érintő ügyek felé. Elővette ezután zsebéből az egyik reggeli lapnak nemrég megjelent szá­mát, amely közli, hogy Budapesten él Urbanek cseh gyár­­os, aki Pozsonyban a cseh ha­tóságoknak Magyarország elleni adatokat szolgáltatott. Tiltakozott a zöldsapkás fiatalem­ber az ellen, hogy ez az Urbanek még mindig Magyarországon lehet, gyá­rat tarth­at félni és gyárában 50 cseh munkást alkalmazhat, amikor Buda­pesten a munkanélküliek százai és ezrei járnak éhezve az utcákon. Nagy éljenzés fogadta az emericá­­nus szavait, majd egy „Turul“-baj­­társ lépett a lépcsőkre és szónokolt. Konkrét formában fejezte be az emeritanás javaslatait és azt köve­telte, hogy a magyar egyetemi és fő­iskolai hallgatóság menesszen kül­döttséget a minisztériumba és ott til­takozzék az ellen, hogy egy Magyarországot rágalmazó cseh ember gyárat tarthasson fenn Budapesten. Indítványozta, hogy az ifjúság a tüntető gyűlés után vonuljon Urba­nek Dohány­ utca 90. szám alatt lévő gyára elé és ott folytassa tiltakozó tüntetését. London, november 30. A délamerikai háború Bolívia teljes katonai és belpolitikai össze­omlásával ér véget. Az egész bolí­viai haderő fejvesztetten menekül Paraguay seregei elől. Paraguay fő­títori örömmámorban ""fk-Uruguay déli részében forradalom tört ki. A forradalmároknak sike­rült Terra köztársasági elnököt fog­lyul ejteniök. Attól tartanak, hogy egész Uruguay a forradalmárok ke­zébe kerül. Londoni­g november 30. Bolívia elnökét, ’"'Salamancát, akit a forradalmárok elfogtak, repülő­gépen Santa Grazba szállítják és ott katonai bíróság ítélkezik majd felette­­Az új bolíviai kormány tagja a régi köztársasági elnök is, akit annak ide­jén kiutasítottak az országból. ■4»*» -M­ 44 44 44 Bolívia összeomlott, — Uruguay­ban kitört a forradalom ■4» 4» SS 4» 4» SS SS SS 4» S» 4» SS 4» SS 4» 4» «

Next