Uj Nemzedék, 1935. augusztus (17. évfolyam, 173-197. szám)
1935-08-01 / 173. szám
Csütörtök, 1935 augusztus____________________INEM ZEDÉK________________ A munkás sem mondhat le jogairól az úttörő új munkabérrendelet szerint! Munkaadói és munkavállalói körökben egyaránt nagy érdeklődéssel fogadták a munkabér-megállapító bizottságok felállításáról szóló rendeletét. A napilapok közül az Új Nemzedék az első, amely közli, hogyan fognak működni a rendelet szerint életrehívandó munkabérmegállapító bizottságok. Azt, hogy a legkisebb munkabéreket, mely iparágakra, illetőleg az egyes iparágak minő részeire és esetleg minő területi hatállyal kell megállapítani, az érdekeltségek meghallgatása után a kereskedelemügyi miniszter határozza meg. A munkabérmegállapító bizottságok legalább 6 tagból és ugyanannyi póttagból fognak állni, akiket a kereskedelemügyi miniszter nevez ki, mégpedig egyharmadát a illető iparághoz tartozó munkaadói érdekeltség meghallgatásával a munkaadó képviselőiből, egyharmadát a munkavállalói érdekeltség meghallgatásával munkavállaló képviselőiből és egyharmadát azok közül, akik sem a munkaadó, sem a munkavállalók csoportjába nem tartoznak. A bizottság elnökét és alelnökét a miniszter nevezi ki, mégpedig azok közül a tagok közül, akik sem munkaadók, sem munkát vállalók. A bizottság a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes és határozatait szótöbbséggel hozza. Az elnök utoljára szavaz és szavazategyenlőség esetén az a javaslat válik határozattá, amelyhez az elnök szavazatával hozzájárult.• A munkabérmegállapító bizottság a kereskedelemügyi miniszter felhívására, az általa megjelölt iparág, illetőleg ennek meghatározott része tekintetében és a megjelölt területre kiterjedésén végzi feladatát. Ülései nem leszenk nyilvánosak. Ha valamelyik meghívott fél nem jelenik meg és elmaradását ki nem menti, a bizottság jelenléte nélkül határozhat Hogy számítják ki a jogos bért? A bizottság megvizsgálja, hogy A fizetett munkabérek a hasonló munkákért esetleg kollektív munkaszerződések alapján más iparokban fizetett munkabérekhez viszonyítva nem aránytalanul alacsonyak-es Azt is vizsgálja, hogy a munkabérek milyen viszonyban vannak a béreknek az illető városban vagy községben észlelhető általános színvonalához és az elsőrendű életszükségleti cikkek árához. Ebből a célból az érdekelt munkaadókat és munkavállalókat, illetőleg az érdekképviseleteket meghallgatja, tőlük a szükséges adatokat bekívánhatja, az előterjesztett adatok helyességét megvizsgálhatja és szükség esetén szakértőket hallgat meg. Ha ez a vizsgálat azzal az eredménnyel végződik, hogy a munkabérek rendkívül alacsonyak, akkor határozattal megállapítja a bizottság azokat a legkisebb munkabéreket, amelyeknél alacsonyabbat nem szabad fizetni. A határozatot megküldik az érdekeltségeknek, akik ez ellen 8 napon belül felszólalással élhetnek a kereskedelemügyi miniszterhez. A kereskedelemügyi miniszter az eléje terjesztett határozatot vagy megerősíti, vagy megtagadja, vagy az ügyet újabb tárgyalás és határozathozatalra a bizottsághoz visszaküldi. Ha azután a kereskedelemügyi miniszter által megerősített határozat jön létre, ezt közzéteszik a hivatalos lapban és a közétételt követő nyolcadik napon életbe lép az a legalacsonyabb munkabér, amelynél kevesebbet az illető iparágban fizetni nem szabad. Ezt a munkabért, az érdekelt munkadók és munkavállalók sem egyéni, sem munkaszerződéssel le nem szállíthatják. A minimális munkabérekről szóló hirdetményt a munkahelyiségekben ki kell függeszteni. A munkás sem mondhat le jogairól Ha a munkaadó valamit levon a minimális munkabérből, erről írásbeli elszámolást kell adnia. Semmis minden olyan megállapodás, amelyben a munkás lemond arról, hogy a kikötött munkabér és a hivatalosan megállapított legalacsonyabb munkabér közötti különbözetet követelje. A munkás nemcsak a különbözet megfizetését követelheti, hanem a késedelmes fizetésből származó kárát. A rendelet pénzbüntetéssel sújtja a munkaadókat, ha legkisebb, munkabéreknél alacsonyabb bért fizetnek, vagy ha az alkalmazás feltételeként ilyent ígérnek. Szenzációs megállapítása a rendeletnek, hogy a munkaadó akkor sem bocsáthatja el és akkor sem fenyegetheti meg elbocsátással munkáját, ha az nem elégszik meg a legkisebb munkabérrel. Nemcsak pénzbüntetéssel, hanem 15 napig terjedhető elzárással lehet sújtani a munkaadót akkor, ha ilyen kihágás miatt már meg volt büntetve és büntetésének kiállása óta 2 hét még nem telt el. A keresztényszocialisták a rendeletről Az Új Nemzedék munkatársa a delettel kapcsolatosan kérdést intézett Tobler János országgyűlési képviselőhöz, a keresztényszocialista országos szakegyesületek szövetségének elnökéhez. A keresztényszocialista szakszervezetek ugyanis hosszú idő óta állandóan követelik a minimális munkabér megállapítását és Tobler János ott volt a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal genfi tanácskozásain, amikor ezt a kérdést tárgyalták. — A keresztényszocialista szakszervezeti munkásság régi kívánsága teljesült ezzel a rendelettel — mondotta Tobler János. — Minden attól függ azonban, hogy a rendelet szándékait miként hajtják végre? Csak be ne következzék az a helyzet, hogy a minimális munkabérek végeredményben maximálisak lesznek, mert ennél többet majd nem akarnak fizetni a munkaadók. — Nagyon helyes a rendeletnek az az intézkedése, hogy a munkaadót kötelezni lehet a hivatalosan megállapított legkisebb munkabér és az egyéni megállapodással kötött munkabér közöti különbözetnek a megtérítésére. Kérdés azonban, hogy ezt visszamenően is megkapja-e a munkás? Angliában például szigorú rendelkezés van arra vonatkozóan, hogy ha a munkás kényszerből belemegy az alacsonyabb munkabérbe, visszamenőleg követelheti a differenciát. Amikor Genfben ezt a kérdést tárgyaltuk, az angol munkásoknak az volt az álláspontjuk, hogy csak az olyan iparokban lépjenek életbe a minimális munkabérek, ahol a szervezetek nem tudják biztosítani a megfelelő bért, valamint az otthon dolgozó munkásokra vonatkozóan. Nálunk is ez a megoldás volna kívánatos. Azokra a kategóriákra kell tehát kiterjeszteni a legalacsonyabb munkabért, ahol nincsen kollektív szerződés, de feltétlenül védeni kellene e tekintetben az otthon dolgozó munkásokat is. Ezekre vonatkozóan pedig a rendelet, úgy látom, nem terjed ki. A hivatalos lapnak ugyancsak a mai száma közli azt a rendeletet, amely az asztalosiparban életbe lépteti a 8 órai munkaidőt. A rendelet szerint ebben az iparban egy-egy héten a munkaidő 10 óránál hosszabb nem lehet. Az elsőfokú iparhatóság azonban engedélyt adhat arra, hogy egy évben legfeljebb 30 napon naponként, legfeljebb 10 órán át foglalkoztassák a munkásokat, ha a vállalatban rendkívüli munkatorlódás áll be. A kereskedelemügyi miniszter pedig legfeljebb további 90 napot engedélyezhet. Az így engedélyezett túlórák száma azonban egy héten, nem haladhatja meg a 10 órát. A rendelet pénzbüntetéssel sújtja azt a munkaadót, aki a túlmunkát nem díjazza, a rendes munkabért legalább 25 százalékkal meghaladó bérrel. Mit mond a halálos gyógyszercsereügyben a központi gyógyárvezető, a főorvos, a gyáros? A tragikus sorsú kis Novák Gabi halálának rejtélye még mindig megoldatlan. A törvényszék bonctani intézetében ma délelőttre tűzték ki a boncolást, amelyet azonban holnap délelőtt tizenegy órára halasztottak. Az Új Nemzedék munkatársa megkérdezte a fővárosi kórházi központi gyógyáru raktárának a vezetőjét, ahonnan a főváros kórházait és egyéb orvosi intézményeit gyógyszerrel látják el. — Milyen az ellenőrzés? — Úgynevezett stikpróbákat csinálunk, rendszerint 100 dobozból egyet kiveszünk és annak a tartalmát nézzük meg. Isézy István főorvos a következőképen felelt az Új Nemzedék kérdésére: — A Szent László-kórház gyógyszertárát semmiféle felelősség nem terheli. A mi felettes gyógyszertárunk a főváros központi gyógyáruraktára, onnan kapunk minden orvosságot, amit kérünk. Egyébként mihelyt megállapították, hogy nemcsak egy ampullának a címkéjét cserélték el, hanem egy egész széria injekció került forgalomba más elnevezéssel. Zsigmondy Endre rendőrkapitány azonnal intézkedett, hogy az ország összes gyógyszertáraiban vonják ki a forgalomból a Novachémia gyógyszerárugyár által készített natrium chloraticum ampullákat, nehogy a sajnálatos gyógyszercsere újabb áldozatot szedjen. Kormos Aladár gyógyszerész, a Novachémia gyógyszerárugyár igazgatója, csak a lapokból értesült a gyárában történt végzetes gyógyszercseréről. 18 nap óta betegen fekszem s csak annyit tudok, amennyit a lapokban olvastam. Az ilyen gyógyszereket teljesen elkülönítve gyártjuk, arról nem lehet szó, hogy csak egy ampullának a címkéje rossz. Vagy rossz az egész, vagy egy sem. Tudomásom szerint 1932-ben gyártottuk ezt az orvosságot. Hα 4» 4» ♦» 0» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» M Kihallgatásuk előtt tejet kaptak Az éjszaka 2 óra tájban egy sápadt, arcú férfit és egy fiatalasszonyt, akinek a karján kisgyermek volt, állítottak elő a detektívek főkapitányság központi ügyeletére. A férfi és az asszony alig tudott bevánszorogni. A rendőrök nyomban látták, hogy miről van szó. Tejet hoztak és ételt a kiéhezett embereknek és csak azután kezdték meg a kihallgatást. Kiderült, hogy a férfi Fritz Jenő 47 éves állásnélküli kiadóhivatali tisztviselő, aki öngyilkosságot akart elkövetni nyomora miatt. Szándékát egy levélben be is jelentette és ennek a révén tudta meg a rendőrség is. Nyomban detektívek mentek értük és lakásukról elhozták őket a főkapitányságra. Minthogy nem akartak lemondani öngyilkossági szándékukról, őrizetbe vették őket. A Magyar Színház Részvénytársaság „életrajza“ A hivatalos lap mai számának jelentése szerint megszűnt a Magyar Színház Készvénytársaság. A cégkönyvben most már áthúzzák a céglapot, törlik a bejegyzett cégvezetőket és igazgatósági tagokat. A cégkönyvben néhány igen érdekes adat van erről a nagymultú színházi vállalkozásról. 1897. március 12-én jegyezték be és Rákosi Szidi is szerepel az igazgatósági tagok között, Zsigmondy Gézán, Evva Lajoson, Tomcsányi Lászlón, ifj. Reiter Ferencen kivül. 1897 február 8-án tartották az alakuló közgyűlést s a vállalkozás tárgyát úgy határozták meg, hogy Budapest székesfőváros VII. kerületében a Wesselényi-, Dob- és Szövetség-utcák által határolt telken a közigényeknek megfelelő színházat építenek, amelyet azután oly módon értékesítenek, hogy „abban irodalmi, vagy akár színpadi értékű dráma, vígjáték, színmű, operett, vagy látványos kiállításos színmű megfelelő színi eszközökkel kerülhessen előadásra“. A társaság ötven évre alakult, alaptőkéje 280.000 forint volt (560.000 korona), amely 56 darab 5000 forint névértékű részvényre oszlott. 1911-ben Kacsóh Pongrácot, Lázárt Ödönt és Harsányi Lajost jegyezték be igazgatósági tagokul, az igazgatóságból Zsigmondy Géza és Evva Lajos kivált. A világháború után az igazgatóság egészen átalakult, most már Faludi Jenő, Dénes Ödön és Szalay Emil dr. a tagjai. 1929- ben megtörténik az alapszabályok módosítása. A társaság alaptőkéjét 560.000 pengőre változtatják, amely 56 darab 10.000 pengőrt-kis részvényre oszlik. A cég telepe V., Lipót körút 20. alatt volt, amelyre, akárcsak a részvénytársaságra most, már nincs szükség, miután a színház épületét eladták a Wertheimer-családnak, amely a pillanatban két szinházat tart fenn, a Magyar Színházat és az Andrássy úti Színházat is. Vízállás A Duna végig apad, alacsony vízállásu. Mai vízállások: Pozsony 101, Komárom 230, Budapest 165, Paks 64, Baja 160, Mohács 194. A Dráva Barcsnál —23. A Tisza Tiszafüredig apad, lejebb árad, igen alacsony vizállásu. Mai vízállások: Tiszaújlak —68, Vésérosnamány —139, Tokaj —35, Tiszafüred —12, Szolnok —56, Csongrád —165, Szeged —96. A Szamos. Csengernél —54, a Kőrös Békésnél —94, Gyoménál —98, a Maros Makónál —30, a Balaton. Siófoknál 66, a Velencei-tó Agárdnál 2,