Uj Nemzedék, 1935. augusztus (17. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-01 / 173. szám

Csütörtök, 1935 augusztus­­­­­____________________I­­N­EM ZEDÉK________________ A munkás sem mondhat le jogairól az úttörő új munka­­bérrendelet szerint! Munkaadói és munkavállalói kö­rökben egyaránt nagy érdeklődéssel fogadták a munkabér-megállapító bi­zottságok felállításáról szóló rende­letét. A napilapok közül az Új Nem­­zedék az első, amely közli, hogyan fognak működni a ren­delet szerint életreh­ívandó m­­unka­­bérmegállapító bizottságok. Azt, hogy a legkisebb munkabére­ket, mely iparágakra, illetőleg az egyes iparágak minő részeire és eset­leg minő területi hatállyal kell meg­állapítani, az érdekeltségek meghall­gatása után a kereskedelemügyi mi­niszter határozza meg. A munkabér­­megállapító bizottságok legalább 6 tagból és ugyanannyi póttagból fog­nak állni, akiket a kereskedelem­ügyi miniszter nevez ki, még­pedig egyharmadát a illető iparághoz tar­tozó munkaadói érdekeltség meghall­gatásával a munkaadó képviselőiből, egyharmadát a munkavállalói érde­keltség meghallgatásával munkavál­laló képviselőiből és egyharmadát azok­ közül, akik sem a munkaadó, sem a munkavállalók csoportjába nem tartoznak. A bizottság elnökét és alelnökét a miniszter nevezi ki, még­pedig azok közül a tagok közül, akik sem munkaadók, sem munkát vállalók. A bizottság a megjelent tagok szá­mára való tekintet nélkül határozat­­képes és határozatait szótöbbséggel hozza. Az elnök utoljára szavaz és szava­zategyenlőség esetén az a javaslat válik határozattá, amelyhez az elnök szavazatával hozzájárult.• A munkabérmegállapító bizottság a kereskedelemügyi miniszter felhí­vására, az általa megjelölt iparág, illetőleg ennek meghatározott része tekintetében és a megjelölt területre kiterjedésén végzi feladatát. Ülései nem leszenk nyilvánosak. Ha vala­melyik meghívott fél nem jelenik meg és elmaradását ki nem menti, a bizottság jelenléte nélkül határozhat Hogy számítják ki a jogos bért? A bizottság megvizsgálja, hogy A fizetett munkabérek a hasonló mun­kákért esetleg kollektív munkaszer­ződések alapján más iparokban fize­tett munkabérekhez viszonyítva nem­ aránytalanul alacsonyak-es Azt is vizsgálja, hogy a munkabé­rek milyen viszonyban vannak a bé­reknek az illető városban vagy köz­ségben észlelhető általános színvona­­lához és az elsőrendű életszükségleti cikkek árához. Ebből a célbó­l az ér­dekelt munkaadókat és munkaválla­lókat, illetőleg az érdekképviseleteket meghallgatja, tőlük a szükséges ada­tokat bekívánhatja, az előterjesztett adatok helyességét megvizsgálhatja és szükség esetén szakértőket hallgat meg. Ha ez a vizsgálat azzal az ered­ménnyel végződik, hogy a munka­bérek rendkívül alacsonyak, akkor határozattal megállapítja a bizottság azokat a legkisebb munkabéreket, amelyeknél alacsonyabbat nem szabad fizetni. A határozatot megküldik az érde­keltségeknek, akik ez ellen 8 napon belül felszólalással élhetnek a keres­kedelemügyi miniszterhez. A keres­kedelemügyi miniszter az eléje ter­jesztett határozatot vagy megerősíti, vagy megtagadja, vagy az ügyet újabb tárgyalás és határozathoza­talra a bizottsághoz visszaküldi. Ha azután a kereskedelemügyi miniszter által megerősített határozat jön létre, ezt közzéteszik a hivatalos lapban és a közétételt követő nyolcadik napon életbe lép az a legalacsonyabb munkabér, amelynél kevesebbet az illető ipar­ágban fizetni nem szabad. Ezt a munkabért, az érdekelt munkadók és munkavállalók sem egyéni, sem munkaszerződéssel le nem szállíthat­ják. A minimális munkabérekről szóló hirdetményt a munkahelyisé­gekben ki kell függeszteni. A munkás sem mondhat le jogairól Ha a munkaadó valamit levon a minimális munkabérből, erről írás­beli elszámolást kell adnia. Semmis minden olyan megállapo­dás, amelyben a munkás lemond arról, hogy a kikötött munkabér és a hiva­talosan megállapított legalacsonyabb munkabér közötti különbözetet köve­telje. A munkás nemcsak a különbö­zet megfizetését követelheti, hanem a késedelmes fizetésből származó ká­rát. A rendelet pénzbüntetéssel sújtja a munkaadókat, ha legkisebb, munka­béreknél alacsonyabb bért fizetnek, vagy ha az alkalmazás feltételeként ilyent ígérnek. Szenzációs megállapítása a rende­letnek, hogy a munkaadó akkor sem bocsáthatja el és akkor sem fenyegetheti meg elbocsátással munkáját, ha az nem elégszik meg a legkisebb munkabérrel. Nemcsak pénzbüntetéssel, hanem 15 napig terjedhető elzárással lehet súj­tani a munkaadót akkor, ha ilyen ki­hágás miatt már meg volt büntetve és büntetésének kiállása óta 2 hét még nem telt el. A keresztényszocialisták a rendeletről Az Új Nemzedék munkatársa a delettel kapcsolatosan kérdést inté­zett Tobler János országgyűlési kép­viselőhöz, a keresztényszocialista or­szágos szakegyesületek szövetségének elnökéhez. A keresztényszocialista szakszer­vezetek ugyanis hosszú idő óta állandóan követelik a minimális munkabér megállapítá­sát és Tobler János ott volt a Nem­zetközi Munkaügyi Hivatal genfi ta­nácskozásain, amikor ezt a kérdést tárgyalták. — A keresztényszocialista szakszer­vezeti munkásság régi kívánsága telje­sült ezzel a rendelettel — mondotta Tobler János. — Minden attól függ azonban, hogy a rendelet szándékait miként hajtják végre? Csak be ne kö­vetkezzék az a helyzet, hogy a mini­mális munkabérek végeredményben ma­ximálisak lesznek, mert ennél többet majd nem akarnak fizetni a munka­adók. — Nagyon helyes a rendeletnek az az intézkedése, hogy a munkaadót kö­telezni lehet a hivatalosan megállapí­tott legkisebb munkabér és az egyéni megállapodással kötött munkabér kö­zöti­­ különbözetnek a megtérítésére. Kérdés azonban, hogy ezt visszamenően is megkapja-e a munkás? Angliában például szigorú rendelkezés van arra vonatkozóan, hogy ha a munkás kény­szerből belemegy az alacsonyabb munka­bérbe, visszamenőleg követelheti a dif­ferenciát.­­ Amikor Genfben ezt a kérdést tár­gyaltuk, az angol munkásoknak az volt az álláspontjuk, hogy csak az olyan iparokban lépjenek életbe a minimá­lis munkabérek, ahol a szervezetek nem tudják biztosítani a megfelelő bért, valamint az otthon dolgozó munkásokra vonatkozóan. Nálunk is ez a megoldás volna kívánatos. Azokra a kategóriákra kell tehát kiterjeszteni a legalacsonyabb munkabért, ahol nincsen kollektív szer­ződés, de feltétlenül védeni kellene e tekintetben az otthon dolgozó munkáso­kat is. Ezekre vonatkozóan pedig a rendelet, úgy látom, nem terjed ki. A hivatalos lapnak ugyancsak a mai száma közli azt a rendeletet, amely az asztalosiparban életbe lépteti a 8 órai munkaidőt. A rendelet szerint ebben az ipar­ban egy-egy héten a munkaidő 10 óránál hosszabb nem lehet. Az első­fokú iparhatóság azonban engedélyt adhat arra, hogy egy évben legfel­jebb 30 napon naponként, legfeljebb 10 órán át foglalkoztassák a munká­sokat, ha a vállalatban rendkívüli munkatorlódás áll be. A kereskede­lemügyi miniszter pedig legfeljebb további 90 napot engedélyezhet. Az így engedélyezett túlórák száma azon­ban egy héten, nem haladhatja meg a 10 órát. A rendelet pénzbüntetéssel sújtja azt a munkaadót, aki a túl­munkát nem díjazza, a rendes mun­kabért legalább 25 százalékkal meg­haladó bérrel. Mit mond a halálos gyógyszercsereügyben a központi gyógy­­árvezető, a főorvos, a gyáros? A tragikus sorsú kis Novák Gabi ha­lálának rejtélye még mindig megoldat­lan. A törvényszék bonctani intézeté­ben ma délelőttre tűzték ki a bonco­lást, amelyet azonban holnap délelőtt tizenegy órára halasztottak. Az Új Nemzedék munkatársa meg­kérdezte a fővárosi kórházi központi gyógyáru raktárának a vezetőjét, ahon­nan a főváros kórházait és egyéb or­vosi intézményeit gyógyszerrel lát­ják el. — Milyen az ellenőrzés? — Úgynevezett stikpróbákat csiná­lunk, rendszerint 100 dobozból egyet kiveszünk és annak a tartalmát nézzük meg. Isézy István főorvos a következőké­pen felelt az Új Nemzedék kérdésére: — A Szent László-kórház gyógyszer­­tárát semmiféle felelősség nem terheli. A mi felettes gyógyszertárunk a fővá­ros központi gyógyáruraktára, onnan kapunk minden orvosságot, amit ké­rünk. Egyébként mihelyt megállapították, hogy nemcsak egy ampullának a cím­kéjét cserélték el, hanem egy egész széria injekció került forgalomba más elnevezéssel. Zsigmondy Endre rendőr­­kapitány azonnal intézkedett, hogy az ország összes gyógyszertáraiban von­ják ki a forgalomból a Novachémia gyógyszerárugyár által készített natrium chloraticum ampullákat, nehogy a saj­nálatos gyógyszercsere újabb áldozatot szedjen. Kormos Aladár gyógyszerész, a Nova­­chémia gyógyszerárugyár igazgatója, csak­ a lapokból értesült a gyárában történt végzetes gyógyszercseréről. 1­8 nap óta betegen fekszem s csak annyit tudok, amennyit a lapokban ol­vastam. Az ilyen gyógyszereket teljesen elkülönítve gyártjuk, arról nem lehet szó, hogy csak egy ampullának a cím­kéje rossz. Vagy rossz az egész, vagy egy sem. Tudomásom szerint 1932-ben gyártottuk ezt az orvosságot. Hα 4» 4» ♦» 0» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» 4» M Kihallgatásuk előtt­­ tejet kaptak Az éjszaka 2 óra tájban egy sápadt, arcú férfit és egy fiatalasszonyt, akinek a karján kisgyermek volt, állítottak elő a detektívek főkapitányság központi ügyeletére. A férfi és az asszony alig tu­dott bevánszorogni. A rendőrök nyom­ban látták, hogy miről van szó. Tejet hoztak és ételt a kiéhezett embereknek és csak azután kezdték meg a kihallgatást. Kiderült, hogy a férfi Fritz Jenő 47 éves állásnélküli kiadóhivatali tisztviselő, aki öngyilkosságot akart elkövetni nyomora miatt. Szándékát egy levélben be is je­lentette és ennek a révén tudta meg a rendőrség is. Nyomban detektívek men­tek értük és lakásukról elhozták őket a főkapitányságra. Minthogy nem akartak lemondani öngyilkossági szándékukról, őrize­tbe vették őket. A Magyar Színház Részvénytársaság „életrajza“ A hivatalos lap mai számának jelentése szerint megszűnt a Magyar Színház K­ész­­vénytársaság. A cégkönyvben most már áthúzzák a céglapot, törlik a bejegyzett cégvezetőket és igazgatósági­ tagokat. A cégkönyvben néhány igen érdekes adat van erről a nagymultú színházi vállalko­zásról. 1897. március 12-én jegyezték be és Rákosi Szidi is szerepel az igazgatósági tagok között, Zsigmondy Gézán, Evva Lajoson, Tomcsányi Lászlón, ifj. Reiter Ferencen kivü­l. 1897 február 8-án tartották az alakuló közgyűlést s a vállalkozás tárgyát úgy határozták meg, hogy Budapest székes­­főváros VII. kerületében a Wesselényi-, Dob- és Szövetség-utcák által határolt telken a közigényeknek megfelelő színhá­zat építenek, amelyet azután oly módon értékesítenek, hogy „abban irodalmi, vagy akár színpadi értékű dráma, vígjáték, színmű, operett, vagy látványos kiállítá­­sos színmű megfelelő színi eszközökkel kerülhessen előadásra“. A társaság ötven évre alakult, alaptőkéje 280.000 forint volt (560.000 korona), amely 56 darab 5000 forint névértékű részvényre oszlott. 1911-ben Kacsóh Pongrácot, Lázárt Ödönt és Harsányi Lajost jegyezték be igazgatósági tagokul, az igazgatóságból Zsigmondy Géza és Evva Lajos kivált. A világháború után az igazgatóság egészen átalakult, most már Faludi Jenő, Dénes Ödön és Szalay Emil dr. a tagjai. 1929- ben megtörténik az alapszabályok módo­sítása. A társaság alaptőkéjét 560.000 pen­gőre változtatják, amely 56 darab 10.000 pengő­­rt-kis részvényre oszlik. A cég te­lepe V., Lipót­ körút 20. alatt volt, amely­re, akárcsak a részvénytársaságra most, már nincs szükség, miután a színház épü­letét eladták a Wertheimer-családnak, amely a pillanatban két szinházat tart fenn, a Magyar Színházat és az An­­drássy­ úti Színházat is. Vízállás A Duna végig apad, alacsony vízállásu. Mai vízállások: Pozsony 101, Komárom 230, Budapest 165, Paks 64, Baja 160, Mohács 194. A Dráva Barcsnál —23. A Tisza Tiszafüredig apad, lejebb árad, igen ala­­csony vizállásu. Mai vízállások: Tisza­­újlak —68, Vésér­osnamány —139, Tokaj —35, Tiszafüred —12, Szolnok —56, Cson­­grád —165, Szeged —96. A Szamos. Csen­gernél —54, a Kőrös Békésnél —94, Gyo­ménál —98, a Maros Makónál —30, a Balaton. Siófoknál 66, a Velencei-tó Agárdnál 2,

Next