Uj Nemzedék, 1936. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-29 / 50. szám

8 A GABONAPIACON A FORGALOM MEGÉLÉNKÜLÉSÉRE SZÁMÍTANAK A­ gabonapiacon a forgalom kissé megélénkült, sőt a piacon már azt is beszélik, hogy rövidesen vége sza­kad a több mint egy hónapja tartó Üzlettelenségnek már csak azért is, mert hétfőn már a júniusi búzában és rozsban is megkezdődik a­ forga­lom, s így a most felmondásra ke­rülő búza- és rozsmennyiséget ké­sőbbi szállításra l­ehet áttolni. Ezál­tal a piac mentesül a felmondásból forgalomba kerülő árutól. A tőzsde­­idő elején a tiszavidéki búzát 17.55— 38.40, a felsőtiszai búzát 17.20—17.95, az egyéb származású búzát 17.15— 17.75 pengővel jegyezték fajsúly sze­rint métermázsánkint. A rozs iránt csekély a kereslet, de a kinálat­ is tartózkodó s ezért az árak is válto­zatlanok. A rozsot 15.40—15.65 pengő­vel jegyzik m­ázsánk­ink . A ter­­ménycikkek piacán a tengeri az élén­­kebb kereslet folytán néhány fillér­rel drágult, a többi terménycikk ára változatlan. A sörárpát 17.50—20, a takarmányárpát 15.70—16.90, a zabot 16.95—17.20, a raktári tengerit 13.75— 13.85 pengővel jegyzik mázsánk­ént. A liszt- és őrlemény piacon a mal­mok nem változtatták meg lisztárai­kat. A korpa néhány fillérrel olcsób­bodott s most 13.10—13.20 pengővel jegyzik métermázsáját. AZ ÁLLATVÁSÁRON a sertésfelh­ajtás csökkent, tegnap­ról pedig csak 69 darab várt eladás­ra. A forgalom élénkülő, tekintettel a németországi hasítottsertés kivi­telre és az emelkedő assrexportra. A vásár elején az elsőrendű ura­dalmi ne­hézsertést 92—95, a köze­pessertést 91—93, a szedett közép­­sertést 90—95, a könnyűsertést 84— 88, a silánysertést 78—82, az első­rendű öreg nehézsertést 84—89, a másodrendű szedett öregsertést 75 —80, az angol sonkasüldőt minőség szerint 85—99 fillérrel jegyezték élősúly kilogramonként — A lóvá­sáron emelkednek az árak. A nyu­gati fajtájú nehézigás kocsilóért 200—750, a kön­nyűi­gás kocsilóért 190—300, az alárendelt minőségű lóért 30—190, a szamárért 80, a vágó lóért 20—126 pengőt fizettek kár és minőség szerint darabonként. A GYAPJÚPIACON nagy érdeklődés tapasztalható az új értékesítési rendszer iránt. A tárgya­lások még nem fejeződtek be, de már­­most megállapítható, hogy a gyapju­­értékesítési rendszer lényegében azo­nos lesz a tavalyival, az átvételi árak­nál azonban a külföldi gyapjúpiacok irányzatának megszilárdulásával kap­csolatosan emelkedés várható. Az el­terjedt hírek szerint a tavalyi 1.00 pengős alapárral szemben, az idei alapárat valószínűen 1.80 pengő felett fogják megállapítani. A NYERSBŐRPIACON a kereslet megélénkült s ezzel kap­csolatosan az irányzat is szilárd. A magyar marhabőrért 90, a tarka marhabőrért 100, a tarka bikabőrért súly szerint 80—100, a borjúbőrért fejjel és hosszúlábbal 180, a birka­bőrért 80, a báránybőrért 110—120 fil­lért fizetnek nyerssúly kilogramon­­ként. A nyúlbőr ára 105—110 fillér. AZ ELMÚLT HETEKBEN MÁSODIK HELYEN ÁLLTUNK ANGLIA BAROMFIBEVITELÉBEN A baromfipiacon a kínálat álta­lában csökkent, de a kereslet is tartózkodóbb lett. Élénkebb érdek­lődés a csirke és a hízott kacsa iránt tapasztalható. Az irányzat szilárd és minden fontosabb ba­romfi piacon a bizottság minimális árainál drágát) árat fizetnek a ba- TIÍMEMZEDIK Szombat, 1936 február 29. romfiért. A kivitel a normális kere­tek között bonyolódik le. Angliába a február 12-ével végződő héten összesen 1735 mázsa baromfit szállí­tottunk. Ebből a mennyiségből csirke 583 mázsa, pulyka 186­ 5 má­zsa, gyöngylyuk és egyéb baromfi­­féleség pedig 966 mázsa volt. Érde­kes jelenség, hogy Anglia baromfi­­behozatalában Magyarország a má­sodik helyen áll. Bár angliai csirke­­kivitelünk erősen visszaesett, ez annak tulajdonítható, hogy Anglia átmenetileg korlátozta a baromfi­­behozatalt. A fontosabb piacokon a csirkét 110—125, a levestyúkot 105 —120, a hízott libát 130—145, a hí­zott kacsát 135—150, a pulykát 100— 120, a gyöngyöst 110—120 fillérrel jegyzik kilogramonként. A tojás kínálat­a élénkül. A tojás termelői ára általában 6 fillér, de egyes he­lyeken már 6 fillérnél olcsóbban is lehet friss tojást kapni. ·» o 0» 0» »»4» «»♦»«»·» A főváros kereskedő, iparos, mun­kás és tisztviselő társadalmának éle­téről szóló statisztikai munkák után a főváros statisztikai hivatala most a női munkaerők, általában a kereső nők életéről adott ki rendkívül érde­kes könyvet. A könyvet stílszerűen a nővel íratta meg Illyefalvy Lajos. A főváros valamennyi kereső­nőjé­nek életviszonyait Molnár Olga dr. statisztikai felügyelő dolgozta fel. Nagyon érdekes adatokat találunk ebben a könyvben arról, hogyan nyomul előtérbe különö­se­n az ipari és kereskedelmi vál­lalatok irodáiban a női­­munkaerő, amely versenyképességét elsősorban igénytelenségének és olcsóságának köszönheti. Budapesten általában úgy alakul a helyzet, hogy a férfiak és nők közötti arány a férfiak hátrányára eltoló­dik, mert: 1910-­ben 100 férfire 103 nő jutott, 1920-ban már 115, végül 1930- ban 119. Ilyen körülmények között az ellátatlan nők száma természetesen szaporodott. Ha a főváros életének legutolsó 30 esztendejében figyeljük ezt a kérdést, érdekes adatként jelent­kezik az, hogy 30 esztendő alatt a férfilakosság száma 35,3, a női lakosság száma 50,2 százalékkal emelkedett. Ez az emelkedés részben annak tu­lajdonítható, hogy a jobbmódú kerü­letekben igen sok háztartási alkal­mazott jelentkezik bevándorlóként, a gyárépületekben pedig a munkálatok duzzasztják a statisztikát. 250.000 ellátatlan nő Megdöbbentő ennek a most, megje­lent, statisztikai könyvinek az az ada­tokkal alátámasztott megállapítása, hogy különösen a 30 év feletti kor kategóriában jelentkezik a nőtöbblet s ez a körülmény elemi erővel nyomja a munkapiacot. Az ellátat­lan nők ilyen nagy tömege eddig példátlan volt. Budapest egész lakos­ságának 22 százaléka a keresőképes kor­ban levő ellátatlan nőkből áll. Az összehasonlításokból kitűnik az is, hogy a háztartási alkalmazottak nélkül, Budapest kereső népességé­ne­k egyharmada nő, m­íg a békében csak egynegyed része volt. A kereső nők közé sorolandók a nyugdíja­sok is. Az 1930. év előtti gazdasági kon­junktúra igen felszöktette az önálló kereső nők számát. Ebben az időben több ezerrel emel­kedett a női kereskedők száma, akik a háború alatt férfiak he­lyét foglalták el, ezt a helyet a háború befejezése után nem ad­ták vissza a férfiaknak. A közszolgálatban is a háború óta emelkedett erősen a nők száma. Bé­kében tanszemélyzettel együtt 5—­ 6000-re rúgott ez a szám, de a háború után néhány évvel a népszámlálás már 15.000 nőt talált közszolgálatban. Részletesen vizsgálja az iparban foglalkoztatottak számát, kiderül, hogy egyik-másik iparágban 30 esz­tendő alatt több mint tízszeresre emelkedett a nőtisztviselők száma. Ezeknek nagy tömege havi 200 pengőt sem keres és fizetésük 100—150 pengő között mozog. A fővárosnál szintén erősen emelkedett a hivatalba járó nők száma. A tanszemélyzetnél színt­tén.­­ A munkásnők kérdésével foglalkoz­va, kimutatja a statisztika, hogy Budapesten 46.373 női munkás dol­gozik a gyárakban. Mennyit keresnek a nők? A keresőnőkről készült statisztika kimutatja végül azt is, hogy Buda­pesten 324.000 alkalmazott évente 743 millió pengő fizetést kap, ebből 135,5 milliót a női munkaerők keresnek meg. Ezt a fizetést 87.318 nő kapja,­­ a férfi alkalmazottak száma tehát 236.620. Budapesten a legutolsó népszámlá­lási adatok szerint 86.936-tal több nő van, mint férfi. A 15-től 60-ig terjedő korcsoport­ban 74.485-tel több a nő, tehát ha minden férfi meg is nősülne, ennyi­nek semmiképpen sem jutna már férj. Az egész ország 9 millió népes­ségének 12,3 százaléka a dolgozó nő. A nőnépesség összességéhez viszo­nyítva a keresőnők számát, kitűnik, hogy a nőknek 24 százaléka kénytelen kenyeret keresni. A nemzetközi összehasonlításban első helyen Oroszország áll, ahol a női népesség 51.5 százaléka kenyér­­kereső, utána Lengyelország követ­kezik 45.1 százalékkal, majd Francia­­ország 37.5 százalékkal és Németor­szág 34.2 százalékkal. A legkisebb a százalék Spanyolországban, ahol nő­­népességének csupán 9,4 százaléka kénytelen megkeresni a maga kenye­rét. A (Ideges embereknek) az igen enyhén ható, mindig megbízha­tó természetes „Ferenc József“ keserűvíz — reggel éh­gyomorra egy pohárral bevéve — rendes bélműködést, jó emésztést és elegendő ét­vágyérzetet teremt. F *» »» 4» 4» »» 4» 4» 4» 4» 4» ♦» 4» 4» ■ 4»4»+»+»«» «»♦»»» M M­­» Évente 135 millió pengőt keresnek Budapesten a nők Az ország nőinek 24 százaléka kénytelen kenyeret keresni Tízszeres a létszámemelkedés az ipari tisztviselőnők körében A válság természetesen igen széles rendet vágott az önálló kereskedő­nők soraiban. Ezzel szemben az utolsó 30 évben a szabadpályán működő önálló nők száma rohamosan emelkedett. A legnagyobb a szaporodás az iparban alkalmazott nőtisztviselők­nél. 1900-ban még csak 1337 nőtiszt­viselőt foglalkoztat az ipar, ez a szám tíz év alatt már több mint két­szeresére emelkedett, 1920-ben 4905 nőtisztviselő dolgozott különböző gyárvállalatoknál, 1930-ban pedig már 7453. A statisztika beszámol ar­ról is, hogy azoknak a nőknek nagy része. ­­ n. legkisebb hirdetés 10 mm. Ara : 4 pengő. HUFOG 3.­ P | MAN­CCTrp töméskezelések 3 P. aranyfog 18 P. I IIHIlUIIIIl m platininfog 8 P. (36 évi gyakorlat.) w ib |p§ ■ Dr. Hegedűs fog- és szakorvos OtoPy zongora, gramofon, rádió H B Eraadbet.Wir.it 12. I. em. Részletre­­s ifi iiri|rMU| Királyu 58 . , M fi Devecser székhelyén, közvetlen ili­l Itfl I­I ' árjegyzéket, ii @012^ nül a vasúti állomással szemben levő —— -■— ■ ■■■■ ■< — mm ff«U 11 ■ till Jr iw r r II I Országos jellegű­ iparvállalat megala- : ] ti UIU A Iliit »enflep es szama “““ r-“-TM“&i‘ Piri$) i*n inni teljes berendezéssel együtt, betegség | Za W? A I mia­t, örökáron eladó. Jóhirnevü, „ , ' , , , ,, „ »forgalma, lefekvésü, a­ fedett keretek pár­a««rpengével. »Sírkéin­ a gázmesternek ajánlkozik tekepályával is biztos megélhetést kér« Jeligére * kiadóhivatal továbbit, fr­ fiatal házaspár. 7 éves hasonló nyújt, érdeklődni lehet a tulajdonos- ------------------------ -- ■ ...------------- 3 11 munkakörben, töltött gyakorlat­nál: Arányi Martin, vendég- a rermekeim----mellé Intelli- | .. . tal' y!|lang-, yfaveseték-szere-I«. Devecser Vechkremmoeve­r jrme,nm menő miéin ! lesz, a (Itatosmunk­at es minden egyeb­­ pen* leányt keresek, aki fo- | hánkarb.,!.tartás körüli munkát jól WM zést kivevő minden egyeb házi it végez. Szives ajánlatokat «Minden Rendelje fffJiffifTfif! 0? munkána vállalna Fényképes 3 munkát vállal.) jeligére kiadóba kér, meg a ■ívUUUwÁ'án W ajánlatokat: Constant if Taistasné .. ..................... ■ ~,, , „ ,, Horgászati Zsebkönyv­ei“ Tul^, !r£ljS I butort mindenki értékes gyakorlati könyv, illusztrá- T;­* n ££ n|k 2^^231 ft ’ a I .,KOG-IHIL.“ butorárahá/, ciókkal, szép vászonkötésben. Ára *i IH már V5 J­­31 C9 ft - ban vásárol VI., Vilmos-császár-u. 4­— P, kapható a szerzőnél: Ország, kis szoba, egy személynek, s 43. (Báthory-utcával szemközt.» Kiák, Horthy Miklós-út 15/b. Telefon: a csen kiadó. Cira : VII«,Csen- 1 Kombinált szobák, hálók-58-7-45. Vidékre bérmentve­­geri-utca 80. szám, II. 9. 3 ebédlők dús választékban. Kiadja a KÖZPONTI SAJTÓVÁLLALAT RT Budapest, V., Honvéd utca 10. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató Szerkesztésért felelős: Dr. BERKES RÓBERT Szerkeszti: SALY DEZSŐ Nyomatott a Pallas Irodalmi és Nyomdai r­­t. körforgó­ gépein. — Felelős vezető : Győry Aladár.

Next