Uj Nemzedék, 1937. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-01 / 1. szám
0 59 WB Könnyű zivvel búcsúzunk, nem esik nehetnkre. Ijegyünk őszinték: nem sok öntünk telit benne. Reményeinket kiervíasztotta, kedvünket szegte, ko■esztülhuzta számításainkat, gondainkat is csak megszaporitotta. Szívünket rettegéssel töltötte el, látólatárunkat megködösitette — óh, ,folytatta annak végeláthatatlanul a tanaszt, ez hat óév bizony rászedett, negcsalt bennünket. Most, amikor dézett az időben és egy pohár namnyu vinkóval a kezünkben buceut hitünk utána, nincs költünk, magyarok közt, senki, aki megsiratná, viessa,kivánná. Csak múljon ez az éjjel, kattanjon a hallgató tornyokban a régi órák üllőszerkezete, hulljon semmibe ez a borús év és merevedjen szürke múlttá az eredménytelenség, hogy még most sem, még mindig nem értünk el nagy céljainkból semmit. Olyan szerények pedig ezek a nagy célok. Mit akarunk! Szabadabb lélekzetet, nagyobb karéj kenyeret, biztosabb fedelet a fejünk felett — ennyi az egész. Ezt cm... meg lehet adni!! . • • Új remény nyillik a szívünkben, új fény feli érik a látóhatárunkon, kinyújtjuk fáradt kezünket az újév felé. Nem követel ez a kéz, de, nem is koldul. Baráti üdvözlésre mozdul csak: hozott Isten, újév! Még nem tudjuk, mit rejtesz számunkra a tarisznyádban, éjszaka van meg, a szilveszter éjszakája, az arcodat sem látjuk jól, ebszen a homályban. Nem tudunk mégrólad semmit. Csak azt az egyet, hogy most, ebben a percben születsz: romlatlan és fiatal vagy. Úgy fogadunk, mint valami mesebeli gyermeket, aki néhány sürgető nap alatt szemünk láttára fog férfivé nőni. És túl az erőltetett jókedven, az óév temetésének és az újév születésének bizonytalanul imbolygó, kavargó karneválján, nézzünk a szeme közé egy halálosan komoly percre ennek az elénk bukkanó Ezerkilencszázharminchétnek. Most még a kezünkben tartjuk: még gyermek, újszülött, ma még tőlünk függ, milyen gineken indítjuk el, mivé formáljuk. A perc komoly, nem szalaszthatjuk el. Holnap már késő lehet. Kortárs! Embertám! Testvér! Érzed-e a perc múlhatatlan fontosságát? Tudod-e, felméred-e a megad felelősségét, amellyel most. . könyörtelenül szembekerülsz ezen a fagyos hajnalon? Hiszed-e, hogy a magad kis életét, szabad akaratod szerint irányítod és átélted-e már magadban a magyar sors mélységének és Tnagfivságáhok valóságát? Mert rajtad is ümnük, rajtunk, egyenként és külön külön mindegyikünkön, hogy ebben, az új esztendőben, tisztább levegőből szívjuk-e meg szabadsággal a tüdőnket, nagyobb és puhább karós kenyeret hasitunk-e, gyermekeinkigék biztosabb fedelet épülünk-a Ki agunk, a mieink és az ősi föld felé? ... MA MI SEM TRÉFÁLUNK, ime no mi is komoly szívből boldog új évet kivennünk . ! 21 in SZILVESZTER ÉS ÚJÉV IS CSENDES, KÖDÖS LESZ A HIDEG CSÖKKEN- lj/u J/ijVpu. HAVAZÁS NEM LESZ BUDAPESTEN MA TÍZKOR — 2 C VAN NEMZEDÉK Budapest, 1937 Január 21. péntek A XIX. évfolyam, 1. szám Az újév küszöbén kibékült két régi ellenfél HivaScSssszis Bregersisszik a jugoszláv-bolgár kiegyezést Belgrád, december 31. (Az Uj Nemzedék munkatársának telefonjelentése.) A jugoszláv—bolgár tárgyalások, amelyek heteken keresztül a nyilvánosság teljes kizárásával folytak, tegnap befeje- z,őd tek. A belgrádi lapok ma félhivatalos jelentést közölnek, amely megerősíti, hogy a novemberben megkezdett tárgyalások barátsági, be nem avatkozási és döntőbírósági szerződés megkötésére irányultak. A szerződés végleges megszövegezése folyik. Beavatott helyen természetesen tudtak ezekről a tárgyalásokról, a félhivatalos jelentés azonban általában igen nagy feltűnést kelt. A lapok egyelőre nem fűznek semmi megjegyzést a félhivatalos közléshez. Jugoszláviának a balkán szövetségi szerződés folytán értesítenie kell a többi szerződő államot is az új egyezményről. Sztojadinovics erre azt az alkalmat használta fel, mikor legutóbb a resicai vadászaton találkozott Tatarescuval. Aras török külügyminiszter vállalta, hogy az athéni kormányt ő értesíti a megkötendő szerződésről. A jugoszláv-bolgár szerződés alapelveit egyébként Sztojadinovics még akkor beszélte meg Boris királlyal, amikor novemberben Ankarából visszatért. N. K. Fantasztikus hírek perszonálunióról Bukarest, december 31. A román lapok vezető helyen foglalkoznak a bolgár—jugoszláv megállapodásról szóló hírekkel. Az erről szóló tudósítások meglehetősen zavarosak és ellentmondóak. Annyi bizonyos, hogy a két balkáni nemzet közeledése rendkívül nagy feltűnést keltett Romániában. Jellemző, hogy városszerte Jugoszlávia és Bulgária között létesítendő perszónHun túrái is beszélnek. A pápa tegnap délután rövid időre elhagyta betegágyát Róma, december 31. (Az Új N évtizedék Tátikául tudósítójának trlójeit jelentésű.) A Szentatya általános egészségügyi állapotában örvendetes javulás állott be tegnap. A baltérben érzett heves fájdalmak elmúltak. A görcs által kszáródott ér ugyanis megnyílt, úgy, hogy a vér újra szabadon áramlik. Ezzel eloszlott a Szvetatya környezetének az az aggodalma, hogy trombózis támadhat a daganat következtében. A pápa annyira jól érezte magát tagnap délután, hogy rövid időre el is hagyhatta betegágyét. Az ágy mellett támlásszéket állítottak fel úgy, hogy a pápa átülhet a székbe anélkül, hogy a beteg végtagot megmozdítaná. A Szentatya a javulás következtében nem egyezett bele abba, hogy Milan tanáron kívül más orvostanárok is megvizsgálják. A lisieuxi karmelitáknak egy levelére XI. Pius azt a választ küldte, hogy azért imádkozzanak, hogy szenvedéseit türelmesen és pápához méltó módon tudja elviselni. A Szentatya tényleg — még amikor a legnagyobb fájdalmak gyötörték is— hallgatagon tűrte a szenvedést és csendesen imádkozott. 1.