Uj Nemzedék, 1937. augusztus (19. évfolyam, 173-197. szám)
1937-08-01 / 173. szám
IDŐJÁRÁS: MELEGEBB. DÉLELŐTT SOK NAPSÜTÉS, DÉLUTÁN TÖBB HELYEN ZIVATAR BUDAPESTEN MA TÍZKOR 24 Ó VAN A választójog három kész pontja Hiteles helyzetjelentés az előkészületekről "Legnep egy politikai kőnyomatt* útján nagy feltűnést keltő tervezet került nyílvánolságra a készülő titkos választójog új kerületi beosztásáról. A tervezettel szemben illetékes helyen kijelentették, hogy a választójog titkosságáról szóló törvényjavaslat előkészítési munkálatai még az adatgyűjtés stádiumában vannak, tehát kialakult, konkrét tervezetekről ma még beszélni legalább is Ica ■ rai. Az Új Nemzedék annak idején elsőnek közölte a választójogi reform alapelveit, amelyekről a miniszterelnök már tárgyalt a parlamenti pártok vezetőivel. Megírtuk azt is, hogy a választójogi reform az egyéni kerületek mellé behozza a megyei lajstrom és az országos lajstrom rendszerét is. Nyilvánvaló tehát — és ezt illetékes helyen sem vonták kétségbe , hogy a titkos választójog új kerületi beosztást hoz, mégpedig a mostani egyéni kerületek számának jelentékeny csökkentésével. Politikai körökben régebb idő óta beszélnek már a kerületek összeolvasztásával kapcsolatban bizonyostervekről. Ez az a pontja ugyanis a titkos választójognak, amely a mostani parlament tagjait a legérzékenyebben érinti. Az Új Nemzedék munkatársa feltétlen megbízható forrásból megállapította, hogy az új választójog kerületi beosztása valóban arra törekszik, hogy egy kerületben a választók száma lehetőleg 25— 36.990 választó között mozogjon. A jelenlegi 199 választókerületben feltűnő aránytalanságok mutatkoznak. Egyes kerületekben a választók száma alig éri el az ezret, a másikban viszont megközelíti a 100.000-et. Természetesen nem felel meg a valóságnak az, mintha a belügyminisztérium adatgyűjtő osztálya az új választókerületeket lehetőleg úgy kívánná megszabni, hogy az ellenzéki képviselők mostani kerületeit szabdalja szét. Az új határvonalak megállapítása a kormánypárti képviselőket épp oly érzékenyen sújtaná, mint az ellenzékieket. Ebből a szemszögből nézve, a nyilvánosságra került beosztás-tervezet bizonyos tendenciát mutat és ezért megnyugvást keltett ellenzéki körökben az az illetékes cáfolat, hogy még a belügyminiszter előtt sem fekszik kész tervezet. 2. A képviselők egy része megyei lajstromos választás útján kerülnek a képviselőházba. Ebben a tekintetben a végleges álláspont még nem alakult ki. Valószínűleg, hogy a megyei lajstromos választás később lesz, mint az egyéni kerületekben és így azok a jelöltek, akik az egyéni kerületekben nem jutottak mandátumhoz, a megyei lajstromokon felléphetnek s egy héttel a választás első napja után ismét szerepelhetnek, mint jelöltek. 3. Az országgyűlési képviselők 10%-át, 24 képviselőt, országos lista alapján választják meg. Erre már az 1025. évi 26. t.-c. is felhatalmazást ad a kormánynak, hogy 10%-kal csökkentse a képviselők számát és a hiányzó 21 képviselőt országos lajstromon választassa meg. Az 1926-os választójogi törvénynek ezt a felhatalmazását azonban a kormány nem vette igénybe. A mostani választójogi reformok szerint úgy intézkedik, hogy az országos lista alapján betöltésre kerülő 25 mandáumot a pártokra a választás során esett mandátumok százalékos aránya alapján töltik be. A választójogi statisztikai gyűjtések az 1937. évre érvényes választói névjegyzék alapján folynak, amelynek értelmében Magyarországon 3.117.000 választó van, ami az 1936. évi választói névjegyzék adataival szemben 400.000 főnyi emelkedésnek felel meg. Politikai körökben természetesen óriási érdeklődéssel tekintenek a készülő titkos választójog rendelkezései elé, amelyekről hiteles, részletesebb tervek valószínűleg csak augusztus végén kerülnek nyilvánosságra. Ami már most végleges Az érdeklődés homlokterébe került választójogi reformmal kapcsolatban az Új Nemzedék munkatársa beavatott politikai körökben megállapította, mik azok a részletek és irányelvek, amelyek a választójogi reform előkészületi munkáinak mai stádiumában , körülbelül véglegeseknek és a további tárgyalások alapjainak lehet tekinteni. 1. Tény az, hogy a jelenlegi 199, egy képviselőt választó kerületek számát csökkentik. A cél az, hogy a kerületekben a választók számát arányosítsák. Ilyen módon mintegy száz kerülettel csökken a jelenlegi kerületek száma. Róma, július 31. Ivá nos megdöbbenéssel fogadta az olasz közvélemény azt a londoni jelentést, hogy a be nem avatkozási bizottság tegnap ismét határozathozatal nélkül elnapolta ülését. Az olasz sajtó megállapítja, hogy ezért Oroszországra hárul minden felelősség. Most már ugyanis nem kétséges, hogy a szov- j jet kormány semmi körülmények között sem hajlandó elismerni Franco tábornok hadviselő jogát. Azt is megállapítják a lapok, hogy Fran■ciaország kétszínű maga • M M » mm iwwi w.i — — ' —W I. ^ I. w. ^ — - Az olasz sajtó éles támadása a szovjet és a francia politika ellen ^ 5^/f vffe^y» flHPI NYUGATON JÉL KELETEN IS ÍG / ~" A Népszövetségnek nincsen melege?... ’^llr Budapest, 1937 augusztus 1, vasárnap #, # JTW. évfolyam, 173. szám ll Hódit Tamás levelét a magyar miniszterelnök bizonyára közéleti pályájának egyik legszebb emlékeként fogja eltenni. De őrizze meg gondolatában ezt a levelet az egész magyar közvélemény és figyeljenek föl rá mindazok a határon belül s a határokon túl, akik éket szeretnének verni az ezeréves sorsközösségben összeforrott magyarság és hazai németség között. A soroksári kisbirtokos azt adta tudtára Darányi Kálmánnak, hogy a nagykőrösi gazdasági iskolának, amelynek téli tanfolyamát a fia hallgatta, hálából egy értékes bikaborjúját ajánlotta fel. Ez az ajándék akkor is megkapó és elismerésre méltó áldozat lenne egy kisgazdától, akit a földdel és a természettel való örök küzdelem ezer gondja nyom, ha nem kísérték volna olyan szavak , amelyeket fel kell jegyezni. „Isten áldását kérem nagy méltóságodra és szeretett magyar hazánkra“ — írja a levél végén Hocht Tamás s ez a szívből fakadó, egyszerű mondat szinte szárnyat kap és a ma különös törekvései és viszszás jelenségei között történelmi ténnyé emelkedik. Tudjuk és látjuk, hogy bizonyos nagynémet propaganda milyen szívóssággal és milyen elszántsággal próbálja a hazai németséget a magyarságtól elválasztani és egyre erősebb kötelékekkel odafűzni a Harmadik Birodalom nagynémet világimperializmusához. Fájdalmas és keserű következményeit tapasztaltuk ennek a fennhéjázó és türelmetlen német propagandának, amely mit sem törődve azokkal az áldozatokkal, amelyeket a magyarság hozott a múltban a német birodalomért és megbántva azt a testvériességet és engedékenységet, amellyel a magyar államiság idegenajkú tagjait századokon át kezelte, — a szentistváni gondolat közösségéből mindenáron át akarnák emelni németajkú polgárainkat a Drang nach Osten falánk és felelőtlen eszmevilágába. Ezeknek felel elsősorban Hocht Tamás levele, amely úgy szól a szeretett magyar hazáról, hogy a szem könnybe lábad tőle s a testvéri érzéstől csordultig telik a szív. A jó Isten áldja meg Hoccht Tamás soroksári kisbirtokost, nemcsak azért a valóságos ajándékért, amelyet a fiát nevelő oktatóintézetnek küldött, hanem azért a nagy és megbecsülhetetlen ajándékért, amit ennek a levélnek a bizonysága jelent. Amikor a „szeretett magyar hazá-nak“ ez az idegenajkú polgára elismeri azt a gondosságot, ahogy a magyar állam a földdel bajlódó nép sorsát segíti, a mellett is tanúságot tesz, hogy ez a gondosság egyformán árad ki magyarra és idegen anyanyelvűre, mert az ősi magyar államiság soha sem ismert és soha sem fog ismerni megkülönböztetést