Uj Nemzedék, 1937. augusztus (19. évfolyam, 173-197. szám)

1937-08-01 / 173. szám

IDŐJÁRÁS: MELEGEBB. DÉLELŐTT SOK NAPSÜTÉS, DÉLUTÁN TÖBB HELYEN ZIVATAR BUDAPESTEN MA TÍZKOR 24 Ó VAN A választójog három kész pontja Hiteles helyzetjelentés az előkészületekről "Legn­ep egy politikai kőnyomatt*­ útján nagy feltűnést keltő tervezet került nyíl­­vánol­ságra a készülő tit­kos választójog új kerületi beosztásá­ról. A tervezettel szemben illetékes helyen kijelentették, hogy a választó­jog titkosságáról szóló törvényjavas­lat előkészítési munkálatai még az adatgyűjtés stádiumában vannak, tehát kialakult, k­onkrét tervezetek­ről ma még beszélni legalább is Ica ■ rai. Az Új Nemzedék annak idején elsőnek közölte a választójogi reform alapelveit, amelyekről a miniszterel­nök már tárgyalt a parlamenti pár­tok vezetőivel. Megírtuk azt is, hogy a választójogi reform az egyéni kerületek mellé behozza a megyei lajstrom és az országos lajstrom rendszerét is. Nyilvánvaló tehát — és ezt illeté­kes helyen sem vonták kétségbe , hogy a titkos választójog új kerületi beosztást hoz, még­pedig a mostani egyéni kerületek számának jelenté­keny csökkentésével. Politikai körökben régebb idő óta beszélnek már a kerületek összeol­vasztásával kapcsolatban bizonyos­­tervekről. Ez az a pontja ugyanis a titkos választójognak, amely a mos­tani parlament tagjait a legérzéke­nyebben érinti. Az Új Nemzedék munkatársa feltétlen megbízható forrásból megállapította, hogy az új választójog kerületi beosz­tása valóban arra törekszik, hogy egy kerületben a választók száma lehetőleg 25— 36.990 választó kö­zött mozogjon. A jelenlegi 199 választókerületben feltűnő aránytalanságok mutatkoz­nak. Egyes kerületekben a választók száma alig éri el az ezret, a másik­ban viszont megközelíti a 100.000-et. Természetesen nem felel meg a való­ságnak az, mintha a belügyminiszté­rium adatgyűjtő osztálya az új vá­lasztókerületeket lehetőleg úgy kí­vánná megszabni, hogy az ellenzéki képviselők mostani kerületeit szab­dalja szét. Az új határvonalak meg­állapítása a kormánypárti képvise­lőket épp oly érzékenyen sújtaná, mint az ellenzékieket. Ebből a szem­szögből nézve, a nyilvánosságra ke­rült beosztás-tervezet bizonyos ten­denciát mutat és ezért megnyugvást keltett ellenzéki körökben az az ille­tékes cáfolat, hogy még a belügymi­niszter előtt sem fekszik kész ter­vezet. 2. A képviselők egy része megyei lajstromos választás útján kerülnek a képviselőházba. Ebben a tekintet­ben a végleges álláspont még nem alakult ki. Valószínűleg, hogy a megyei lajstromos választás később lesz, mint az egyéni kerületekben és így azok a jelöltek, akik az egyéni kerületekben nem jutottak mandá­tumhoz, a megyei lajstromokon fel­léphetnek s egy héttel a választás első napja után ismét szerepelhetnek, mint jelöltek. 3. Az országgyűlési képviselők 10%-át, 24 képviselőt, országos lista alapján választják meg. Erre már az 1025. évi 26. t.-c. is felhatalmazást ad a kormánynak, hogy 10%-kal csökkentse a képviselők számát és a hiányzó 21 képviselőt országos lajstromon választassa meg. Az 1926-os választójogi törvénynek ezt a felhatalmazását azonban a kormány nem vette igénybe. A mostani választójogi reform­ok­ szerint úgy intézkedik, hogy az or­szágos lista alapján betöltésre ke­rülő 25 mandáumot a pártokra a vá­lasztás során esett mandátumok szá­zalékos aránya alapján töltik be. A választójogi statisztikai gyűjté­sek az 1937. évre érvényes választói névjegyzék alapján folynak, amely­nek értelmében Magyarországon 3.117.000 választó van, ami az 1936. évi választói névjegyzék adataival szemben 400.000 főnyi emelkedésnek felel meg. Politikai körökben természetesen óriási érdeklődéssel tekintenek a ké­szülő titkos választójog rendelkezései elé, amelyekről hiteles, részletesebb tervek valószínűleg csak augusztus végén kerülnek nyilvánosságra. Ami már most végleges Az érdeklődés homlokterébe ke­rült választójogi reformmal kapcso­latban az Új Nemzedék munkatársa beavatott politikai körökben meg­állapította, mik azok a részletek és irányelvek, amelyek a választójogi reform előkészületi munkáinak mai stádiumában­ , körülbelül véglegeseknek és a további tárgyalások alapjainak lehet tekinteni. 1. Tény az, hogy a jelenlegi 199, egy képviselőt választó kerületek számát csökkentik. A cél az, hogy a kerületekben a választók számát arányosítsák. Ilyen módon mintegy száz kerület­tel csökken a jelenlegi kerületek száma. Róma, július 31. Ivá nos megdöbbenéssel fogadta az olasz közvélemény azt a londoni je­lentést, hogy a be nem avatkozási bi­zottság tegnap ismét határozat­hozatal nélkül elnapolta ülé­sét. Az olasz sajtó megállapítja, hogy ezért Oroszországra h­á­­r­u­l minden felelősség. Most már ugyanis nem kétséges, hogy a szov- j jet kormány semmi körülmények kö­zött sem hajlandó elismerni F­r­a­n­co tábornok hadviselő jogát. Azt is megállapítják a lapok, hogy Fran­­■ciaország kétszínű m­a­g­a­ • M M » mm iwwi w.i — — ' —W I. ^ I. w. ^ — - Az olasz sajtó éles támadása a szovjet és a francia politika ellen ^ 5^/f vf­fe^y» flHPI NYUGATON JÉL KELETEN IS ÍG /­ ~" A Népszövetségnek nincsen melege?... ’^l­lr Budapest, 1937 augusztus 1, vasárnap #, # JTW. évfolyam, 173. szám ­ll Hódit Tamás levelét a magyar miniszterelnök bizonyára közéleti pályájának egyik legszebb emlékeként fogja eltenni. De őrizze meg gondolatá­ban ezt a levelet az egész magyar közvélemény és figyeljenek föl rá mindazok a határon belül s a hatá­rokon túl, akik éket szeretnének verni az ezeréves sorsközösségben összeforrott magyarság és hazai né­metség között. A soroksári kisbir­tokos azt adta tudtára Darányi Kálmánnak, hogy a nagykőrösi gazdasági iskolának, amelynek téli tanfolyamát a fia hallgatta, hálá­ból egy értékes bikaborjúját aján­lotta fel. Ez az ajándék akkor is megkapó és elismerésre méltó áldo­zat lenne egy kisgazdától, akit a földdel és a természettel való örök küzdelem ezer gondja nyom, ha nem kísérték volna olyan szavak , amelyeket fel kell jegyezni. „Isten áldását kérem nagy méltó­ságodra és szeretett magyar ha­zánkra“ — írja a levél végén Hocht Tamás s ez a szívből fakadó, egy­szerű mondat szinte szárnyat kap és a m­a különös törekvései és visz­­szás jelenségei között történelmi ténnyé emelkedik. Tudjuk és lát­juk, hogy bizonyos nagynémet pro­paganda milyen szívóssággal és milyen elszántsággal próbálja a ha­zai németséget a magyarságtól el­választani és egyre erősebb kötelé­kekkel odafűzni a Harmadik Biro­dalom nagynémet világimperializ­musához. Fájdalmas és keserű kö­vetkezményeit tapasztaltuk ennek a fennhéjázó és türelmetlen német pro­pagandának, amely mit sem törődve azokkal az áldozatokkal, amelye­ket a magyarság hozott a múltban a német birodalomért és megbántva azt a testvériességet és engedé­kenységet, amellyel a magyar álla­miság idegenajkú tagjait százado­kon át kezelte, — a szentistváni gondolat közösségéből mindenáron át akarnák emelni németajkú pol­gárainkat a Drang nach Osten fa­lánk és felelőtlen eszmevilágába. Ezeknek felel elsősorban Hocht Ta­más levele, amely úgy szól a szere­tett magyar hazáról, hogy a szem­ könnybe lábad tőle s a testvéri ér­zéstől csordultig telik a szív. A jó Isten áldja meg Hoccht Ta­más soroksári kisbirtokost, nemcsak azért a valóságos ajándékért, ame­lyet a fiát nevelő oktatóintézetnek küldött, hanem azért a nagy és meg­becsülhetetlen ajándékért, amit en­nek a levélnek a bizonysága jelent. Amikor a „szeretett magyar hazá-­­nak“ ez az idegenajkú polgára el­ismeri azt a gondosságot, ahogy a magyar állam a földdel bajlódó nép sorsát segíti, a mellett is tanúsá­got tesz, hogy ez a gondosság egy­formán árad ki magyarra és idegen anyanyelvűre, mert az ősi magyar államiság soha sem ismert és soha sem fog ismerni megkülönböztetést

Next