Uj Nemzedék, 1937. november (19. évfolyam, 249-272. szám)
1937-11-03 / 249. szám
2 ros, amelyet ő tett méltóvá az ezeréves keresztény Magyarországhoz, amelyet ő mentett meg a vesztett háború és a forradalmak szennyáradatából, amelynek ő adott erkölcsi és anyagi súlyt, tekintélyt az egész világ előtt, most kegyelettel és hódolattal emlékezik a vezérre, aki alkotásaiban és szellemében él tovább, aki egyetlen volt és pótolhatatlan és akire maradéktalanul ráillik a legnagyobb dísz és elismerés, amelyet az utókor adhat: férfi volt talpig. Két nap rendőri krónikája Bőséges aratásuk volt a kettős ünnepnapon a betörőknek és rablótámadóknak. Weigl Pál szobafestőt a Tűzoltó utcában egy suhanó megtámadta, boxerrel leütötte -s 60 pengőt tartalmazó pénztárcájával megszökött. Schnäbler Etel gyári munkásnő az országúton Megyer felé igyekezett Az országúton egy férfi megtámadta és 7 pengőjét elvette. — Rákoskeresztúr közelében CsontosJózsef gépmestert egy ismeretlen férfi szólította meg és az útmenti korcsmába hivta. Onnan távozóban az ismeretlen férfi fejbeütötte Csontost s 32 pengőjét, valamint kerékpárját elvitte. Popper Vilmosnié Tar-utca 10. szám alatti rőfösüzletében falbontó betörők garázdálkodtak. Ruhaneműt és 100 pengő készpénzt vittek el. — Deutsch Istvánné Mester-utcai boltjában 700 pengőt találtak a betörők. — Waldner Lajos kereskedő Pauler-utca 46. szám alatti lakásában 1000 pengő készpénzt s 3000 pengő értékű ékszert zsákmányoltak. — A Hoffer és Schrevntz Gépgyár Lehel-utcai irordájában a kasszát fúrták meg, amelyben 5000 pengő volt. — Dr. Kolos Endre ügyvéd Tátra-utca 20/b. alatti lakásáról 210 pengőt loptak el az iroda pénztárából. — Szabolcs Dénesné Vermező-utca 8 szám alatti,lakásán 104 pengő és egy színházi látcső volt a betörők zsákmánya. — Edvi-Ulés Anna tanárnő Veres Palnd utcai lakásában átkulcsos betörés történt. Néhány pengőt ésegy aranyórát loptak el. A legkiadósabb betfiríft,lfailie Sándor orvos Zsigmond utca. 68. szám alatti lakásán volt. Arany- és retiszértéktárgyakat, szőnyegeket és ruhákat vittek ,ihiglikkal a tolvajok. A főorvos kára 12.000 pengő. — Zerkovitz Emil miniszteri tanácsos özvegyének Tátra-utca 14. szám alatti lakásából a betörők 500 pengőt, és 2000 pengő értékű ékszert vittek el. Betörők jártak Asztalos Jenő minisztéri osztályfőnök Ajtóst 'Dürer-apt 9.' alatti lakásán is. Ruhaneműt vittek magukkal. A rendőrség keresi a tolvajokat.. — MÁSFÉLMILLIÓ ADÓHÁTRALÉKA VAN KISKUNFÉLEGYHÁZÁNAK, ahol a lakosság sehogy nem bír megbirkózni a magas pótadóval. A kecskeméti pénzügyigazgatóság most kimondotta a vagyoni felelősséget az adóügyi tanácsnokra és állami adóvégrehajtók kiküldését helyezi kilátásba. Félegyházának 1,250.000 pengő az évi adókivetése, a hátralék pedig 1,400.000 pengőt tesz ki. Félegyházán különben az a vélemény, hogy ezt a hatalmas adóhátralékot az állami végrehajtók sem tudnák behajtani s legjobb volna — leírni. — A felsőbíróságok új vezetői. A Kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére Töröky Géza" m. kir. titkos tanácsost, a Kúria másodelnökét ennek elnökévé, Láng-Miticzky Ernő, szegedi, táblai, elnököt a budapesti Ítélőtábla, elnökévé, Hutás József kúriai tanácselnököt a Kúria másodelnökévé nevezte ki. Dr. Láng- Miticzky Ernőt, a budapesti ítélőtábla új elnökét vasárnap délelőtt búcsúztatták a szegedi bírói kar tagjai. Láng-Miticzky Ernő utódjául dr. Muntyán István szegedi táblai tanácselnököt emlegetik, aki a szegedi katolikus közéletnek egyik legmarkánsabb alakja. Megbízható forrásból származó értesülés szerint Muntyán István kinevezése a napokban megtörténik. TTT Nemzedék Szerda, 1937 november 3. Férfiöltönyt .egy télikabátot rendelhet mérték után a legújabb divatszöveteimből remek szabással 60 Pért László méretutáni urlszabósága, Erzsébet-körút 50 (Folytatás az első oldalról) egyik utcasarkon két jellegzetesen miliciárus külsejű alak beszélget egymással. Az egyik fiatal cigányképű, a másik javakorabeli borostás férfi. Fejükön fekete baszksapka, lábukon sáros bakancs, piszkosak, rongyosak, sárosak mind a ketten. Hogy kerülnek ezek ide és hogy lehetnek szabadon — vetem föl önmagamnak a kérdést, de azután odalépek és megszólítom őket. — Maguk vörös miliciánusok voltak? — kérdem. Mind a ketten öszszerezzennek, tekintetük ijedten röpdös ide-oda, aztán az idősebbik felel. — Igen uram... De csak voltunk ... Ma már hála Istennek, vége a katonáskodásnak. — És mint volt vörös katonák, szabadon járhatnak? — Hát mit csináljanak velünk a nemzetiek. Gijon egész férfilakosságát csak nem lehet bezárni. Mi épp úgy nem voltunk kommunisták, mint ahogyan a miliciánusok legnagyobb része nem volt az. Kényszerítettek minket is. Nekem különben is Santander óta nem volt puska a kezemben. — Mind a ketten csak erődítéseknél dolgoztunk — szólt bele most élénken a fiatalabb is. Hogy bomlott fel a front? — Hogy bomlott fel a vörösök frontja — kérdeztem tőlük. — Hát kérem, az úgy volt, hogy 20-án még dolgoztunk, de már’ Sejtettük, hogy valami készül, mert a kapitány meg a hadnagy nagyon izgatottan suttogtak a. politikai megbízottal. Délben van hárman autóba ültek és anélkül, hogy bármilyen parancsot hagytak..Volna hátra, odébbálrták. Mi vártunk, de délután sem jöttek vissza,építési anyag sem jött Gijonból, pedig a géppuskaállásokhoz már nagyon kellett volna a vasgerenda. — És mikor tudták meg, hogy, a fronton vége a háborúnak — fordulok most a fiatalabbhoz.. . . — Csak a városban, mikor lejöttem este, hogy megkérdezzem,mit csináljak. Lent már mindenki tudta, hogy tége... Aki nagyon vörös volt, az mind szaladt El Busol-be, h hogy valamelyik hajón, vagy halászbárkán helyet kapjon. Először én is arra gondoltam, hogy menekülök, hiszen akárhogyan is rendben volt a szénám, olyan rémmeséket meséltek a mórókról és legionistákról, hogy... De aztán meggondoltam. Kezdjem ismét a lövészárokásást, a koplalást? Nem én! Azonkívül idevalósi is vagyok és ismerőseim is bizonyíthatják, hogy semmi rosszat nem tettem, csak maradtam. — Sokan menekültek? — Éjjel mindenki menekülni akart. A kikötőben tépték, verték egymást az emberek, átgázoltak egymáson, hogy helyet szerezzenek maguknak. Koromsötét volt, csak az égő petróleumtelep vetett kísérteties vörös fényt az egymást marcangoló, őrjöngő tömegre. Az anarchisták eleinte próbáltak rendet tartani, de aztán nem törődtek semmivel, csak a maguk bőrét mentették. A végén, kérem, még a csónakokat is ellepték a menekülők. — S a vezetők? — A vezetők — kérdi gúnyosan az öreg. — Azok már nappal eliszkoltak. Nem kellett egymást marcangolniok, repülőgépen mentek. Belarmino Tomas, az asturiai tanács elnöke a spanyol bank egész értékkészleteit magával vitte. A nép azt beszéli, 10 millió pesetát vitt ezüstben és nagyon sokat régi kibocsátású bankjegyben. Belarmino! Ez a véreb százával lövette főbe a katonákat és az ártatlan polgárokat. Azt sajnálom legjobban, hogy ő meg tudott szökni. Aki kidőlt — áruló! Az öreg, ahogy ezt mondja, villámokat szórnak a szemei és hogy indulatait levezesse, hatalmasat sercint. De most más irányba terelem a beszélgetést. — Milyen volt az élet a fronton? — kérdem. Az öreg legyint. — Élet? Nem lehet azt kérem életnek nevezni. Tizenkét órát dolgoztunk naponta hidegben, szélben, sárban és közben alig kaptunk enni. Ha valaki kidőlt, azt fascista árulónak nevezték, azt mondták szabotál és főbelőtték. Csak a mi zászlóaljunkban több mint ötven embert végeztek ki, pedig a mienk munkászászlóalj volt. A harcoló miliciánusoknál még rosszabb volt a helyzet. Nem is igen volt már kedvük harcolni, de géppuska kényszerítette őket rohamra. Aztán megjelent a negyven százalékos veszteséget minimáló rendelet. És valóságos pokollá változott tőle a harctér. Az egyik oldalról a nemzetiek tizedelték a vöröskatonákat, a másik oldalról a haditörvényszék. Amikor az északi fronton megszűnt a harc, a vezetők kivételével mindenki örült. — A lőszert honnan kapták az vörösök. — Innen is, onnan is. Befutott néha egy-egy hajó teli hadianyaggal, de nem mindig volt köszönet benne. Sokszor ócska rossz muníciót hoztak, meg éppenséggel olyat is, ami egyik puskába sem illett. Tüzérségünk gyenge volt. Még a gránátokhoz értettek a legtöbbet. Gépfegyver lett volna elég, de sok baj volt itt is a munícióval. — Hát a repülők? — Kezdetben sok volt. De aztán kímélték őket, most az utolsó hónapban talán egyetlenegyet sem láttam repülni. Tartogatták őket a menekülésre. — No és élelmiszerben nem volt hiány? — Éhezünk! — feleli egyetlen szóval a fiatalabbik. Akik örökre kigyógyultak... büntetéseket, mert az lealacsonyítja az embert. A bevezetés nagyon szép volt, tartottunk tőle, hogy a vége nem lesz jó.. Nagyon is igazunk volt. Hát tetszik tudni, mi volt A rendelet vége? Az, hogy ezentúl az engedetlen és fegyelmezetlen katonák büntetése az lesz, hogy megvonják tőlük az élelmet. Mert az „nem alacsonyitja le az embertTessék aztán hozzáképzelni, hogy még rendes körülmények között is szűkiben éltünk a kenyérnek meg főzeléknek. A rendelet után aztán minden csekélységért agyonkoplaltattak bennünket. . — Ma már kaptunk enni akatonáknál — kap a szón a fiatalabb. Látszik az arcán, hogy egész rendszerváltozásból az érdekli legjobban, hogy ma már levest, főtt halat és kenyeret is kapott. — Friss fehér kenyeret, olyant, amilyent már hónapok óta nem ettem. Még hozzá sokat — mondja egész fellelkesültem Megkínálom őket cigaretával. — Régen láttunk ilyent. A vezetőknek volt, azok kaptak, a frontra is vittek, de mi? Csak látásból ismertük, — mondja az öreg miliciánus. Mikor búcsúzom tőlük, felemelt jobbkarral üdvözölnek. — Viva Espagna! — kiáltják egyszerre. Nagyon hamar beletanultak. Ezek se Marxért, se Leninért, se Sztálinért nem vesznek, mégegyszer fegyvert a kezükbe, örökre kigyógyultak... Márkus Pál. — A veszprémi temetőben hétfőn délután revolverlövés zajára riadtak fel a sírlátogatók. Egy fejfára borulva átlőtt halántékkal holtan találták Lázár Ferenc 48 éves kórházi altisztet. Tettének oka ismeretlen. — Egyszer rendelet jött — folytatja az idősebbik — hogy az astoriai tanács megszünteti a fegyelmi ek Halász kabátot, ruhát viseljünk! Nívója magas! Ára alacsony! HALÁSZ DEZSŐ női divatháza, Rákóczi-út 54. B útoc szabott áron • • .... ZSIGMOND J Cáxác-U. 3• Eiölés nélkül! fe»«. szövetet ! 'Készruhák! Kabátot óriási válasstékban. Peliórneröcet! Vászonárak ! Paplanok! Bzönyeszek !ezlon, matrac, rekamiókl Szlondy-bolt. Szondy-utca huszonöt. Berendezzü kult részlétfizetésre.Kombifiák szobák. Ebédlők. RMoV. Hosszú hitel - Jó minőség! — Lakátberendező és Textilvillslat vr., Eisel Ferenc-tér S. T.12-71-77.Modell árjegyzéket küldünk. 71 legkisebb hirdetés 10 mm. 7h*a t 4 pengő Függöny tartó GURI-GURI és minden más rend szerű ffoja!° ULL Fogas a legelegánsabb kivitelben Konyhaberendezés zománc- és üvegedények FUrdftszobafelszerelés égésien uj, modern mintákban DiftSY, mihiiit a ninn Ulf fi evőaszközök, tájak, HI, rUAilH tálcák, székek, asztalok használtak is olcon . Vendéglő és Kévéhiberendezési Vállalat. VII, Sip-utca 14. Tel. 135-142. BUTÓ RT legjobban „BOG-MI,** bútoráruházban vásár és VI., Vilmos osánaár-ut 43. az. (Báthory utcával szemközt.) Kombinált szobák, hálók, ebédlők das választékban. Ebétítő szőnyeg PlS.-nS részletfizetésre. Bznnporapás ebédlő- szőnyegek, futók,térítők. Hosszu hfiel — Jó minőség! — lakásberendező és Textilvállalatnál, Liszt Ferenc-tér 5. T.12-71-77. Mint a csikérjegyzéket Hidunk Sportflanell....59 Bársonyflanell,98 Angorelles 1.98 Tweed 3.90 GALAMBOS Ferenciek-tere 4. (Irányi-u. sarok) Gyermeksportkocsi 1B*° kertbútor, eső bútor olcsón PROHASZKA gyárából, gróf Zichy Jenő utca 46. Ajándékozza meg önmagát és barátait »»Az emberfajok élete és jövője“ életünk követendő útjait meghatározó művet. Megrendelhető: Dl*» KIUSZ ?Esi03 orvos, Budapest, H. Zirda utca Sí. sz. — Telefon: 186-087. — Bolti ára IO.- P. Az Uj Nemzedék olvasóinak 8.- r. Kérje Ismertetését. Dimöntek 50A füstésre. Felféme milanyagok. vász. nak - Hosszú hitel — jő minőségű Lakásberendező és Textilvállalat, VI. Liszt Ferenc tér 5. Tel 12-71-77 Anyeginjei» árjegyzéket k(HO M»k.