Uj Nemzedék, 1938. május (20. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-01 / 97. szám
/ ss s AFR. 30. j ^ (c fr (, (f 4— .. $ ilIpP** Feltalálták a mGvMIámot Ilii — A mű viharsarokba fog belecsapni?..« ^ llLi J I ÍJ NEMZEDÉK Budapest, 1939 május 1. vasárnap * XX. évfolyam, 97. szám inniáRAQ. KISSÉ MELEGEBB LESZ, DE ÚJABB ESŐK JÖNNEK- VASÁRNAP DÉLUTÁN TÖBBFÉLÉZIVATAR IS LEHET. juujmv/in. A SZÉL VALAMIVEL ÉLÉNKEBBÉ VÁLIK- BUDAPESTEN MA TÍZKOR +lijp VAN Magyarország külpolitikai súlyának megnövekedését már Prágában is elismerik... Prága, április 30. (Az Új Nemzedék tudósítójától.) Lélegzetvisszafojtva, álmatlanul várta két napon át Prága a francia és az angol miniszterek tanácskozásának eredményeit. Ma azután megállapíthatjuk, hogy ha nem is teljesült a cseheknek az a reménykedése, hogy Csehszlovákiát illetően Franciaország és Anglia teljesen azonos álláspontra helyezkedjék, a feszültség mégis lényegesen enyhült és a cseh politika megint bizakodóbban tekint a jövő elé. Az Anglia és Franciaország között katonai téren létrejött szoros együttműködés ugyanis — mondják Prágában— keresztülhúzta Hitlernek a „Mein Kampf“-ban körvonalazott ama számítását, hogy el tudja választani egymástól Nagy britanniát és Franciaország A cseh kormány már a londoni tanácskozás első napján újabb határozott kijelentést kapott francia részről, hogy a francia köztársaság szilárdan áll Csehország mögött és bármilyen nehéz körülmények között is pontosan és haladéktalanul eleget tesz szövetségi kötelességének. A tanácskozás folyamán Daladier francia miniszterelnök nyíltan felvetette Chamberlain előtt a kérdést, hogy mit tenne az angol kormány, ha Franciaország egy nem provokált támadás esetén Csehország segítségére sietne. Chamberlain — mondják itt Prágában — kijelentette, hogy nem mehet túl még március 24-én elhangzott alsóházi beszédén, de hozzáfűzte, hogy mint abból is kitűnik, minden ilyen konfliktusban Anglia részvételét nem szabad kizártnak tekinteni. gőtt a maga sorsát is, vagy pedig egy A Német Birodalom tehát az elé a békés kibontakozás érdekében keret döntés elé került, hogy egy merevt nyújtson a két nyugati nagyhalaszembeszállással kockáztassa-e újból Ilomnak. Határozott a francia nyilatkozat A kisebbségi kérdést úgy kell szabályozni, hogy nemzetközi bonyodalmakat ne okozzon! A francia és az angol miniszterek a cseh-német viszony kérdését a prágai memorandum alapján vitatták meg. Ennek eredményeként egyetértettek abban, hogy a csehszlovákiai többség és a kisebbségek együttélését akként kell szabályozni, hogy a probléma ne okozzon nemzetközi bonyodalmakat, miért is szükséges, hogy ebben az ügyben meggyorsítsák a tárgyalásokat. A cseh kormányhoz, közelálló helyen azt állítják, hogy Anglia is megállapította a cseh kormány jóakaratát s maga is azon az állásponton van, hogy a szudétanémetek követeléseit a cseh állam biztonságának határain belül és az alkotmány keretében kell elbírálni. A megegyezés érdekében a két hatalom tárgyalni kíván a Német Birodalommal is, de hogy ez mikor és milyen formában történjék meg, arról csak Hitler római látogatása után fognak határozni. Meg kell várni ugyanis, hogy létrejöhet-e egy lényeges közeledés Franciaország és Olaszország között, mert ha ez bekövetkezik, akkor a Németországgal való tárgyalásnak határozottabb formát lehet adni. A lengyel-német viszony A cseh kérdés kapcsán igen nagy figyelmet szenteltek Londonban Lengyelországnak. Azok a jelentések, hogy Lengyelországban is megindult a német pártoknak egységesítése, ami máris nyugtalanítja a lengyel kormányt, továbbá az a tény, hogy a lengyel kormány több német családot kiutasított, mert a Német Birodalomból meg nem állapítható céllal pénzküldeményeket kaptak, jelentősen be folyásolták Chamberlain magatartását. Most már az angolok is látják — érvelnek Prágában —, hogy a német probléma Középeurópában nem különleges csehszlovák kérdés, hanem általános jellegű. Itt olyan angol érdekek játszanak szerepet, amelyek kívánatossá teszik, hogy a két nagyhatalom gazdaságilag felkarolja a kisantant és a Balkán szövetség államait, továbbá Magyarországot-Magyarország nagy külpolitikai súlyát most már nyíltan is elismerik Prágában. Itt azt hiszik, hogy Anglia rövidesen rászánja magát a magyar mezőgazdasági termények nagyobb tömegű felvételére, mert Franciaország, mint maga is agrárállam, ebben a tekintetben keveset tehet. Mit jelent az angolfrancia szövetség? Cseh politikai körökben a londoni tanácskozás európai jelentőségű eredményét abban látják, hogy a London—Páris-tengely sokkal határozottabb formát öltött, mint a Berlini Róma-tengely. A létrejött katonai megállapodás ugyanis messzemenő rendelkezéseket tartalmaz. Prága értesülései szerint ezek a rendelkezések a következők: 1. Az angol és a francia vezérkar közös védelmi terveket dolgoz ki arra az esetre, ha Franciaországot és Angliát akár Hollandia, akár Belgium, akár Svájc területén keresztül támadás érné. 2. A francia és az angol haderő minden ilyen esetben egységes egészet képez. 3. Amennyiben a vezérkari tanácskozások szükségesnek fogják mutatni, Anglia kötelezi magát arra, hogy különleges expedíciós sereget küld a kontinensre. Ez a kisebb létszámú sereg csupa teljes motorizáltságú csapatból áll, amelyeknek fő feladatuk a légi támaszpontok megvédése.