Uj Nemzedék, 1938. október (20. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

Németországban senki sem aludt az éjszaka Berlin, szeptember 30. (Az Új Nemzedék berlini munka­társának telefonjelentése.) Német­országban senki sem aludt az éj­szaka. Mindenki rádiókészüléke előtt ült és már kora délutántól kezdve késő éjjelig izgatottan várta a négy­hatalmi értekezletről lassan érkező híreket. A legtöbben bíztak a tárgyalá­sok békés eredményében, bár a hosszúra nyúlt megbeszélés ké­sőbb bizonyos pesszimizmust váltott ki s a türelmetlenség egyre fokozódott. Mikor aztán a Német Távirati Iroda az esti órákban közzétette első jelentését, hogy Münchenben létre­jött az elvi megegyezés, mindenkin valóságos örömmáror és megköny­­nyebbülés vett erőt. A megegyezés történelmi okmányának szószerinti szövege " Fél egykor írta alá a négy kor­mányfő a megállapodást s a nagy fordulatot a müncheni rádióállomás hozta legelőször a világ tudomására. Fél háromkor érkezett meg a ber­lini szerkesztőségekhez Németország, az Egyesült Király­ság, Franciaország és Olaszország a szudéta­német terület át­engedésére vonatkozóan elvben már létrejött megállapodás figye­lembevételével megállapodott az át­engedés alábbi feltételeiről és módozatairól és az e célból meg­teendő rendszabályokról s egyen­ként felelősnek jelentik ki ma­gukat ez egyezmény által a teljesí­tésének biztosítására szükséges lépé­sekért. 1. A kiürítés október 1-én kez­dődik 2. Az Egyesült Királyság, Francia­­ország és Olaszország megállapodnak abban, hogy a terület kiürítése ok­tóber 10-i­kéig megtörténik, még­pedig bármiféle meglevő berendezés szétrombolása nélkül és hogy a ki­ürítést a megjelölt berendezések meg­rongálása nélkül hajtják végre. 3. A kiürítés módozatait részletei­ben nemzetközi bizottság fogja megállapítani, amely Német­a zárójelentés hivatalos szövege s a lapok első kiadásai hajnali há­rom órakor már az utcán voltak. Mintha senki sem aludt volna ezen az éjszakán. Örömteli hangulatban kapkodta szét a közönség a lapokat s olvasta a­­megállapodást, amely a következőképpen hangzik: ország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Cseh­szlovákia képviselőiből fog állani. 4. A túlnyomór­észt német terü­letnek német csapatokkal való sza­kaszonkénti megszállása október 1- én kezdődik. A mellékelt tér­képen megjelölt négy terület­szakaszt a következő sorrend­ben fogják német csapatok meg­szállni: az 1-gyel megjelölt terület­szakaszt október 1-én és 2-án. A 2- vel megjelölt területszakaszt ok­tóber 2-án és 3-án, a 3-mal meg­jelölt területszakaszt október 3-án, 4-én és 5-én, a 4-gyel megjelölt területszakaszt október 6-án és 7-én. A túlnyomóan német jellegű fenn­maradó területet a fent említett nemzetközi bizottság haladéktala­nul meg fogja állapítani és októ­ber 16-ikéig megtörténik megszál­lása. 5. A 3. pontban említett nemzet­közi bizottság megállapítja azokat a területeket, amelyekben népszava­zásnak kell történnie. Ezeket a területeket a népszavazás lezárásáig nemzetközi alakulatok fog­ják megszállni. Ugyanez a bizottság fogja megállapítani azokat a módoza­tokat, amelyek mellett a népszavazást végre kell hajtani; alapul tekintendők a Saar-vidék szavazási mó­dozatai. A bizottság megállapítja a napot is, amelyen a népszavazás megtörténik. Ez a nap azonban november vég­én­és későbbi időpont nem lehet. 6. A határok végleges megállapítá­­tását nemzetközi bizottság végzi. Ez a bizottság jogosult lesz a négy hatalomnak, Németországnak, az Egyesült Királyságnak, Francia­­országnak és Olaszországnak bizo­nyos kivételes esetekben a népszavazás nélkül átengedendő zónák szigorú néprajzi meghatározottságá­tól csekély mérvben eltérése­ket ajánlani. 7. Dptálási jogot fognak biztosítani az átengedett területek­re való átlépésre és az e területek­ről való kilépésre. Az optálást e megállapodás megkötésének idő­pontjától számított hat hónapon belül kell gyakorolni. Az optálás részleteit német—csehszlovák bi­zottság fogja megállapítani s egy­úttal mérlegeli a lakosság kicseré­lésének megkönnyítésére szolgáló eljárást és tisztázza azokat az elvi kérdéseket, amelyek ebből a kicse­rélésből adódnak. 8. A csehszlovák kormány e meg­állapodás megkötésének napjától számított négyheti határidőn belül katonai és rendőri kötelékei,­ből elbocsátja mindazokat a szu­­détanémeteket, akik ezt óhajtják. Ugyanezen határidőn belül a cseh­szlovák kormány elbocsátja azokat a szud­étanémet fog­lyokat, akik politikai vétségek miatt szabadságvesztés büntetést töltenek ki. München, 1938 szeptember 29. Egyezmény, létreolt Németország, Nagybritannia, Franciaország és Olaszország között 1938 szeptember 29-én Münchenben ­ Három hónap a magyar és lengyel kérdés rendezésére PÓTNYILATKOZAT: A négy nagyhatalom kormányfői kijelentik, hogy a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbségek pro­blémája, amennyiben három hónapon belül az érdekelt kormányok közti megálla­podás útján nem rendez­te­ti­k, a négy hatalom itt jelenlevő kormányfői további összejö­ve­telének tárgya lesz. München, 1338 szeptember 29. PÓTLÁS AZ EGYEZMÉNYHEZ. Az Egyesült Brit Királyság kor­mánya és a francia kormány a fentebbi egyezményhez csatlakozott azon az alapon, hogy fenntart­ják azt az ajánlatot, amelyet a 3 Órákat adhat egész télen át irigykedő barátnőinek a kényel­mes, helyes és takarékos fűtésről, ha a lakásába beállított tetszetős külsejű Gyöngykályháról szerzett nagyszerű tapasztalatait közli. Az olcsó Gyöngykályha a téli erős hidegek idején is egyenletes mele­get áraszt és ha este megrakják, reggel még meleg a szoba, könnyű a korai felkelés. A legolcsóbb szénfajtával, a gyöngyszénnel fűt­hető, kezelése kényelmes és egy­szerű. A fűtési költségekben nagy­ megtakarítás érhető el. Cserép­kályhájába is beépíthető a hasonló rendszerű Gyöngy előtét. Meg­tekinthető: a Magyar Radiátor­gyár rt., VI., Andrássy­ út 13. szám alatti helyiségében és a vaskereskedések­ben. szeptember 19-iki angol-francia ja­vaslatok 6. §-a tartalmaz a cseh­szlovák állam új határai­nak nem provokált táma­dás ellen való nemzetközi garanciájára vonatko­zóan. Mihelyt a csehszlovákiai magyar és lengyel kisebb­ségek kérdése rendeztetik, Németország és Olaszor­­szág a maga részéről garan­ciát ad Csehszlovákiának, München, 1938 szeptember 29. PÓTNYILATKOZAT. A jelenlevő négy kormányfő egyetért abban, hogy a mai egyez­ményben megállapított bizottság a német külügyi hivatal államtitká­rából, Anglia, Franciaország és Olaszország Berlinben akreditált nagyköveteiből és a csehszlovák kormány által kinevezendő tagból fog állani. München, 1938 szeptember 29. PÓTNYILATKOZAT. Minden a terület átadásából adódó kérdés a nemzetközi bizottság illetékessége alá tartozónak tekintetik. München, 1938 szeptember 29. Addig Moszkva ... A megegyezés nemcsak Németor­szágban keltett határtalan örömet, hanem Londonban és Rómában is. A hidegvérű angol nép tom­bolva ünnepelte a hír kipatta­násakor az utcákon a négy kor­­mámyelnököt, Rómában pedig a lapok késő este mind külön kiadást adtak és hosszú cikkek­ben méltatták a megegyezés történelmi jelentőségét. A Münchenben megtartott értekez­let a németek szerint nemcsak ki­utat talált a súlyos válságból, ha­nem Európa békéjét is biztosította, mert az aláírt határozatok ér­telmében most már a legrövi­debb időn belül megoldódik a magyar és a lengyel kisebbség kérdése is és a húsz éve rabság­ban sínylődő nemzetiségek visz­szatérhetnek az an­yaországhoz. Egészen más hatása volt természe­tesen a müncheni értekezlet eredmé­nyének Moszkvában. A moszkvai rá­dió a prágai kormányhoz mér­leg­

Next