Uj Nemzedék, 1938. november (20. évfolyam, 247-272. szám)

1938-11-01 / 247. szám

_ ________________ fiatalnak ',w­­é.öregnek •riert« tápszere. «z­­-» egészség megtartási­ ^ V nek biztos eszköze: g vea -. w reggelire és uzson­ gr »if» 1 1 es észt ' W­ * Diemth­ins. jellemszilárdsággal, felelősségérzés­sel, kötelességtudással és minden áldozatra kész heroizmussal, amit a nagy regényírók és tragédia­költők a férfi-ideálban csak ábrá­zolhatnak. Férfi volt a gáton! És onnan, a gátról lőtték le orgyilkos golyók. Onnan taszították le őt, aki saját személyében egyedül állt oda a rontó erők elé és egymaga nagyobb akadálya volt az ország­ra zúduló szennyes vízözönnek, mint bármely fegyveres erő. Az elbukott hős vérző teteme fölé oda­­roskadt aztán az ezer esztendős Magyarország égő romhalmaza is: a tragédia végjelenete során irtóz­­tató sorsközösségben eggyesült a hős és nemzete. Amíg ez a büsz­kén tűrni és bátran cselekedni tudó férfi élt, gátak mögött csi­korgatta a főágát mindaz a szeny­­nyes önzés, becstelen becsvággy, falánk hatalomratörés, bomlasztó erő, mely nyomban hömpölyögve tört utat a nemzet szíve felé, amint a hőst a gátról letaszítot­ták ... Nehéz napokban, húsz év után, nézzünk mélyen elgondola­lkozva Tisza István szellemalakja után, amely azt a történelmi ta­nulságot sugározza korunk felé is, hogy csak egyetlenegy férfi kell a gátra, egyetlenegy igazi férfi és visszabújik csatornáiba minden sötét erő, amely a nemzet életére leselkedik. Nehéz napokban ne bízzunk elvakultan az anyagnak, vasnak, acélnak erejében. Hanem mindig csak a Férfiben, aki­­ nem mozdul a gátról!... ­ A SUNDAY EXPRESS sze­rint Henderson berlini angol nagykövet szabadságáról visszaté­rőben, körülbelül tíz nap múlva, újabb javaslatokat visz Hitlernek. Ezek a javaslatok Chamberlain béketervének vázlatát képezik. A lap szerint Chamberlain felajánl Hitlernek néhány afrikai volt német gyarmatot. A német­­angol ügyek rendezésének befejezése előtt Chamberlain újra fog találkozni Hitlerrel.­­ Ruszwurm Rezső lesz a mentők új igazgató-főorvosa. A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület igazgató­főorvosa, Körmöczi Emil a legkö­zelebbi napokban több évtizedes érde­mes szolgálat után nyugalomba vo­nul. Utódjává — mint értesülünk — Ruszwurm Rezső igazgató-szaksegéd­­főorvost nevezik ki, aki a fiatalabb orvosnemzedék egyik legkiválóbb tagja és nagy érdemei vannak a budapesti mentőintézmény korszerű fejlesztése terén. — IV. Károly király emlékünnep. A budavári Koronázó főtemplomban (Má­tyás templom) november 3-án, csütörtö­kön délután 5 órakor boldogult IV. Ká­roly, utolsó megkoronázott apostoli kirá­lyunk emlékére a Magyar Nők Szent Ko­rona Szövetsége kegyelete jeléül a Szo­ciális Testvérek Társaságával karöltve emlékünnepséget tart. Az ünnepi beszé­det Huszár Mihály apát, országgyűlési képviselő mondja. IV. Károly király lelki­­üdvéért Kátay Béla dr. pápai kamarás, a Koronázó főtemplom plébánosa mond imát. Közreműködnek: Albert Ferenc, Eyssen Irén, Maly Győző, Várhelyi An­tal. Belépő díj ssínon, önkéntes adomá­nyokat a Szentlélek Úristen templom ja­vára a helyszínen köszönettel vesznek. Bútorberaktározást maga? Hiderm­űi száraz, kifogástalan rak­tárában garanciával vállal KARDOS A. ÉS SZÁNTÓ bútorszelető, Budapest« Swind­erit Ti­ntea­­. Telefon: 1*0-4«, l»-400 ............................ ............................ ■ Ú­j nemzsdék Kedd, 1938 november 1. (Folytatás az Prágába is megérkezett a válasz Prága, október 31. Vasárnap délután Prágába is meg­érkezett a német és az olasz kormá­ első oldalról) nyolt válasza a prágai kormánynak arra a kérésére, hogy vállalják a döntőbírói szerepet. A Montag című lap úgy értesül, hogy már hétfőn megkezdődnek Po­zsonyban a területátcsatolással kapcsolatos intézkedések előké­szítésére a katonai szakértők tár­gyalásai. A prágai m­ozgóképszínházak ma újra megkezdik a ném­et filmek ját­szását, ami hosszú időn át tilos volt Prágában. Durcsanszky miniszter: A tisztán magyarlakta területek­ről szívesen mondunk le... Turócszentmárton, október 31. Nagy szlovák népgyűlés ünnepelte a szlovák függetlenségi deklaráció huszadik évfordulóját, amelyen Durcsanszky helyettes miniszter­elnök, a Hlinka-gárda egyen­ruhájában beszélt. Ünnepi beszéde során a kö­vetkezőket mondotta: — Az első szlovák kormány meg­teremtette a szlovák egységet. Alig­hogy átvette azonban hivatalát máris az a súlyos kötelesség hárult reá, hogy a szlovák határok fenntartásáért küzdjön. Ki­jelentjük, hogy szívesen mon­dunk le a tisztán magyarok által lakott területekről, azonban a szlovákok által lakott Szlovákia területéből í­g­y t­a­­­p­­alattnyit sem adunk át. Sidor képviselő, aki Durcsánszky után beszélt, a szlovák reformátusokhoz fel­hívást intézett, hogy katolikus néptársaikkal zárt sorokban együtt meneteljenek. A szabad Szlovákiában — mondotta Sidor — minden szlovák református a szlovák katolikusok testvére lesz, gyar-lengyel határ létesítésére vonatkozó igényeket azonban egyelőre további diplomáciai ak­ciótól teszik függővé. Érdeklődés kíséri Párizsban a Ber­linben folyó lengyel—német megbeszéléseket is, amelyeket hivatalosan a kölcsön­­ős kiutasításokkal kapcsolatos in­tézkedésekkel magyaráznak meg, ha komolyabb kérdések is szóba kerül­hetnek, amit az is bizonyít, hogy Malt­­ke varsói német nagykövet már Berlinibe érkezett s estére visszatér Varsóból Lipszki berlini lengyel nagykövet is. A Németországból ili utasított tízezer lengyel zsidó közül hatezer már átlépte a lengyel határt, négyezernek az iratai még nincsenek rendben. Feltűnést kelt különben az Esse­ner Nationalzeitung egyik jelentése, amely szerint Németország tegnap­­illite vasúti teherkocsit, töbszáz m­ozo­nyt és személykocsit, azonkívül igen nagy mennyiségű textil- és egyéb árut kapott Csehországtól a mün­cheni egyezmény értelmében. Tárgyalnak arról is, hogy az Ode­rától a Dunáig csatornát építenek, amely 100 km-rel volna hosszabb a Szuezi-csatornánál (!) Ez Koseltől indulna ki és Bécsnél torkolna a Dunába és a cseh áruforgalom nagy részét bonyolíthatná le. A francia sajtó értesülései a megegyezés részleteiről Páris, október 31. (Az Új Nemzedék párisi munka­társának telefonjelentése.) A vezető francia sajtó igen nagy érdeklődés­sel fordul Pozsony felé, ahol a ma­gyar és a cseh katonai szakértők tárgyalásai ma megkezdődnek. A lapok egyöntetűen megállapítják, hogy a magyar—cseh viszály rövi­desen befejeződik. A Temps úgy értesül, hogy a Magyarország által követelt te­rület nagy részét minden további nélkül visszaadják és rövidesen m­egvonódik Szlovenszkó és Ma­gyarország közt az új határ. A Ruszinföld h­ovatartozósága felől azonban további tárgyalásokat helyez kilátásba a félhivatalos francia lap. Az Intransignant szerint a német és az olasz kormány megegyezett abban, hogy Magyarország maximális köve­teléseit teljesítik, a közös ma­ Mitől félt Prágai ? Milano, október 31. Érdekes cikket közölt vasárnap a milánói Corriere della Sera arról a beszélgetésről, amelyet a lap munkatársa gróf Bethlen István volt minisz­terelnökkel folytatott a magyar-cseh problémá­ról. Bethlen a beszélgetés során rá­mutatott, hogy azoknak a magyar területeknek Magyarországhoz való visszacsatolása, amelyek ma még a cseh uralom alatt állanak, nemcsak természetes, h­anem­ el­kerülhetetlen is. A volt miniszterelnök annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy a magyar területek és városok visz­­szacsatolásánál ugyanazok az elvek fognak érvényesülni, mint a szu­­détanémet problémánál. — A magyar álláspont a jogon és az igazságon alapszik — mon­dotta gróf Bethlen István. — Ha valaki azt állítja, hogy a magyar statisztikai adatok hamisak, annak természetesen el kellene fogadnia a népszavazást. Prága nem merte megtenni ezt a döntő lépést, amely bebizonyí­totta volna az egész világ előtt, hogy a csehek az utóbbi húsz év alatt egyebet sem tettek, mint hogy hazugságokat terjesztettek. Ez a tény bizonyítja, hogy a ma­gyar statisztikai adatok nem hami­sak, hanem nagyon is igazak. Mi természetesen a döntőbíráskodást is elfogadtuk, sőt magunk ajánlottuk, hogy Olaszország és Németország legyenek a döntőbírák azért, mert teljes bizalommal hisszük, hogy döntésük tiszteletben fogja tar­tani az igazságot. Magyarország a döntőbíráskodáson keresztül ugyanazt a megoldást fogja elérni, mint­ amelyet a nép­szavazás hozhatott volna. Gróf Bethlen István nyilatkoza­tában érintette a szlovák és ruszin önrendelkezési jog kérdését is. Magyarország kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy a szlovák és ruszin népnek ma­gának van joga saját sorsáról dönteni. Azóta az új csehszlovák kormány látszólag megadta a döntési jogot, (­e az úgynevezett ('­független szlo­vák)» és független ruszin kormá­nyok a valóságban nem autonóm kormányok. A szlovák és rutén nép nem élveznek semmiféle ön­­kormányzatot, mert Szlovákiában és Ruszinszkóban az ott székelő cseh tábornokok és a cseh hadsereg kormányoznak. A két úgynevezett autonóm kormány nem egyéb, mint a cseh tábornokok intézkedései­nek végrehajtója. — A mi álláspontunk ezzel szem­ben az, hogy nincs szándékunkban ezt a hely­zetet eltűrni és megengedni, hogy a cseh kormány Uymódon ki­játssza a szlovák és rutén népet és megsértse Magyarország élet­­érdekeit. A mai napig békés álláspontot fog­laltunk el és ha vissza tudtuk tar­tani a magyar népet attól, hogy háborúhoz folyamodva erővel döntse el ezt a kérdést, ma már türelmünk végső határához érkezett el. Semmiesetre sem fogunk jo­gainkról lemondani, mert ha ezt ternjük, akkor Középeurópá­­ban olyan helyzet keletkezne, amely nem biztosítaná a jövő békéjét s a Dunamedence állandó konfliktusok és nyugtalanságok főfészke lenne. Ezt a kérdést véglegesen kell meg­oldani: ha lehet békés eszközökkel, ha nem, akkor — erővel! — Jótékonyság napja a budapesti teme­tőkben. A főváros h­at országos jellegű jótékonysági egyesülete november 1­én és 2-án a f­őválrtás ts-illetéiben jótékonysági na­pot rendez, hogy a gondozásukra bízott elhagyatott embertársak éle­tét a reánk következő télen is biztosíthassa. A Va­kokat Gyámolító Országos Egyesület, a Szociális Misszió­ Társulat, a Szociális Testvérek Társasága, a Nyomorék Gyer­mekek Országos Otthona, a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége és a Felekezeti Patronus Egyesületek emelik fel kérő szavukat ezeken a napokon, hogy ne legyen e télen Budapest területén nél­külöző vak, gondozás nélküli nyomorék, elhagyatott gyermek és gondozatlan öreg­ember.

Next