Uj Nemzedék, 1939. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-15 / 12. szám

4 TIT Nemzedék Vasárnap, 1939 január 15. AZ (JJ NEMZEDÉK LEVELESLÁDÁJA grafus alapján (2 árja nagyszülő és keresztség a törvény életbeléptekor stb.) miért kell nekünk magyarok­nak súlyosabban sújtani és keros*­tény családokat tönkretenni. Mély tisztelettel: Aláírás. Forrásmunkák! Wistner-Kiiost; Die Haupt­probleme der Nürnberger Grundgesetze t. Aruf, Verlag Vahleu. Stuokart-Globkei Kommentare zur deutschen Rasseuigesetzgehung Verlag Book München. A hív. nürnbergi törvény 1035. nov. 14. RGBl. 1935. 1383. oW. Zsidótörvényj­avaslat • Tekintetes Szerkesztőség­! Alázattal kérem, kegyeskedjék ezen pár so­romnak az Ú­j Nemzedék Leve­lesládájában helyet adni. A zsidó-törvényjavaslattal kapcso­latosan, mint katolikus pap, ki a napi politikától távol állok és­­mindenben csak az igazságot kere­sem s ereimben sin­csen sem­mi zsidó vér, az alábbi igazság­talanságra akarok rámutatni. A javaslat származási alapon akar­ja megállapítani, hogy kit kell zsi­­dónak tekinteni és ez helyes is, mert a vérségi kötelék a legtermészete­sebb bizonyítéka a fajiságnak. A hiba ott van, hogy különbséget tesz azon félvér közt, kinek szülője a házasságkötés előtt kikeresz­telkedett és a közt, akié nem ke­­resztelkedett ki a házasság­­kötés előtt, hanem esetleg csak azután egy héttel, vagy esetleg ki sem keresztelt­e­­d e 1l. Ez én szerintem nem igazsá­gos, mert vérségileg, fajilag semmi különbség sincs ezek közt. Éppen úgy minősíthetők nemzsidónak, mint zsidónak, mert az, hogy a félvér zsidó szülője kikeresztelkedett-e és mikor, az a vérösszetételen semmit sem vál­toztat. Származásilag így is, úgy is félvér és egyforma joggal minősít­hető zsidónak és nemzsidónak. Hogy a törvény az ilyen félvért minek minősítse, azt én szerintem tisztán csak a félvér vallása döntheti, el. Ha a félvér keresztény, ez azt igazolja, hogy nemcsak véré­ben kezdett áthasonulni, hanem gon­dolkozásában is. Az ilyen a teljes be­olvadás biztos útján van. Az­ Ilyet kár visszataszítani a zsidó fajközös­ségbe és az 50%-ig magyar vért pusztulni engedni csak azért, mert szülője a házasságkötés után két nappal keresztelkedett meg. Azt a félvért, aki kereszténynek született, vagy kis korában szülei megkereszteltették és annak­ nevelték, vagy leg­alább 1938 január 1-e előtt ki­keresztelkedett (tehát nem a zsidótörvénytől való félelem vezette) és így a magyarsággal világnézeti közösséget is vállalt, önként ki­szakítván magát a zsidó mentalitásból, az ilyet nem­zsidónak kell tekinteni. Ónod, 1939 jan. 10. Na g y Béla, esperes-plébános, II. Nagyságos Uram! Hivatkozással Nagyságod közis­mert alkotmány tiszteletére és tudva, hogy jogérzéke minden igazságta­lanságnak orvoslója, különösen ha azzal a nagy nemzeti eszméket szol­gálhatja, tisztelettel kérjük néhány ezer azonos sorsú magyar hazafi nevében alanti sorok elolvasására, magáévá tételére és a zsidó javaslat tárgyalása alkalmával legjobb belá­tás szerinti megtisztelő képvisele­tére. A magyar zsidótörvényjavaslat a vegyesházasságok leszármazottjai­val szemben életbevágóan szigorúbb, mint nürnbergi vagy az olasz tör­vények idevonatkozó rendelkezései. A magyar törvényjavaslat zsidónak minősíti azt is, aki — bár két árja nagyszülőtől származva — akár már 25—35 évvel ezelőtt kitért, aki ke­resztény szüleje nevelése, rokonsága és keresztény élettársa közösségében élte le majd egész életét és évtizede­ken át úgy lelkileg, mint viselkedé­sével kereszténynek vallotta magát, a törvényjavaslat értelmében el­lenben zsidónak lenne bélyegezve és keresztény rokoni kötelékeiből kita­szítva. Ezzel szemben a nürnbergi törvé­nyek azonos rendelkezéseinek Lese­­ner-féle hivatalos magyarázata a kö­vetkezőket mondja (a Reichsverwal­­tungssgesetzblatt 1985. évi 929. olda­lán): A német-zsidó félvérűek problé­mája azzal semmikép sincs megold­va, hogy őket egyszerűen a zsidók­kal azonosítjuk, ezen kérdés más szempontok alapján oldandó meg, már csak azért is, mert minden fél­­vérti egyidőben nem csak félzsidó, hanem félig keresztény, illetve árja is. Az 1933. évi április 7-iki előírások elsősorban a zsidóf­aj ellen irányul­tak, de távolról sem érintették eze­ket oly mérvben, mint am ily súlyos hatással voltak a német félvérűekre. A zsidó részére ott van a saját nem­zete és fajtájabeliek még az ország határain kivül is, akikre számi­­haros­ támogatást nyerhet. A zsidó zsidó­­vállalatnál dolgozhat, de külföldi fajrokonai támogatásával ki is ván­dorolhat és új existenciát teremthet. Mindezen lehetőségek a zsidófélvé­­rűek részére kizártak; ezek két faji­­ilag teljesen különböző nép között állnak kitaszítva, bizonyos mérvben mindkettőhöz tartozva, egyikhez sem teljesen. Ezért az 1935. évi november 14-iki első Reichsbürgürgerietz a félvér­eie­ket, élesen megkülönböztette a zsidó­­fajuaktól és jogilag majd teljesen a németfajuakkal azonosította. A német faji törvénynek a Stuckart- Globke hivatalos magyarázata sze­rint (1. 3. fejezet 16. o.) a szóbanforgó RGz. a zsidókérdést úgy politikai, gazdasági, mint sociológiai szem­pontból és pedig véglegesen megol­dotta fajbiológiai tények alapján. A félvérűeknél a biológiai adottságok máskép állnak, mint a zsidóknál; ezeknél nem csak zsidó tulajdonsá­gok, hanem ugyanoly mérvben örök­lött német faji tulajdonságok is van­nak; ezen öröklött tulajdonságok szétválasztása lehetetlen. A félvérűek problémája egyetlen lehetséges és szükséges megoldása a 1935. évi nov. 19.—WHGz. 1. rendel­kezése, melynek alapján a félvérek rövid időn belüli eltűnnek. A félvé­rüeknek a zsidósághoz való sorozása ugyan jogilag­ egyszerű­ megoldást jelentene, de semmikép sem felel­hetne meg a biológiai tényeknek és ama célkitűzésnek, hogy ez a köves rékfaj mielőbb eltűnjön, mert azál­tal, hogy jogilag az összes félvérttek a zsidósághoz számíttatnak, semmi­­kép sincs biztosítva, hogy azok ke­veredés folytán a zsidóságba beol­vadnának. A félvérn­ek faja csak jogilag, de sem biológilag, sem szociológiailag nem tűnne el. A törvény által eszkö­zölt megoldás éles megkülönböztetést tesz nem csak a németvérnek és a félvérnek, hanem épúgy a félvérn­ek és a zsidósági között is. Ellentétben a zsidósággal a félvérn­ek sem gaz­­dagául elhelyezkedésükben, nem szo­ciálpolitikai védelmük szempontjá­­ból semminemű korlátozásnak sincsen­nek kitéve és ellentétben a zsidó­­falvakkal megszerezhetik az előzetes birodalmi polgárjogot és teljes jogú választópolgárok. Az olasz törvények szerint sem tekinthető zsidónak az aki, bár vegyes házasságból szüle­tett- de jelenleg nem zsidó vallású. A nürnbergi fleichsbil­pergesetz 1. rendelkezése­ szerint (1935. XI. 14. RGBl. 1. fejezet 1333 o.) 2. paragrafus (2) félvérü­nek szá­mít az, aki egy vagy két faj szerint teljesen zsidó nagyszülőtől szárma­zik, amennyiben az 5. paragrafus (2) fejezete szerint nem számít zsidónak. Ugyanezen Fajirendelet 5. paragrafusa szerint (1) az zsidó, aki legalább három faj szerint telje­sen zsidó nagyszülőtől származik, (2) zsidónak számít az a zsidó fél­­vér is (Mischling), aki két teljesen zsidófaju nagyszülőtől származik, de (a) ki a törvény életbeléptekor zsidó vallása volt, vagy később annak tagja lett, vagy (b) aki a törvény életbeléptekor zsidóval élt házaséletet-Nagy hiba s igazságtalanság lenne zsidónak jelenteni ki azt, aki pl. 30 vagy még több évvel ezelőtt meggyő­ződésből megkeresztelkedett, mér fél­árja leszármazása folytán is zsidó­ságtól lélekben is különvált, keresz­tény élettársával komoly keresztény hitéletet élt, egyszóval a zsidóságtól majd egy életen át elkülönült, faji­­lap is, hogy ezek után ismét zsidónak bélyegezve keresztény rokonai és le­származottjai közösségéből kitaszít­suk, megbélyegezzük s a kétségbe­esésbe kergessük, mert a két pólus között tönkre kell menniök. Ha a hitleri faji törvények több év tapasztalatai alapján szükségesnek látták a félvérisek védelmét és meg­különböztetését a nürnbergi 2. para- HAVASI NAPSÜTÉS Hunyady Sándor új színdarabja a Vígszínházban Bemutató január 21-én, szombaton. A Vígszínház a jövő héten, szombaton, január 21-én mutatja be Hunyady Sán­dornak, a Feketeszarú cseresznye, Bors István és egész sereg népszerű színpadi munka írójának új, három fel­vonáson szín­darabját, melyek címe : HAVASI NAPSÜTÉS. Az újdonság egy magaslati üdülőhely színes életét mutatja be, emberi sorsok érdekes, vidám és komoly felsorakozta­tásával. Parádés szereposztást biztosított a Víg­színház az Illusztris író darabjának. Makay Margit, Murát­ Lili, Tolnay Kléri, Ajtay, Ráday, Vértess, Rőmi­ver főszereplése mellett Ladomerszky Margit, Esterházy Ilona, Litkey Irén, Bárdi, Egri, Mátray és Váry Gyöngyi jutottak hálás szerepekhez. Rendező: Hegedűs Tibor. Dism­etter-vezér Vörös Pál. Az első előadások jegyeit már árusítják. Bukott tanonciskolás — városi otthon Tekintetes Főszerkesztő Úr! Szíves en­gedelmét kérem soraim közlésére. Ha megvalósulna a Levelesládában fölvetett ötlet, hogy „bukott tanonciskolás" nem lehet önálló iparos, akkor a falu gyer­mekeit kirak­asztják az ipari pályáról. Tudniilik ez az intézmény annyit jelent, hogy aki nem járhat Uuiond­akojába, b­e kaphasson iparengedélyt. Falun ,iparos családok gyermekei apjuktól tanult ipar egyben, sz­int öröksé­get is kapják. ■Ennél­fogva ebből az örökségből kizárnék őket. Helyes a cél,, hogy többet tanul­­h­ason az iparos, de állítsanak fel városi iskolaközpontokban falusi otthont a fa­lusi törekvő ifjúságnak. A faléi gyere­kek, a tan­á­­k öt, diákok az otthonból járkálnának a különféle iskolákba. A bu­kott tanoveiskolásból azonban vállal fik­áió iparos. Az élet iskolája tanít és baktat. Iparost és egyetemi végzettségű embert egyaránt. A lényeg az, hogy az iparos­ságnak is, meg minden becsületes r­evíz munkával foglalkozónak korszerű ké­­pesítésss«l kellene rendelkezni, de erre a lehetős­éget meg kell adni. Maradok hazafias tisztelettel: Dobi József had­­rokkant, több fiúgyermekes családapa, Szentdienes. Kemény büntetést a sikerekre! T. "Szerkesztőség­! Minden jó érzésű magyar ember örült, mikor a napi­lapokból értesült, hogy a rendőrségnek sikerült az utóbbi évek egyik legnagyobb sik­er­­frontjának csaknem valamennyi tagját ártalmatlanná tenni, de valahányszor az ezen ügyben ho­zott ítéleteket olvassuk, keserűvé válik a szánk íze és ökölbe szorul a kezünk. Feltesszük azt a kérdést, hogy va­­­lóban súlyos az a büntetés, amely 2-3 évi szabadságvesztést és ezen fe­lül esetleg 200—300 pengős pénzbün­tetést szab ki azokra, akik a ma­gyarság vérének a megcsapolásával ezreket és százezreket vágnak zsebre ? Igaz ugyan, hogy a jelenleg ér­vényben lévő törvények alapján sú­lyosabb ítéletet talán nem lehet hozni, de ha ezek a nevetségesen enyhe íté­letek az eddigi tapasztalat szerint nem tudnak gátat vetni az egyn nagyobb méreteket öltő sikolások­nak, akkor kérjük, hogy az arrr illetékesek a legövidebb időn be­lül hozzanak oly értelmű tör­­vényt, mely szerint ezektől a gyilkosoknál is alantasabb gonosz­tevőktől az államot ért­ kártérí­tésként elkobzandó az utolsó fi­­­léru­k is, fosszák meg őket min­den egyéb ingó és ingatlan va­­gyonoktól, még ha törvény ki­­játszása végett a családtagok ne­vén is lenne az bejegyezve, őket pedig életfogytiglan tegyék lakat alá, mert az ilyenek szabadságuk vissza­nyerése után élőbről kezdik aljas üzelmeiket. Ha egy kissé gondolkozunk, ak­kor fo­g ezek a javasolt törvények is nagyon enyhék, mert ez a söpre­dék a hazaárulással egyértelmű mun­kát végez, amit — tudomásom szerint — akasz­tással szokás büntetni. Tisztelettel kérem a fenti soraim­nak az Új Nemzedék levelesládájá­ban való közlését és vagyok hazafias üdvözlettel. Rajkóczky Béla m. tiszt­­viselő.

Next