Uj Nemzedék, 1939. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-15 / 12. szám
4 TIT Nemzedék Vasárnap, 1939 január 15. AZ (JJ NEMZEDÉK LEVELESLÁDÁJA grafus alapján (2 árja nagyszülő és keresztség a törvény életbeléptekor stb.) miért kell nekünk magyaroknak súlyosabban sújtani és keros*tény családokat tönkretenni. Mély tisztelettel: Aláírás. Forrásmunkák! Wistner-Kiiost; Die Hauptprobleme der Nürnberger Grundgesetze t. Aruf, Verlag Vahleu. Stuokart-Globkei Kommentare zur deutschen Rasseuigesetzgehung Verlag Book München. A hív. nürnbergi törvény 1035. nov. 14. RGBl. 1935. 1383. oW. Zsidótörvényjavaslat • Tekintetes Szerkesztőség! Alázattal kérem, kegyeskedjék ezen pár soromnak az Új Nemzedék Levelesládájában helyet adni. A zsidó-törvényjavaslattal kapcsolatosan, mint katolikus pap, ki a napi politikától távol állok ésmindenben csak az igazságot keresem s ereimben sincsen semmi zsidó vér, az alábbi igazságtalanságra akarok rámutatni. A javaslat származási alapon akarja megállapítani, hogy kit kell zsidónak tekinteni és ez helyes is, mert a vérségi kötelék a legtermészetesebb bizonyítéka a fajiságnak. A hiba ott van, hogy különbséget tesz azon félvér közt, kinek szülője a házasságkötés előtt kikeresztelkedett és a közt, akié nem keresztelkedett ki a házasságkötés előtt, hanem esetleg csak azután egy héttel, vagy esetleg ki sem keresztelted e 1l. Ez én szerintem nem igazságos, mert vérségileg, fajilag semmi különbség sincs ezek közt. Éppen úgy minősíthetők nemzsidónak, mint zsidónak, mert az, hogy a félvér zsidó szülője kikeresztelkedett-e és mikor, az a vérösszetételen semmit sem változtat. Származásilag így is, úgy is félvér és egyforma joggal minősíthető zsidónak és nemzsidónak. Hogy a törvény az ilyen félvért minek minősítse, azt én szerintem tisztán csak a félvér vallása döntheti, el. Ha a félvér keresztény, ez azt igazolja, hogy nemcsak vérében kezdett áthasonulni, hanem gondolkozásában is. Az ilyen a teljes beolvadás biztos útján van. Az Ilyet kár visszataszítani a zsidó fajközösségbe és az 50%-ig magyar vért pusztulni engedni csak azért, mert szülője a házasságkötés után két nappal keresztelkedett meg. Azt a félvért, aki kereszténynek született, vagy kis korában szülei megkereszteltették és annak nevelték, vagy legalább 1938 január 1-e előtt kikeresztelkedett (tehát nem a zsidótörvénytől való félelem vezette) és így a magyarsággal világnézeti közösséget is vállalt, önként kiszakítván magát a zsidó mentalitásból, az ilyet nemzsidónak kell tekinteni. Ónod, 1939 jan. 10. Na g y Béla, esperes-plébános, II. Nagyságos Uram! Hivatkozással Nagyságod közismert alkotmány tiszteletére és tudva, hogy jogérzéke minden igazságtalanságnak orvoslója, különösen ha azzal a nagy nemzeti eszméket szolgálhatja, tisztelettel kérjük néhány ezer azonos sorsú magyar hazafi nevében alanti sorok elolvasására, magáévá tételére és a zsidó javaslat tárgyalása alkalmával legjobb belátás szerinti megtisztelő képviseletére. A magyar zsidótörvényjavaslat a vegyesházasságok leszármazottjaival szemben életbevágóan szigorúbb, mint nürnbergi vagy az olasz törvények idevonatkozó rendelkezései. A magyar törvényjavaslat zsidónak minősíti azt is, aki — bár két árja nagyszülőtől származva — akár már 25—35 évvel ezelőtt kitért, aki keresztény szüleje nevelése, rokonsága és keresztény élettársa közösségében élte le majd egész életét és évtizedeken át úgy lelkileg, mint viselkedésével kereszténynek vallotta magát, a törvényjavaslat értelmében ellenben zsidónak lenne bélyegezve és keresztény rokoni kötelékeiből kitaszítva. Ezzel szemben a nürnbergi törvények azonos rendelkezéseinek Lesener-féle hivatalos magyarázata a következőket mondja (a Reichsverwaltungssgesetzblatt 1985. évi 929. oldalán): A német-zsidó félvérűek problémája azzal semmikép sincs megoldva, hogy őket egyszerűen a zsidókkal azonosítjuk, ezen kérdés más szempontok alapján oldandó meg, már csak azért is, mert minden félvérti egyidőben nem csak félzsidó, hanem félig keresztény, illetve árja is. Az 1933. évi április 7-iki előírások elsősorban a zsidófaj ellen irányultak, de távolról sem érintették ezeket oly mérvben, mint am ily súlyos hatással voltak a német félvérűekre. A zsidó részére ott van a saját nemzete és fajtájabeliek még az ország határain kivül is, akikre számiharos támogatást nyerhet. A zsidó zsidóvállalatnál dolgozhat, de külföldi fajrokonai támogatásával ki is vándorolhat és új existenciát teremthet. Mindezen lehetőségek a zsidófélvérűek részére kizártak; ezek két fajiilag teljesen különböző nép között állnak kitaszítva, bizonyos mérvben mindkettőhöz tartozva, egyikhez sem teljesen. Ezért az 1935. évi november 14-iki első Reichsbürgürgerietz a félvéreieket, élesen megkülönböztette a zsidófajuaktól és jogilag majd teljesen a németfajuakkal azonosította. A német faji törvénynek a Stuckart- Globke hivatalos magyarázata szerint (1. 3. fejezet 16. o.) a szóbanforgó RGz. a zsidókérdést úgy politikai, gazdasági, mint sociológiai szempontból és pedig véglegesen megoldotta fajbiológiai tények alapján. A félvérűeknél a biológiai adottságok máskép állnak, mint a zsidóknál; ezeknél nem csak zsidó tulajdonságok, hanem ugyanoly mérvben öröklött német faji tulajdonságok is vannak; ezen öröklött tulajdonságok szétválasztása lehetetlen. A félvérűek problémája egyetlen lehetséges és szükséges megoldása a 1935. évi nov. 19.—WHGz. 1. rendelkezése, melynek alapján a félvérek rövid időn belüli eltűnnek. A félvérüeknek a zsidósághoz való sorozása ugyan jogilag egyszerű megoldást jelentene, de semmikép sem felelhetne meg a biológiai tényeknek és ama célkitűzésnek, hogy ez a köves rékfaj mielőbb eltűnjön, mert azáltal, hogy jogilag az összes félvérttek a zsidósághoz számíttatnak, semmikép sincs biztosítva, hogy azok keveredés folytán a zsidóságba beolvadnának. A félvérnek faja csak jogilag, de sem biológilag, sem szociológiailag nem tűnne el. A törvény által eszközölt megoldás éles megkülönböztetést tesz nem csak a németvérnek és a félvérnek, hanem épúgy a félvérnek és a zsidósági között is. Ellentétben a zsidósággal a félvérnek sem gazdagául elhelyezkedésükben, nem szociálpolitikai védelmük szempontjából semminemű korlátozásnak sincsennek kitéve és ellentétben a zsidófalvakkal megszerezhetik az előzetes birodalmi polgárjogot és teljes jogú választópolgárok. Az olasz törvények szerint sem tekinthető zsidónak az aki, bár vegyes házasságból született- de jelenleg nem zsidó vallású. A nürnbergi fleichsbilpergesetz 1. rendelkezése szerint (1935. XI. 14. RGBl. 1. fejezet 1333 o.) 2. paragrafus (2) félvérünek számít az, aki egy vagy két faj szerint teljesen zsidó nagyszülőtől származik, amennyiben az 5. paragrafus (2) fejezete szerint nem számít zsidónak. Ugyanezen Fajirendelet 5. paragrafusa szerint (1) az zsidó, aki legalább három faj szerint teljesen zsidó nagyszülőtől származik, (2) zsidónak számít az a zsidó félvér is (Mischling), aki két teljesen zsidófaju nagyszülőtől származik, de (a) ki a törvény életbeléptekor zsidó vallása volt, vagy később annak tagja lett, vagy (b) aki a törvény életbeléptekor zsidóval élt házaséletet-Nagy hiba s igazságtalanság lenne zsidónak jelenteni ki azt, aki pl. 30 vagy még több évvel ezelőtt meggyőződésből megkeresztelkedett, mér félárja leszármazása folytán is zsidóságtól lélekben is különvált, keresztény élettársával komoly keresztény hitéletet élt, egyszóval a zsidóságtól majd egy életen át elkülönült, fajilap is, hogy ezek után ismét zsidónak bélyegezve keresztény rokonai és leszármazottjai közösségéből kitaszítsuk, megbélyegezzük s a kétségbeesésbe kergessük, mert a két pólus között tönkre kell menniök. Ha a hitleri faji törvények több év tapasztalatai alapján szükségesnek látták a félvérisek védelmét és megkülönböztetését a nürnbergi 2. para- HAVASI NAPSÜTÉS Hunyady Sándor új színdarabja a Vígszínházban Bemutató január 21-én, szombaton. A Vígszínház a jövő héten, szombaton, január 21-én mutatja be Hunyady Sándornak, a Feketeszarú cseresznye, Bors István és egész sereg népszerű színpadi munka írójának új, három felvonáson színdarabját, melyek címe : HAVASI NAPSÜTÉS. Az újdonság egy magaslati üdülőhely színes életét mutatja be, emberi sorsok érdekes, vidám és komoly felsorakoztatásával. Parádés szereposztást biztosított a Vígszínház az Illusztris író darabjának. Makay Margit, Murát Lili, Tolnay Kléri, Ajtay, Ráday, Vértess, Rőmiver főszereplése mellett Ladomerszky Margit, Esterházy Ilona, Litkey Irén, Bárdi, Egri, Mátray és Váry Gyöngyi jutottak hálás szerepekhez. Rendező: Hegedűs Tibor. Dismetter-vezér Vörös Pál. Az első előadások jegyeit már árusítják. Bukott tanonciskolás — városi otthon Tekintetes Főszerkesztő Úr! Szíves engedelmét kérem soraim közlésére. Ha megvalósulna a Levelesládában fölvetett ötlet, hogy „bukott tanonciskolás" nem lehet önálló iparos, akkor a falu gyermekeit kirakasztják az ipari pályáról. Tudniilik ez az intézmény annyit jelent, hogy aki nem járhat Uuiondakojába, be kaphasson iparengedélyt. Falun ,iparos családok gyermekei apjuktól tanult ipar egyben, szint örökséget is kapják. ■Ennélfogva ebből az örökségből kizárnék őket. Helyes a cél,, hogy többet tanulhason az iparos, de állítsanak fel városi iskolaközpontokban falusi otthont a falusi törekvő ifjúságnak. A faléi gyerekek, a tanák öt, diákok az otthonból járkálnának a különféle iskolákba. A bukott tanoveiskolásból azonban vállal fikáió iparos. Az élet iskolája tanít és baktat. Iparost és egyetemi végzettségű embert egyaránt. A lényeg az, hogy az iparosságnak is, meg minden becsületes revíz munkával foglalkozónak korszerű képesítésss«l kellene rendelkezni, de erre a lehetőséget meg kell adni. Maradok hazafias tisztelettel: Dobi József hadrokkant, több fiúgyermekes családapa, Szentdienes. Kemény büntetést a sikerekre! T. "Szerkesztőség! Minden jó érzésű magyar ember örült, mikor a napilapokból értesült, hogy a rendőrségnek sikerült az utóbbi évek egyik legnagyobb sikerfrontjának csaknem valamennyi tagját ártalmatlanná tenni, de valahányszor az ezen ügyben hozott ítéleteket olvassuk, keserűvé válik a szánk íze és ökölbe szorul a kezünk. Feltesszük azt a kérdést, hogy valóban súlyos az a büntetés, amely 2-3 évi szabadságvesztést és ezen felül esetleg 200—300 pengős pénzbüntetést szab ki azokra, akik a magyarság vérének a megcsapolásával ezreket és százezreket vágnak zsebre ? Igaz ugyan, hogy a jelenleg érvényben lévő törvények alapján súlyosabb ítéletet talán nem lehet hozni, de ha ezek a nevetségesen enyhe ítéletek az eddigi tapasztalat szerint nem tudnak gátat vetni az egyn nagyobb méreteket öltő sikolásoknak, akkor kérjük, hogy az arrr illetékesek a legövidebb időn belül hozzanak oly értelmű törvényt, mely szerint ezektől a gyilkosoknál is alantasabb gonosztevőktől az államot ért kártérítésként elkobzandó az utolsó filéruk is, fosszák meg őket minden egyéb ingó és ingatlan vagyonoktól, még ha törvény kijátszása végett a családtagok nevén is lenne az bejegyezve, őket pedig életfogytiglan tegyék lakat alá, mert az ilyenek szabadságuk visszanyerése után élőbről kezdik aljas üzelmeiket. Ha egy kissé gondolkozunk, akkor fog ezek a javasolt törvények is nagyon enyhék, mert ez a söpredék a hazaárulással egyértelmű munkát végez, amit — tudomásom szerint — akasztással szokás büntetni. Tisztelettel kérem a fenti soraimnak az Új Nemzedék levelesládájában való közlését és vagyok hazafias üdvözlettel. Rajkóczky Béla m. tisztviselő.