Uj Nemzedék, 1939. február (21. évfolyam, 26-37. szám)

1939-02-01 / 26. szám

2 atlanul szilárd, de Hitler nem en­gedi, hogy kalandokba sodorják. A Populaire azt írja, hogy Hitler Mussolinira bízta, hogy részletesen kifejtse követeléseit A Jour szerint Chamberlain be­széde nem volt kedvező Franciaor­szágra, Hitler beszéde pedig 01 a­z országra nézve. A német kancellár ezől elrabolt gyarmatokról beszélt, Itáliának pedig ilyen gyarmatai nincsenek. A veszedelem tehát elm­últ, természetesen vannak sötéten lá­tók is. Ezek közé tartozik Kerillis, aki a következő pontokban foglalja össze, miért nem bízik a német ígé­retekben: 1. Németországnak rossz a gazda­sági helyzete.­­ Németország az egész világ­ gaz­dagságának új felosztását követeli és nem kelet, hanem nyugat felé fordul. A Teljes közösséget vállal Olaszor­­szággal és mindenben támogatja. A franciákat csak el akarja altatni beszédével, londoni diplomáciai körökben szintén azt mondják, hogy a válság megkezdődött és nyílt kitörése csak elhalasztódott szerdáig, Mussolini beszédéig. Olaszországban és Németországban — a lapok szerint — nagyszabású­­ csapatmozdulatok t­örténnek. Külö­ TWEBMZERÉK Szerda, 1939 február 1. nösen m­­gynevezett Siegfrid-vong­­lon van nagy mozgalom, ahol állí­tólag tize­nh­at óra alatt teljes hadi­­készültséget tudnak elérni. Az ola­szok" rendkívüli mennyiségű "hadi­anyagot szállítanak Líbiába. Az utóbbi napokban 100.000 fegy­ver és 1 millió töltény érkezett oda. Az an­gol külügyi hivatalhoz közelálló he­lyen azt mondják, hogy Hitler sem­legessége fejében Anglia semlegessé­gét kívánja és az olaszokat csak olyan mértékben fogja támogatni, mint Francot Spanyolországban. A német-lengyel ♦ egyezmény Ribbentrop és Beck közt párisi diplomáciai körök szerint a követ­kező megegyezés jött létre a varsói tárgyalások során: 1. Lengyelország és Németország megegyezik abban, hogy minden nézeteltérést barátságos után ren­dez. 2. A francia—lengyel szövetség nem érvényes abban az esetben, ha Olaszország és Franciaország közt háború kezdődik. Ugyancsak nem fog segítségére sietni Lengyelor­szág Franciaországnak akkor sem, ha Németország­ belekeveredik ebbe a viszályba. 3. A német—lengyel egyezmény ezzel a hozzáadással teljesen bizto­sítja Lengyelország semlegességét és sérthetetlenségét. 4. Lengyelországnak Szovjetorosz­­országgal kötött meg nem táma­dási szerződése nem áll ellentétben a német—lengyel barátsággal. 5. Megegyezéseket kötöttek a ki­sebbségi kérdésben és a két ország közti kereskedelem fejlesztésére vo­natkozólag. 6. Németország nem kívánja, hogy Lengyelország csatlakozzék a kominternellenes szövetséghez, mert Beck külügyminiszter politikája biztosíték arra, hogy a lengyelek amúgy is ennek megfelelő magatar­tást tanúsítanak. 7. Lengyelország kilép a Népszövet­ségből. Ennek időpontját később ál­lapítják meg. Brüsszeli jelentés szerint az ottaii német nagykövet figyelmeztette a belga kormányt, hogy tanúsítson to­­vábbra is a szigorú semlegességek mert az utóbbi időben bizonyos je­lek arra mutattak, hogy Belgium ,Németország ellen foglal állást. Bonnet lemond? /" ' ... •!" *."» • /- • ... ■ v — / é t - ' * . ö1:''.'”' C ? Í*^Y. H1*--'' *“•*&.!& rí* v ; • Páris, január 31. ^iaxfbhajige Telegraph.) Noha hivatalosan megcáfolták, hogy Bonnet külügyminiszter szomba­ton nyilatkozatot tett a külföldi sajtósnak az olasz követelések részbeni csökkentéséről, beavatottak sze­rint mégis komoly feszültség támadt Da­ladier miniszterelnök és Boudet közt. Egy angol lap szerint Da­l­adier felvilágosításokat kért a kilügyminisztertől az esetre vonatkozólag. Nincs teljesen kizárva, hogy Bonnet emiatt l­e m­o­n­d. De ettől eltekintve is komolyabb következményei lehetnek az ügynek, mert Angliában szintén megütközést keltett a külügyminiszternek a UJ Nemzedékben ismertetett nyilatkozata, amelyet a cáf­olat ellenére mégis megtörténtnek mon­danak. Február 4-én összeül a fasiszta nagytanács Róma, január 31. (Az Uj Nemzecréte­ római munkatársának­ telefonjelentése.) Február 4-ére összehívták a fasiszta nagytanácsot. Róma: A két állam szolidaritása nem az önzésen, hanem a közös életszemléleten nyugszik Róma, január 31. (Az Uj Nemzedék római munka­társának telefon jelentése). Hitler beszédét az olasz lapok oldalas tu­dósításokban közük a német kan­cellár fényképével együtt. A Mes­sagero nagybetűs rímében kiemeli Hitlernek azt a megállapítását, hogy Európa megmentése a két remi­tter szolidaritásán nyugszik. A Popolo di Roma ugyancsak címben közli, hogy Hitler erős be­szédet mondott és háború esetén is kitart Olaszország mellett. A Messagero szerint Hitler be­széde két részre oszlik: bel- és kül­politikai részre, ez azonban semmit nem ront mondanivalóinak szigorú egységén. Nagy elégtétellel veszi tudomásul a lap a német birodalmi kancellárnak azt a megállapítását, hogy a bolsevizmus elleni harcot a fasizmus indította meg, amely mint csoda született meg. Kiemeli a Messagero Hitler sza­vaiból a német kivitelre vonatkozó kijelentéseket és aláhúzza, hogy semmiféle fenyegetés, megfélemlí­tés nem térítheti le a németséget további útjáról. A két állam szo­lidaritása nem az egyéni önzésen, hanem Európát illetően az élet közös szemléletén nyugszik. Ez a szolidaritás már kiállotta a tűzpróbát s győzelmesen szállt szem­be azokkal az akadályokkal, ame­lyeket a különböző in­tornácin áltok állítottak elébe.­­ Ennek a szolidaritásnak az a sor­sa, hogy örökössé váljék, ■A Duce már Triesztben kijelen­tette, hogy konfliktus esetén Olasz­ország tudja, hol a helye. Négy hó­nap után a Führer ugyanilyen ál­láspontot foglal el. Hangsúlyozza a lap,­­ hogy — Hitler kijelentése sze­rint — ■­­Németország bármily okból kelet­kező háború esetén Olaszország segítségére siet. Ezt különben az egész sajtó ki­­emeli. A továbbiakban azt­ írja a Messa­­gera, hogy Hitler beszédében a né­met becsület garanciáját adta és mi — teszi hozzá — Tacitus ideje óta tudjuk, hogy az mit jelent. Ha lehetséges, a tengely még a Sis&i MM* tör­­­­ténelmi helyzetekben nyilatkoz­tatja ki magát. A tengely a béke és az igazság legtöbbet érő eszköze. Nem nehéz előre látni, hogy a fasizmus és a nembeli szocializmus ellenségei hangjukat mérsékelni fogják. Olaszország és Német­ország elég erős, hogy gyorsan véget vessen a konfliktusoknak A Pop­oh­ di­ploma így ír: Kemény és nyílt beszéd volt. Oly megvilágo­­thító mint a villáns fény. Különösen azoknak a sötét intellektusoknak szól, akik azt hirdették, hogy f1 tengely megfelelő időpontban fel­mondja a szolgálatot. Ezzel szemben az az igazság, hogy a tengely átment a többszörös tűz­­próbán s most gya­itkemény, meg­­ingathiatásam hatalmas, kompakt, olyan mint az első napon vagy más szóval olyan mint szeptemberben volt. Ez a lap is hangsúlyozza, hogy fi­emel ország bármilyen motívuma háború esetén Olaszország mellé áll. Ez a" mondat -­ írja — egyik leg­fontosabb igazolása a tengely létezé­sének. De Hitler többet is mondott. E­i­jelentette, hogy a két rendszer,­szo­­­lidaritása a bolsevizmus elleni har­con is nyugszik. Mi történik akkor, ha bizonyos irányok, pártok és emberek nem látják be a két rendszernek ezt az elhivatottságát. Akkor bekö­­vetkezik, amit Hitler mondott. Olaszország és Németország elég erős ahhoz, hogy gyorsan véget­­vessen a konfliktusnak. . A franciák egy kérdésre­­várnak fel­eletet, amely nyíltan, vagy bhur­­koltan, de ott lebegett sajtójukban. Mit fog tenni Hitler, ha és a­­ válasz megjött és nem lehetett vi­lágosabb. Hitler és Mussolini, a­ fa­sizmus és a nemzeti szocializmus, az olasz és a német nép egy dolog, egy blokk és ennek a blokknak katonai ereje is hatalmas. Olaszország és Németország nem­ akarja Európát háborúba dönteni. Éppen ellenke­zően: különösképpen érdeke, hogy fenntar­tsa a békét. •­­ Ha Chamberlain békébe meg­egyezik Hitler és­ Mussolini béké­jével, akkor érkeztünk el Európa nyugalmához. A­­ Sürgőben meg kel oldani az európai kfizie gordipsi csomóját, amelyben 199 óta vergődünk. Elégtétellel állapítják meg az olasz lapok, hogy­ a francia illúziók teljesen füstbe mentek. Elégtétellel írnak a jugoszláv lapok Belgrád, január 31., A jugoszláv sajtó büszkeséggel és m­egelégedéssel emeli ki Hitler Vezér­­karcellárnak J­u­g­o­s­z­l­á­v­i­á­r­ó­l mondott elismerő szavait és hangsúlyozza, milyen jólesik, hogy­ Hitler Jugoszláviááról, mint ba­ráti hatalomról emlékezett meg. Mértékadó jugoszláv körökben meg­állapítják, hogy a birodalmi gyűlésen elhangzott beszéd az Olaszor­szággal való sorsközösség tanúságtétele és a vezérkan­cellár be­csületes békeszeretetének minden két­séget kizáró bizonyítéka volt. Bukarest, Bukarest, január 31. A román lapok nagy figyelemmel foglalkoznak Hitler tegnap esti­ be­szédével és legfontosabbnak a vezér­­kancellár részéről hangoztatott béke­készséget tartják, valamint azt a ki­jelentését, hogy a Birodalom a dél­keleteurópai államokkal szoros kap­csolatot ak­ar fenntartani.

Next