Uj Nemzedék, 1939. február (21. évfolyam, 26-37. szám)

1939-02-01 / 26. szám

2 atlanul szilárd, de Hitler nem engedi, hogy kalandokba sodorják. A Populaire azt írja, hogy Hitler Mussolinira bízta, hogy részletesen kifejtse követeléseit A Jour szerint Chamberlain beszéde nem volt kedvező Franciaországra, Hitler beszéde pedig 01 az országra nézve. A német kancellár ezől elrabolt gyarmatokról beszélt, Itáliának pedig ilyen gyarmatai nincsenek. A veszedelem tehát elmúlt, természetesen vannak sötéten látók is. Ezek közé tartozik Kerillis, aki a következő pontokban foglalja össze, miért nem bízik a német ígéretekben: 1. Németországnak rossz a gazdasági helyzete. Németország az egész világ gazdagságának új felosztását követeli és nem kelet, hanem nyugat felé fordul. A Teljes közösséget vállal Olaszországgal és mindenben támogatja. A franciákat csak el akarja altatni beszédével, londoni diplomáciai körökben szintén azt mondják, hogy a válság megkezdődött és nyílt kitörése csak elhalasztódott szerdáig, Mussolini beszédéig. Olaszországban és Németországban — a lapok szerint — nagyszabású csapatmozdulatok történnek. Külö TWEBMZERÉK Szerda, 1939 február 1. nösen mgynevezett Siegfrid-vonglon van nagy mozgalom, ahol állítólag tizenhat óra alatt teljes hadikészültséget tudnak elérni. Az olaszok" rendkívüli mennyiségű "hadianyagot szállítanak Líbiába. Az utóbbi napokban 100.000 fegyver és 1 millió töltény érkezett oda. Az angol külügyi hivatalhoz közelálló helyen azt mondják, hogy Hitler semlegessége fejében Anglia semlegességét kívánja és az olaszokat csak olyan mértékben fogja támogatni, mint Francot Spanyolországban. A német-lengyel ♦ egyezmény Ribbentrop és Beck közt párisi diplomáciai körök szerint a következő megegyezés jött létre a varsói tárgyalások során: 1. Lengyelország és Németország megegyezik abban, hogy minden nézeteltérést barátságos után rendez. 2. A francia—lengyel szövetség nem érvényes abban az esetben, ha Olaszország és Franciaország közt háború kezdődik. Ugyancsak nem fog segítségére sietni Lengyelország Franciaországnak akkor sem, ha Németország belekeveredik ebbe a viszályba. 3. A német—lengyel egyezmény ezzel a hozzáadással teljesen biztosítja Lengyelország semlegességét és sérthetetlenségét. 4. Lengyelországnak Szovjetoroszországgal kötött meg nem támadási szerződése nem áll ellentétben a német—lengyel barátsággal. 5. Megegyezéseket kötöttek a kisebbségi kérdésben és a két ország közti kereskedelem fejlesztésére vonatkozólag. 6. Németország nem kívánja, hogy Lengyelország csatlakozzék a kominternellenes szövetséghez, mert Beck külügyminiszter politikája biztosíték arra, hogy a lengyelek amúgy is ennek megfelelő magatartást tanúsítanak. 7. Lengyelország kilép a Népszövetségből. Ennek időpontját később állapítják meg. Brüsszeli jelentés szerint az ottaii német nagykövet figyelmeztette a belga kormányt, hogy tanúsítson továbbra is a szigorú semlegességek mert az utóbbi időben bizonyos jelek arra mutattak, hogy Belgium ,Németország ellen foglal állást. Bonnet lemond? /" ' ... •!" *."» • /- • ... ■ v — / é t - ' * . ö1:''.'”' C ? Í*^Y. H1*--'' *“•*&.!& rí* v ; • Páris, január 31. ^iaxfbhajige Telegraph.) Noha hivatalosan megcáfolták, hogy Bonnet külügyminiszter szombaton nyilatkozatot tett a külföldi sajtósnak az olasz követelések részbeni csökkentéséről, beavatottak szerint mégis komoly feszültség támadt Daladier miniszterelnök és Boudet közt. Egy angol lap szerint Daladier felvilágosításokat kért a kilügyminisztertől az esetre vonatkozólag. Nincs teljesen kizárva, hogy Bonnet emiatt le mond. De ettől eltekintve is komolyabb következményei lehetnek az ügynek, mert Angliában szintén megütközést keltett a külügyminiszternek a UJ Nemzedékben ismertetett nyilatkozata, amelyet a cáfolat ellenére mégis megtörténtnek mondanak. Február 4-én összeül a fasiszta nagytanács Róma, január 31. (Az Uj Nemzecréte római munkatársának telefonjelentése.) Február 4-ére összehívták a fasiszta nagytanácsot. Róma: A két állam szolidaritása nem az önzésen, hanem a közös életszemléleten nyugszik Róma, január 31. (Az Uj Nemzedék római munkatársának telefon jelentése). Hitler beszédét az olasz lapok oldalas tudósításokban közük a német kancellár fényképével együtt. A Messagero nagybetűs rímében kiemeli Hitlernek azt a megállapítását, hogy Európa megmentése a két remitter szolidaritásán nyugszik. A Popolo di Roma ugyancsak címben közli, hogy Hitler erős beszédet mondott és háború esetén is kitart Olaszország mellett. A Messagero szerint Hitler beszéde két részre oszlik: bel- és külpolitikai részre, ez azonban semmit nem ront mondanivalóinak szigorú egységén. Nagy elégtétellel veszi tudomásul a lap a német birodalmi kancellárnak azt a megállapítását, hogy a bolsevizmus elleni harcot a fasizmus indította meg, amely mint csoda született meg. Kiemeli a Messagero Hitler szavaiból a német kivitelre vonatkozó kijelentéseket és aláhúzza, hogy semmiféle fenyegetés, megfélemlítés nem térítheti le a németséget további útjáról. A két állam szolidaritása nem az egyéni önzésen, hanem Európát illetően az élet közös szemléletén nyugszik. Ez a szolidaritás már kiállotta a tűzpróbát s győzelmesen szállt szembe azokkal az akadályokkal, amelyeket a különböző intornácin áltok állítottak elébe. Ennek a szolidaritásnak az a sorsa, hogy örökössé váljék, ■A Duce már Triesztben kijelentette, hogy konfliktus esetén Olaszország tudja, hol a helye. Négy hónap után a Führer ugyanilyen álláspontot foglal el. Hangsúlyozza a lap, hogy — Hitler kijelentése szerint — ■Németország bármily okból keletkező háború esetén Olaszország segítségére siet. Ezt különben az egész sajtó kiemeli. A továbbiakban azt írja a Messagera, hogy Hitler beszédében a német becsület garanciáját adta és mi — teszi hozzá — Tacitus ideje óta tudjuk, hogy az mit jelent. Ha lehetséges, a tengely még a Sis&i MM* történelmi helyzetekben nyilatkoztatja ki magát. A tengely a béke és az igazság legtöbbet érő eszköze. Nem nehéz előre látni, hogy a fasizmus és a nembeli szocializmus ellenségei hangjukat mérsékelni fogják. Olaszország és Németország elég erős, hogy gyorsan véget vessen a konfliktusoknak A Popoh diploma így ír: Kemény és nyílt beszéd volt. Oly megvilágothító mint a villáns fény. Különösen azoknak a sötét intellektusoknak szól, akik azt hirdették, hogy f1 tengely megfelelő időpontban felmondja a szolgálatot. Ezzel szemben az az igazság, hogy a tengely átment a többszörös tűzpróbán s most gyaitkemény, megingathiatásam hatalmas, kompakt, olyan mint az első napon vagy más szóval olyan mint szeptemberben volt. Ez a lap is hangsúlyozza, hogy fiemel ország bármilyen motívuma háború esetén Olaszország mellé áll. Ez a" mondat - írja — egyik legfontosabb igazolása a tengely létezésének. De Hitler többet is mondott. Eijelentette, hogy a két rendszer,szolidaritása a bolsevizmus elleni harcon is nyugszik. Mi történik akkor, ha bizonyos irányok, pártok és emberek nem látják be a két rendszernek ezt az elhivatottságát. Akkor bekövetkezik, amit Hitler mondott. Olaszország és Németország elég erős ahhoz, hogy gyorsan végetvessen a konfliktusnak. . A franciák egy kérdésrevárnak feleletet, amely nyíltan, vagy bhurkoltan, de ott lebegett sajtójukban. Mit fog tenni Hitler, ha és a válasz megjött és nem lehetett világosabb. Hitler és Mussolini, a fasizmus és a nemzeti szocializmus, az olasz és a német nép egy dolog, egy blokk és ennek a blokknak katonai ereje is hatalmas. Olaszország és Németország nem akarja Európát háborúba dönteni. Éppen ellenkezően: különösképpen érdeke, hogy fenntartsa a békét. • Ha Chamberlain békébe megegyezik Hitler és Mussolini békéjével, akkor érkeztünk el Európa nyugalmához. A Sürgőben meg kel oldani az európai kfizie gordipsi csomóját, amelyben 199 óta vergődünk. Elégtétellel állapítják meg az olasz lapok, hogy a francia illúziók teljesen füstbe mentek. Elégtétellel írnak a jugoszláv lapok Belgrád, január 31., A jugoszláv sajtó büszkeséggel és megelégedéssel emeli ki Hitler Vezérkarcellárnak Jugoszláviáról mondott elismerő szavait és hangsúlyozza, milyen jólesik, hogy Hitler Jugoszláviááról, mint baráti hatalomról emlékezett meg. Mértékadó jugoszláv körökben megállapítják, hogy a birodalmi gyűlésen elhangzott beszéd az Olaszországgal való sorsközösség tanúságtétele és a vezérkancellár becsületes békeszeretetének minden kétséget kizáró bizonyítéka volt. Bukarest, Bukarest, január 31. A román lapok nagy figyelemmel foglalkoznak Hitler tegnap esti beszédével és legfontosabbnak a vezérkancellár részéről hangoztatott békekészséget tartják, valamint azt a kijelentését, hogy a Birodalom a délkeleteurópai államokkal szoros kapcsolatot akar fenntartani.