Uj Nemzedék, 1939. március (21. évfolyam, 49-65. szám)

1939-03-05 / 53. szám

Vasárnap, 1939 március 5. •XJMHZÍEÍK Mire vonatkozik a szövetkezetek kényszerfelszá­molását szabályozó új rendelet? Kormányrendelet jelent meg a­ hi­vatalos lap mai számában arról, hogy a Pénzintézeti Központnak a pénzintézetek kényszerfelszámolá­­sára vonatkozó jogszabályát ki lehet terjeszteni valamely pénzin­tézet érdekkörébe tartozó önálló szövetkezetre is. A rendelet szerint azoknak a szö­vetkezeteknek a kény­szer felszámolá­sát is elvégezheti a Pénzintézeti Köz­pont, amelyek nem tartoznak a szö­vetkezeti központ kötelékébe. Közgazdasági körökben ezt a kor­mányrendeletet szoros összefüggésbe hozzák az­zal a válsággal, amelybe a szo­ciáldemokratákhoz közelálló nagy szövetkezeti szervezet jutott. Már hosszabb idő óta hírek terjed­tek el arról, hogy a szövetkezetben, amelynek különösen a mun­káslakta városokban és városnegyedekben vannak fiókjai, nem megy minden rendjén. Néhány évvel ezelőtt új vezetőség foglalta el a régi helyét, amely főként „leépítés­sel" próbálta menteni azt, ami menthető. Nagy számban bocsá­tották el az alkalmazottakat és fizetés leszállítás is történt. Ez az akció sem végződött azonban eredménnyel és nem sikerült az eddig már többször bevált irányban meg­indított mentési kísérlet sem. A múltban ugyanis kormánysegítséggel mentették meg nem is egyszer az­­ intéz­ményt az összeomlástól. A leg­utóbbi kormányok azonban nem voltak hajlandók újabb mentési akcióra. Ilyen körülmények között — úgy lát­szik, — elkerülhetetlen a felszámo­lás. Minthogy azonban az eddig fenn­állott jogszabályok nem adtak arra módot, hogy a kényszerfelszámolást a Pénzintézeti Központon keresztül hajtsák végre, új rendeletre volt szükség, így most már meg van a jog­alapja annak, hogy végre rendet teremtsenek az­ utóbbi időben sokat szereplő szövetkezet körül. Erről a szövetkezetről köztudomású, hogy nem áll a szövetkezeti központ kötelékében és közismert az is, hogy egy ugyancsak a szociáldemokrata párttal és szakszervezetekkel kap­csolatban álló pénzintézet érdek­körébe tartozik. Most már semmi akadálya sincs an­nak, hogy a ma megjelent rendelet értelmében a Pénzintézeti Központ vegye kezébe a likvidálást. Rokoni enyelsés egyhónapi fogházzal Szeged, március 4. FerencSzállás csanádmegyei köz­ségben a múlt év októberében szüreti mulatságot rendeztek, amelyen meg­jelent Czefre Balázs is a feleségével, valamint 20 éves Sándor nevű fiá­val. A fiatal Czene jókedvében ga­rázdálkodni kezdett, mire kivezették. Ekkor utána sietett unokatestvére, Koszó Flórián s hazatérésre akarta birni. — Én sem parancsolok neked, te se Parancsolj nekem! — jelentette ki Czene Sándor, mire rövid szóváltás támadt köztük és Koszófi Flórián ar­­culvette unokaöccse­. A vita ilyen elintézésébe beleavatkozott az apa, Czene Balázs is, aki visszaadta a po­font Koszának. Verekedés követke­zett, amelynek hevében mind a hár­man az útszéli árokba gurultak. Ott hirtelen mégis ráeszméltek a rokoni kapcsolatokra és kibékültek. — Ejnye, ejnye, most látom, kend rokonom, hát akkor ne bántsuk egy­mást! — szólt Czene. — A kutya­­fokomat, nagyon rostél­em, hogy ösz­­szeakaszkodtunk, édes rokon! — mondta Koszó. Együttesen indultak hazafelé, de útközben Czene megint csak meg­feledkezett a rokoni kötelékekről, mert husángot kerített és újra rá­­támadt Koszóra, aki viszont vasvil­lát szerzett és ezzel akarta gyarapí­tani erejét. Az újabb verekedésbe beleavatkozott Koszó Antal is, Ő a szalmavonót is eltörte a „kedves ro­kon“ hátán. Czene húsz napig fe­küdt a kórházban. A szegedi törvény­szék most vonta felelősségre a rokoni kötelékekről megfeledkező Koszó An­talt és Kossa Flóriánt s mindkettő­jüket, egy egy hónapi fogházra ítélte jogerősen. — DKHOH TAVASZI HOflOK/.KÖPJAVAb jelentkezett misünk Sirius mester. Miként kedvez! időjósunk kecsegtet; m­írciusban több szép, enyhe, sőt meleg napban is lesz részünk, amikor 15—20 C fok körül inga­dozik majd a hőmérséklet. Március 5., 11., 12., 13., 22. és 23-ika azonban hűvös, szeles hangulatúnak ígérkezik. Április első felé­ben hidegre válik az idő, később azonban annyira felmelegszik a levegő, hogy 26­—­­20 C fok körül ingadozik majd a hőmérő, i melyenkint zivataros eső köszönt ránk, hí­ven április szeszélyes természetéhez. Te­hát ismét megállapítható az örökérvényű igazság: „t­avasz dolog ez a tavasz!“, de ezt már nem Sirius mester mondja, hanem mi... Nemzeti Színház: Ludas Matyi A debreceni Fazekan Mihály uram ékes hexametereiből kilépett a szín­padra Ludas Matyi furfangos alakja. Rokonszenves tehetségű fiatal író, Dékány András fogta közae a hu­moros elbeszélő költemény hősét, aki nagyon népszerű volt a maga ide­jében, mert akkoriban jobbágyszaba­­dító szellők fujdogáltak. Népszerű is marad minden időkben, mert olyan korszaka sohasem lesz az emberi­ségnek, mikor ne akadnának felfu­­valkodott kis zsarnokok, akik visz­­szaélnek a hatalmukkal és a gyen­gébbeket sanyargatják. Dékány sze­retettel viszi a színpad kegyetlenül éles világosságába a fortélyos Ludas Matyit. Vidám, majd megindító cselekményt kapunk, amelynek az alakjai ízig-vérig élő emberek, de a mese ked­ves rozmaringillatát áraszt­ják magukból. Semmi kedvünk hát fejünkbe nyomni a tudós dramaturg el­végét és sztetoszkóppal hallgatni: nincsen-e valami szervezeti hibát je­lentő zörej a Ludas Matyi szívveré­sében? A mese épkézláb, a figurák elevenek, a mókák elszórakoztatják 11 magyar nézőt, éppen úgy, mint ahogyan a nóták ritmusával is együtt dobog a szívünk. Szívesen látjuk hát Ludas Matyit a színpa­don.’ A kifogásunk csak ennyi: miért rontja el az ízes szép magyar nyel­vet a mai napokból való és nagyon is pesti „szókinccsel?“ Az a pana­szunk már nem az írót, hanem a színházat illeti, hogy — aki nem­ tud arabusul, az ne beszéljen arabusul! Nehéz a Nemzeti Színház prózai együttesének végigénekelni az estét — hang, zenei hallás, arra­ való ké­pesség nélkül! Liszt Nándor egyéb­ként pattogó szép verseket kovácsolt Laurisán Miklós gazdag magyar mu­zsikája alá, Pekáry István mesés­­könyvlapokat idéző stilizált díszletei közül egyik-másik szép tehetségre vall és Németh Antal rendezése is mozgalmas. Jávor Pál daliás, hetyke, rokonszenves Ludas Matyija, Mak­­láry megdörhentőem életszagú, monu­mentális öreg juhásza, Abonyi Gé­zának egyenest a népi hőskölte­ményből kiszakadó Döbrög­i u­rasága mellett Pethes elragadó magyar kasznárkarrikatúrája, Zichy Magda bájos, tűzről pattant, nyelves, őszinte derűt árasztó kis parasztlánya és D. Ligeti Juliska szép magyar beszéde emelkedik ki az együttesből. De ki­tűnő Ághy Erzsi, Lukács Margit, Mat Any, Patak­y Jenő és Major ala­kítása is. Abonyi Géza Jávor Pál LISZT ZONGORA - ZENEKARI MŰVEI. A Magyar a magyarért akció javára dr. Véghelyiné Deáky Flóra zongoraművésznő tolmácsolá­sában Liszt Esz-dúr és A-dúr zon­goraversenyeit, valamint a szintén zenekar­ kíséretés magyar fantáziát egy műsoron hallottuk. A három vir­tuóz zongorakompozíciónak egymás utáni lejátszása már csak azért, is ritka teljesítménynek tekinthető, mert azok a zongora lehetőségeinek legszélsőbb határait érintik és így egymagukban is nagy tudást igé­nyelnek. Dr. Véghelyiné Deáky Flóra a fizikai fáradtság legkisebb jelenei­kül és az összjáték lankadatlan fe­gyelmezettségével győzte le az est minden egyes számát, melyekben az zenekart Vaszy Viktor, a Liszt mű­vek gyakorlott karmestere vezé­nyelte. G. Gy. OLASZ VENDÉGMŰVÉSZEK A TRA­­VIATÁBAN. Capsir Mercedes énekelte operah­ázunk együttesében, a Városi Szín­ház színpadán Verdi „Traviátá“ f jának címszerepét. Nagyszerű stílusát, páratlan technikáját ismét megcsodáltuk az ékít­ményeit ének rendkívüli feladataiban. Alakítása azonban nem meggyőző és hangjának hidegsége sokszor a gépies éneklés impresszióját kelti bennün­k Piero Biasini az öreg Germont alak­ját szépen zengd hangon szólaltatta meg és mélyen megindító, átérzett, fér­fias és drámai alakításával méltán sora­kozott a szerep legjobb alakítói mellé. Enrico Lombardiról ezúttal sem mondha­tnak mást, mint első alkalommal* hangja ______ képesség az emberi élet egyik legfon­­tosabb feltétele. A rendes táplálékon­ felül mindenkinek kellenek a V'tXnMKMn &4C amelyek az emberi szervezet erejét, ellentállóképességét fokozzák, életkedv­­ét növelik. Az OVOMALTINI reggeli és uzsonna jóízű és könnyen emészthető alakban nyújtja az ehhez nélkü­lözhetetlen táperőt, vitaminokat, az élet sóit. jelentéktelen, éneke pedig nem csak a­ vidéki olasz színpadok átlag-tenoristáira emlékeztet, hanem olykor azt a hatást kelti, mintha egy­­ fáradt baritonista utánozná a tenoristát! A SPIRITUÁLIS MŰVÉSZEK SZÖVET­SÉGÉNEK 15 éves jubiláris kiá­llítását­ ma délben 12 órakor nyitják meg a Nem­zeti Szalon Művészeti Egyesület Erzsé­betlén helységeiben. 12 drb. csokoládépasztilla..............P­­.ZO 2. tabletta ... .................................... P *•*— — DR. SCHACHT RE­AKTI­VÁLÁ­SÁNAK HÍRE nagy érdeklődést kelt világszerte. Mint a Daily Telegraph, berlini tudósítója hiteles forrásból értesül, Hitler vezérkancellár Schachtnak az export-import ügyek­ben ugyanolyan különleges helyzetet biztosít, mint dr. Neurathnak a külügyi kérdéseknél a birodalmi tanácsban. Berlinben meg­erősítik dr. Schacht külföldi utazá­sának hírét is. Schacht először Bukarestbe megy, mert a népie­tek meg akarják oldani a román pet­róleum átvételének kérdését, ami dr. Wohltatnak legutóbb nem sikerült.­­ Súlyos hibát követnek el a nők önmaguk és családjuk ellen, ha a terhes­ség és szoptatás ideje alatt nem fordíta­nak kellő gondot életmódjukra és a helyes táplálkozásra A reggelire és uzsonnára el­fogyasztott 1—2 csésze Ovomaktine erőt, egészséget, ad az anyának és magzatának, a szoptató nő tejét jobbá, nemesebbé, sza­porábbá teszi.­­ Mellbelőtte magát Komáthy Gyula Pál a debreceni Gazdasági Akadémia egyik hallgatója, mert há­rom tárgyból megbukott. Komáthyt rendkvü­l elkeserítette a rossz bizo­nyítvány, pénteken délután az inter­­nátus diákszobájában hirtelen elő­rántotta revolverét, a szíve felé irá­nyította és el­üt­ött. A mentők igen súlyos állapoban szállították kór­házba. OLTENIH ORBÁN SÍNKOR énekel­­ RAJKÓKKAL

Next