Uj Nemzedék, 1940. április (22. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-02 / 73. szám
1946 ÁPRILIS 2. IDÓ: * • ’ • * ■ - * • ! • • • • VALAMIVEL ENYHÉBB LESZ NYUGATON ÉS ÉSZAKON BORULÁS ÉS EGYES HELYEKEN ESŐ. MÉRSÉKELT NYUGATI, DÉLNYUGATI SZÉLBudapest, XXII. évfolyam. # R * 73. szánt» ANGOL JEGYZÉK SVÉDORSZÁGHOZ ÉS NORVÉGIÁHOZ A DUGÁRUELLENŐRZÉS MEGSZIGORÍTÁSÁRÓL Zürich, április 1. (Az Új Nemzedék zürichi szerkesztőségének telefon jelentése.) Londonból jelentik: Azt hiszik, hogy Churchillnek a semlegesekhez intézett felhívását hamarosan új rendszabályok fogják követni. Ezek elsősorban arra irányulnak, hogy megakadályozzák a skandináv érceknek Németországba való kivitelét. Hir szerint az angol kormány Franciaországgal együtt már megfelelő rendszabályokat dolgozott ki. Ezek a rendszabályok esetleg Norvégia felségjogainak technikai megsértését jelentik. Később a Botteni-öböl jegének felszakadása után a skandináv államoknak alkalmuk lesz a Keleti-tengeren keresztül szállítani Németország számára az érceket. Churchill az akóházban ebben a tárgyban már bejelentéseket is tett. Az angol kormány valószínűleg már 48 órán belül jegyzéket fog intézni Svédország és Norvégia kormányaihoz és bejelenti a dugáruellenőrzés módjának megszigorítását. Beavatott politikai körökben arról is tudnak, hogy az angol kormány figyelmeztetéssel fordult Oroszországhoz, hogy a Finnország ellen történendő újabb orosz támadás esetén Anglia hatékony támogatást fog nyújtani Finnországnak. Olaszország a Balkánon fenn akarja tartani az egyensúlyi helyzetet Belgrád, április 1. .(Az Új Nemzedék belgrádi tudósítójának telefonjelentése.) A Vreme az angol diplomáciának a Balkánon kezdődő akciójáról úgy vélekedik, hogy először Románia kerül sorra, ahonnan Nagy britannia gazdasági szerződéseit kol akarja kiszorítani Németországot. Ugyancsak a Vreme római tudósítója élénken tiltakozik az ellen a realitás ellen, mintha a Balként Németország, Olaszország és Oroszország különböző érdekszférákra akarná osztani. Hogy Olaszország bármilyen hasonló akcióban résztvenne, annak kevés a valószínűsége, hiszen az olasz jóviszony valamennyi balkáni állammal közismert. A Jugoszlávia és Olaszország közötti barátság manifesztációja éppen a közelmúltban zajlott le, Törökország 1939 szeptember 30-án kötött barátsági szerződést Olaszországgal, míg az olasz—román viszonyt Sidorovici római látogatása szilárdította meg. Bulgáriával ugyan Olaszországnak nincs paktuma, de a királyi családok rokonsága révén a legnagyobb harmónia uralkodik a két nép között. Meg kell itt emlékezni a hagyományos magyar—olasz barátságról is, amelynek őszinteségéhez kétség sem fér. Az olasz kormány a Balkánon az egyensúlyi helyzetet fenn akarja tartani, nem pedig szétrombolni. Vasárnap Bukarestben ünnepiesen megnyitották a román—jugoszláv kereskedelmi kamarát s a román és a jugoszláv kereskedelmi miniszterek meleghangú beszédeket mondottak. Molotov beszéde kínos meglepetést keltett Romániában, mert szavait úgy magyarázzák, hogy egyáltalában nem tartja kielégítőnek a szovjet—román viszonyt. A külügyi népbiztos kiemelte, hogy semmiféle meg nem támadási szerződés nem áll fenn a két ország között. A román sajtó viszont leszögezi, hogy Románia már 1928-ban aláírta Briand- Kellog paktumot, 1929-ben pedig jegyzőkönyvet írt alá, csak úgy mint a többi, a Szovjettel szomszédos államok. 1935-ben végül normális viszony állott helyre a két ország között. Pál jugoszláv régensherceg tegnap aláírta Jugoszlávia új állami költségvetését és Horvátország első önálló költségvetését. Jugoszlávia költségvetése 5525 millió dinárt tesz ki. A hadügyi tárcát 16 millió dinárral emelték. Teleki Pál gróf magyar miniszterelnök, Rómából hazatérve tegnap utazott át Jugoszlávián, Ljubljanában nyilatkozott a jugoszláv—magyar viszonyról. Kijelentette, hogy Magyarország Jugoszláviával baráti viszonyban él s miután ez a barátság reális célokon alapul, meg van győződve arról, hogy még jobban el fog mélyülni. Közös érdekünk, hogy megvédjük a békét és távol maradjunk a háborús konfliktusból, meg a lAvoro Fascista — természetszerűen felvetik a Fekete-tenger kérdését és azt a problémát is, hogy miként fog viselkedni Olaszország és a Szovjetunió. Hogy ezek a kérdések előtérbe fognak lépni, arra nyilván Anglia és Franciaország is számít.. Bizonyára erre utalt már említett beszédében Churchill, amikor kijelentette a következőket: „Nincs vitánk sem az olasz, sem a japán néppel és nem keressük a viszályt Szovjetoroszországgal. Nekünk csak egy emberrel van dolgunk és ez Hitler és az a rendszere. Egyedid ez a mi fent adásunk célja, és csakis az ő hatadhát akarjuk letörni.“ Németországban mindenekelőtt a szövetségesek északi tervei keltenek figyelmet. A Hamburger Fremdenblatt arról ír, hogy az angolok és a franciák mindenáron északról akarják Németországot bekeríteni. A skandináv államok — állítja a lap osloi tudósítója — óriási angolfrancia befolyás alatt állnak. Maga a norvég nép — fűzi hozzá a tudósító — elítéli a norvég kormány magatartását, amely nem tartja a népet érdemesnek arra, hogy megnyugtassa vagy legalább is a helyzet felől tájékoztassa. Tekintve, hogy a skandináv államok elzárása a német árucserétől igen érzékenyen érintené Németország háborús készültségét, nem tartják kizártnak, hogy —mintha vannak is még homályos pontjai a nemzetközi politikának— így a legújabb német Fehér Könyv célja is —, az már nem kétséges, hogy minden megegyezéses békét végleg eltemetetteek tekinthetünk s kezdetét vette az európai dráma új felvonása. Anglia és Franciaország most már semmiképen sem tér ki a harc elől — mondotta Churchill szombat esti rádióbeszédében — ő kész minden erejét latba vetni a győzelem érdekében. Nem tagadjuk magunk előtt — fűzte hozzá Churchill —, hogy olyan megpróbáltatások állnak előttünk, amilyeneket soha sem éltünk át, ha azonban megteszünk minden tőlünk telhetőt, nem bukhatunk el. Chamberlain angol miniszterelnök holnapi, keddi beszédében állítólag nyilatkozik a legutóbb Londonban tartott, döntő jelentőségűnek ítélt angol-francia haditanács határozatairól. Addig is azok az újabb közlemények, amelyek az elmúlt két nap alatt megjelentek, azt a feltevést erősítik, hogy a szövetségesek északon, délen és keleten egyaránt nagyszabású, katonai, diplomáciai és gazdasági akciókat határoztak el. Angol körökben — írja a Lavero Fascista — egyáltalán nem titkolják, hogy a nyugati hatalmak tisztázni kívánják a semleges és a nem hadviselő államok jövőbeni magatartását. Angliának az a szándéka, hogy a Németországgal szomszédos államokba tengeri után csak annyi árumennyiséget enged be, amely megfelel azok békebeli szükségletének. Mindenekelőtt teljesen elzárják Németországot, a skandináv ércszállítmányoktól, vagyis a legszigorúbb ellenőrzés alá vetik a dán és norvég parti vizeket. Elvek az elhatározások — jegyzi már szombaton jelezte az Új Nemzedék — a német flotta a nyílt harcot is felveszi a parti vizek uralmáért. A Daily Express jelentése szerint német hadihajók futottak ki Wilhelmahafenből, hogy a Skagerrakban megütközzenek az angol hadihajókkal. A MTI egy későbbi párisi tudósítása is akként hangzik, hogy számolnak az Északi-tengeren a két flotta találkozásának lehetőségével. Hyen körülmények között érthető, ha nagy jelentőséget tulajdonítanak a szombaton és vasárnap lefolyt stockholmi értekezletnek, amelyen Svédország, Norvégia, Finnország és Dánia kormányképviselői vettek részt. Az előzetes közlés szerint főként Finnország újjáépítésének elősegítésérőltanácskoztak, de nyilvánvaló, hogy minden időszerű kérdés megvitatásra került. Bár északon rendkívül feszült a helyzet, a legnagyobb feltűnést szombaton és vasárnap is azok a hírek váltották ki, hogy a szövetségesek az ostromzárat kiterjesztik a Fekete-tengerre is. Először a Moment című bukaresti lap írta befejezett tényként, hogyTörökország megengedi a Dardanellákon való átvonulást és támpontokat is rendelkezésre bocsát az angol—francia flottának. Ilyen módon a szövetségesek útját állnak a Batumon és Várnán keresztül Németország részére megindult kőolaj- és élelmiszerszállításoknak. Később az Independence Relge londoni tudósítója küldött lapjának olyan közlést, hogy Törökország megadta a szóbanforgó engedélyt a nyugati hatalmaknak. Sőt a tudósító azt is állítja, hogy a török kormány Trapezunt, Sinope és Samsun kikötőket jelölte ki a szövetségesek részére támaszpontokul. Kérdés persze, hogy ezek az értesülések mennnyiben felelnek meg a valóságnak. Bizonyos azonban, hogy a közelmúlt hetek ingadozása után szinte máról holnapra, meglepő szilárdsággal bontakozott ki Keleten Törökország és a szövetségesek élet-halál szövetsége. -Tegnap délben megtörtént Törökország és Szíria baráti és jószomszédi egyezményének aláírása s ezzel kapcsolatban Sioracsoglu török külügyminiszter kijelentette, hogy kiküszöbölték a francia—török viszony minden gátló akadályát. Törökország csatlakozása a fontsterling tömbhöz mutatja, hogy a szövetségesekkel való együttműködés most már gazdasági téren is teljessé vált. A Matin ankarai jelentése szerint az