Uj Nemzedék, 1940. július (22. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-01 / 147. szám

AZ OROSZ CSAPATOK ELÉRTÉK AZ UJ ROMÁN HATÁROKAT • Zürich, Julies 1. (Az Uj Nemzedék zürichi szerkesztőségének telefonjelentése.) Hivatalosan jelentik, hogy az orosz csapatok az új határokat elérték. Az előrenyomulás tervszerűen és incidensek nélkül történt. Hogy került orosz fogságba Florescu román tábornok serege? BUKAREST, JULIUS 1. (NST.) A Beszarábiában visszavonuló román csapatok és a benyomuló oroszok között történt összetűzés miatt megindult a vizsgálat. Az eddigi megállapítások szerint több hiba is történt. Először is Davidescu moszkvai román követ Bukarestbe küldött jelentésében nem határozta meg pontosan, hogy meddig akarnak a szovjetorosz csapatok elő­nyomulni. Ennek következtében a hadsereg téves utasítát kapott a kiürítendő terület nagyságára vonatkozóan. A másik súlyos hibát kétség­telenül Florescu tábornok követte el. Amikor az orosz csapatok át akartak kelni a Prath folyón, Florescu tábornok parancsára a tüzérség működésbe lépett, majd a gya­logság visszavetete az orosz csapatokat. Az oroszok erre hidakat vertek s néhány óra leforgása alatt bekerítették a stráborn­okot csapataival egy­üt­t. A tábornok még a jelen pillanat­ban is orosz fogságban van. A vizsgálat megállapítása szerint, bár a tábornok éppen Davidescu követ hanyagsága miatt jóhiszeműen azt hihette, hogy az oroszok arra a területre már nem vonulhatnak be, súlyos fegyelemsértést kö­vetett el, amikor az oroszokra lövetett. A román kormány ugyanis a leghatá­rozottabban megtiltotta, hogy a katonaság bármilyen ellent­­állást tanúsítson az előnyomuló szovjet csapatokkal szemben. Az ügy­ben egyébként még folyik a vizsgálat. Bukarestben leírhatatlan kétségbeesés uralkodik. Az emberek mély ag­godalommal figyelik a fejleményeket és különösen nagy fájdalmat okozott az első menekültvonatok megérkezése. Besszarábia lakossága a gyorsan előrenyomuló oroszok elől kétségbeesett, vad menekülés­k­ben keres menedéket. Az országutakon a visszavonuló román csapatok mel­lett végeláthatatlan szekérkaravánok, lépésben haladó autók és gyalogosok mennek. Az emberek szánalmas állapotban vannak. Sokan na­pok óta nem ettek és nem aludtak. Aki nem bírja tovább a fáradtság miatt a menekülést, azt otthagyják az út szélén. Hiába könyörög és kéri az agyonterhelt kocsikon menőket, hogy vegyék föl, a kérés nem talál meg­hallgatásra. Mindenki csak a saját menekülésére gondol. A kiürített területeken közben megindul a rablás és öldökl­­­é­s. Részben a románok állnak véres bosszút az ukránokon, részben pedig a menekülő lakosság fosztja ki az ott maradottakat. Számos helyen a rend fölbomlása magánbosszúra is vezetett. Ugyanakkor a gyárak és mun­kásnegyedek rokonszenvtüntetést rendeznek a bevonuló orosz csapatok mel­lett. A tüntetéseket azonban arra is fölhasználják, hogy a kiürített lakásokat és lezárt üzleteket kifosszák. A csernovitzi német konzul éppen a fölbomlott helyzetre való tekintettel hivatalosan kijelentette, hogy a német népcsoporthoz tartozók a Birodalom védnöksége alatt állanak. Fölszólította a német­ajkú lakosság tagjait, hogy további intézkedésig maradjanak eddigi lakó­helyükön. Valószínű­nek tartják, hogy nagyobbszabású kivándorol­­tatásról van szó. Véres kommunista tüntetések Galacban BUKAREST, JÚLIUS 1. (Magyar Távirati Iroda.) A vasárnap folyamán Galacban véres kommunista tüntetések voltak. Délelőtt 10 órakor a város utcáin kom­munista felirású zászlók alatt zajosan tüntető tömeg vonult végig. A tömegben főleg zsidók vitték a vezetőszerepet. A tüntetők és a rendfenntartó katona­ság között ö­s­z­e­t­ű­z­é­s­r­e ker­ült sor. A katonák fegyverüket használták. Az eddi­gi jelentések szerint tíz tünt­etőt agyonlőttek. A délután folyamán újabb tüntetések voltak. Ezúttal több mint kétezer főnyi kommunista tömeg vonult fel. A katonaság eláltotta a tüntető me­net útját, mire a tömeg közül egy zsidó tüntető revolverl­övést adott le. A katonaság sortűzzel válaszolt. Szétszórta é­s üldözőbe vette a tüntetőket. Az eddigi értesülések szerint a halottak száma re­nd­kívül nagy. A Gáláéhoz közel fekvő Reni városában, mielőtt a szovjet csapatok oda bevonultak, a zsidóság ugyancsak tüntetett a román hatóságok és a román katonaság ellen. A román csapatok sok tüntetőt letartóztattak és magukkal vitték őket Galacba. A vasárnapi tüntetés megszervezői főleg ezek­nek Borából kerültek ki. Galacban erős lovasjárőrök cirkálna­k a rend biztosítására. Egész Olaszország gyászolja Balbót Róma, július­ 1. (Az Új Nemzedék­ római munkatársának telefonjelentése.) Egész Olaszország a Balbo halála fölött érzett gyász hatása alatt áll. Balbo egyike volt a legnépszerűbb egyéniségeknek s kezdettől fogva a Duce hűséges munkatársa. Ezzel kapcsolatosan olasz körökben rámutatnak arra, hogy a fasizmus vezetői közül mennyien ve­szik ki részüket a háborúból. A miniszterek közül nem kevesebben, mint öten teljesítenek pilótaszolgálatot, ami teljesen egyedül álló dolog a világ összes harcban álló nemzetei között. Erre jogosan büszke mindenki Olaszországban. Általános a meggyőződés, hogy ahol ilyen értékek vannak, a küzdelmet nem lehet megállítani és a győzelem biztos. A lapokból egyébként a vihar előtti csendre lehet következtetni. Ez a csend az Ang­lia elleni támadást előzi meg, amelyből Olaszország is ki fogja venni részét. Több olasz lap a­zt írja, hogy német részről nem helyeslik a francia kormánynak Clermond Fe­­rand-be való költözését. Sai­vos­ebben vennék, ha a kormány Párisba tenné át szék­­h­elyét, mert ezzel közvetlenebbé válna a vele való érintkezés. Az olasz lapok szerint Clermond Ferandban a helyzet valamiképpen úgy fest, mintha a háború kitörése óta semmi sem történt volna. Egyes politikusok nem megfelelő hangot használnak és a szabadkőműve­sek még mindig uralmon lévőknek hiszik magukat, amit bizonyít az is, hogy Chautemps és Frossard részt vesz a francia kormányban. Az viszont kétségtelen, hogy a francia nép tel­jességgel állást foglal De Gaulle ellen, áld­ogy nem számíthat a francia né­p támogatására. ban, amely húsz év múltán az közi érdekekről és szükségsze­­rodalmat, amely Olaszország­­érdemtelenül és jogtalanul gaz- miségekről van szó. Ezidőszerint gal egyetértésben a fésulyt a­dagodott Romániát is számon- azonban főleg gazdasági szem- délkeleteurópai nyugalom meg­kérő szék elé állította, nemzet­ pontok irányítják a német ki­ óvására fekteti. Miként a ren­négy nap telt el azóta, hogy a világ értesült a Romániának szóló orosz ultimátumról. Ez alatt az idő alatt mindenütt, még Amerikában is, az a nézet kerekedett elül, hogy Románia, amikor ellenállás nélkül átadja Besszarábiát és Északbukovinát a Szovjetuniónak, marja is el­ismerte a határai felülvizsgálá­sának elvét. Történelmi fejle­mény ez, amely elöl Románia nem térhet ki, de ezt az általá­nos terü­letrevíziót követeli az igazságosság és Európának szi­lárdabb alapokra való helyezése is Csehszlovákia precedense be­bizonyította — szögezi le többek között a Suisse című svájci lap —, hogy a széthullást, ha egy­szer megindult, nem lehet elha­tárolni . Románia, ha már egy­szer Moszkva előtt meghátrált, legjobban teszi, ha enged a ma­gyar és a bolgár követeléseknek is. Abban az igazságszolgáltatás i­ desen jól értesült Heydebreck berlini tudósításában kijelenti: ,,A Wilhelmstrasse teljes biza­kodást­ tanúsít abban a tekin­tetben, hogy minden a nyuga­lom megóvása mellett zajlik majd le a politika színpadán. Hivatkoznak arra, hogy a né­met külpolitikának a háború eddig eltelt ideje alatt is min­dig az volt az álláspontja: egész Délkeleteurópának stabil gazdasági tényezőnek kell ma­radnia. Német felfogás szerint, tekintve, hogy a szovjet—román ügy jó mederben­­folyik, most is ez a helyzet, annál is in­­­kább, mert a német gazdasági érdekeket a szóbanforgó terri­toriális vál­tozások nem érin­tik.“ Ami Magyarország és Bul­gária ügyét illeti — írja a fél­­hivatalos olasz hírközlő iroda.

Next