Uj Nemzedék, 1942. március (24. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-07 / 54. szám
Mas A marxizmus erkölcsisége 1943 MÁRCIUS 7 XXIV. ÉVFOLYAM 54. SZÁM BUDAPEST, V., HONVÉD UTCA 10. SZ. 1943 MÁRCIUS 8-ÁN A NAP KEL 7.29 ÉS NYUGSZIK IS 55 ÓRAKOR A HOLD KEL 1.00 ÉS NYUGSZIK 10.33 ÓRAKOR Részletes tokiói beszámoló a Japán „öngyilkos hajóraj” pear harbouri támadásáról Kettévágták a jávai védősereget a Japánok Március végéig 600.000 pár cipő készül zöld utalványra Egy pár cipő vagy egy pár talp jut évenként mindenkinek Mit végzett eddig a Lábbeliközpont? A háborús gazdálkodás belső frontján hősies munkát végeznek azok a hivatalok, amelyeknek az a hivatása, hogy a szűkös nyersanyagkészletek igazságos elosztásáról gondoskodjanak. A nyersanyagfront egyik legnehezebb problémája: a bőrgazdálkodás. Az illetékes miniszterek nem egyszer bejelentették a legkülönbözőbb fórumokon, hogy ezen a téren a legsúlyosabb nehézségekkel kell megküzdeni, mert hiába a legmegfelelőbb szervezés és elgondolás, hogy ha evvel a szóval állunk szemben: nincs! Szinte lehetetlennek látszó feladatok megoldására kell vállalkoznia az Anyaggazdálkodás Bőripari Bizottságának és a legutóbb életrehívott szemnek, a Lábbeliközpontnak. Vitéz Csatáry Ödön csütörtökön este mutatta be a sajtó képviselőinek a Lábbeliközpont Harmincad u. 30. sz. ház II. emeletén lévő új helyiségét és ez alkalommal ismertették a központra váró feladatokat. A Lábbeliközpont életrehívását a cipőpiac szervezetlensége tette szükségessé. Illetékesek meg akarják akadályozni, hogy az irányítás hiánya miatt mégegyszer előállhasson a karácsonyi helyzet, amikor is a cipőkereskedések tele voltak női hixuscipőkkel, ugyanakkor alig volt munkásbakancs és férficipő. A Lábbeliközpont feladata tehát gondoskodik a polgári lakosság ellátásához szükséges anyagokról, elosztja a feldolgozó iparosok között a bőröket, megvizsgálja a cipőkészítésre felhasználható pótanyagokat, megállapítja a fogyasztók cipőszükségletét, szétosztja a kész cipőket és irányítja a cipőakciók lebonyolítását. A Lábbelközpont felnöke vitéz Csatáry Ödön, ügyvezetője dr. Imre Mihály. Az intézőbizottság 14 szakemberből áll, akinek megbízatása egy évre szól. . A központ négy főosztályra tagozódva végzi feladatát. A beszerzési, elosztási, műszaki és nyilvántartási osztályok mellett igen fontos feladat vár a technikai anyagvizsgáló csoportra, amely a Technológiai Intézetben működik. A technikai anyagvizsgáló csoport műszaki szempontból megvizsgálja a különböző műtalpakat és csak igen gondos, alapos vizsgálat után ad engedélyt a forgalomba hozatalra. A múltban 150-féle különböző műtalpat hoztak forgalomba és sajnos a csábító reklámszólamokkal feldicsért műtalpak a gyakorlatban sokszor semmit sem értek. Tömegesen érkeztek a panaszok a közellátási miniszterhez, hogy a műtalpakkal készült cipők hetek, sőt napok alatt tönkrementek. Ennek az volt az oka, hogy a cipőgyárak minden korlátozás és felelősség nélkül hozhatták forgalomba a műtalpú cipőket. A jövőben csak a Lábbeliközpont engedélyével szabad műtalpú cipőt gyártani. Előreláthatóan 25—30 fajta műtalp gyártására adnak engedélyt. A Lábbeliközpont havonta kapja a lábbeligyártás fedezésére szükséges anyagokat. A beszerzési osztály elsősorban az úgynevezett „törvényhatósági kontingenst“ utalja ki. Ez a mennyiség fedezi a piros színű cipőutalványokat. Az ezután fennmaradó anyagmennyiséget osztják ki a zöld utalvány ellenében. A műszaki osztály anyagkalkulációs csoportja tervezetet készít a zöld utalvány ellenében forgalombahozható cipők termeléséről, kiutalja az egyes termelőkre jutó anyagmennyiséget, ellenőrzi a minőségi gyártást. A jóváhagyott termelési tervezet végrehajtásával egyidejűen az elosztási osztály meghatározná azt is, hogy a termelők hogyan osszák szét cipőkontigensüket a lábbeli kereskedők között. A cipőkészítő tehát megkapja a rendelkezést, hogy hány pár és milyenfajta cipőt, melyik cipőkereskedőnek köteles kiszolgáltatni. A kereskedők között történő szétosztást ugyancsak egységes rendszerben a tőke, az alkalmazottak száma, az üzlet nagysága stb. alapján állapítják meg. Imre Mihály dr., a Lábbeliközpont ügyvezető igazgatója a legközelebbi tervekről és feladatokról a következőket mondja: — A törvényhatóságokon keresztül az idén annyi piros utalványt osztunk szét, hogy ezáltal 1.000.000 pár mérték utáni cipő és 6,5 millió pár fejelés és feltalpalás kerül kiutalásra. Az utalványok beváltásához szükséges anyagmennyiséget havonta folyamatosan utaljuk ki a törvényhatóságok részére. Ezt a mennyiséget kizárólagosan a kisipar dolgozza fel. A kisiparosok dolgozzák fel továbbá a közszállítások és bányák szükségleteinek fedezésére szolgáló anyagmenynyiségeket. A kézműiparosok részt vesznek az egységes cipő termelésében is, amennyiben öt, vagy annál több segéddel dolgozó kézműiparosok, mint tömegtermelők az előirányzott évi 5,2 millió párból 1.000.000 párt gyártanak. Az öt munkásnál kisebb üzemmel dolgozó cipészek ezek szerint az 1942. évben rendelkezésre álló összes anyagmennyiségek körülbelül kétharmad részét — tehát több mint 4 millió párt — dolgozzák fel. Mindezekből látható, hogy a Lábbeliközpont legfőbb törekvése, hogy kézmű- és kisiparosok foglalkoztatásáról kellőképpen gondoskodjék. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy a magyar cipőipar exportra van berendezve és így a mai viszonyok között a hazai szükségletek fedezésére túlméretezett. Az egyes gyárakra jutó anyaghányad meghatározásánál a munkáslétszámot veszik figyelembe. Ezáltal az üzemek, ha kisebb teljesítéssel is, fenntarthatják a munkát és a munkások megélhetése ily módon biztosítva van. A központ tulajdonképpeni működését február 1-én kezdte meg. Azóta mintegy 300.000 pár egységes bőrtalpú cipő gyártásához szükséges anyagot adott ki. Ezek a lábbeliek előreláthatóan még e hó folyamán elkészülnek ÉPPEN HAT KILÓ AZ ÓLOM- ÉS VASTÖRMELÉK, AMELYET A KIS FINN CSERKÉSZ FELAJÁNL HAZÁJÁNAK HÁBORÚS CÉLOKRA