Uj Nemzedék, 1944. június (26. évfolyam, 122-145. szám)
1944-06-01 / 122. szám
XXVI. évfolyam, 122. szám. A keresztény magyar gondolattal élünk vagy bukunk — mondotta Reményi-Schneller Lajos az újvidéki főispán beiktatáson Sztójay miniszterelnök nagy érdeklődéssel fogadott balatonfüredi megnyilatkozása után a hét második fele is rendkívül eseménydúsnak ígérkezik. Újvidék törvényhatósági bizottsága tegnap iktatta be hivatalába dr. apatini Fernbach Péter főispánt, akinek beiktatásán a kormány képviseletében Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter jelent meg és beszédet mondott. A beiktató közgyűlést dr. vitéz Nagy Miklós polgármester nyitotta meg, majd az új főispán mondta el programbeszédét. Hangoztatta, hogy a Sztójay-kormány hatalomrajanem egyszerű kormánycsere, hanem rendszerváltozás. A nemzetiségekről szólva, kiemelte a főispán, hogy a német nemzetiségű honfitársakkal a legbensőbb együttműködés híve, ami pedig a szerb kérdést illeti, kiemelte, hogy sem a kormány, sem ő, sem a magyarság nem ellensége és nem is volt ellensége soha a szerb népnek. A főispán szavai után Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra és beszéde során többek között a következőket mondotta: kára alapján a tisztességes megélhetés biztosítása, de azért azt kéri, hogy a munkafegyelemben a mai időkben megkövetelt áldozatvállalással végezze mindenki munkáját a jobb jövő érdekében. Az államtitkár megtekintette a Baranyavármegyei Kőszénbánya üzemét is, majd a késődélutáni órákban Pécsre érkezett, ahol Esztergár Lajos polgármester fogadta. Az ő kíséretében megtekintette a pécsi szénmosót és szénporos palát előállító üzemet. Gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt elnöke, dr. Páll György főtitkár kíséretében az Erdélyi Párt biharmegyei és nagyváradi szervezeteit látogatta meg s a párt vezetőivel, valamint parlamenti tagjaival megbeszéléseket folytatott. A politikai élet menetrendje Ugyancsak tegnap a felsőház közjogi bizottsága ülést tartott, és Balogh Jenő elnökletével tárgyalta az országgyűlés időtartamának kivételes meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Lázár Ferenc előadó és Tomcsányi Móric, bizottsági tag, majd Antal István igazságügyminiszter felszólalása után a bizottság a javaslatot a képviselőház szövegezésében változatlanul elfogadta. A mai nap érdeklődésének középpontjában a délelőtt összeülő minisztertanács áll, amely fontos kormányzati ügyeket tárgyal, továbbá a Magyar Élet Pártjának délutáni klubnapja. Ezen előreláthatólag a párt képviselői és felsőházi tagjai, valamint a főispánok is nagyszámban jelennek meg- Fél 7 órakor vitéz Simonkay Gyula, a Faforgalmi Központ elnöke, általános jellegű tájékoztatást ad a párt törvényhozóinak a magyar erdő- és fagazdálkodásról. Pénteken délelőtt 11 órakor a felsőház ülésezik és plenáris ülésen előreláthatólag egyhangúan elfogadja az országgyűlés időleges tartamának kivételes meghoszszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Ugyancsak pénteken ülést tart a kihirdetés végett előterjesztendő törvényjavaslatok átvizsgálására hivatott bizottság is. Ezt a bizottságot déluán 1 órára hívták egybe. Ugyanezen a napon déli 12 órakor az elnöki fogadóteremben a képviselőház gazdasági bizottsága ülésezik, ennek napirendjén folyó ügyek szerepelnek. A politikai események sorába tartozik, hogy dr. Pattkó Elemér országgyűlési képviselő bejelentette az Erdélyi Pártból való kilépését, amelyet az elnökség tudomásul vett. A túllicitálók ellen • Minduntalan találkozunk olyanokkal, akik bizonyítani igyekeznek, hogy már régen a jobboldali-keresztény Magyarország mellett foglaltak állást. Ezek nagy részét azonban nem láttuk azokban az időkben, amikor harcolni is kellett volna ezért és a kiállás veszedelmekkel járt. Ezek közül sokan ma túl akarják egymást licitálni a jobboldali keresztény gondolat hangoztatásában és nem elég nekik semmi, jobboldaliabbak akarnak lenni a jobboldaliaknál. Megbecsülésünknek tehát azok felé kell fordulnia, akik változatlanul kitartották az egyetlen helyes út, a keresztény magyar gondolat mellett. Ez az a gondolat, amivel élünk vagy bukunk, amivel győzünk vagy elpusztulunk. Ez a magyar gondolat különösen fontos itt a Délvidéken, ahol élnek közöttünk magyar testvéreink — hangsúlyozom: testvéreink — akik nem beszélik talán a magyar nyelvet, de mégis magyar testvéreink. — A miniszterelnök úr a legutóbb igen határozottan leszögezte a kormány nemzetiségi politikájának alapelveit, amelyek: az őszinteség, az egyenesség, a lojalitás, a bizalom és a jogok, tiszteletben tartása. Ezek a kormány nemzetiségi politikájának alapelvei, ennek a politikának azonban van egy alapfeltétele, az, hogy ez a politika csak a kölcsönösségen alapulhat. Nekünk is el kell várnunk a nemzetiségektől az őszinteséget, az egyenességet, a lojalitást, a bizalmat, a mi jogaink tiszteletben tartását, meg kell kívánnunk, hogy a magyar állam szuverenitását minden körülmények között elismerjék, a magyar egységet közülük senki meg ne bontsa, hanem mindannyian illeszkedjenek bele a magyar állam keretébe. Teljesítse mindenki maradéktalanul állampolgári kötelességét, bármilyen nemzetiséghez tartozzék is, vagy bármilyen kicsiny vagy nagy magyar legyen, mert a kötelességteljesítés a mának, a holnapnak és a magyar jövendőnek a parancsa. Minden munka a nemzettől kapott megbízatás — Mit jelent a kötelességteljesítés? Egyesek szerint annyit, hogy dolgozni kell, el kell végezni a ránk bízott feladatot. Ma ez még nem elég. Ma mindenkinek valamivel többet kell végeznie a mindennapi munkánál, mert csak ezzel a többlettel alapozhatjuk meg a magyar jövendőt. A munkát ott kell végeznünk, ahová bennünket nemzetünk mai példátlan nagy erőfeszítése éppen állít, és ha a holnap úgy kívánja, hogy ne ezt, hanem amazt a munkát végezzük, nem szabad és nem lehet válogatnunk. A nemzet erőkifejtésében ott kell helytállnunk, ahol a kötelességteljesítést tőlünk a nemzet magasabb érdekei kívánják. Ne felejtsük el, hogy minden munka magától a nemzettől kapott megbízatás, minden cselekedetünkért vagy mulasztásunkért közvetlenül a nemzetnek vagyunk felelősek. Ennek ellentétele viszont az, hogy nem lehet különbséget tenni a munka megbecsülésében. Minden munkát, amelyet az országért a gyári munkás, a földműves, a hivatalnok vagy a miniszter végez, egyforma tiszteletben kell részesítenie nemcsak a legfelsőbb köröknek, hanem a legkisebb magyar embernek is. — És még egyet. A munkát necsak megbecsüljük, hanem támogassuk is. Ne azt keressük, hogy hol lehet a másik munkájában gáncsot találni, hanem segítsünk egymásnak a munkában és ha valaki hibázott, mutassuk meg neki, hol hibázott. Szeretettel és bizalommal közeledjünk egymáshoz, olvadjunk össze a dolgozó magyarokkal a magyar testvérségben, mert történelmünk mindig felfelé ivelt, amikor a magyar összeforrt. Az úgynevezett magyar széthúzás nem nemzeti tulajdonság, hanem külső behatás eredménye, népünkben inkább a testvériség érzése él, mint az ellenkezője. Fogjuk meg tehát, mégpedig erősen egymás kezét. Abban a példátlan erőfeszítésben, amelyet nemzetünk most kifejt, hasson át mindannyiunkat az a hit és bizalom, hogy ezután az erőfeszítés után nem jöhet más, csak a győzelem és a győzelem nyomán az új Európában elfoglaljuk azt a helyet, amely bennünket erőfeszítéseink és ősi jogunk alapján is megillet. Vasváry államtitkár a bányászok között Ugyancsak tegnap Vasváry Lajos iparügyi államtitkár első hivatalos útja során Komlóra érkezett, ahol az állami kőszénbányát tekintette meg. Az üzem megtekintése után kíséretével, bányászruhát öltött és a bánya mélyében munkahelyükön kereste fel a bányászokat, akik közvetlenül feltárták előtte panaszukat. Az államtitkár válaszában hangoztatta, hogy a kormány célja a haza minden dolgozó polgárának min Megrázó olasz filmdráma. funyaszív EVI MALTIGLIATI. Igaz történet az anyáról! Mától Capitol — A kerepesi leventeotthont pünkösd vasárnap avatták fel szép ünnepség keretében. A leventék ez ünnepség után a község temetőjébe vonultak ahol Rémi János levente ifjuvezető, a kerepesi Katolikus Legényegylet elnöke, emlékezett meg a világháború hősi halottairól. 3 Szabadságot nem, de önmagának börtönt szerzett a szélhámos Holzreiter Mátyásné budapesti asszony a férjét szerette volna szabadságoltatni. Megismerkedett Szilveszter Lajos magántisztviselővel, aki felajánlotta segítségét. — Friedrich István volt miniszterelnöknek a titkárja vagyok, — mondotta az asszonynak —, ha fizet 2000 pengőt, akkor elintézem a dolgot. Holzreiterné 240 pengő előleget adott a „kegyelmes úr titkárjának“, aki kávéházi telefonfülkéből az asszony jelenlétében feltárcsázott egy számot és a jelentkezőt „kegyelmes úrnak“ szólítva szabadságot kért az asszony férjének. — Kedvezően intézik el a férje ügyét — mondotta Holzreiternének a telefonálás után. — Az asszony ekkor 1000 engót adott át a szélhámosnak. Holzreiter Mátyás a „közbenjárástól“ teljesen függetlenül nem sokkal később valóban szabadságot kapott. Amikor Szilveszter erről tudomást szerzett, nyomban jelentkezett az asszonynál a további pénzekért: — Ha a 2000 pengőből még hátralévő összeget ki nem fizeti, akkor újra „bevonultatom“ a férjét!... Holzreiterék nem fizettek, hanem feljelentették a fenyegetődző magántisztviselőt, akit a büntetőtörvényszék vont felelősségre. Kiderült a tárgyaláson, hogy a vádlott sohasem volt Friedrich István titkárja és egy nemlétező számot hivott fel telefonon s valójában a levegőbe beszélt, mikor az asszony jelenlétében a kávéházból telefonált. A törvényszék befolyással való üzérkedésért másfélévi börtönre ítélte Szilveszter Lajost. A Kúria most 1 évi és 3 hónapi börtönre mérsékelte a vádlott büntetését. Briliánst és mindennemű ékszert, órát m legmagasabb áron veszek, hívásra házhoz megyek, ALKALMIAKON vehet brilliánst és ékszert. Ékszerei eladását vállalom bizományba is Lőcsei Leffelholtz János ,óra- és ékszerkereskedő, Budapest, VI., Nagymezei utca 8. Tel.: 226-491 (Tinódy-moziház). Hivatalos közlés az éjszakai berepülésről Bombázásról jelentés nem érkezett A Magyar Távirati Iroda jelenti : Május 31-én a késő esti órákban ellenséges angolszász egyes gépek a Duna—Tiszaközön délről észak felé átrepülték légiterünket. Ugyanakkor , más egyes ellenséges gépek a Duna vonalán gyülekeztek, almát raktak, azután déli irányba távoztak. Június 1-én a kora hajnali órákban ellenséges egyes gépek északról dél felé repülték át légterünket. Ezek feltételezhetően azonosak voltak az esti órákban észak felé átrepülő ellenséges gépekkel. A légvédelmi tüzérség helyenkint hatásosan tüzelt és vadászok is érintkezésbe kerültek az ellenséggel. Bombázásról jelentés nem érkezett. Elrendelték az egyesületek adatgyűjtését A belügyminiszter rendezni kívánja az egyesületi kérdést és ezért elrendelte az adatgyűjtést az egyesületek tevékenységére vonatkozólag. Minden egyesület köteles beszámolni arról, hogy mi a célkitűzése és az állam, valamint a társadalom által nyújtott támogatást működése során hogyan használta fel. Az egyesületi életről még a trianoni Magyarország idején készült adatgyűjtés és már ez is meglepő eredménnyel járt. Kitűnt, hogy a trianoni Magyarország kilencmillió főnyi lakosságának egyharmada, kereken hárommillió ember tartozott tagként mintegy 14.000 egyesülethez. Az egyesületek egyharmada — 4300 egyesület — tagjainak létszáma még az 50 főt sem érte el. Itt főként elnökök, alelnökök és választmányi tagok voltak. Budapesten mindet, emberre másfél egyesületi tagság jutott. Vidéken csak minden hatodik ember volt tagja valamilyen egyesületnek. ■ Az egyesületek nagy része úgynevezett konjunktúraalakulás volt, mert a trianoni országterületen működő 14.000 egyesületnek a fele 1921 után alakult. Valamennyi egyesület évi kiadása együttesen 83 millió pengőre rúgott, ez az akkori nemzeti jövedelemnek közel három százalékát jelentette. A kiadásoknak csak a fele szolgálta az egyesületicélt, egynegyed része pedig tiszteletdíjak és reprezentációs díjak fedezésére szolgált. A is érdekes, hogy míg az egyesületek évi kiadásai hatmillió pengő maradványt tüntettek fel, ugyanakkor az állam és az önkormányzati testületek hétmillióval, a társadalom pedig ugyancsak hétmillió pengő adománnyal támogatta az egyesületeket. Az önsegélyző egyesületek, amelyeknek kétmillió pengő támogatás jutott, négymillió pengő maradvánnyal zárták mérlegüket. Hasonló helyzet volt a jótékony és kulturális egyesületekben, amelyek nagy támogatást kaptak és ugyanakkor számadásaikban jelentős maradványok szerepeltek. ELJEGYZÉS Pohlinger Valéria tanítónőt (Bakonypéterd) eljegyezte Menner László tanító (Kisbér). — A főpolgármester magas német kitüntetése. A Kormányzó úr a külügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy dr. Keledy Tibor, Budapest székesfőváros főpolgármestere a Német Sasrend I. osztályú érdemkeresztjét, és Zaisz László székesfővárosi tanácsnok a nagy Szent Gergely Rend Lovagkeresztjét elfogadja és viselje (MOT.)