Új Ózdi Vasas, 1991. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-19 / 29. szám
1991. JÚUUS 19. Vállalkozók világa Világbanki ISZP kisvállalkozói kölcsön A kisvállalkozók finanszírozását a Világbank is fontosnak tartja, különösen akkor, ha az ipari szerkezetünk átalakítását szolgálja. A világbanki ISZP kisvállalkozói hitelkonstrukcióra csak azok a 60 fő alatti, független vállalkozások (értsd: kisszövetkezetek, kisvállalatok, egyéni vállalkozók, közkereseti- és betéti társaságok, kft-k) nyújthatnak be pályázatot, akik az ipar és ipari infrastruktúra területén működnek, esetleg építkezéssel, kereskedelemmel, mezőgazdasági termékek feldolgozásával összefüggő tevékenységet folytatnak. A kölcsön, melynek maximális összege 300 ezer dollárnak megfelelő forint lehet és nem haladhatja meg a fejlesztés 75 százalékát, elsősorban beruházásra, konvertibilis devizáért történő gépbeszerzésre, technológia-vásárlásra igényelhető. Olyan célokra tehát, melyek egyértelműen korszerű technológiát, új műszaki lehetőséget, jó minőséget jelentenek. A pályázóknak a megvásárolni figyelemmel a rendkívül nehéz gazdasági helyzetre, a munkanélküliségre, az ezzel kapcsolatban megromlott társadalmi helyzetre, megszületett az 1991. IV. tv. „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról” szóló törvény. Lapunk csupán két paragrafust emel ki azokat, amelyek a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítéséről szólnak. 15. §. Az, aki munkanélküli-járadékban részesül és a munkaügyi központ továbbra sem tud részére a 25. §. (2) bekezdésében meghatározott munkahelyet felajánlani, vállalkozóvá válása esetén a következő támogatásokat kérheti: — vállalkozói tevékenységre vonatkozó hatósági igazolás bemutatásával a munkanélküli-járadék összegének megfelelő támogatás folyósítását, legfeljebb további hat hónapig; — a vállalkozói tevékenység igazolásával igénybe vett, a munkaügyi központ által ajánlott szaktanácsadás költségei legfeljebb 50 százalékának, megtérítését; — hitel felvétele esetén. a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb 60 szá A személyi jövedelemadórendszerben meghatározott befektetésekhez a jövedelem 30 százalékáig terjedő adóalap-csökkentési lehetőség kapcsolódik. Levonható: — a belföldön bejegyzett vállalkozás által kibocsátott kívánt eszközökre, árukra vonatkozóan legalább három, különböző szállítótól származó ajánlatot kell beszerezniük, s a pályázati anyagukban részletesen kell indokolniuk, hogy melyiket milyen szempontok alapján fogadták el. A pályázatokon nyertes vállalkozóknak kétéves türelmi idő után három év alatt kell visszafizetniük a kölcsönt, melynek kamata a jegybanki refinanszírozási kamatláb változásától függően változik. Az adósok terheit általában még a 2—3 százalékos banki jutalék is növeli. A folyósító pénzintézetek (Magyar Hitel Bank, Budapest Bank, OTP, Ipari Fejlesztési Bank stb.) forintban adják a kért pénzt. A pályázóknak jelentősen segíthetnek a világbanki előírásokat tartalmazó kézikönyvek, melyeket a hitelt folyósító kereskedelmi bankoknál szerezhetnek be. Bővebb felvilágosítást a Régió Kft.-nél (volt járási hivatal) kérhetnek.zalékos megtérítését, legfeljebb egyéves időtartamra. Tekintettel arra, hogy a törvényhely utal a 25. § (2) bekezdésére, így e mellett sem mehetünk el szó nélkül. 25. §. (2) bekezdése szerint a munkahely akkor megfelelő, ha: — a munkanélküli képzettség szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének felel meg; — egészségi állapota szerint a munkanélküli a munka elvégzésére alkalmas; — a várható kereset a munkanélküli-járadék összegét eléri; — a munkahely, és a lakóhely közötti naponta — tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát nem haladja meg. részvény, részjegy, vagyonjegy, továbbá kft-üzletrész, illetve vagyonrész és a törvényben, vagy a kormány rendeletében ilyenként meghatározott egyéb értékpapír megszerzésére az adott évben kifizetett összeg; — az egyéni vállalkozónál a saját vállalkozása célját szolgáló állóeszköznek minősülő gép, berendezés, jármű és ültetvénytelepítés adott évben kifizetett beruházási költségének összege; — az egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági kistermelő, ha külterületi termőföldet mezőgazdasági művelés útján történő hasznosítás céljából vásárol, akkor az adott évben erre fordított összeg; — állami tulajdonban lévő, az Állami Vagyonügynökség által szervezett értékesítés keretében értékpapír, illetve — állóeszköznek minősülő — vagyontárgy (ide nem értve a lakástulajdont) vásárlására az adott évben kifizetett összeg. Ezen belül azonban az E-hitelből, illetőleg az MNB privatizációs hiteléből történő vásárlás esetén csak a saját rész vehető figyelembe; — a Munkavállalói Részvételi Program keretében vásárolt részvény, üzletrész törlesztésére az adott évben fordított összeg. Az előzőekben felsorolt vagyoni érték megszerzésére fordított, az összjövedelemből levont összeg után csak akkor keletkezik adóbevallási és adófizetési kötelezettség, ha a vagyoni értéket elidegenítjük, vagy az adóhatóság felhívására 15 napon belül nem igazoljuk, hogy a vagyoni érték a birtokunkban van. Adóznunk kell akkor is, amikor a társaság (a vállalkozás) jogutód nélkül megszűnik. Ha ez a vagyoni érték megszerzésének utolsó napját követő két éven belül következik be, az adót a vagyoni érték megszerzési évére vonatkozó adóbevallás ellenőrzésével kell rendezni. Ha két évnél több idő telik el, akkor a levont összeget a kötelezettségek keletkezésének évében kell a magánszemély összjövedelméhez hozzászámítani. A beruházási ÁFA 100 százalékát visszatérítik minden kisvállalkozónak, illetve minden olyan gazdasági társaságnak, ahol az alaptőke több, mint 50 százaléka belföldi magánszemélyek tulajdonában van. Lényeges kedvezmény, hogy nem tartoznak az ÁFA-fizetési kötelezettség alá (nem minősül értékesítésnek a törvény szempontjából) azok a hasznosítások, melyeket az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény, valamint a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról szóló 1990. évi LXXIV. törvény rendelkezései alapján végeztek el. (Következő számunkban azokról a lehetőségekről szólunk, melyek az adózás szempontjából a vállalkozások működését könnyítik.) Sz. Zs. Munkanélküliből vállalkozó Adóalap-csökkentési lehetőségek Ez is aranyat ér! A múlt hét közepére végre megérkezett a várva várt csapadékos időjárás. Ózdon már szerdán délután megnyíltak az ég csatornái. Egy kis szünettel azután a hét végén ismét esett az eső. Ez a csapadék elsősorban a kapásoknak, a kukoricának, burgonyának, cukorrépának használt, de javít a gabonafélék helyzetén is. Különösen jól jött ez a tengerinek, hiszen a többéves aszályos időjárás miatt ez a növényféleség sínyli meg leginkább a száraz időjárást. 01 ÓZDI VASAS fensiségtudat és a turulmonila A besenyőktől zaklatott, akkor fekete zászlók alatt vonuló magyar törzsek egyikének, Álmos törzsének őre, védelmezője volt az a sars, sólyom, pontosan meg nem állapítható, de ragadozó, vágó madarak csoportjába tartozó, egekig szárnyaló, szabadságot és harcot jelentő fejedelmi madár, amit turulnak neveztek. A szent állatként kiválasztott madár, amit akkor a Kárpát-medence előtt láthattak őseink, lehetett sólyom, vagy rétisas. Vereckénél, a sziklás Kárpátokban már megpillanthatták a fejedelminél is fejedelmibb szirtisast, a sasok sasát. A turulábrázolásban ma is inkább ,a reprezentánsabb szirtisast helyezik előtérbe. Az Árpád vezette törzsi szövetség a Kárpát-medencében új hazát találva letelepedett. A száraz, szeles sztyeppék után ez volt maga a kánaán. Árpád vezér sátrán pedig ott állt a jelkép, a szent madár, a turul és minden hadba vonuláskor elmaradhatatlan volt a vezéri sátor csúcsán a jelkép. A törzsek által a korábban használt zászló hosszú időn át fekete volt. A szövetség megkötésekor felvették az Álmos—Árpád törzs törzsi zászlajának színét a bíbort, illetve vörösét (mai zászlónk első színe innen ered). Az elsődleges turulmonda még a sztyeppéken keletkezett és az ősi sámán hitben gyökerezik. Emesének, Álmos anyjának álmában megjelent a turul, megtermékenyítette, és így hangzott a szózat: ivadékából nagyvezírek és híres királyok születnek. Álmostól, az utolsó Árpád-házi királyig valóban uralkodott, s négy fejedelmet és 23 királyt adott Magyarország trónjára, fiúágának kihalásáig, 1301-ig. A pápa, II. Sylvester, a Szentszék megdöbbenéssel értesült a magyarok által beterjesztett alapokmányból a turulmondáról, s e tekintetben a krisztusi elveket látta megtagadni. Ezáltal nem lett volna lehetséges a kereszténység felvétele, a pápai áldás és az államalapítás sem. Az akkor már harcoktól, portyázásoktól nagyrészt elszokott, részben földművelő, maga közt is civakodó, törzsi harcokban élő magyarságot Európa népei rövid idő alatt ki-, vagy elsöpörték volna. Megmaradásáért cserében elfogadta a pápaság érveit. A magyar hadizászlóról lekerült a turul, és István 1000-ben, bizánci hatásra, helyébe a kettős ezüst keresztet tette. Egyes magyar főurak ennek ellenére még sokáig hordták zászlajukon a turult, is emlékét, ahol csak lehetett, megőrizték. A XII. században, az írásbeliség kezdetén az okleveleken elvétve, később egyre gyakrabban volt címeres pecsét. Az államosítástól, a pápai tiltástól kezdve azonban a magyar hivatalos címereken soha nem jelenik meg a turul. Imre királyunk egy 1202-es pecsétjén, úgy, mint II. András pajzs alakú, álló címerében 1220-ban már látjuk a négy folyót, s a köztük lévő sávokban a hét oroszlánt, ami a hét törzs fölötti uralmat jelentette. A nép szívében — mint jelkép — azonban eredetétől ott él kitörölhetetlenül a turul. Vajon, melyik jelkép szenvedett a világon annyi megaláztatást, mint nálunk ez a szent madár az 1950-es években ? A büszke Római Birodalom sasa, II. József kétfejű császári sasa, a II. Rákóczi Ferenc címerében büszkélkedő fekete sas, vagy Erdély címerében a fiatal turul? A magyarság ősiségtudata, ha nem is címerében, de lelkében ápolja az ősi hagyatékot. Az 1848-as szabadságharc, majd a kiegyezés után sorra kerülnek fel országszerte az obeliszkek, emlékhelyek csúcsára az ülő turulok. Ezek a területet, a földet, a hazát megtartó, méltóságot sugárzó, szent madarak a nemzet megtartásának jelképei, az osztrák gyarmatosítás elleni összefogás turuljai. Az első világháború és a trianoni határmódosítások után az elesettek emlékére újabb kegyeleti helyek épültek, számuk jóval meghaladta az ezret. Ezekre az emlékművekre (mintegy 30 százalékban) turul került, de nem az ülő, hanem a kiterjesztett szárnyú magyar harci turul. Az ország horthysta politikai alakulatai között megjelent a Magyar Turul Szövetség is. Ezt — a Trianont meg nem bocsátó és egész Magyarországot igénylő „harci szövetséget” — az 1947—1955. közötti politikai rendszer mélységesen elítélte. Így rombolták le a magyar hősi halottak, áldozatok feje fölül több száz turulszobrot. A csodával határos, hogy az országturul — ami a honfoglalás ezeréves emlékére készült Tatabányán — áll. Úgy tudom, több száz bányász vonult ki megmentésére, mert ez is áldozatjelölt volt. Most hétnyolcmillió forintért újítják fel. Áll Buda várában a turul, a Szabadság híd négy turulja a pusztaszeri turul és az ország sok apró, vagy nagyobb településének madara is. S hogy mennyire él az ősök, elődök tisztelete ma is, semmi nem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egyre több emlékműre „száll vissza” a turul. Ez az igény nem valami bigott soviniszta, irredent kardcsörtetés, hanem a nép ősiséghibéből fakadó óhaj. Hivatalos engedélyezési procedúra után, 1988. november 20-án, 14 órakor került sor, az ország második világháború utáni, első turrulszobrának avatására a Zemplén megyei Mikóházán. „Az emlékművön évtizedeken át minden nap volt friss virág, így lesz ez ezután is”, hangzott el az avatóbeszédben. Mi ez, ha nem az elődök tisztelete? Azóta majdnem három év telt el, és sorra „szállnak vissza” a szent madarak. Mennyi minden történt három év alatt? A tele tüdővel lélegző nemzet Himnuszának és Szózatának hangjaival hívta vissza ezeket Mikóházára, a kuruc Nagyecsedre, Bükkzsércre, Szentistvánra és Szikszóra is. Pócsik István A szikszói turult Pócsik István miskolci szobrász készítette Tiltakoznak a városvédők Tönkreteszik a hársfákat Szerkesztőségünket kereste Mikola Béla, a városvédő egyesület elnöke, és kérte, hogy adjunk helyet a városvédők következő tiltakozásának: Kötelességünknek tartjuk az épített környezet védelme mellett a természeti környezet védelmét is. Ezért kívánunk hangot adni tiltakozásunknak a városban található hársfák durva megcsonkltása miatt A virágzásban levő fákról a virágot gyógyászati célokra gyűjtők közül sokan gallyakat, sőt, egész ágakat törnek le. Ezzel olyan károsodást okoznak a fákban, amelyeknek kiheverésére tíz év sem lesz elegendő. Az egyébként hasznos tevékenységből, a gyógynövények gyűjtéséből, így lesz a haszonnál többszörösen nagyobb kár. Kérünk minden illetékest, akinek kötelessége a környezet és a természet védelme, elsősorban a rendőrséget és az önkormányzat illetékes szerveit, hogy a vonatkozó törvények és jogszabályok alkalmazásával akadályozzák meg a hársfák pusztítását, a vétkesekkel szemben pedig e jogszabályok alapján járjanak el. Kulturális hírek Az Ózdi Olvasó Egyesület értesíti tagjait és a látogatókat, hogy júliusban az épület zárva van a következő napokon: 19-én, pénteken délután fél 4-től, 20- án, szombaton, 21-én, vasárnap és 27-én, szombaton egész nap, 28-án, vasárnap pedig 14 óráig. A könyvtári szolgálat július 31-ig szünetel. A moziban júliusban és augusztusban nem tartunk előadást.