Új Ózdi Vasas - Ózdi Maholnap, 1992. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 5. szám

1992. JANUÁR 31. ÚJ ÓZDI VASAS Súlyadó! A bevallás határideje: február 29-e Az idei esztendő a jelek szerint nem aranybetűk­­kel fog beíródni az autózás évkönyvébe: szakértők becslése szerint 1992-ben a gépjárműhasználat költ­ségei legalább két-háromszorosára növekedtek. Ilyen többletkiadás a most bevezetett súlyadó is. Az adózás rendjéről Szentandrási Gábor adóügyi cso­portvezetőnél érdeklődtünk: - A gépjárműadó kivetése és beszedése az önkor­mányzat feladata. Vajon sikerül-e a törvényben meghatározott időre, február 29-re begyűjteni az adóbevallásokat, hiszen nincs pontos listájuk az autótulajdonosokról.­­ A legtöbb önkormányzat ugyanabban a cipő­ben jár, mint mi: valóban nem ismerjük a helyi gépjármű-tulajdonosok névsorát. Csak azokról a járművekről tudunk, amelyek eddig is adókötele­sek voltak. Ez persze nem jelenti azt, hogy akikről nem tudunk, azoknak nem is kell adózni. A Bel­ügyminisztérium minden önkormányzatnak el­küldi a pontos névsort. Napok kérdése, s a lista megérkezik. Amit eddig tehettünk: plakátokat he­lyeztünk el a város minden pontján, amiben felhív­juk az érintettek figyelmét arra, hogy az adóbeval­láshoz szükséges formanyomtatványt a polgármes­teri hivatalban szerezhetik be. Akik önmaguktól nem jelentkeznek, azoknak természetesen postán küldjük el az ívet és a csekket. Egy BM-tájékozta­­tás alapján egyébként annyit már tudunk: az ózdi önkormányzat a súlyadóból, az 1991-es évi állapot szerint 9 millió 384 ezer forint bevételre számíthat. Ennek persze csak az 50 százalékát tarthatja meg a város, a pénz másik fele az államot illeti. - Kik kötelesek súlyadót fizetni és mekkora összeget kell leróniuk? - A törvény értelmében gépjárműadót kell fi­zetni minden belföldi forgalmi engedéllyel és rend­számmal ellátott gépjármű-, pótkocsi- és a 250 köb­­centiméter lökettérfogatot elérő és ezt meghaladó motorkerékpár-tulajdonosnak. Az adó alapja a gépjárműnek a forgalmi engedélyben feltüntetett saját tömege. Mértéke a hazai gépjárművek eseté­ben minden megkezdett 100 kilogramm után 200 forint. A motorkerékpár, a lakóautó, a lakópótko­csi és a sátras utánfutó kivételt képeznek, ugyanis ezek után évente 1000 forint az adó. A külföldi tehergépjárművek pedig a korábbi adó kétszeresét fizetik. - Mi történik, ha valaki többszöri felszólításra sem hajlandó adózni? - Bírságolhatunk, ami igen magas összegre rúg. Egy évi adó meg nem fizetése esetén pedig a tulaj­donos elbúcsúzhat a rendszámától. Egyébként ér­tesüléseink szerint az ózdi rendőrkapitányságon hetente 30-50 gépjárműtulajdonos mond le önként rendszámáról, a súlyadó és a kötelező felelősség­­biztosítás miatt. - Kik mentesülhetnek az adófizetés kötelezett­sége alól? - Akik muzeális autót tartanak fönn, akik jár­művüket kizárólag kommunális célra használják, akiknek 30 napot meg nem haladó időre van for­galmi engedélyük és a mozgáskorlátozottak. A fel­sorolt tényeket igazolva természetesen kérvényben kell kérni a mentességet, ugyancsak a polgármes­teri hivatalban. (- óz -) Be nem avatkozási politika - Csak nem beteg, szomszédasszony? - Már miért lennék? Hon­nan veszi? - Mert látom, hogy min­den este jön magához az or­vos. - Na és? Én is látom, hogy minden este jár magá­nál egy tűzoltó, mégsem kér­dezem, hogy ég-e a ház. * Made in Hungary - Égig ér, vasból van és csicsereg. Mi az? - Égig érő vascsicsergő. - Na és ami égig ér, vas­ból van, de nem csicsereg? -Az is égig érő vascsi­csergő, de magyar gyárt­mány. A kórház belgyógyászati osz­tályán óriási a betegforgalom. Üres ágyat alig láttam, szinte mindegyiknek volt „gazdája". A betegek főleg az idősebb kor­osztály tagjai, az egyik szobában három 90 év fölötti néni feküdt. Az I. Belosztály osztályvezető főorvosa dr. Panyi Mária, a II-é pedig dr. Varga Tibor. Tőlük kér­dezem, hogy mi a különbség az I. és II. belosztály között.­­ Tulajdonképpen Ózd és von­záskörzete földrajzilag kétfelé osztott, s aszerint, ki hol lakik, kerül egyik vagy másik osztályra a beteg. Természetesen ez nem merev szabály, ha valaki bármi­lyen okból a másik osztályra sze­retne feküdni, attól nem zárkó­zunk el - magyarázza dr. Varga Tibor, majd dr. Panyi Mária foly­tatja. - Az I. belosztályhoz tartozik egy 8 ágyas felvételi egység - más néven ambulancia - és a 83 ágyas kivizsgáló részleg. Ebből 4 ágy el­különítő, 3 ágy megfigyelő, 10 ágy pedig utókezelőként műkö­dik. A II. belosztály ágylétszáma 70, ebből 3 intenzív, 3 subinten­­zív ágy, ide az intenzívből kike­rülő betegeket helyezzük el, akiknél még szükséges a fokozott megfigyelés. - Milyen szerepet tölt be az am­bulancia? - Ide kerülnek a sürgős ellátást igénylő betegek. Akiknek álla­pota súlyos és betegségük megál­lapítása nem okoz nehézséget, azok rögtön a megfelelő osztályra fekhetnek. Az ambulancián tör­ténik a betegek megfigyelése és az esetleges kórházi felvétel el­döntéséhez szükséges szakkonzí­­liumi, laboratóriumi és rtg.-vizs­gálatok elvégzése. Itt dől el, hogy a beteg egynapos ápolás után ha­zaengedhető, vagy kórházi keze­lésre szorul. Évente 6000 beteget lát el ez a részleg, ami nagy terhet ró az itt dolgozókra. A nehézsé­get tovább fokozza, hogy nem­csak a belgyógyászati, hanem az urológiai, bőrgyógyászati, onko­lógiai, ideggyógyászati ellátást igénylő betegek is ide kerülnek, de előfordulnak fertőző és mér­­gezéses esetek is. Az itt dolgozók munkája tehát nagy körültekin­tést és diagnosztikai jártasságot igényel.­­ Hallhatnánk az osztályon fo­lyó munkáról is? - A két osztály munkája szoro­san egymásra épül. Közös mű­szerparkkal rendelkezünk, mely­nek kihasználtsága maximális és közös az osztályon működő mini­labor is. A több évre visszamenő statisztikák szerint a betegforga­lom évente meghaladja a három­ezret, ez azt jelenti, hogy egy ágyon 20-23 beteget kezelünk. Az intenzív részlegen háromszáz fölött van az ápoltak száma. Ide az életveszélyben lévő betegek kerülnek. Az itt folyó speciális munkához mind a tárgyi, mind a személyi feltételek biztosítottak. A két osztályon 16 orvos dolgo­zik. Szám szerint elegen lennénk, de ha figyelembe vesszük a köte­lező továbbképzéseket, szakvizs­gára való felkészülést, szabadna­pokat, szabadságokat, katonasá­got, gyakori ügyeleti szolgálatot, akkor ez a szám kevésnek bizo­nyul. Törekszünk új eljárások bevezetésére, korszerű műszerek beszerzésére. Terveink között szerepel egy 4 ágyas bővíthető műveseállomás létrehozása, mely a vesebetegek ellátását biz­tosítaná. Igyekszünk minden be­teget helyben gyógyítani, de ha ez itt nem lehetséges, akkor egyes vizsgálatok elvégzésére más intézménybe küldjük vagy végleg átutaljuk. - Vannak-e olyan betegségek, melyeknek száma megszaporo­dott az utóbbi időben? - Nőtt a pszichés betegek ará­nya. Ők konkrét panaszokkal jönnek, de a vizsgálatok során semmilyen szervi elváltozást nem találunk. Féltünk attól, hogy a tö­meges munkanélküliség követ­keztében több lesz az öngyilkos­ságot elkövetők száma, szeren­csére ez nem így történt. Viszont elég gyakran találkozunk olya­nokkal, akiknél a kialakult beteg­ség egyik oka az alkoholizmus. Egyébként az itt kezelt betegek nagy része „visszajáró”, mert lé­teznek olyan betegségek, ame­lyeket véglegesen megszüntetni nem lehet, csak gyógyszeres ke­zeléssel igyekszünk egyensúly­ban tartani a szervezet működé­sét. - A kétpólusú egészségügyi el­látás milyen változásokat hoz a két osztály életében? - A fejlődés érdekében szük­ségszerű és elkerülhetetlen az át­szervezés. Készülünk az osz­tályok profiljainak kialakítására és bővítésére, ez a belgyógyászat mellett plusz szakképesítést igé­nyel. Az elkövetkező időben ta­nulmányoznunk kell az ezzel kapcsolatos feladatokat, vala­mint azok költségkihatásait. Kü­lönösen nagy gondot kell fordíta­nunk arra, hogy az egészségügy átszervezése kapcsán a betegellá­tás zavartalan maradjon.­ ­ Ághy­­ Egészségügyi őrjárat (VI.) Belgyógyászat: évi 3000 beteg Fotó: Vargáné 5 Kenyérkereső Hírek, információk munkanélkülieknek Az utóbbi évek egyre nehezedő körülményei között sokan minden adódó lehetőséget próbálnak megragadni azért, hogy minimális létfel­tételeiket biztosítani tudják, így fordul elő, hogy az egyéb bevételi források mellé a munkanélküliek ellátását is többen szeretnék igénybe venni, azonban e jogosultság nem minden esetben állapítható meg. Most két olyan tipikus esettel foglalkozunk, mellyel munkánk során gyakran találkozunk. A pályakezdő fiatalok napjainkban meglehetősen kilátástalan hely­zetbe kerültek. Még a felsőfokú végzettséget szerzők sem lehetnek biztosak abban, hogy megfelelő munkahelyhez jutnak, ha találnak egyáltalán munkahelyet. Az állás nélkül maradt közép-, illetve felső­fokú végzettséggel rendelkező fiatalok részére különítették el a Szoli­daritási Alapból az ún. „pályakezdők munkanélküli segélyét”. Ehhez a juttatáshoz tavaly csak azok juthattak hozzá, akik még egyáltalán nem rendelkeztek munkaviszonnyal. Sok olyan eset fordult elő, hogy a pályakezdőnek sikerült ugyan munkahelyet találnia, azonban ez a munkaviszony nem bizonyult hosszú életűnek, s ezek után nem volt jogosult a fenti foglalkozáspolitikai eszköz igénybevételére. Az Országgyűlés a decemberben elfogadott törvénymódosításban enyhített a feltételeken. Ezek alapján minden olyan fiatal, aki közép­vagy felsőfokú végzettséggel másfél évnél nem régebben szerezte, jogo­sult a pályakezdők munkanélküli segélyére, független attól, hogy idő­közben akár több - összességében 1 évet el nem érő - munkaviszonya volt. Így kérjük mindazokat, aki a fenti kritériumoknak eleget tesznek, s 1991-ben elutasításban részesültek, ismételten keressék fel kirendeltsé­günket segélyük megállapítása végett. A másik többször előforduló kérdés, hogy kaphat-e munkanélküli járadékot az a személy, aki rend­szeres szociális járadékban részesül. Nos erre a rövid és tömör válasz: igen, amennyiben a kérelmező az utóbbi négy évben legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és részére csökkent munkaképességé­nek megfelelő munkahely nem ajánlható fel. Azonban - tájékozottság hiányában - sokan összetévesztik a rokkantsági nyugdíjat a rendszeres szociális járadékkal, pedig a kettő között igen lényeges eltérés van. Jelen esetben ez abban nyilvánul meg, hogy aki bármilyen jellegű - közte rokkantsági - nyugdíjban részesül, az a munkanélküliek ellátá­sának már semmilyen formáját nem veheti igénybe. Állásajánlatok: Keresünk: - Építőipari munkára, budapesti székhelyű vállalkozó kőműves szak­munkásokat, - kft.-hez magasnyomású gázkazánkezelőt, - költségvetési szervhez 2 fő széntüzelésű kazánfűtőt, - gazdálkodó szervhez orosz, német vagy angol felsőfokú nyelvvizsgá­val és külkereskedelmi gyakorlattal rendelkező munkavállalót. Tanfolyamok: - 18 éven aluli, 8. ált. iskolai végzettségűek részére szervezünk ipari alapképzést, 8. ált. végzettségű munkanélküliek részére esztergá­lyos,­­ esztergályos szakmával rendelkezők részére NC- és CNC-technika megismerését biztosító átképző tanfolyamokat. Érettségizettek részére indítható tanfolyamok: - számítógépes programozó, - számítógépes alapismeretek, - piackutató, - üzleti ügyintéző. Felhívjuk a munkaadók figyelmét, hogy az általunk szervezett szá­mítógépes ügyviteltechnika tanfolyam befejeződött, így ilyen irányú igényeiket kirendeltségünkön bejelenteni szíveskedjenek. Jelentkezés és bővebb tájékoztatás a Munkaügyi Központ Ózdi Ki­­rendeltségén (Ózd, Vasvár út 56.). OLVASÓI LEVÉL A gyermekekért Nem tudom igazán szavakba önteni azt az érzést, amiben részem volt a minap: iskolás gyermekeim december és január havi étkezési díját az iskola magára vállalta. Mindezt kérés nélkül tette! Nemcsak engem, sok-sok szülőt ért ilyen kellemes meglepetés az Újváros téri iskolában, amiért úgy érzem, köszönet jár. Egy kétgyermekes anyuka, Bikki Béláné E rendhagyó esetnek utána­járva a polgármesteri hivatalban megtudtuk, hogy az elismerés nemcsak az iskolának jár, a Gyámügynek és a Népjóléti Mi­nisztériumnak is, mivel 4 millió forint különsegélyt biztosítottak az ózdi diákok megsegítésére. A pénzből a középiskoláktól a bölcsődékig bezárólag minden oktatási intézmény arányosan ré­szesült. A felhasználást illetően a kikötés pusztán az volt: a segítsé­get - a pedagógus megítélése sze­rint - a legrászorultabbak kap­ják, méghozzá természetben. Így volt olyan intézmény, amelyik melegítőnadrágokat vásárolt, volt, amelyik az étkezési díjat áll­ta, és olyan is akadt, amelyik a szülőre bízta, azt vegyen a gyere­kének, amire a legnagyobb szük­sége van. Ez esetben a vásárlás tényét blokkal kellett igazolni. Segítséget főleg azok a gyerekek kaptak, akiknek szülei - egyik vagy mindkettő - munkanélküli­ek, akik csonka családban nevel­kednek, vagy akik sokan vannak és szűkös anyagi körülmények között élnek. A különsegély-ak­­ció sajnos januárban lejárt. Tá­mogatást februárban, illetve az azt követő hónapokban csak azok a gyerekek kapnak, akiknek az ünnepeket megelőzően koráb­ban is járt. Nézni is, venni is lehet... Szemet gyönyörködtetni lat­­xalmiak, egyben nagyszeri vasarlási lehetőségnek is ígér­kezik K­:ur IslMin festi) hama­rosan megnyíló kiállítása a Brassói úti Általános Mi­xelo­­desi Ra­pont galéria­jában.­­ Júliul ünnepélyes percekkel nyitja kapuit mnxit heten hét­fen, délután fél ötkor. A mű­­­ves­ci honitoknak S­z cme­­ter Sándor, az intézmény igazgatója ajánlja majd fi­gyelmébe e nem mindennapi eseményt, amely február 21-ig látogatható hétköz­napokon 10 és 1S óra kö­zött.

Next