Új Pedagógiai Szemle, 1998. január-június (48. évfolyam, 1-6. szám)

1998-06-01 / 6. szám

Rendhagyó filozófiaórák Látókör érzelem. De ha megengedi a tanár úr, szavak nélkül is definiálnám. (Egy üres papírlapot vesz elő.) Az ember mindig törekszik a nagy egész elérésére. A papírlap a nagy egész, a beteljesülés. (Tépegeti a papírlapot, hosszában kettétépi, cikcakkos vonalban.) Na, most az ember alapvetően így érzi magát — mutatja fel az egyik fél lapot. (Meglehetős derültség.) Van egy másik ember, aki meg így érzi magát — mutatja fel a másik fél lapot. — A kettő nem ugyanolyan, sőt teljesen különböző. De a kettő együtt a nagy egész, a beteljesülés.­­ Kiss L.: Tényleg nem hülyegyerek, már bocsánat. Nem akarja a nevét megmondani? - Ezek után már megmondom: Tóth Mihály. - Kiss L.: Keresztkérdés: Mi a kedvenc tantárgya? — Még nem tudni ... saját maga? ... Egyébként ez így tökéletes szerelemdefiníció volt. Mármost ami a barátság, a szerelem vagy a politika példáját illeti, azokat azért hoztam szóba, mert valamiben hasonlóak a filozófiához. Bizonyos viszonyról van szó náluk: a barátságnál és a szerelemnél két ember között, a politikánál sok ember között lévőről. Nos, szerintem a filozófia is egyfajta viszonnyal foglalkozik, mégpedig egy kettős viszonnyal: az ember-világ, ezen belül az emberi gondolkodás-világ vi­szonnyal. És ez sokkal bonyolultabb, mint a barátság, a szerelem vagy a politika alapjául szolgáló viszony. Ezért nehezebb jóval a filozófia meghatározása is. És még valamit ehhez. Itt van ez a zsebóra. Elölről nézve egészen más képet mutat, mint hátulról. A zsebórához képest a világ egésze ugye, jóval bonyolultabb, így azt ahány oldalról, ahány filozófusi nézőpontból nézzük, annyiféle képet alkothatunk róla. Ezután egy idézet következzen a filozófia mai gyakorlati hasznosíthatóságá­ról. Rádiós beszélgetés 1993-ból A filozófia sorsa címmel. Tamás Gáspár Miklós filozófus mondja ozt: „...a filozófia szakokon világszerte túljelentkezés van, a filozófia szakon végzettekről az Economist (világhírű angol gazdasági szaklap) 1986-ban statisztikát jelentetett meg: filozófiai diplomával a bankszakmában jobban el lehet helyezkedni, mint közgazdasági vagy pénzügyi diplomával.” - Mert? - kérdezi Tóth Mihály. Persze - folytatja -, hiszen aki filozófiával foglalkozik évekig, annak sokkal komplexebb lesz a gondolkodása, sokkal jobban fogja látni az összefüggéseket, mint az, aki például matematikát vagy marketinget tanul... - Visky Enikő: A filozófia széles látókört ad - és ez a bankszakmában is fontos... - Kiss L.: Van-e kérdése valakinek az eddigiek kapcsán? - Ha nincs, a részletekbe merülést kezdjük egy egyszerű s hétköznapi példával. Ez a kifejezés, hogy filózik, ismerős mindenkinek. Mondjuk Kovács Kriszta azon filézik, hogy miért hagyta el őt a barátja. (Némi felélénkülés támad az osztályban.) - Visky Enikő folytatja a dolgot. Ennek sokféle oka lehet... Kovács Kriszta ezeken sokat filózhat...­­ Kiss L.: Nos, ha a filózás annyit jelent, hogy sok összetevőből álló kérdésen gondolkodunk, akkor most filózzünk mi is egy kicsit: a világ működéséről és egyáltalán a létezéséről, de még mindig hétköznapi példákkal. Ha megvágom az ujjam, összeforr? - Tóth Mihály: Igen. - Kiss L.: És honnan tudja az ujjam, hogy neki össze kell forrnia? - Tóth Mihály: Nem az ujjam tudja, hanem a fehérjeszintézis. Be van írva a DNS-ébe. (Nagyfokú élénkség). - Kiss L.: És az honnan tudja?

Next