Új Pedagógiai Szemle, 2013. január-június (63. évfolyam, 1-6. szám)
2013 / 1-2. szám
A képekről Lapszámunk képsorozatát a Budapesti Szolgáltató és Kézművesipari Szakképző Iskola fényképésztanulói készítették: Bartha Nikola, Korompai Viktória, Pálházi Petra, Szalai Eszter, Miklósfalvi Máté, Farkas Linda és Gerecs Viktória. Szaktanáraik: Dávid Zsolt, Lőkös Zoltán és Mag Krisztina. A fotósorozat a szakma tanulásának jeleneteivel kezdődik, majd az Erzsébet Királyné Szépészeti Szakközépiskola fodrásztanulói versenyének a fotódokumentációjával, riportfotó-sorozatával folytatódik. A fodrászok a tanulmányrovatunkban elemzett hiányszakmát tanuló szakiskolások ellentettjei, hiszen a fodrászat továbbra is divatszakma, az elemzés adatai szerint is többnyire éppoly elérhetetlen a diákok jelentős része számára, mint a fényképészet. A Práter utca 31. szám alatti iskolában tanított másik két szakma, a fogtechnikus és az ötvös is az elit szakmákhoz tartozik. Az iskola épp az idén ünnepli alapításának ötvenedik évfordulóját. Először MVM 6. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet volt a neve, és a Huba utcában működött, egy valahai katolikus leánynevelő épületében. Kezdetben gyógyszergyártó, gumigyártó, műanyag-feldolgozó, ötvös, vésnök, órás, csőszerelő és rézműves szakmákat oktattak. Majd Vegyipari Szakközépiskola lett, aztán, különös epizódként, a nemzetközi politikai hullámverések itt tettek partra vietnámi gyerekeket, hetvenhatban még mongol diákok is érkeztek. A magát sikeresnek tudható iskolában három év múlva bejelentették az iskola megszüntetését, melyből aztán végül is csak költözés és profilváltás lett. A „Práterben” végzett fényképésztanulók nemzedékeinek két kiválósága Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója és Gárdi Balázs, világjáró fotóriporter, tőle idézünk: „Amikor a Práter utcai iskolába beiratkoztam - sokan szidják, mondván, hogy az „csak” egy szakmunkásképző intézet -, már az első órámon Hefelle József előadása fölkeltette bennem az érdeklődést. Azért jelentkeztem oda, hogy legyen egy szakmám, de én előtte nem fényképeztem. Hefellének a lelkesedése, az előadása, ahogy beszélt a fényképezésről, nagyon magával ragadott és tulajdonképpen ez volt az első élményem a fotózásról. Jó lenne, ha mindenki valahol ott kezdené el a tanulást, ahol a fotográfia is elkezdődött.” „A Práter utcában megtanították azokat az alapokat, amit egy fotográfusnak tudnia kell. A negatív retustól kezdve minden olyan műveletet, amire manapság már azt mondhatjuk, hogy elavult. Ugyanakkor, ha digitálisan retusálok egy képet, tudom, hogy mit miért teszek. Nagyon örülök, hogy ezt mind megtanulhattam.” „Azt gondolom, hogy a fényképészetben a legfontosabb dolog a gondolkodás.”