Uj-Somogy, 1919. október (1. évfolyam, 32-58. szám)
1919-10-23 / 51. szám
t se zavarja olyan lényegtelen különbség, mely a „keresztény* és „keresztyén* elnevezésekben rejlik. Nagy hiba, hogy illetékes egyházi hatóságok, közös engedmények alapján, eme lényegtelen, csupán hangzásbeli különbséget még nem törölték .... . Miután a kommunizmus saját romjainak a sírjába dőlt, a föltámadt kereszténység új világában gyakran találkozunk a „keresztény” és zárjelben a (keresztyén) elnevezésekkel, mely utóbbinak zárjelbe tétele disszonáns érzéseket vált ki a kebelből. Pedig mind akettő egy közös forrásból a görög „Christos“ szóból származik olyanképen, hogy a „Christos"-ból van képezve a „christiános* vagy latinosan a „christianus“ melléknév, ebből keletkezett a szláv „chresztyián* s ebből a r. kath. theologusok etimológiája kihozta a „keresztény„-t, a protestáns etimológia pedig a magyar nyelv természetének inkább megfelelő, könnyebb ejtésű keresztyént, íme a közös krisztusi eredet. Miért nem olvadt hát a keresztyén a kereszténybe, vagy a keresztyén a kereszténybe, hogy egy másalhangzó, egy „y“ ne osztaná már a külső elnevezésben két táborra a keresztyénséget, mint a 3-ik századbeli „Ariusisian világában a görög ióta Nemcsak a külső, de a belső külömbségnek is össze kell omolnia, az újjászületésnek, az új keresztyén Magyarország kiépítésének súlyos gondokkal terhes napjaiban. Christiánusok!! Egy névben, egy érzés-ben egyesüljünk felbonthatatlan szent egységgé s ennek az egységnek minden erejével vegyük fel a harcot, vívjuk meg a harcot egy, hatalmas, nagy keresztyén Magyarország diadalmára .. . (Magyaregres). Zsethy László ref. lelkész. Antéritdem&rd Ausztriának. Bécs, október 22. A „Neues Wiener Journal“ jelenti Genfből. A „Humanité“ értesülése szerint az ántánt képviselői félhivatalos demarsot adtak át az osztrák kormánynak és kijelentették, hogy az ántánt csakis azon esetben ad az osztrák kormánynak hitelt, ha figyelembe veszi a szövetséges hatalmak tiltakozását az osztrák magántulajdonban lévő vállalatok szocializálása ellen. Olasz ruha, vasúti kocsi és gabona Magyarországnak. Budapest, október 22. Kereskedő körökből közült, hogy Magyarország Olaszországból 30 millió Ura értékű textilárut kap. Azonkívül tárgyalás alatt van a háború kitörése előtt Megrendelt 3000 darab vasúti teherkocsi leszállításának kérdése, amelyek ma körülbelül fél milliárd korona értéket képviselnek. Olaszország ezenkívül 1921-re a magyar kormánnyal szerződést köt gabonaszállításra. Mindez azt mutatja, hogy a külföldön általában teljesen tisztában vannak 822a!, hogy Magyarország rövid idő alatt lábra kap gazdaságilag is. 17 J-SOM-1 T 1910. október 23. Mihol a fővezérlet székel . . . Siófok . . . Milyen hamis képek élnek a közönség lelkében a Fővezérség székhelyéről ! A tendenciózusan ferdítő újságok olvasói valami bűnbarlangot képzelnek, ahol ártatlan kommunistákból főzik az ebédet, csak azért, mert azok vasárnap helyett a szombatot ülik meg s piszkos dugóhúzókat hordanak a fülük mellett. Azok pedig, akik tudják, hogy a nemzeti hadsereg hozza meg az országnak a nyugalmas fejlődés lehetőségét, valami gyönyörű helynek hiszik, ahol a napsütéses utakon daliás tisztek száguldoznak gyönyörű paripákkal. Pedig valóságban Siófok nem egyébb, mint egy nagy hivatal, melyben szorgalmas emberek reggeltől estig dolgoznak, lelkesedéssel, de bizony elég nehéz körülmények között. A fürdőtelepen úgyszólván csak a fővezérségnél munkálkodó tisztek és egykét beosztott civil tartózkodnak, no meg pár asszony, akik férjük után eljöttek, az ilyenkor ősszel nem épen barátságos Balaton mellé. Mulatság semmi sincsen, dehiszen nem is szórakozás hozta ide az embereket, kályha alig van s az őszi orkán szabadon jár ki-be a szimpla ablakos vékonyfalú épületekben. Bizony nehéz dolog atcedergett éjjelek után a jeges hivatalszobában dolgozni és tárgyalni. Hányszor kell rájutni a dermedt ujjakra, amíg elkészül egy egy akta. Mennyi akaraterő kell hozzá egész nap egyhelyben ülni a fagyos, nedves, párás helyiségekben s lankadhatatlan szorgalommal elvégezni a napi munkát. No de azok, akik itt vannak már nehezebb szerepet is láttak. Akik fanatikus hittel végig küzdötték a szegedi ellenforradalmi mozgalmat s a sok csalódás dacára sem vesztették el reményüket, akik szembeszállva minden akadállyal, felállították a fiatal nemzeti hadsereget, azok nem ijednek meg egy kis didergéstől. A fővezérség maga hatalmas hivatalos szervezet, mely 7 osztályra oszlik. Ezek mindegyike több csoportból áll. Az egész hadsereg adminisztrációja úgyszólván itt folyik össze, mert a megszállás következtében még a hadügyminisztériummal is nagyon hiányos az összeköttetés. A hivatalok legnagyobb része a „Sió“ s a „Hullám“szállóban van, de egyes osztályok és parancsnokságok teljesen szétszórva külön villákat foglalnak le maguknak. A fővezérség alkalmazottjainak külön étkező helyiségük van, ahol mérsékelt áron jutnak az egyszerűen, de ízletesen elkészített ebédhez s vacsorához. Egyáltalában a siófoki életet a spártaiegyszerűség s kötelességteljesítés jellemzi. Zajos mulatságok nincsenek, poharak nem esendőlnek össze; egyedüli fényűzés az esténként kapható forralt bor, mellyel az egész napi fázás után igyekszik ki-ki legalább egy kissé felmelegedni. S amilyen csendesen éldegélnek az alárendeltjei, éppen olyan nemes visszavonultságban tölti napjait a fővezér, Horthy Miklós. Késő estig intézi hivatalos ügyeit, míg a hátralevő pár óráját Siófokon levő családjának szenteli. Egy kis villában van elszállásolva szárnysegédével és parancsőrtisztjeivel együtt. Társaságban alig-alig látni, persze, ha néha megjelenik valahol, a legmelegebb szeretet és az őszinte szívből jövő tisztelet fogadja. Pesttel nagyon hiányos az összeköttetés, az újságok azonban rendesen megérkeznek; ez az „egyedüli posta”, amely a fővárosból jön. Ez Siófok hevenyészve megrajzolt képe: szorgalmasan dolgozó, mulatságokkal kávését törődő emberek, akiket összekapcsol a becsületes, hazafias törekvés s akiket éppen azért az igazi barátság s nemes bajtársi érzés fűz össze. K. Lesz-e tót köztársaság ? Bécs, október 22. Zhlinka András rózsahegyi plébános, aki az önálló tót népköztársaság ügyében járt Párisban, egy francia tábornok kíséretében visszatért lakóhelyére, Rózsahegyre. Prága, október 22. Hlinka szlovák képviselőt Rózsahegyen elfogták. Útitársa, Jaklicska dr. szabadlábon van. Hlinka levelet intézett Tusarhoz és Szobárhoz, amelyben rendelkezésekre bocsátja magát. Prága, október 22. A „Cesko Slovo” jelenti Rózsahegyről, hogy ott Hlinka páter elfogatása miatt nagy tüntetés volt, mely alkalomból két cseh képviselő lakását szétrombolták és Houdek miniszter ablakait beverték. Sok csehet és protestáns tótot megsebesítettek. A prágai cseh néppárt küldöttséget menesztett Tusar miniszterelnökhöz, mely Hlinka páter azonnali szabadonbocsátását követelte. A budapesti antantmisciók a román megszállás ellen. Párig!, október 22. A legfelsőbb tanács táviratot kapott a szövetségesek budapesti misszióitól, melyben azok nyomatékosan követelik, hogy a tanács kényszerítse Romániát Magyarország kiürítésére. Wilson magyalágyult. Bécs, október 22. A „Morgen“-nek táviratozzák Genfből. Megbízható amerikai forrásból közük, hogy most már nem kétséges többé: ‘Wilson elnök agylágyulásban szenved. Ilyképpen teljesen kizártnak tekinthető, hogy továbbra is elláthassa az elnöki teendőket. Francia—román-olasz szövetség. Paris, október 22. Bukarestből jelentik, hogy a román sajtó rendkívül élénk hangulatot csinál a francia—olasz—román szövetség érdekében. A szövetség jellege defenzív természetű volna.