Uj-Somogy, 1919. december (1. évfolyam, 84-106. szám)
1919-12-03 / 85. szám
2 A Tisza-gyilkosság vizsgálata. Budapest, dec. 2. Kéri Pál újságíró, Tisza meggyilkolásának egyik értelmi főszerzője még mindig tagad és azt állítja, hogy a gyilkosság idején nem volt sem a Roheim villában, sem annak környékén. — Fényes László is tagadásban van, jóllehet, Vágó (Wilheim) fényképész azt vallotta, hogy október 30-án Csernyák százados az Astoria-szállodában többektől megkérdezte, hogy hol van Fényes László, mert délután neki is jelen kell lennie a Lovas-féle vívóteremben megtartandó ülésen. A vizsgálóbíró Fényes ellen elrendelte a vizsgálati fogságot, amit a vádtanács is jóváhagyott. Kétszázezer koronás adomány az újságíróknak. Budapest, dec. 2. Huszár Károly miniszterelnök vasárnap este megjelent az Otthon Körben, hol a volt kollégák meleg ünneplésben részesítették a miniszterelnökké lett, volt újságíró Huszár Károlyt. Huszár a többek között boldogan jelentette be, hogy egy barátja kétszázezer koronát adott neki át azzal, hogy azt saját belátása szerint használja fel jótékony célra. A miniszterelnök azt hiszi, hogy ezt az összeget akkor használja fel a legjobban, ha az újságírók özvegyei és árvái közt szétosztja. _ - : 's? • Az Egyesült Kisgazdák zászlóbontása Kecskeméten Budapest, dec. 2. Az Egyesült Kisgazda és földmives Párt vasárnap tartotta ünnepélyes zászlóbontását a Duna—Tisza közében, a román megszállás alól tíz nap előtt felszabadult Kecskeméten. Rubinek Gyula földmívelésügyi miniszter a kisgazdák egyesített pártjának elnökségi tagja tartotta itt meg nagyhatású programmbeszédét, mint Kecskemét város képviselőjelöltje. „A mi programmunk elsősorban az, — mondta beszéde során — hogy a kisgazdaosztályt felvirágoztassuk !“ Majd a belpolitikai kérdésekre térve kifejtette, hogy a most bekövetkezendő választások többségre fogják juttatni a keresztény nemzeti alapon álló pártokat. A zsidókérdésről a következőket mondotta : „A zsidóság túlhatalma ellen nem jelszavakkal kell küzdeni, hanem először intézményekkel, másodszor munkával és élelmességgel. A kormány el van határozva a numerus clausus behozatalára, hogy zsidók ne foglalhassák el az összes pályákat a keresztény ifjúság elől.“ A Rubinek után felszólaltak még sokorópátkai Szabó és nagyatádi Szabó miniszterek és azon reményüknek adtak kifejezést, hogy az egyesült Kisgazda és Földmivespárt, melyhez Rubinek földmivelésügyi miniszter is tartozik, mint többség fog kikerülni a választásokból. A miniszterek este tíz órakor visszautaztak Budapestre. UJ-SOMOGY Szociáldemokrata kívánságok. Budapest, dec. 2. Huszár Károly miniszterelnöknél tegnap este megjelentek a Szociáldemokrata Párt küldöttsége gyanánt Miákits Ferenc államtitkár, Farkas párttitkár, továbbá Kábák és Bíró Dezső párttagok, kiket a miniszterelnök Peyer népjóléti miniszter társaságában fogadott. A küldöttség előadta, hogy a Párt a választási kormányrendeletnek milyen irányú módosítását kívánja, azonkívül enyhítéseket kér a sajtócenzúra kezelésében és javaslataik vannak a munkanélküliekről, valamint a fogolytáborokban internált kommunisták és vörös katonák érdekében. A miniszterelnök kijelentette a küldöttségnek, hogy a Párt kívánságát a minisztertanács elé terjeszti. Az internált kommunisták szabadonbocsájtása tárgyában a hadseregfővezérséget is megkérdezi a kormány. Egyesült a két kisgazdapárt. A két kisgazdapárt vezetőségéből többen azon fáradoztak, hogy nagyatádi Szabó Istvánnak és sokorópátkai Szabó Istvánnak külön-külön szervezkedő, egymással harcban álló pártjait egyesítsék és ezzel a magyar kisgazda- és földmives-társadalmat egy táborban tömörítsék. A tárgyalások eredménnyel fejeződtek be és létrejött a két párt egyesülése. Az egyesült párt programmjául elfogadták nagyatádi Szabó István programmját, amelynek sarkalatos része a kisgazdatársadalmat kielégítő becsületes birtokpolitikai reform és a progresszív adórendszer. A párt címe: „Országos Kisgazda és Földmivespárt“ maradt, az elnökség tagjai nagyatádi Szabó István, sokorópátkai Szabó István, Rubinek Gyula és Mayer János lettek, a pártvezetőség többi szerveit pedig mindkét csoport arányos képviseletével állítják össze. A megegyezés után Patacsi Dénes államtitkár meleghangú beszédben üdvözölte nagyatádi Szabót és pártját és méltatta a két párt egyesülésének politikai és országos jelentőségét. Üdvözölte azokat, akik lehetővé tették, hogy a magyar nemzetnek legnagyobb társadalmi osztálya ezentúl egy táborban egyesült erővel küzdhet és kifejtette, hogy a kisgazdák és a földmívesek vállvetve együtt akarnak dolgozni az ország újjáépítésében, a kisiparossággal, a kiskereskedőkkel és az ország hasonló gondolkozású szellemi rétegeivel. Az üdvözlésre nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter válaszolt hosszabb beszéddel, a többek között a következőket mondván: Az ország kisgazdáinak egyesülése olyan kötelesség volt, mondotta, amely elől nem lehetett kitérni. A kötelességteljesítés mellett azonban azt is elmondhatjuk, hogy szívünk vágyát is teljesítjük és éppen ebben látom a gyökerét, a biztonságát annak, hogy 1919. december 3. ez az egyesülés örökös marad, hogy egészséges, természetes alapokon nyugszik, amely hivatott arra, hogy a jövő Magyarország újjáépítésében vezető szerepe legyen. A kisgazdák most egyesült politikai és gazdaságszervezete olyan tényező, amelyhez foghaló Magyarország újjáalakításában nincs még egy. Mi nem osztályparlamentet akarunk hanem népparlamentet, amelyben a társadalom minden rétege képviselve van. Nem csak, hogy nem akarjuk kiszorítani a szellemi erőt, az intelligenciát körünkből, hanem ellenkezőleg, két kézzel nyúlunk utána Hogy úgy fejezzem ki magamat, urnak és parasztnak össze kell fogni. A beszédet nagy tetszéssel és tapssal fogadták. Utána sokorópátkai Szabó István odament nagyatádi Szabóhoz és a békesség jeléül baráti jobbot nyújtott neki. Ezután Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter beszélt. Majd végül sokorópátkai Szabó István crömének adott kifejezést, hogy a két párt egymásra talált. „Ez ünnepélyes pillanatban — mondotta — mint a fiatal jegyespár, megfogadják egymásnak a hűséget: holtomiglan, holtogaalan.“ (Tetszés és taps.) „ Kidőlt firdély ... Jelzőjét e címnek Kölcseytől vettem. Ha a költő szelíden borongó bánatában ledőltnek érezheti Erdélyt, — mennyivel inkább elmondhatjuk ezt mi, a vigasztalan jelen bús lemondásának napjaiban, — mik®r az évszázadok vihara soha annyira le nem döntötte a Krályhágón túli kies szépségű drága gyöngyünket, mint a világháború mindent felforgató pokoli förgetege ... A kesergő költő szavait méltán beilleszthetjük gondolatainkba : Pusziidat átka leng Szegény Hazánk felett; Erdély ledőlt s fölötte Szivünk keserve zeng ... A legfájóbb, legégetőbb keserv ; fájóbb valamennyinél, égetőbb sok ezernél. Milliók könnyhullása közben szakadt le Erdély az anyai kebelről ; a durva erőszak hiénamunkája, a bőszült ellenség kegyetlen vadsága elszánt titáni harcot vívott, amig elrabolta tőlünk, amig véres kardjával kihasította Hazánk drága testéből . . . A magyar alkotmányos küzdelmeknek klasszikus földje, a vitézségbeli székelyeknek történelmi eseményekben gazdag hazája érchegyeivel, 57.244 négyzetkilométer területével, kolozsvári egyetemével, a reformátusok hires Bethlen-kollégiumával, 15 középfokú iskolájával ... 4 és fél millió lakosságának 33 százalék tiszta magyarságával .. . mesebeli szépségével . . . aranyával . . bányáival . . . fürdőivel idegen hatalom, gyűlölt vad horda nép saskörmei között... A tordai hasadék... Vízakna... Borszék ... Tusnád és a többiek. . Abrudbánya . . . Verespatak . . . Törcsvár . . . Tömös . . . Bálványosvár . . . Kovászna ... Torockó . . . Cenk ... Hétfalu... Vajdahunyad ... egyegy tanulmány tárgya mindenik, egy-egy fájdalomdarab a kesergő kebelben . ..