Uj-Somogy, 1920. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-01 / 26. szám

­­ dett polgártársaink megfelelő megadóztatása iránt. Mindkét intézkedésre égető szükség van. Az árak leszállítását lényegesen elő­mozdítaná, elősegítené az általános munka­kedv, munkaalkalom megteremtése is. Ezt a problémát a társadalomnak a kormány támo­gatásával kell megoldania. Hiába, a jelenlegi viszonyok között ezt a fontos kérdést más módon megoldani nem lehet. A munkakedvet úgy tartathatjuk meg, hogy a munkától tartózkodó embert és a szorgalmas embert filmre visszük. Ott meg­látja a mozi közönség a munkakerülő ember nyomorgó és a szorgalmas ember jólétnek örvendő családja beléletét: ott nyomorúság, itt jólét. Sok haszontalan dolog kerül a filmre, miért ne szolgálhatná a magyar ér­deket is? Színpadra is kell vinni ezen fontos ügyünket. Aztán a szószékről is kell az embereket a munka felvételére állandóan buzdítani. Az egyszerű ember várja, hogy buzdítsák, az a természetében fekszik. Ami pedig a filmelőadásokat illeti, azok csak akkor fognak eredménnyel járni, ha szigo­rúan magyar nemzetiszínűek lesznek, erre ügyelnünk kell. A munkaalkalmat is meg lehet oldani. Igaz, hogy kevés a nyersanyagunk, de sze­rezhetünk azt is. Hogy a munkaalkalom kérdése helyesen megoldható legyen, feltétlen szükséges, hogy a pártoskodás, a gyűlölkö­dés megszűnjön. Mert ugyebár­ a munka­­alkalom megteremtéséhez sok pénz kell, már­pedig a pénz nem egyedül keresztény, ha­nem zsidó kézben is van. Az internaciona­lista érzelmű, destruktív természetű zsidókat soha sem fogjuk pártolni, de a magyar nemzeti érzelmű zsidókat, akik eddigelé is tanúságot tettek, hogy valóban magyarok, becsüljük meg s a munkaalkalmat könnyeb­ben megteremthetjük majd. Az árdrágítás nagyarányú lábrakapása a múlté, nem firtatjuk, törekvésünk inkább oda irányul, hogy megállítsuk rohanó útján. Hiszen tudjuk, hogy minden nagyobb há­ború nagy árdrágítást is eredményezett, minden esetben védekeztek is ellene; de hogy valamikor ilyen nagy drágaság és köztisztviselői nyomor lett volna, arról keveset tudunk. Azok, akik a köztisztviselők, illetve közalkalmazottak viszonyait közelebbről nem ismerik, nem is sejtik azokat a nélkülözése­ket, melyekben a közügy napszámosai évek óta s különösen most szenvednek. Valóban mondhatjuk: a közalkalmazottak mártírok! Tisza Miksa, rendőrkapitány. — A Kaposvári Kereskedők Egye­sülete — mint már jeleztük — holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja rendes évi közgyűlését. — A kamarai altisztek szakosztály vezetősége felhívja azon tagjait, akik ház és kertészeti földet jegyeztek, hogy február hó 2-án a szokott helyen (Megyeház) délután 3 órakor saját érdekükben értekezletre je­lenjenek meg UJ-SOMOG­Y 1920. február 1. Távirat és telefon­jelentések. Megmarad a Huszár-kormány? Budapest, január 31. A 8 Órai Újság értesülése szerin­t a keresztény nemzeti egye­sülés pártjában kifogásokat emeltek az ellen, hogy a nemzetgyűlésen a demokrata Bárczy István igazságügyminiszter nyújtsa át a törvényjavaslatokat az új államfő megválasz­tásáról és egyéb fontos ügyekről. Attól tar­tanak, hogy a nemzetgyűlés a jelenlegi összeállítású kormánnyal nem tud majd meg­egyezésre jutni, a tárgyalások így hetekig elhúzódhatnak, ami csak meghosszabbítaná a Huszár-kormány életét. -- Ez azonban csak a párt radikális csoportjának véleménye, míg a mérsékeltebb rész el van határozva, hogy kitart Huszár Károly miniszterelnök s kormánya mellett még azon esetben is, ha a pártban szakadás állana be. Melyik a többségi párt? Budapest, január 31. Mind jobban és jobban foglalkoztatja az érdekelt köröket az a kérdés, hogy váljon a nemzeti egyesülés, vagy a kisgazdapárt-e a többségi párt. Előbbiek állítása szerint ugyanis a keresztény nemzeti pártnak 79, a kisgazdáknak azonban csak 57 mandátuma van, míg kisgazdavéle­mények szerint a keresztény nemzeti pártnak 58, a kisgazdapártnak pedig 56 képviselője van, utóbbiak győzelme azonban biztosnak vehető, tekintve, hogy 11 pótválasztáson kisgazda küzd kisgazda ellen. Aknamunka a Huszár-kormány ellen. Budapest, jan. 31. Mindinkább tért hódít — még a keresztény nemzeti egyesü­lés pártjában is — az a meggyőződés, hogy miután a választásokon kifejezésre jutott a keresztény blokk fölénye és egyedüli jogos volta, teljesen felesleges a koncentrációs kormány további fentartása. Ezen akna­munkára Huszár Károly a nemzeti egyesülés párthelyiségében egy oly meggyőző "beszéd­del válaszolt, mely minden rosszakaratú ás­­kálódásnak útját vágta s a rosszindulatú híreszteléseket elhallgattatta. A puccskísér­letről ugyanis a komoly kormánykörökön kívül értesülést szereztek az antant buda­pesti megbízottjai is és abbeli nézetüknek adtak kifejezést, hogy minden ilyennemű kísérlet csak ártalmára volna Magyarországnak. Vojvoda fél Apponyitól, Páris, jan. 31. Vajda Vojvoda román miniszterelnök a napokban Londonba uta­zik, hol pár napig a kormány vendége lesz. Londoni útjának célja szerinte az, hogy tárgyalásokat folytasson Románia helyzetéről, mások szerint pedig az, hogy megijedt attól, hogy Apponyit Lloyd George előzékenyen fogadta s kéréseinek teljesítését kilátásba helyezte A román miniszterelnök tehát, valószínűleg a tisztánlátó angol politikusokat akarja megkörnyékezni, esetleg a sajtót is.­ ­ A magyar békeföltételek.­­ Kik írják alá békénket? Az antant teljhatalmú megbízottai, akik a békét alá fogják írni, a következők : Britt birodalom: Lloyd George, Bonar Law, Bel­gium : Paul Hymans, Rolin Jacquemins, Brazília : Raul Fernandes, Clyntho de Ma­­gelhaez dr, Kína : Wellington Koo, Alfred sze, Kuba : Rafael Ortiz, Ecuador: Corun y de Alaua, Franciaország: Clemenceau, Pichon, Klotz, Tardieu, Camban, Görögor­szág : Venizelosz, Romanos, Hedzsasz : Hai­dar Rusztem, Abdul Hadi, Hondurasz : Bo­nilla dr., Olaszország: Scialoja, de Mar­tino, Japánország : Matsui báró, Panama : Burgos, Peru : Calderoni, Portugália : Al­fonso Costa dr., Románia: Cantacuzene, Ghika, Brediceanu, Coanda, Szerb Horvát- Szlovénország : Pasics, Trumbics, Zolger, Sziám , Charcon herceg, Cseh Szlovákor­szág : Benes, Kautsky, Uruguay: Abuero. * A szerződés aláírása esetén tehát a béke Oroszországon és a belőle keletkezett államokon, Törökországon — amellyel nem vagyunk ellenséges állapotban — és Afga­nisztánon kívül minden államra érvényes lesz. Mikor lesz béke ? Bevezető szavaiban megállapítja a szer­ződés, hogy már az 1918. november 3-án Ausztria-Magyarországgal kötött szerződés célja az volt, hogy a háború helyére, amelybe a szövetségesek közül egyesek egymásután közvetve, vagy közvetlenül léptek be s amely­nek okozója az egykori császári és királyi osztrák magyar kormánynak Szerbiához 19­14. július 28-án intézett jegyzéke, s Németor­szágnak, Ausztria-Magyarország szövetsége­sének ellenségeskedése volt: szilárd, igazsá­gos és tartós béke lépjen. A háborús állapot a békeszerződés érvénybelépésekor ér véget. Abban a pilla­natban a szövetséges és társult hatalmak a hivatalos érintkezést Magyarországgal fel­veszik. A szerződést Magyarországnak alkot­mányos úton kell ratifikálni, illetőleg tör­vényerőre emelni. A szövetséges hatalmak részéről három főhatalomnak kell a szerző­dést elismerni, illetőleg törvénybe iktatni, hogy az érvényes legyen. Az erről szóló iratok a lehető legrövidebb időn belül Páris­­ban teendők le. Amikor Magyarország és a három főhatalom letette az okmányt, erről „első jegyzőkönyv“-et vesznek föl és ezzel a ratifikáló felek között a békeszerződés életbelép. Ez az időpont kezdeti időpont mindazon határidők részére, amelyeket a békeszerződés az életbelépéstől számítódó érvénnyel megállapít. A szerződés minden más hatalom részére akkor lép életbe, ami­kor az illető hatalom a ratifikálási okmányt letétbe helyezi. A szerződés egyetlen eredeti példányban készül és ez a francia köztársa­ság irattárában marad. Az aláíró hatalmak mindegyike nyomtatott hiteles másolatot kap a békéről.

Next