Uj-Somogy, 1920. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1920-02-01 / 26. szám
dett polgártársaink megfelelő megadóztatása iránt. Mindkét intézkedésre égető szükség van. Az árak leszállítását lényegesen előmozdítaná, elősegítené az általános munkakedv, munkaalkalom megteremtése is. Ezt a problémát a társadalomnak a kormány támogatásával kell megoldania. Hiába, a jelenlegi viszonyok között ezt a fontos kérdést más módon megoldani nem lehet. A munkakedvet úgy tartathatjuk meg, hogy a munkától tartózkodó embert és a szorgalmas embert filmre visszük. Ott meglátja a mozi közönség a munkakerülő ember nyomorgó és a szorgalmas ember jólétnek örvendő családja beléletét: ott nyomorúság, itt jólét. Sok haszontalan dolog kerül a filmre, miért ne szolgálhatná a magyar érdeket is? Színpadra is kell vinni ezen fontos ügyünket. Aztán a szószékről is kell az embereket a munka felvételére állandóan buzdítani. Az egyszerű ember várja, hogy buzdítsák, az a természetében fekszik. Ami pedig a filmelőadásokat illeti, azok csak akkor fognak eredménnyel járni, ha szigorúan magyar nemzetiszínűek lesznek, erre ügyelnünk kell. A munkaalkalmat is meg lehet oldani. Igaz, hogy kevés a nyersanyagunk, de szerezhetünk azt is. Hogy a munkaalkalom kérdése helyesen megoldható legyen, feltétlen szükséges, hogy a pártoskodás, a gyűlölködés megszűnjön. Mert ugyebár a munkaalkalom megteremtéséhez sok pénz kell, márpedig a pénz nem egyedül keresztény, hanem zsidó kézben is van. Az internacionalista érzelmű, destruktív természetű zsidókat soha sem fogjuk pártolni, de a magyar nemzeti érzelmű zsidókat, akik eddigelé is tanúságot tettek, hogy valóban magyarok, becsüljük meg s a munkaalkalmat könnyebben megteremthetjük majd. Az árdrágítás nagyarányú lábrakapása a múlté, nem firtatjuk, törekvésünk inkább oda irányul, hogy megállítsuk rohanó útján. Hiszen tudjuk, hogy minden nagyobb háború nagy árdrágítást is eredményezett, minden esetben védekeztek is ellene; de hogy valamikor ilyen nagy drágaság és köztisztviselői nyomor lett volna, arról keveset tudunk. Azok, akik a köztisztviselők, illetve közalkalmazottak viszonyait közelebbről nem ismerik, nem is sejtik azokat a nélkülözéseket, melyekben a közügy napszámosai évek óta s különösen most szenvednek. Valóban mondhatjuk: a közalkalmazottak mártírok! Tisza Miksa, rendőrkapitány. — A Kaposvári Kereskedők Egyesülete — mint már jeleztük — holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja rendes évi közgyűlését. — A kamarai altisztek szakosztály vezetősége felhívja azon tagjait, akik ház és kertészeti földet jegyeztek, hogy február hó 2-án a szokott helyen (Megyeház) délután 3 órakor saját érdekükben értekezletre jelenjenek meg UJ-SOMOGY 1920. február 1. Távirat és telefonjelentések. Megmarad a Huszár-kormány? Budapest, január 31. A 8 Órai Újság értesülése szerint a keresztény nemzeti egyesülés pártjában kifogásokat emeltek az ellen, hogy a nemzetgyűlésen a demokrata Bárczy István igazságügyminiszter nyújtsa át a törvényjavaslatokat az új államfő megválasztásáról és egyéb fontos ügyekről. Attól tartanak, hogy a nemzetgyűlés a jelenlegi összeállítású kormánnyal nem tud majd megegyezésre jutni, a tárgyalások így hetekig elhúzódhatnak, ami csak meghosszabbítaná a Huszár-kormány életét. -- Ez azonban csak a párt radikális csoportjának véleménye, míg a mérsékeltebb rész el van határozva, hogy kitart Huszár Károly miniszterelnök s kormánya mellett még azon esetben is, ha a pártban szakadás állana be. Melyik a többségi párt? Budapest, január 31. Mind jobban és jobban foglalkoztatja az érdekelt köröket az a kérdés, hogy váljon a nemzeti egyesülés, vagy a kisgazdapárt-e a többségi párt. Előbbiek állítása szerint ugyanis a keresztény nemzeti pártnak 79, a kisgazdáknak azonban csak 57 mandátuma van, míg kisgazdavélemények szerint a keresztény nemzeti pártnak 58, a kisgazdapártnak pedig 56 képviselője van, utóbbiak győzelme azonban biztosnak vehető, tekintve, hogy 11 pótválasztáson kisgazda küzd kisgazda ellen. Aknamunka a Huszár-kormány ellen. Budapest, jan. 31. Mindinkább tért hódít — még a keresztény nemzeti egyesülés pártjában is — az a meggyőződés, hogy miután a választásokon kifejezésre jutott a keresztény blokk fölénye és egyedüli jogos volta, teljesen felesleges a koncentrációs kormány további fentartása. Ezen aknamunkára Huszár Károly a nemzeti egyesülés párthelyiségében egy oly meggyőző "beszéddel válaszolt, mely minden rosszakaratú áskálódásnak útját vágta s a rosszindulatú híreszteléseket elhallgattatta. A puccskísérletről ugyanis a komoly kormánykörökön kívül értesülést szereztek az antant budapesti megbízottjai is és abbeli nézetüknek adtak kifejezést, hogy minden ilyennemű kísérlet csak ártalmára volna Magyarországnak. Vojvoda fél Apponyitól, Páris, jan. 31. Vajda Vojvoda román miniszterelnök a napokban Londonba utazik, hol pár napig a kormány vendége lesz. Londoni útjának célja szerinte az, hogy tárgyalásokat folytasson Románia helyzetéről, mások szerint pedig az, hogy megijedt attól, hogy Apponyit Lloyd George előzékenyen fogadta s kéréseinek teljesítését kilátásba helyezte A román miniszterelnök tehát, valószínűleg a tisztánlátó angol politikusokat akarja megkörnyékezni, esetleg a sajtót is. A magyar békeföltételek. Kik írják alá békénket? Az antant teljhatalmú megbízottai, akik a békét alá fogják írni, a következők : Britt birodalom: Lloyd George, Bonar Law, Belgium : Paul Hymans, Rolin Jacquemins, Brazília : Raul Fernandes, Clyntho de Magelhaez dr, Kína : Wellington Koo, Alfred sze, Kuba : Rafael Ortiz, Ecuador: Corun y de Alaua, Franciaország: Clemenceau, Pichon, Klotz, Tardieu, Camban, Görögország : Venizelosz, Romanos, Hedzsasz : Haidar Rusztem, Abdul Hadi, Hondurasz : Bonilla dr., Olaszország: Scialoja, de Martino, Japánország : Matsui báró, Panama : Burgos, Peru : Calderoni, Portugália : Alfonso Costa dr., Románia: Cantacuzene, Ghika, Brediceanu, Coanda, Szerb Horvát- Szlovénország : Pasics, Trumbics, Zolger, Sziám , Charcon herceg, Cseh Szlovákország : Benes, Kautsky, Uruguay: Abuero. * A szerződés aláírása esetén tehát a béke Oroszországon és a belőle keletkezett államokon, Törökországon — amellyel nem vagyunk ellenséges állapotban — és Afganisztánon kívül minden államra érvényes lesz. Mikor lesz béke ? Bevezető szavaiban megállapítja a szerződés, hogy már az 1918. november 3-án Ausztria-Magyarországgal kötött szerződés célja az volt, hogy a háború helyére, amelybe a szövetségesek közül egyesek egymásután közvetve, vagy közvetlenül léptek be s amelynek okozója az egykori császári és királyi osztrák magyar kormánynak Szerbiához 1914. július 28-án intézett jegyzéke, s Németországnak, Ausztria-Magyarország szövetségesének ellenségeskedése volt: szilárd, igazságos és tartós béke lépjen. A háborús állapot a békeszerződés érvénybelépésekor ér véget. Abban a pillanatban a szövetséges és társult hatalmak a hivatalos érintkezést Magyarországgal felveszik. A szerződést Magyarországnak alkotmányos úton kell ratifikálni, illetőleg törvényerőre emelni. A szövetséges hatalmak részéről három főhatalomnak kell a szerződést elismerni, illetőleg törvénybe iktatni, hogy az érvényes legyen. Az erről szóló iratok a lehető legrövidebb időn belül Párisban teendők le. Amikor Magyarország és a három főhatalom letette az okmányt, erről „első jegyzőkönyv“-et vesznek föl és ezzel a ratifikáló felek között a békeszerződés életbelép. Ez az időpont kezdeti időpont mindazon határidők részére, amelyeket a békeszerződés az életbelépéstől számítódó érvénnyel megállapít. A szerződés minden más hatalom részére akkor lép életbe, amikor az illető hatalom a ratifikálási okmányt letétbe helyezi. A szerződés egyetlen eredeti példányban készül és ez a francia köztársaság irattárában marad. Az aláíró hatalmak mindegyike nyomtatott hiteles másolatot kap a békéről.