Uj-Somogy, 1920. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-28 / 72. szám

fi. évfolyam. Kaposvár, 1920. március 28. vasárnap. 72. (178.) szám. Szerkesztő cég ás kiatsó Mustal: KAPOSVÁR, KONTRáSSY­ UTCA 6. SZÍN. TELEF 0 51 SZÁM: 128. POLITIKAI nAPILAP fatelös szerkesztő: Dr. THURY Z S I 6 M 0 H D. Előfizetési árak: Égési évre - - - - 180 K I Megyed évre -Fél évre.....................90 K | Egy hóra - - -Egyes szám ára 70 fillér. - 45 K - 17 K A nemzetgyűlés tegnapi ülése: Budapest, március 27. Az ülést Ra­­kovszky István elnök délelőtt 11 órakor nyi­totta meg A múlt ülés jegyzőkönyvének hi­telesítése után bemutatja az Országos Ipar­egyesület kérvényét a bankjegyfelülbélyegzési rendelet módosítása tárgyában. Huber János jelentést terjeszt be a képviselők fizetésének rendezéséről. Napirenden a bankjegyek fe­lülbélyegzéséről szóló törvényjavaslat szerepel. Fangler Béla a javaslatot elfogadta,­­ mert az állam kénytelen volt ehhez az esz­közhöz folyamodni. Azt hitte, hogy ez in­tézkedés következtében a szükségleti cikkek árai is le fognak szállni, ezt az eredményt azonban nem értük el. Nem lett volna baj, ha az állam a zsidókat teljesen megkopasz­­totta volna. Sándor Pál: Maga sem hiszi el ezt­­ mind. Fangler Béla: A büntető rendelkezése-­­­két nem látja elég erősnek, a bankjegyhami-­­ sítás hazaárulás, amelyet pótbüntetéssel kell­­ sújtani. Szükséges volna az Amerikából­­ visszavándoroltakat már Amerikában felvilá-­­ gosítani, hogy az államnak adják el dél- t társaikat. Magyar Kázmér: Elfogadja a javasla­­­­tot. A törvénynek olyannak kell lennie, amely megbünteti a visszaéléseket, evégből szigorú büntetéseket kell hozni s ha szükség van­­ rá, menjünk el a deresig, sőt az akasztófáig. Vass József: A javaslat kényszerlépés, azért azt elfogadja. Bizonyos titkolódzás szükséges volt a pénzügyminiszter részéről, de felesleges volt az elzárkózottság a nép felé. Sajnálattal látja, hogy itt pártok vannak és kezd kialakulni a pártpolitika, amely a múltban annyi bajt okozott. A nép elveszti bizalmát a kormány iránt, elégedetlen lesz,­­ már pedig az elégedetlenség forradalomhoz­­ vezet. Uzsora, panama özönlenek el bennün­­ket, a kereskedelemben a tisztesség csak egy szírt. A munkáskérdésben azt mondja, hogy a kapitalizmust a fejlemények hozták létre, azt erőszakkal megtörni nem lehet. A kommu­nizmus csak elsorvasztotta a gazdasági életet. Túlzás a szociáldemokratáktól és keresztény szocialistáktól azt kívánni, hogy az osztály­­öntudatról és osztályharcról mondjanak le. Reisthl Richárd: A vidéki sajnálatos esetekről beszél. A spekulánsok nem viszik pénzeiket lebélyegeztetni, hanem kiviszik kül­földre és kibújnak a kényszerkölcsön alól. A javaslatot elfogadja.­­ Letenyei János: Elfogadja a javaslatot,­­ bár sem őt, sem a vele együttgondolkodókat­­ sem elégíti ki. Giesswein Sándor: Szociális szempont­ból bírálja a javaslatot. A jövő politikája nem lehet más, mint szociális gazdasági politika. A szocializmustól nem kell félni, nem fog kommunizmusra vezetni, sőt akkor lesz kommunizmus, ha nincsenek meg a szocializ­­mus alapfeltételei. Rakovszky elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni. Giesswein Sándor: Ismét eltér a lágy­tól, amire az elnök figyelmezteti, hogy erre a Ház engedélye szükséges. A Ház az enge­délyt megadja. Giesswein erre a szociál­demokráciáról beszél és a keresztényszocializ­mus mellett érvel. ffiSMA részletes vita megkezdése előtt az­­ elnök 5 perc szünetet rendel el. Szünet után az első felszólaló Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter. A pénzügyi javaslatok közül először a pénz felülbélyegzéséről szólót kellett beterjeszteni. Tudom, hogy a javasat népszerűtlen és természetes folyamányaképpen bizonyos igaz­ságtalanságokat tartalmaz. A papírpénz gyártást meg kellett szüntetnie, ez volt az első lépés a gazdasági helyzet megjavításá­­hoz. A valutát megjavítani csak úgy lehet, ha megfogjuk az ekeszarvát, kezünkbe vesszük a kalapácsot és dolgozunk. A kül­földi arany itt hiábavaló lett volna. A polgár­ság adózóképességét a legnagyobb m­érték­ben igénybe kell vennie Aki ma nem telje­síti kötelességét, az hazaáruló. (Zajos helyeslés.­ Friedrich István: Bolot nekik. Korányi Frigyes : Sokan igazságtalan­nak tartják, hogy a postapénzt nem bélyeg­zik felül. Mi annak idején megígértük tiszt­viselőinknek, akiket postapénzzel fizettünk, hogy ezt nem bélyegezzük felül, ezt az ígé­retet most meg kell tartanunk. Jól tudjuk, hogy visszaélések történtek, de ekkora mű­veletet nem lehet máról holnapra elkészíteni. A postapénzből lesz az új magyar pénz. A kényszerkölcsön által bevont pénz nem ve­szett el. Rövidesen vissza fogjuk téríteni a kölcsönt. Propagandát is próbáltam megin­dítani, azonban ez nem sikerült, miután a magyar sajtó egy része megszokta az ellen­zékieskedést és ezen a téren a magyar sajtó sok hibát követett el. Friedrich István : Nem magyar az, de hogy magyar ! Korányi Frigyes: Egy kérése lenne, hogy a kisgazdák, akik a húsvéti szünetben hazamennek, világosítsák fel a népet, hogy amit tőle követelünk, az hazafias dolog, ha­zafias áldozat és ne féljen, mert a pénze nem vész el. Kidolgozott adórendszert fo­gunk a Ház elé terjeszten­i, amely szerint mindenki annyi terhet visel, amennyit tud. Kérem, hogy a következő pénzügyi javasla­tokat fogadják ugyanolyan jóakarattal, mint ezt a javaslatot. (Zajos helyeslés és éljenzés, a szónokot minden oldalról lelkesen üd­vösük­. Ezután a Ház elfogadja a törvényjavas­latot a részletes tárgyalás alapjául. Jukovszky látván bejelenti, hogy a Horvédelmi Minisz­ter Molnár János raáraiás 1- iki interpellá­ciójára r­a fog válaszolni. Ezután a Ház el­határozza, hogy legközelebbi ülését ma, szombaton délelőtt 10 órakor tartja, amely­nek napirendjére — interpellációs nap lévén — az indítvány és interpellációkat, továbbá a már álalánosságban elfogadott pénzfelül­­bélyegzési törvényjavaslat részletes tárgyalá­sát tűzik ki. Ezzel az ülés délután 2 órakor véget ért. — Az „Erdélyiek Somogymegyei Tár­­sasága“ 1920. évi március hó 31-ért dél­után 4 órakor a vármegyeház nagytermében alakuló közgyűlést tart. Felhívjuk mindazo­kat, akik már tagok gyanánt jelentkeztek, úgyszintén az érdeklődőket is, hogy ott megjelenni szíveskedjenek. Tárgyak : 1. Az alapszabálytervezet ismertetése. 2. A tiszti kar és választmány megválasztása, illetőleg a jelölés megerősítése. Kaposvár, 1920 már­cius 26. Az ideiglenes vezetőség. A napi politika hírei. A kormány helyzete szilárd. Budapest, március 27. A kormány helyzete teljesen megszilárdult, mert, amidőn a Házat javaslatok foglalják le, mint ma is, a helyzet állandósul, a feszült energiák miatt nem találnak támogatást intrikáik és sokszor személyeskedő eszközeik kielégítésére, meg fognak nyugodni abban, hogy pozitív mun­kát végeznek Ha az ellenzék néhány fővel szaporodik, az csak a kormány megszilárdu­lását eredményezi, mert valamire való ellen­zék mindig csak azt érte el, hogy a kor­mánytábor annál erősebben tömörült a kor­mány körül. Apponyi miniszterelnöksége körül, Budapest, március 27. A legutóbbi napokban több szó esett Apponyi Albert miniszterelnökségéről és az egész kormány újjáalakításáról. E terv állítólagos kezdem­é­nyezője Gaál Gaszton lett volna, aki azon­ban a tegnapi nap folyamán azt a nyilatko­zatot tette, hogy ez a hír őt magát lepte meg legjobban, m­ár indokolatlanabb ez az állítás, mert m­a sem kormányválság nincs, sem más dolgok nem teszik aktuálissá ezt a kérdést. Megszólalt Friedrich István is, aki különös vehemenciával foglalt állást Apponyi mellett. Ez a nyilatkozat annál na­gyobb ámulatba ejtette a közvéleményt, mert éppen Friedrich volt az, aki a Clark­­féle tárgyalások idején a leghevesebben el­lenezte és gáncsolta Apponyi vállalkozását. Friedrich István e kérdésről tegnap a következőket mondotta: A Clark féle tárgya­lások idején egészen más volt a helyzet, mint most. Akkor arról volt szó, hogy a haldokló pártok koncentrációt létesítsenek, így a demokrata, szocialista, függetlenségi és köztársasági pártból alakuljon koncentrációs kabinet, ennek élén Apponyi Albert egészen más színben látszott volna, mint most, ami­kor két erős keresztény párt van és ezek között kell a koncentrációs kabinetet meg­alakítani. Ezért nincs ellentét Ereky akkori álláspontja és az én mostani nyilatkozatom között. Heller István a következőket mondotta: Nem a tudós annak az okát megérteni, hogy a komáry­aiakilyen át és adja át helyét szakembereknek Apponyi vezetése alatt. Annyi bizonyos, hogy egyik pártban sincs komoly mozgalom és szándék erre vonat­kozóan. Hasonló kísérlet már megbukott egynéhány. Majd rámutatott arra, hogy nem lehet cél visszahozni oly régi politikusokat, akik a leglanyhább értelmezői a keresztény kurzusnak Vihar a borsodi kormány­biztos mia­tt. Budapest, március 27. Tegnap délelőtt a képviselőház folyosójáról a kisgazdapár­tot sürgős megbeszélésre hívták össze. A kisgazdapárti képviselők csakhamar bevo­nultak az értekezletre, amelyen Ferdinándy Gyula kivételével a kisgazdapárti miniszte­rek is megjelentek. Bottlik József, a nem­zetgyűlés alelnöke előadta, hogy tudomására jutott, miszerint Simonyi­ Semadam mint bel­ügyminiszter a borsodi kormánybiztosságra olyan kormánybiztost óhajt kinevezni, aki a kisgazdapárt legnagyobb ellenfele és a párt­tal a legélesebb harcban állott. Ezt a lehe­tetlen és visszás állapotot szóvá tette a mi-

Next