Uj-Somogy, 1920. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1920-06-01 / 123. szám
II. évfolyam. Kaposvár, 1920. Junius 1. kedd. 123. (229.) szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal »APOSVAR, KQHTmST-UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. TaiiTTiTaMMjitMW»MMa HI—I——— POLITIKAI NAPILAP FejetQs szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Egész évre - Fél évre - -Előfizetési árak: • - - ISO K I Negyed évre • - 00 K | Egy hóra • - Egyes szám ára 1 korona. 45 K IT K A menekült tisztviselőkről — Országos mozgalom előtérben. — Az átkozott világháború a legsúlyosabban a köztisztviselőt sújtotta. Már a háború előtt „Sanyarú Vendelének gúnyolták az élclapok s torzrajzokat hoztak róla, amint az utcán sétálva nézte a hentesüzletek kirakatát. De a háború még szánalomraméltóbb helyzetbe sodorta őt, úgy annyira, hogy kopott ruháját is kénytelen volt zálogházba vinni. A legrosszabb idő akkor következett rá, amikor a csehek, a szerbek és oláhok a védtelen ország háromnegyed részét elfoglalták. A köztisztviselők bizonyultak a legjobb hazafiaknak, amikor a fokozódó nyomort figyelmen kívül hagyva, hazafias lelkiismeretükre hallgattak, a betolakodók azon kívánságát, hogy az esküt tegyék le, visszautasították. Otthont, családot, hivatalt, kényelmet feláldozva, a teljes bizonytalanságnak adták át magukat, mely lépés nagy nyomort, szenvedést vont maga után ; mindazonáltal nem zúgolódtak, mert hiszen hazafiasan gondolkodtak és cselekedtek. Az államhatalom ab ovo törődött a menekült köztisztviselőkkel és menekülési költségátalányt rendszeresített részükre, melyet azonban múlt évi október havában töröttek azon oknál fogva, hogy akadtak egyes köztisztviselők, akik visszaéltek az említett javadalmazás igénylési jogával. Megtörtént ugyanis, hogy a csehek által megszállt területről átjöttek egyes köztisztviselők, hogy mint menekültek a havi fizetést és menekülési költségátalányt felvegyék, noha a csehek szolgálatában állottak. Ezen hazafiatlan eljárás arra indította a kormányt, hogy a menekülési költségátalányt beszüntesse. Ezen kormányintézkedés a menekült hazafias köztisztviselőkre oly súlyos csapást mért, hogy legott gyűlést híztak össze Budapesten. Steiner Gyula, a működésükben akadályozott községi, városi és vármegyei tisztviselők kormánybiztosa, a gyűlésen kijelentette, hogy a menekülési költségátalány nélkül a menekült köztisztviselők sem magukat, sem családjukat fenntartani nem képesek, mindazonáltal célt nem értek. Ez a váratlan csapás még jobban elkeserítette a hazafias köztisztviselőket, akik, mint fentebb említettük, mindenüket feláldozták, nélkülöztek, nyomorogtak, szenvedtek. A menekült tisztviselők így magukra hagyatva tovább nyomorogtak, szenvedtek, mihez az éhezés is csatlakozott. Hideg szobában, de legtöbbje hideg vasúti marhakocsiban aludt, künn a nyílt pályatesten. A kormány nehéz helyzetben volt s így nem csodálkozunk, hogy a köztisztviselőkért mitsem tehetett; ott volt azonban a magyar társadalom, de nem mozdult meg oly erővel, mely a tarthatatlan állapotot orvosolhatta volna, hiszen most is tapasztaljuk, hogy igen sok köztisztviselő nem tud lakást kapni, mert X. Y. nak öt hat szoba sem nyújtja azt a kényelmet, melyre túlsó módja igényt támaszt. A kormány a hivatalos lap egyik számában megjelent rendelete szerint a menekült köztisztviselőket össze kell írni és nyilvántartani. Ezen intézkedés két szempontból üdvös. Az egyik szempont az, hogy a fentebb említett visszaélések megállapíthatók lesznek. A másik szempont pedig az, hogy a menekült hazafias köztisztviselők nevei a magyar történelem részére meg lesznek őrizve a nyilvántartásba vétel által. Ők az igazi mártírok, akik már évek óta (1918. évi november hó 1.) nomád életet kénytelenek élni. Jobbra balra dobáltatnak, megállapodás nélkül. Különösen a nős, családos menekült köztisztviselők sajnálatraméltó teremtések e tekintetben, mert helyzetük mégis nehezebb, mint az egyedülállóké. Mindazonáltal azt tapasztalják, hogy sehol sem látják őket szívesen. Nemcsak, hogy szívesen nem látják őket, hanem ilyen megjegyzések is hallhatók: mért jöttek ide és mért nem maradtak ott, ahol voltak, hogy a cseheknek, szerbeknek és oláhoknak megmutassák, hogy van még, illetve él még a magyar hazafiság. Érdekes, illetve tanulságos, különösen nemzeti szempontból, hogy a menekült köztisztviselők túlnyomó része nemzetiségi emberek. Ezek azok a lelkes magyarok, akik inkább mártíromságot szenvednek, mert hiszen a legtöbbje Illaván, Therezienstadtban szenvedett magyarságáért s mégsem tágítanak a magyar állameszme mellől. Sokan tanulhatnak tőlük. A magyar köztisztviselő sorsa mindig mostoha volt, ugye? Képzelhető, hogy a menekült tisztviselő milyen helyzetben van most a világ legnagyobb drágasága köze pette. Ugyanis tudni kell, hogy sok-sok derék köztisztviselő csak annyit hozhatott át a határon, ami éppen rajta volt. Vannak, akik most is téli ruhában járnak, mert nincs nyári ruhájuk. És a társadalom ? dehogy is siet segítségükre, noha könnyen tehetné. A menekült köztisztviselők igyekeztek mozgalmakat indítani, hogy a társadalom tudomást szerezzen róluk és eredménye jóformán semmi ! A szegény menekült köztisztviselő, aki a magyar hazafiságon kívül semmivel sem bír, épp úgy kénytelen mindent megfizetni, mint a kényelmében meg nem zavart és jövedelmében csökkenést nem szenvedett boldog és gazdag hazafi. Ezt nem azért hozzuk fel, mintha a köztisztviselő könyöradományért esedezne, nem ! Csupán abból a szempontból tesszük szóvá, hogy a társadalom végre határozza el magát olyan tettre, mely a menekült köztisztviselők leírhatatlan helyzetén úgy segítene, hogy emberhez illő módon élni, helyesebben: társadalmi életet élni tudjanak. Csak egy egységes, szervezett országos mozgalom oldhatná meg sikeresen a menekült köztisztviselők kérdését, mely más, mint állandó jellegű, nem lehet A menekült tisztviselők elsősorban ruházattal és háztartási berendezési és felszerelési tárgyakkal látandók el. Ezen cél eléréséhez természetesen tekintélyes pénzösszeg szükséges. Adják össze azok, akik a menekülés keserveiből mit sem „élveztek“, mert elvégre nem lehet magyar történelmet úgy csinálni, hogy a leghazafiasabb elemet, a menekült köztisztviselőket elpusztulni hagyják. Az országos mozgalmat erélyes kezekbe kell adni, ha azt akarjuk, hogy kielégítő eredménnyel járjon. Mindaddig is oda kell hatnunk, hogy a menekült és sokat szenvedett köztisztviselő, bármire van is szüksége, mindezt ötven százalékkal olcsóbban kapjon. Tisza Miksa, rendőrkapitány. — A TEVEL értekezlete. A Területvédő Liga Somogyvármegyei Köre június hó 4-én délután 6 órakor a vármegyeház nagytermében értekezletet tart, melyre a tagokat és érdeklődőket tisztelettel meghívja a Liga vezetősége. Táviratos telefonjelentések. Tiltakozó népgyűlés Sopronban Nyugat-Magyarország elszakítása ellen. Vasárnap délelőtt tartották Sopronban a Széchenyi téren azt az impozáns népgyűlést, amelyre három vármegye közönsége zarándokolt és az Isten szabad ege alatt nyilvánította ki egységes tiltakozását az ántant eljárása ellen. Több, mint 50 000 ember állott ott emelt fővel, hogy hűségfogadalmat tegyen hazája mellett. Különvonatok robogtak be egymásután a három vármegye minden részéből, Győrből Szombathelyről, Kismartonból, Celldömölkről. 11 órakor nyitotta meg a nagygyűlést az iparos-szövetség elnöke. Ezután Thurner Mihály dr., Sopron város polgármestere mondott magyar, majd német nyelven beszédet. A Nyugat a legnagyobb igazságtalanságot követi el a Kelet népével szemben, — mondta Thurner dr. — mely évszázadokon keresztül védte kultúráját. Most azzal hálálja meg, hogy megfosztja az élet lehetőségétől. De ellenségeink ujjongása még korai. Nyugatmagyarország hűségét megingatni nem lehet, ők rendületlenül ragaszkodnak hazájukhoz. Osztrák testvéreinkkel jó szomszédságot akarunk, de a csatlakozással vesztünket kívánnák. Thurner beszédét szűnni nem akaró éljenzés követte. Majd Szentiványi Béla Mosonymegye nevében fejezte ki tiltakozását az elszakítás ellen. Majd Pinczich István dr. a jelenlevő horvát nyelvű hazafiak zsiózása közben lelkesedéssel adott kifejezést a magyar haza iránt érzett ragaszkodásuknak. A zenekarok a Himnuszt játszották és 50.000 ajkról hangzott el a szent ima. A tömeg a gyűlés befejezése után a városban levő antantmisszió elé vonult, melyre a nagygyűlés mély benyomást gyakorolt, mert bebizonyítva látták, hogy senki sem akar elszakadni Magyarországtól. Értekezlet a sajtóreformról. Budapest, május 31. A ,Magyar Kurira jelenti. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Országos Pártja június 1-én, kedden este fél hét órakor saját helyiségében értekezletet tart a sajtóreformról. A kérdés előadója Ungauer Albin képviselő lesz. Az előadás után eszmecsere fog megindulni. A párt meghívta az előadásra a kisgazdapárt elnökségét és tagjait. Tovább esnek az árak, Páris, május 31. (Szikratávirat.) A lapok részletesen foglalkoznak azzal a nagy árcsökkenéssel, amelyet az Egyesült Államokból és Angliából jelentenek. A kereskedelmi tőzsde főtanácsának az elnöke nyilatkozatában kijelentette, hogy elsősorban valutáris kérdésről van szó. Egyes cikkek ára 3 héten belül 33 százalékkal esett. Ez az árcsökkenés mindenesetre a normális felé viszi az árakat. Egy másik szakember szerint ez az árcsökkenés átmeneti hullámzásoktól eltekintve egész októberig fog jelentkezni az élelmiszerpiacon. A „Neues Wiener Journal- nak jelentik Amsterdamból. Londonból folytonosan érkeznek hírek újabb árzuhanásokról. Az utóbbi időben ez különösen a szőrme és bőröknél tapasztalható, amelyeknek ára fontonként 1—3 frankkal esett a napokban.