Uj-Somogy, 1920. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1920-06-03 / 125. szám

II. évfolyam. Kaposvár, 1920. Junius 3. csütörtök. 125. (231.) szám. 3zfrk«si't&s6g *8 Sclaelűhlvatal : «ÄPQSVÄ8, kchtrAssy-utca 6. SZÄ«. TELEFONSZ A M: 12S. POLITIKAI NAPILAP Felülról szerkeszti: THURY ZSIGIYIOND. ész évre - I évre - -Előfizetési árak: • • ■ ZSO K I Negyed évre - • ■ • • • 00 K I Egy hóra . . . . . Egyes szám ára 1 korona. 45 X 17 K Árak és árak. Irta: Geiszler István, a Kaposvári Kereskedők Egyesületének elnöke. I. A világháború nemcsak politikai, ha­nem gazdasági tekintetben is teljesen felfor­gatta a régi világrendet Megdönthetetlennek hitt közgazdasági törvények és tantételek omlottak össze a nagy földindulás pokoli forgatagában s a népek és országok kény­telenek lettek olyan viszonyokkal és kény­szerhelyzetekkel ismerkedni meg, amilyenek­hez hasonlókat nem tud a történelem. A harctéri események mellett a köz­gazdasági viszonyok forradalmi átalakulása volt az elmúlt évek folyamán az egyes em­berek, valamint a népek életére a legvég­zetesebb hatással. A háborús gazdálkodás, a sok milliónyi munkáskéznek elvonása a termelő munkától, valamint az évekig tar­tott háborúnak hihetetlen anyag és energia­­fogyasztása voltak a tulajdonképpeni okai és előidézői a közgazdasági élet ezen ka­­tasztrófális elváltozásának, mely a régi ár- és értékviszonyok teljes felfordulásában, va­lamint a fizetőeszközök és az áruk mennyi­sége közötti régi egyensúly megbomlásában nyert kifejezést. A háború folyamán — részben a hely­telen kormányintézkedések következtében — a fizető­eszközöknek, a pénznek mennyisége igen nagy mértékben elszaporodott, ezzel szemben az erősen megcsappant termelés természetes folyományaként az áruk mennyi­sége megfogyott, s ez a két körülmény az­után az árviszonyok hihetetlen eltolódásában, azaz a roppant drágaságban nyert mindenki által érezhető kifejeződést. A közgazdasági életnek a háború fo­lyamán bekövetkezett ezen elposványosodása azután melegágya lett a mindenféle élős­­dieknek, melyek mindenkor bőven tenyész­nek a gazdasági életnek mocsaraiban. Ezek létezésének azonban éppen a háború által okozott rendkívüli viszonyok adják magya­rázatát, hiszen a háború előtt a normális termelési viszonyok és az árubőség idején, ismeretlen fogalom volt az áruuzsora éppen úgy, mint a lánckereskedelem. Tulajdonkép­pen nem is az emberekben, hanem a viszo­nyokban kell az ilyen beteges jelenségek igazi okát keresni, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberekben minden korszakban megvolt önzés, haszonvágy, lelkiismeretlen­ség és egyéb gyarlóságok érvényre juthassa­nak és a közérdekeket veszélyeztessék. A gazdasági és egyéb viszonyok megváltozásá­val s a normális termelőmunka megindulá­sával azután a közgazdasági élet parazitái is fokozatosan elveszítik létfeltételeiket és exisztenciájuk alapját s kipusztulnak, illető­leg kényszerülnek más foglalkozás után nézni. A közgazdasági élet betegségeinél szintén nem a külső szimptómák ellen kell tehát küzdeni, mert ez teljesen hiábavaló és céltalan munka, hanem a baj lényegét kell megismerni s annak a megfelelő eszközökkel való alapos gyógyítására kell törekedni, mert csak ilyen módon lehet maradandó eredményekre számítani. A nemzetgyűlés ülése. R­­ovszky István elnök féltizenegy óra után nyitja meg az ülést Szabó Sándor. Baranya­ és Bács- Bodrogvármegye ezidőszerint még megszállott és Magyarországnak ítélt területén élő magya­rok sanyargattatását teszi szóvá. Kéri a kor­mányt, különösen a külügyminisztert, hogy egész alkotmányos hatalmával hasson oda, hogy ezeknek az atrocitásoknak egyszer már vége legyen. A nemzetgyűlés Leine előtt és a világ előtt kell megállapítani, hogy a magyar ember mindig becsülettel teljesítette köteles­ségét és realázni nem lehet. Gaál Gaszton: A Dunántúlon egy katasztrális hold búzavetésének összes költ­sége 3900 koronára rúg. Miután pedig a forgótőkéhez a gazda is jogosan számíthat , 25 százalék üzleti hasznot, így tehát egy­­ katasztrális hold összes költsége 4875­­ koronát tesz ki. Ezzel szemben azt látjuk,­­ hogy egy katasztrális holdon nyolc mázsa termés van, ebből húsz százalékot le kell adni aratórészül, cséplőrészül, gépész, mag­­tári vezető stb. részére, én nekem tehát 760 koronát kell kapnom egy métermázsáért. Ebben az országban meg fog szűnni az egyoldalú elbánás, amelyben a gazdák eddig részesültek. Ebben az országban nem lesz több maximálás és rekvirálás. Az idei gabonaforgalom lebonyolítása tárgyában nemrégiben ankét volt, amelyen részt vettek öt hat minisztérium főtisztviselői, az érdekelt malmok képviselői, Budapest fő­városa és különféle gazdasági tényezők, mintegy negyvenen, ötvenen. Az ankéten a következő megállapodást létesítették. Először, hogy eltérnek a Sedel­mayer féle rendszertől és egy két millió mé­termázsán felül szabad forgalmat létesítenek. Másodszor, hogy az összes ellátatlanok ellá­tását a kormány vegye magára. Harmadszor, ami a legfontosabb, megállapították, hogy 5000 métermázsa lisztet fognak Ausztriába szállítani valutajavítási célokra. Figyelmeztetem a kormányt, hogy a­mennyiben rendeletét meg akarja jelentetni, törvénytelen. A kormánynak arra, hogy rek­­viráljon és maximáljon, csak a háború ese­tére szóló kivételes intézkedésekről hozott törvény adott jogot, de egy betű sincs ebben arról, hogy az állam valutajavítási célokból akár maximáljon akár rekviráljon. Azt fejte­geti, hogy a maximálás a fogyasztón külön­ben sem segít. A fogyasztó minden maximá­lás ellenére is drágán élt a háború alatt, mert a maximált árut mindig eltüntette egy látha­tatlan kéz. E téren hallatlan bőségben virul­nak a panamák. Adatokkal bizonyítja, hogy a mezőgaz­dasági munkához szükséges cikkek ára álta­lában 238-szorosára emelkedett, míg ezzel szemben a gabona csak 13-szorosára. Meg kell tehát hallgatni a falu népét, mit szól a kormány szándékához. Huszár Károly: Gondoljanak a városi lakosságra. 200 ezer ember éhen fog halni Pesten. Felkiáltások a kisgazdapárton: Jöjjenek dolgozni a falura. Gaál Gaszton: A munkások és tiszt­viselők eltartása ne szakadjon a kisgaz­dákra, fizessék őket a munkaadók. Huszár Károly: Hát 150 ezer munka­­nélküliről ki fog gondoskodni ? Új forradal­mat akarnak ? (Nagy zaj.) Gaál Gaszton: Hát odakinn nem lesz forradalom? A szükséges mennyiséget oda­adják a kisgazdák limitált áron. Keressen a kormány oly megoldást, hogy az áldozatot ne csak a kisgazdák, hanem az ország­­minden termelője egyformán viselje. Beszéde további részében a cenzúráról panaszkodik. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be a fényűzési for­galmi adóról. A javaslatot előzetes tárgyalás céljából kiadják a pénzügyi bizottságnak. Ezután 10 perc szünet következik. Szünet után Rubinek Gyula földmivelési miniszter válaszol Gaál Gasztonnak a közélelmezési miniszter helyett is. A szabadkereskedelem­nek ma is híve, de a lehetőséggel és a nemzeti egyetemes érdekkel számolnia kell. Amennyire elítélte, hogy a háború alatt a munkásosztály a munkabérek végtelen eme­lését forszírozta, amelynek eredménye a forradalom volt, éppúgy elítéli, ha más tár­sadalmi osztályok tesznek ilyesmit. A rende­let még nem jelent meg és Gaál Gaszton máris kritizálja és támadja azt. A kormány végleges álláspontot még nem foglalt el. Nem igaz, hogy 5 és fél millió méter mázsa gabonát akar a kormány rekvirálni, az sem igaz, amit Gaál a valutajavításra nézve mondott. Az államnak 15 milliárd deficitje van és ha az összes adók befolynak, az csak 1 milliárd lesz, pedig az adók olyanok lesznek, hogy bámulni fognak rajtuk. A gabonakivitel a koronát 15 centimesre fel fogja emelni. Háromezer koronás gabonaárak mellett annyi papírt sem lehet nyomatni, amennyi a gabona kifizetéséhez szükséges volna. A rekvirálás fokozatos lesz, a termés kvalitása szerint holdanként 30—200 kg.-ot fognak rekvirálni. Körülbelül 20 millió méter­­­m­ázsa búzából és rozsból maradna a le­vonás után 12 millió métermázsa szabad forgalomra. A kormány különben a gabona­­forgalom tárgyában elfoglalt álláspontjáról kellő időben tájékoztatni fogja a nemzet­gyűlést. Gaál Gaszton után Korányi Frigyes pénzügyminiszter szólal fel. Ő is híve a szabad forgalomnak, de az országot nem lehet kivezetni a bajból, ha a kormányt nem engedik szabad kézzel dolgozni. Fél 3 óra volt, amikor a Ház elhatá­rozta, hogy legközelebbi ülését ma tartja és az elnök az ülést bezárta. Távirat-és telefon elöntések. Apponyi beszámolót tart választóinak. Budapest, június 2. Apponyi Albert gróf, a békedelegáció volt elnöke, szomba­ton Jászberénybe utazik, ahol vasárnap dél­előtt beszámolót fog tartani. Apponyi beszá­molója nemcsak a kül-, hanem a belpoliti­kai kérdésre is ki fog terjedni. Jászberény­ből Apponyi Mezőtúrra, onnan Nyíregyhá­zára megy, hogy ott Dvorcsák Győző pár­­tonkívüli jelöltet támogassa. Törvényjavaslat a fényűzési adóról. Budapest, június 2. Korányi Frigyes pénzügyminiszter a nemzetgyűlés tegnapi ülésén benyújtotta a fényűzési forgalmi adó­ról szóló törvényjavaslatot. Adó alá vonják a fényűzési tárgyakkal bel- és külföldön való

Next