Uj-Somogy, 1920. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1920-06-03 / 125. szám
II. évfolyam. Kaposvár, 1920. Junius 3. csütörtök. 125. (231.) szám. 3zfrk«si't&s6g *8 Sclaelűhlvatal : «ÄPQSVÄ8, kchtrAssy-utca 6. SZÄ«. TELEFONSZ A M: 12S. POLITIKAI NAPILAP Felülról szerkeszti: THURY ZSIGIYIOND. ész évre - I évre - -Előfizetési árak: • • ■ ZSO K I Negyed évre - • ■ • • • 00 K I Egy hóra . . . . . Egyes szám ára 1 korona. 45 X 17 K Árak és árak. Irta: Geiszler István, a Kaposvári Kereskedők Egyesületének elnöke. I. A világháború nemcsak politikai, hanem gazdasági tekintetben is teljesen felforgatta a régi világrendet Megdönthetetlennek hitt közgazdasági törvények és tantételek omlottak össze a nagy földindulás pokoli forgatagában s a népek és országok kénytelenek lettek olyan viszonyokkal és kényszerhelyzetekkel ismerkedni meg, amilyenekhez hasonlókat nem tud a történelem. A harctéri események mellett a közgazdasági viszonyok forradalmi átalakulása volt az elmúlt évek folyamán az egyes emberek, valamint a népek életére a legvégzetesebb hatással. A háborús gazdálkodás, a sok milliónyi munkáskéznek elvonása a termelő munkától, valamint az évekig tartott háborúnak hihetetlen anyag és energiafogyasztása voltak a tulajdonképpeni okai és előidézői a közgazdasági élet ezen katasztrófális elváltozásának, mely a régi ár- és értékviszonyok teljes felfordulásában, valamint a fizetőeszközök és az áruk mennyisége közötti régi egyensúly megbomlásában nyert kifejezést. A háború folyamán — részben a helytelen kormányintézkedések következtében — a fizetőeszközöknek, a pénznek mennyisége igen nagy mértékben elszaporodott, ezzel szemben az erősen megcsappant termelés természetes folyományaként az áruk mennyisége megfogyott, s ez a két körülmény azután az árviszonyok hihetetlen eltolódásában, azaz a roppant drágaságban nyert mindenki által érezhető kifejeződést. A közgazdasági életnek a háború folyamán bekövetkezett ezen elposványosodása azután melegágya lett a mindenféle élősdieknek, melyek mindenkor bőven tenyésznek a gazdasági életnek mocsaraiban. Ezek létezésének azonban éppen a háború által okozott rendkívüli viszonyok adják magyarázatát, hiszen a háború előtt a normális termelési viszonyok és az árubőség idején, ismeretlen fogalom volt az áruuzsora éppen úgy, mint a lánckereskedelem. Tulajdonképpen nem is az emberekben, hanem a viszonyokban kell az ilyen beteges jelenségek igazi okát keresni, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberekben minden korszakban megvolt önzés, haszonvágy, lelkiismeretlenség és egyéb gyarlóságok érvényre juthassanak és a közérdekeket veszélyeztessék. A gazdasági és egyéb viszonyok megváltozásával s a normális termelőmunka megindulásával azután a közgazdasági élet parazitái is fokozatosan elveszítik létfeltételeiket és exisztenciájuk alapját s kipusztulnak, illetőleg kényszerülnek más foglalkozás után nézni. A közgazdasági élet betegségeinél szintén nem a külső szimptómák ellen kell tehát küzdeni, mert ez teljesen hiábavaló és céltalan munka, hanem a baj lényegét kell megismerni s annak a megfelelő eszközökkel való alapos gyógyítására kell törekedni, mert csak ilyen módon lehet maradandó eredményekre számítani. A nemzetgyűlés ülése. Rovszky István elnök féltizenegy óra után nyitja meg az ülést Szabó Sándor. Baranya és Bács- Bodrogvármegye ezidőszerint még megszállott és Magyarországnak ítélt területén élő magyarok sanyargattatását teszi szóvá. Kéri a kormányt, különösen a külügyminisztert, hogy egész alkotmányos hatalmával hasson oda, hogy ezeknek az atrocitásoknak egyszer már vége legyen. A nemzetgyűlés Leine előtt és a világ előtt kell megállapítani, hogy a magyar ember mindig becsülettel teljesítette kötelességét és realázni nem lehet. Gaál Gaszton: A Dunántúlon egy katasztrális hold búzavetésének összes költsége 3900 koronára rúg. Miután pedig a forgótőkéhez a gazda is jogosan számíthat , 25 százalék üzleti hasznot, így tehát egy katasztrális hold összes költsége 4875 koronát tesz ki. Ezzel szemben azt látjuk, hogy egy katasztrális holdon nyolc mázsa termés van, ebből húsz százalékot le kell adni aratórészül, cséplőrészül, gépész, magtári vezető stb. részére, én nekem tehát 760 koronát kell kapnom egy métermázsáért. Ebben az országban meg fog szűnni az egyoldalú elbánás, amelyben a gazdák eddig részesültek. Ebben az országban nem lesz több maximálás és rekvirálás. Az idei gabonaforgalom lebonyolítása tárgyában nemrégiben ankét volt, amelyen részt vettek öt hat minisztérium főtisztviselői, az érdekelt malmok képviselői, Budapest fővárosa és különféle gazdasági tényezők, mintegy negyvenen, ötvenen. Az ankéten a következő megállapodást létesítették. Először, hogy eltérnek a Sedelmayer féle rendszertől és egy két millió métermázsán felül szabad forgalmat létesítenek. Másodszor, hogy az összes ellátatlanok ellátását a kormány vegye magára. Harmadszor, ami a legfontosabb, megállapították, hogy 5000 métermázsa lisztet fognak Ausztriába szállítani valutajavítási célokra. Figyelmeztetem a kormányt, hogy amennyiben rendeletét meg akarja jelentetni, törvénytelen. A kormánynak arra, hogy rekviráljon és maximáljon, csak a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről hozott törvény adott jogot, de egy betű sincs ebben arról, hogy az állam valutajavítási célokból akár maximáljon akár rekviráljon. Azt fejtegeti, hogy a maximálás a fogyasztón különben sem segít. A fogyasztó minden maximálás ellenére is drágán élt a háború alatt, mert a maximált árut mindig eltüntette egy láthatatlan kéz. E téren hallatlan bőségben virulnak a panamák. Adatokkal bizonyítja, hogy a mezőgazdasági munkához szükséges cikkek ára általában 238-szorosára emelkedett, míg ezzel szemben a gabona csak 13-szorosára. Meg kell tehát hallgatni a falu népét, mit szól a kormány szándékához. Huszár Károly: Gondoljanak a városi lakosságra. 200 ezer ember éhen fog halni Pesten. Felkiáltások a kisgazdapárton: Jöjjenek dolgozni a falura. Gaál Gaszton: A munkások és tisztviselők eltartása ne szakadjon a kisgazdákra, fizessék őket a munkaadók. Huszár Károly: Hát 150 ezer munkanélküliről ki fog gondoskodni ? Új forradalmat akarnak ? (Nagy zaj.) Gaál Gaszton: Hát odakinn nem lesz forradalom? A szükséges mennyiséget odaadják a kisgazdák limitált áron. Keressen a kormány oly megoldást, hogy az áldozatot ne csak a kisgazdák, hanem az országminden termelője egyformán viselje. Beszéde további részében a cenzúráról panaszkodik. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be a fényűzési forgalmi adóról. A javaslatot előzetes tárgyalás céljából kiadják a pénzügyi bizottságnak. Ezután 10 perc szünet következik. Szünet után Rubinek Gyula földmivelési miniszter válaszol Gaál Gasztonnak a közélelmezési miniszter helyett is. A szabadkereskedelemnek ma is híve, de a lehetőséggel és a nemzeti egyetemes érdekkel számolnia kell. Amennyire elítélte, hogy a háború alatt a munkásosztály a munkabérek végtelen emelését forszírozta, amelynek eredménye a forradalom volt, éppúgy elítéli, ha más társadalmi osztályok tesznek ilyesmit. A rendelet még nem jelent meg és Gaál Gaszton máris kritizálja és támadja azt. A kormány végleges álláspontot még nem foglalt el. Nem igaz, hogy 5 és fél millió méter mázsa gabonát akar a kormány rekvirálni, az sem igaz, amit Gaál a valutajavításra nézve mondott. Az államnak 15 milliárd deficitje van és ha az összes adók befolynak, az csak 1 milliárd lesz, pedig az adók olyanok lesznek, hogy bámulni fognak rajtuk. A gabonakivitel a koronát 15 centimesre fel fogja emelni. Háromezer koronás gabonaárak mellett annyi papírt sem lehet nyomatni, amennyi a gabona kifizetéséhez szükséges volna. A rekvirálás fokozatos lesz, a termés kvalitása szerint holdanként 30—200 kg.-ot fognak rekvirálni. Körülbelül 20 millió métermázsa búzából és rozsból maradna a levonás után 12 millió métermázsa szabad forgalomra. A kormány különben a gabonaforgalom tárgyában elfoglalt álláspontjáról kellő időben tájékoztatni fogja a nemzetgyűlést. Gaál Gaszton után Korányi Frigyes pénzügyminiszter szólal fel. Ő is híve a szabad forgalomnak, de az országot nem lehet kivezetni a bajból, ha a kormányt nem engedik szabad kézzel dolgozni. Fél 3 óra volt, amikor a Ház elhatározta, hogy legközelebbi ülését ma tartja és az elnök az ülést bezárta. Távirat-és telefon elöntések. Apponyi beszámolót tart választóinak. Budapest, június 2. Apponyi Albert gróf, a békedelegáció volt elnöke, szombaton Jászberénybe utazik, ahol vasárnap délelőtt beszámolót fog tartani. Apponyi beszámolója nemcsak a kül-, hanem a belpolitikai kérdésre is ki fog terjedni. Jászberényből Apponyi Mezőtúrra, onnan Nyíregyházára megy, hogy ott Dvorcsák Győző pártonkívüli jelöltet támogassa. Törvényjavaslat a fényűzési adóról. Budapest, június 2. Korányi Frigyes pénzügyminiszter a nemzetgyűlés tegnapi ülésén benyújtotta a fényűzési forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot. Adó alá vonják a fényűzési tárgyakkal bel- és külföldön való