Uj-Somogy, 1920. július (2. évfolyam, 147-173. szám)
1920-07-01 / 147. szám
H. évfolyam. Kaposvár, 1920. Julius 1. csütörtök. 147. (253.) szám. Szerkasztóság is kiadóhivatal | Kaposvár, kohtrAssz-utca 6. szám. TELEFONSZÁM: 128. Felelős szarkasztó: Dr. THURY ZSIGMOND. Egész évre - Fél évre - -Előfizetési árak: - - - ISOK | Negyed évre - • - 45 K • • • 90 K | Egy hóra ..... ]? Kegyen számára a korona. Társadalmi lelket! A magyar társadalom nem akar, nem tud megbékélni, megnyugodni. Amikor ma minden embernek egyet kellene értenie abban, hogy az országot — a meglévőt — megtartjuk, az elvesztettet visszaszerezzük: a legnagyobb versengést, a legélesebb ellentétet látjuk pártok, osztályok, sőt emberek között is. Mohi, Mohács és annyi más nem elég tanulság, intelem, példa ? S mindez jórészt egy borzalmas, vészes háború következménye. Mi minden nem zajlott le előttünk 6 év leforgása alatt. A lelkünk örvendezett azon felemelő, azon csodás hősi tettek látásán, amelyeket a magyar katona a világ minden sarkán belerajzolt a világhistóriába. Elszántság, nagylelkűség, önfeláldozás, az emberi lélek legnemesebb vonásai villannak fel előttünk s valami földöntúli áhitat szállja meg lelkünket visszagondolás közben. De ki ne csodálta volna azt a nemes lemondást, a nyomorúságba való teljes és néma beletörődést, amely a harcvonal mögötti társadalom nagy részét jellemezte. Nők, gyermekek éhezése, lázása, férfiak izgalmas küzdelme az élette, a nehéz, sanyarú élettel, jutott az itthonmaradottak legnagyobb részének osztályrészül s aggastyánok, nők, gyermekek nap nap után küzdöttek a gazdasági élet feltornyosuló nehézségeivel. A legnemesebb önzetlenséggel párhuzamosan burjánzott fel az önzésnek minden képzelhető formája: uzsora, árdrágítás, katonai szolgálat alóli kibúvás, láncoskodáshadimilliomosság s a nyomában a legborzalmasabb nemzeti elvérzés közben megbocsájthatatlan fényűzés, könnyelmű, feslett életmód s még vég nélkül való egyéb bűn, fertő, bűzös mocsár, anélkül, hogy irtásukon, — ha már más nem — a társadalom lelkiismerete a legsúlyosabb bárdcsapással lesújtott volna, a kellő időben sirtó súllyal. Mindezek után jött a két nembeli forradalom, amely a társadalmi igazságtalanságok gyógyítását ígérte földreformmal, bérszabályozással, általános ingyenes oktatással, teljes társadalmi egyenlőséggel, ami 4000 év óta sohase sikerült, s végződött mindezen hirdetett emberboldogítás azzal, hogy az átkos kommün a legizzóbb osztályharcot, s legnemtelenebb embergyűlöletet hintette el a magyar társadalom osztályai közé s irtott, élt, gyilkolt, rabolt, ok, alap, cél nélkül — magyart, testvért, hazafit. .. Ez az ideális, altruisztikus múlt egyfelől, az a bűnös, ördögi munka másfelől ül máig a társadalmi osztályok lelkén anélkül, hogy annak bűvös ereje magával ragadná a magyar társadalom minden egyes tagját s újra egy egészséges társadalmi együttműködés, az egész társadalmat átfogó egységes gondolat — társadalmi lélek — hatná által csonka országunk megerősítésére, elvesztett honi földünk visszahódítására. Bizalmatlankodás, tartózkodás, önzés, ellenszenv, sőt gyűlölet fenekük az emberek, osztályok mélyén ; önzés, érzéketlenség, a hatalomért való versengés és nem akar meggyógyulni a társadalom lelke, hogy létezése újra éreztesse áldásait állami társadalmunk összefogó, alkotó munkájában. S telnek-múlnak a napok anélkül, hogy a társadalmi igazságosság irányában továbbjutnánk, amely egyedül volna képes egységes, egészséges társadalmi erőkifejtés támasztására, így társadalmi, állami élet el nem képzelhető, így napról-napra vergődünk, de nem gyarapodunk, lassan-lassan haladunk. Minél tovább késik a kibékélés, a társadalmi megnyugvás, — áldozatok árán is — annál jobban eltávolodunk szent céljainktól. Mert nincs módunkban nélkülözni egy embert is az építő munkában. Minden társadalmi osztály, ahogy mérhetetlen szolgálatot tehet közreműködésével, távolmaradásával helyrehozhatatlan károkat idézhet fel. Úr, gazda, iparos, kereskedő, munkás, hivatalnok, mind kell, hogy megértse egymást a múltért való vezeklésben, a honmentő jövő alakításában. Mert mit ér nekünk a bűvös magyar föld mesés kincseivel, ha nincsen ipari életünk s megelégedett munkásosztályunk? Mit ért békeidőben, ha minden gazdasági butaság mellett is 249 3 millióval több volt a behozatal külföldről, mint a kivitel, mert ipari életünk nem fedezte az ország szük sségleteit s drágán kellett az iparcikkeket s külföldről behozni? Ha nem tudunk annyi ipari életet életre hívni, amennyi jórészt fedezi legszükségesebb cikkeinket, eladhatjuk a gabonát, elvonhatjuk hónapszámra , mint Oroszország a nép kenyerét és mégsem boldogulunk. Mit ér az ország anyagi kultúrája mellett megelégedett szellemi tábor nélkül, amely a társadalmi lelket, a közös múltat, tradiciót, állami öntudatot képviseli s leheli át a mindenkori nemzedékre az állami, szervezeti öntudatot. Társadalmi kibékülést kérünk a társadalmi igazságosság alapján s a nyomán egészséges társadalmi lelket. Aki ezt meghozza , az lesz az új honalapító. Leyrer Mátyás. Távirat-és telefonjelentések. Audienciák. Budapest, junius SB A Magyar Távirati Iroda jelenti: „ Főméltósága a kormányzó kedden kihallgatáson fogadta Rubinek Gyula földmivelési minisztert, Túri Béla képviselőt, gr. Andrássy Gyula valóságos belső titkos tanácsost, Szmrecsányi Györgyöt, a nemzetgyűlés alelnökét és gr. Bethlen István titkos tanácsost. Ugyancsak kihallgatásra kapott meghívást Battlik István, a nemzetgyűlés alelnöke, de nem jelenhetett meg a kihallgatáson, mert vidéken tartózkodik. Magyar francia pénzügyi tárgyalások. Páris, június 30. (Szikratávirat.) Megbízható információk szerint a magyar békeszerződés aláírásával kapcsolatban a francia kormánynál és pénzügyi körökben megindított tárgyalások kedvező eredményre vezettek. A magyar és francia megbízottak között elvi megállapodás létesült, amely a Budapesten folytatandó tárgyalásoknak alapjául szolgál. A bojkottról: Budapest, június 30. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A szakszervezetek szövetsége által Magyarország ellen elrendelt bojkott ügyében különböző híresztelések keltek szárnyra. Főleg az osztrák sajtó egyes orgánumai tévesen úgy tüntetik fel a dolgot, mintha a magyar kormány a szakszervezetek szövetségének képviselőivel Bécsben tárgyalásokat folytatna. Ezzel szemben illetékes helyről nyert értesülés szerint a Távirati Iroda megállapítja, hogy a magyar kormány a szakszervezetek nemzetközi szövetségével a Díszsírhely a „Bánk bán“ szerzőjének. Kecskemét városa nagy szülöttje, Katona József iránt a késői kegyelet adóját kívánván leróni, a ma tartott képviselőtestületi közgyűlésen egyhangúlag elhatározta, hogy a „Bánk bán“ halhatatlan írójának, a tragikus sorsú nagy magyar költőnek díszsírhelyet jelöl ki, illetőleg mauzóleumot építtet. A keresztény nemzeti újjászületés korának kellet elkövetkeznie, hogy ezt a régen esedékes tartozást a szülőváros egy nemzet helyett lefizesse! — Elveszik a telefont az árdrágítóktól. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint mindazon telefon-előfizetőknek a telefon-állomásait, akiket árdrágító visszaélések miatt a jogfolytonosság helyreállítása óta jogerősen elítéltek, az illetékes posta- és távirdaigazgatóságok egy havi felmondási idővel felmondják. Az ezentúl jogerősen elítéltek telefonjait pedig előzetes felmondás nélkül kizárják a forgalomból és leszereltetik, mihelyt a jogerős ítéletet megkapják. — Életbe lépett a vigalmi adó. Ezúton figyelmeztetem minden nyilvános hely tulajdonosát, hogy holnap, július hót-én életbelép a vigalmi adó, tehát holnap már a nyilvános helyek ellenőriztetnek s ahol a vigalmi adót nem szedik, vagy egyéb szabálytalanságot tapasztal az ellenőrző, ott a legszigorúbb büntetést fogom alkalmazni. — Dr. Szépkő, polgármester helyettes, semmi néven nevezendő tárgyalásokat sem nem folytat, sem nem kezdeményez. A bojkott ügyében, melynek megszűnése elsősorban Ausztria érdeke, Renner kancellár felajánlotta a közvetítését a magyar kormánynak. A magyar kormány a kancellárhoz intézett válaszában kijelentette, hogy a szakszervezetek nemzetközi szövetségével tárgyalni nem hajlandó, azonban minden magyar külképviseleti hatóság készséggel ad úgy az idegen állampolgárnak, mint társadalmi és egyéb szervezetek képviselőinek információt Magyarország helyzetéről, mert súlyt helyez arra, hogy a Magyarországról terjesztett képtelen vádak lehetetlenségét eloszlassa és mert nem lévén titkolni valója, szívesen enged betekintést, egyúttal azonban kijelenti, hogy a magyar belügyekbe semmiféle beavatkozást nem enged. Egyébként azonban nincs kifogása az ellen, hogy a bojkott által érintett Ausztria a nemzetközi szakszervezetek képviselőivel megbeszéléseket folytasson. Ezen elvi álláspontjának figyelembevétele mellett folyó hó 28-án Gratz Gusztáv meghatalmazott miniszternek megadta mindazokat a felvilágosításokat, amelyeket az ügy helyes megismertetése érdekében szükségesnek tartott. Ezzel magyar részről az ügyet befejezettnek tekintik, tekintet nélkül arra, hogy a szakszervezetek nemzetközi szövetsége a kapott felvilágosítás alapján a bojkottot beszünteti e, vagy nem. A holland vasutasok nem vesznek részt a bojkottban. Hága, június 30. A hollandi vasutasok szövetsége, amely mintegy 50 ezer tagot számlál, folyó hós7 én elhatározta, hogy a Magyarország ellen elrendelt bojkottban nem vesz részt. A hollandi vasutasok szakszervezetének e határozata igen nagy jelentőségű, mert a szakszervezet csaknem egészen szociáldemokrata vasutasokból áll.