Uj-Somogy, 1920. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)

1920-09-18 / 213. szám

--------------------------JL évfolyam. Szerkepzistsip its kissiéhivsist SSI’BSWáR, KOHTKÄSSY-«TCÁS. SZ&». TELEFONSZÁM: 128. l aposvir, 1920. szeptember 18..szombat. .___________213 (319^ szám. politikai napilap FribíSs szerkesztő: Dr. THÜRY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Egresi évr® - - - - ISO K I Negyed évre • ■ . fl K Ml évre.....................00 K | Egy hóre.........................IT K Egyes szám ára 1 korona. A Ház csütörtöki ülése. A nemzetgyűlés ülését egynegyedtizenegy órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az illetékemelésről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásánál, a 47. szakasznál Budavári László indítványozza, hogy a kártyailletéket úgy a kis, mint a nagy kártyára 25 koronában állapítsák meg. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter ellenzi az indítványt. Az elnök elrendelte ekkor a szavazást, de miután a teremben csak 27 képviselő van jelen, megállapítja, hogy a Ház nem határozatképes és az ülést negyed órára felfüggeszti. Az ülés újból való megnyitása után a Ház a pénzügyminiszter javaslatát fogadta el. A többi szakaszt változatlanul elfogadták. Következett a numerus clausus vitájá- nak folytatása. Az első szónok Schandl Ká- roly. Az egyetemeken enyhék voltak a vizsgák, csak Mariska Vilmos és Timon Ákos voltak szigorúak. Concha, Balogh, Kovács, Bársony, Ballagi, Nékám, Beöthy Zsolt, és hasonlóan magyar érzésű tanárok egyáltalán nem foglalkoztak a keresztény ifjúsággal. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szellemi proletariátus túltengése ne folytatódjék és ezért elfogadja a javaslatot, bár nem lelkesedik az oktatás korlátozásáért. A javaslat nem liberalizmus ellen irányul, csak nemzet- védelmi és fajvédelmi intenciói vannak. A magyarsággal asszimilálódott zsidósággal szemben a jogegyenlőség álláspontjára kell helyezkedni és a megállapítandó kontingesen belül a megfelelő számarányt biztosítani kell részükre. A bolsevizmus fegyvereiért nem lelkesedik akkor sem, ha ezeket a keresztények használják fel a zsidók ellen. A zsidókérdést erőszakos intézkedésekkel megoldani nem lehet, de a helyes disztingválás a tisztességes zsidóságnak is az érdeke. Prohászka Ottokár: Legyünk tisztában azzal, hogy mit akarunk. Ez a javaslat lábra akarja állítani a leromló magyar középosztályt. Az egyetem a géniusz műhelye kell, hogy legyen. Az ifjúság ne politizáljon, hanem tanuljon. Nem védi azokat az erőszakosságokat, amelyeket a keresztény ifjúság az egyetemen elkövetett, de megérti a szenvedélyek kirobbanását. Az ifjúság jövőjét félti, kenyerét, reszket a magyarság jövőjéért. Akik a fronton véreztek, azoknak elsősorban van joguk a tanuláshoz. Elsősorban a tehetség szerint kell megcsinálni a szelekciót. Nem akarunk jogfosztást, nem akarjuk a tehetségeket kizárni, de a tehetőíség szerinti kiválasztást nemcsak a fakultásokra kell bízni. Feltétlenül védekeznünk kell a protekció ellen és ki kellene mondani, hogy az egyetemen protekciónak helye nincsen. — Beszéde további folyamán kijelenti, hogy a numerus clausust nem örömből, nem gyűlölségből, nem elnyomási szándékból fogadják el, hanem a helyzet kényszerűsége folytán. Hogy miért tesszük, ezt megmagyarázzák az utolsó ötven esztendő eseményei. 1867-től Magyarország óriási haladásról tett tanúságot és különösen gazdasági téren hatalmas emelkedésről számolhatunk be. Ezt nem a magyarok, hanem a zsidók csinálták. Ereki Károly : Nem egészen. Prohászka Ottokár: A magyar nép sohasem volt antiszemita. Nem kifogásoljuk, hogy a zsidók a ghettóból jöttek ki s hogy rávetették a sajtóra erős munkaképességüket, s intelligenciájukat. A baj azonban abban rejjlik, hogy a zsidóság nemcsak integrális része lett a magyarságnak, hanem túlsúlyba jutott, s nemcsak feltört, hanem minket is leszorított. Ez a nemzeti probléma. Belekiáltom a köz- véleménybe, hogy amit mi csinálunk, az nem antiszemitizmus, hanem faji önvédelem. Elismeri, hogy a liberalizmus óriási szolgálatot tett a világ kultúrájának, Magyarországnak és a magyarságnak, de ha már kiadta energiáját, ha csak visszahatása van, a jelszavak mellett ne menjünk fejjel a falnak. Mi elismerjük a liberálizmus érdemeit, de nem abban, hogy meg ne lássuk a kije növéseit. Védjük a magyar kultúrát és ha a liberálizmus ellene van, szakítunk a liberalizmussal. (Óriási taps az egész Házban ) Magyarországnak óriási bűne, hogy a liberálizmus cégére alatt megtűrte északon a zsidók beszármazását. A nemzetgyűlés előtt 3000 főiskolai hallgató beadványa van, amely i : felsorolja a zsidó ifjak érdemeit. Kéri, hogy beiratkozhassanak mindenekelőtt azok, akik is a fronton voltak, tekintet nélkül arra, hogy k keresztény-e vagy zsidó az illető. Ezzel kapcsolatban statisztikát olvas fel: minden száz keresztény tanuló közül hősi halált halt , 48, száz zsidó tanuló közül pedig csak 7. Száz legénységi állományú keresztény katona közül elesett 17, zsidó. Elismeri a zsidóság nagy képességeit szellemi és kulturmunkája iránt, de ha a zsidóság az ő magyar faja ellen akar támadni, akkor őt találja magával szemben. (A képviselők fel-s állnak helyeikről percekig tapsolnak és ünnepük.) Ezután kijelenti, hogy a törvényjavaslatot Bernolák indítványával elfogadja. Elnök 5 perc szünetet rendel el, mely után Hermann Miksa hosszabb beszédben fejtegeti, hogy a numerus clausust meg kell csinálni. A mai ülésen a numerus clausus további vitája folytatódik és a Ház szavazni fog az ülések meghosszabbításáról beadott indítvány felett. wwutaagpswnifci'ifMaBEnalbiahriciifiMnnir ■wgmommotfemsmr&miit&vmKuninotmommmfa* — Az Erdélyiek Somogy megyei Társasága tegnap délután 5 órakor választmányi ülést tartott, amelyen a belügyminiszternélelérkezett alapszabályok pótló rendelkezéseinek tervét készítette elő a 26-án, vasárnap délelőtt 1 órakor a vármegyeház földszinti kis- termében tartandó rendkívüli közgyűlés elé terjesztés céljából. Ezenkívül három erdélyi menekült magyar családnak gyermekei iskoláztatására 1000 korona segélyt szavazott meg. Az előző alkalommal 6 tanulónak kiutalt 300—300 koronán és a mostani 1000 koronán felül még 2200 korona áll e célból rendelkezésére, miért is az igényjogosult tagok kérvényeiket Bodossi Antal titkárhoz (Fő u. 81.) mielőbb adják be. Távirat-és telefonjelentések. Mi okozta a cseh kormányválságot ? Bécs, szeptember 17. A cseh kormányválság végtelen gyors lefolyása és az új hivatalnokkormány kinevezése az egész európai közvélemény előtt nagy feltűnést keltett. A cseh kormányzásban történt e hirtelen változás okára nézve a 1 8 Órai Újság munkatársa kérdést intézett egy cseh politikushoz, aki többek között a következőket mondotta: — A cseh köztársaságban teljesen új hatalmi megoszlás van kialakulóban, mely a fiatal államot alapjában készül megdönteni. Elsősorban a Magyarországtól elszakított tét Felvidéken mutatkozik mind nagyobb erővel elégedetlenség a cseh rezsim ellen. A tétoknak, akiknek a csehszlovák államban elfoglalt helyzete régi függetlenségi eszméiknek egyenes megcsúfolása, most már csak egy óhajuk van: elpártolni. E cél érdekében a régi Magyarország kebelében elfoglalt helyzetük visszatértét is sokkal szívesebben fogadnák, semmint a mai tűrhetetlen helyzet tovább fennmaradjon. A viszonyok után ítélve a tót föld forrongása előbb-utóbb súlyos robbanásokra vezethet. A Massaryk és Benesch inaugurálta szerencsétlen politika végeredményben bolsevizmusba készül dönteni a cseh államot. A köztársasági kormányforma meg a demokrácia meghamisítása és anyagi pusztulása lehetővé tette ezt. Mind erősebb hangok nyilvánulnak meg a monarchikus kormányforma megteremtése mellett. A cseh külügyminiszter a Magyarországgal való viszonyról. Pozsony, szeptember 17. A cseh sajtóiroda jelenti, hogy a nemzetgyűlés állandó bizottságának ülésén napirend előtt Benesch külügyminiszter hosszabb beszédet mondott a kisántantról és nyilatkozatában a többek között a következőket mondotta: — Mi Magyarországgal békét és nyugalmat akarunk; természetesen feltűnő, hogy mi hárman szomszédai vagyunk Magyarországnak, ahol még mindig olyan rendszer van uralmon, amely számunkra veszedelmet jelent. Nincs kétség aziránt, hogy ennek a három államnak érdekében áll az, hogy a Magyarország részéről aláírt trianoni békeszerződés betartassák. Ha kötöttünk is egyezményt, még sincs arról szó, hogy bárhogyan is megbántsuk Magyarországot. Fel kell lépni a volt monarchia helyreállítása ellen, mert nincs kétségünk a tekintetben, hogy hasonló alakulat rekonstruálása reánk végzetes volna. A francia köztársasági elnök lemondása körül. Bécs, szeptember 17. A „Matin“ genfi tudósítása szerint Millerand visszautazott Parisba. Szándéka felkeresni Deschanelt és megkísérli lebeszélni lemondási szándékáról. Ha ez nem sikerül, még a jövő héten összehívja a nemzetgyűlést Versaillesbe. Millerand határozottan kijelentette, hogy semmi szín alatt sem fog az elnökválasztáson jelöltsége vállalni.