Uj-Somogy, 1920. október (2. évfolyam, 224-249. szám)
1920-10-19 / 238. szám
2 Hamburgi levél. Az „Új-Somogy" részére írta : Kócsi Sebestyén Aladár, az amerikai német lapok hamburgi tudósítója. „Ilyenkor este mindig arra gondolok...“ Egyre cseng fülemben ezen nóta szövege, amelyet 1917-ben mint újdonságot húztak a kaposvári cigányok. Mi minden történt azóta külföldön és hazámban s mennyi nehéz akadállyal kellett magamnak is megküzdeni, mig régi hírlapírói állásomat vissza tudtam hódítani ! Most már a régi mederben, lassan haladok fölfelé s csak azt sajnálom, hogy 1916-ban önként álltam mint civil írnok hazám szolgálatába, mely, ahelyett, hogy önfeláldozásomat megköszönné, célpontjául vett tisztjeink nem éppen méltó élceinek. Ez röviden a barokkórházi helyzetemet vázolja. Azonban, hál’ Istennek, Kaposvár maga, polgárai s egyáltalán a városi élet oly sok szép pillanattal ajándékozott meg, hogy soha, de soha elfeledni nem tudom s szeretettel gondolok vissza egynémely oly percre is, mikor legboldogabbnak éreztem magam Istennek e szép világában s Magyarország kis városában. Elmúlt, soha vissza nem jövő szép percek ! ... Könnyes szemekkel, vérző szívvel köszöntöm így Kaposvárt, s habár a végzet úgy akarja, hogy legkegyetlenebb fájdalmamat épp ma röpíti a posta Kaposvárról itteni íróasztalomra, mégis köszönettel gondolok vissza a régmúlt, szép időkre ... * Dacára a háború alatti bojkottnak, dacára a versaillesi szégyenbéke béklyóinak, a német nép kereskedelmi és előrehaladó szellemét az antant kiirtani nem tudta. Ez legjobban három városban tűnik szemmelláthatólag fel: Berlin, Leipzig és Hamburg. Ki a háború előtt Hamburgot látta s most visszajönne ide, rém csodálkozna, hogy e város keresztül tudta vinni a régi belváros zegzugos utcáinak lerombolását s felépítését. A főpályaudvar körül egész új városrész tekint felénk, magas, modern bérpalotákkal s üzletházakkal. Széles utcák visznek befelé a város szivébe, a Rathausmarktra (Városháztér) és a Börse-re (Tőzsde). Nem messze a Városház térről az Alster-tó vize csillan fel, csábítóan, szépségével az idegent közeledésre felszólítva. Széles partsétánya a hamburgi korzót képviseli, mint például a pesti Dunasétány. A vízbe kinyúló földnyelven fekszik Hamburg legfényesebb nemzetközi kávéháza, az Alsterpavillon. Ha valaki keresi barátját, vagy a kereskedő üzletfelét és modern úrinő kebelbarátját, ha sehol másutt nem tudja találni, itt az Alsterpavillonban biztosan feltalálja. Rendezvéns helye a polgároknak, politikusoknak, egyáltalán az egész nagyvárosi életnek, a „félvilágot“ is beleértve. Egy óra a kávéház előtt levő fauteilleben egy festői, művészi látvány. * Ott, ahol Altona porosz város zegzugos utcái egy tág fasorra nyílnak s a hamburgi határba lépnek, Hamburg „Városligetje” fekszik. Nem kevesebb, mint négy nagy színház van e részen. Az egyik felén kávéház kávéház mellett, míg a másikon mozik, orfeumok, kabarék felváltva és végtelen sora a mulatóhelyeknek, melyeknek portásai rekedtre kiabálják magukat látványosságaiknak dicsőítésében. Ezen hely az éjjeli élet találkahelye. A négy nagy színház: a víg opera (melynél jelenleg egy magyar művésznő, Konti Vilma vendégszerepel), az új operettszínház (júliusig magyar igazgatója volt, Pálfi Viktor), a Carl Schulze Theater (szintén operettszínház) és az Ernst Drucker Theater, a hamburgi népszínműkör. Az egyetlen színház Északnémetországban, mely az itteni nép tájszólását műveli. Keskeny mellékutcáiban pedig a matrózok és kikötőmunkások vendéglői vannak, hol sokszor a mulatság végét vérontás fejezi be, hűtlen szivek kacérsága avagy egy tolvajkéz ügyetlensége folytán. Habár már féltizenkettőkor van záróra, még reggel is itt tolong a tömeg. Titkos klubbok, a szerencsejáték hű védői, zárt ajtók s ablaktáblák mögött, kora reggelig képezik a félvilág, a mulatókedvüek s hazárdosok menedékhelyét. „Jaj, ez a búval bélelt élet! “ * A kereskedelem lassan kezd élénkülni. Míg a kikötő márciusban üres tárházakkal, üres partokkal ékeskedett, ma már alig látható üres part. Naponta 10—12 hajó érkezik s habár a német lobogó alig tűnik köztük fel, a kikötő az antant államoknak versengése folytán ma már oly élénk életet mutat fel, mintha a háború sohsem lett volna ! Feledve van minden, csak előre, fel a tövises után, lassan, de biztosan, lépésrőllépésre előre ! Ez a német jeligéje s tudom, hogy el fogja érni, amit ma még titkon kíván : a német tengeri lobogó újjá feléledését. A mostan kötött Hamburg—Amerikai vonal és a Harriman—Newyorki hajókoncert szerződése az első út s már jövő év januárjában megint német hajók fogják a világtenger hullámait minden irányban szelni s ha nem is a régi számmal, de elegendően arra, hogy a világ ne feledje el, hogy a német is létezik még. * Az itteni magyar gyarmat jó kezekben van. A magyarság két részre oszlik. Egyik a „Magyar Klub“, az iparosok szövetsége. A másik, a nagyobbik, a „Hamburgi Magyar Egyesület“, melynek élén Weber Gusztáv mérnök áll, ki nemcsak nehéz feladatának teljesítésében, hanem az ideális célok elérésében is nagy buzgósággal, önfeláldozással jár példával elől. Rendkívüli tehetséggel felruházva, bizton viszi az egyesületet előre. A szükségben levő magyaroknak mentőangyala, ki sohasem felejti el a magyar gavallérságot azzal szemben, aki megérdemli. A cégek közül Rácz és Társa bankháza a legelső szerepet játsza e helyen. Legközelebb egy magyar kereskedelmi tanácsot is terveznek itt létrehozni. Egyelőre ez minden, későbbi levelekben egynémely dolgokkal bővebben fogok foglalkozni s kedves kaposvári hölgyeimnek is érdekeset feltálalni. De addig türelem .. . Még it a seb, amely szivemet érte s az itteni idő: eső, majdnem mindennap eső vagy köd, búskomorságomat nem tudja felvidítani. Miért is oly kegyetlen a végzet s miért nincsen egy megértő lélek, ki előtt bánatomat elsírhatnám... Bocsánat... leteszem tollamat, odaülök a zongorához s eljátszom busán : „Néha-néha visszatérnek a tavaszi álmok . . .“ Hamburg, 1920. október havában. Új-SOMOD , 1920. október 19. x Külföldi ritka értékes bélyegek kaphatók Szabó Lipót könyvkereskedőnél, Kaposvár. Telefon 101. x Eredeti angol szövetekből nagy választék állt vevőink rendelkezésére, melyekből jutányos áron kifogástalan szabású ruhákat készítünk. Székely Ármin Fiai férfiszabók. Női jelöltek és gyermekkabátok dús választékban, jutányos szabott áron kaphatók Mautner Gusztáv utóda Fürst József cégnél Kaposvár, Korona-utca 11. szám. Telefon I * v A I Telefon 265. APOLLO I 265. Hétfő: Kedd.JETTATORE Szicíliai dráma 6 felvonásban- Előadások fél 7—8-ig és fél 9—10 óráig, BUCHWALD LAJOS okleveles mérnök irodája. Kaposvár, Somssich Pál utca 3. Elvállalja földbirtokok felmérését, szétosztását és bármilyen műszaki munka megtervezését és kivitelét HÍREK. Emlékeztető. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Akt Ifi 1552. Eger várának a török "“»• által az év szeptember 11-én kezdett heves osromlása megtörve ért véget Dobó István és Mecskey Boldizsár, meg a hires egri nők önfeláldozó védelmezése folytán. 1740. Született Dugonics András, a tudós piarista iró paptanár, Szegeden. 1847. Kossuth Lajost Pestvármegye nemzetgyűlési követévé választotta. 1813. A háromnapos Lipcse melletti „népek csatija“ végetér. — Meghalt dr. Berzsenyi Sándor. A régi Berzsenyi családnak, melynek tagjai a nagy költőig visszamenőleg, állandóan fontos közszerepet töltöttek be Somogyvármegye történetében, ujra kidőlt egyik oszlopos tagja, dr. Berzsenyi Sándor személyében. Az elhunyt magyar nemes 46 évig szolgálta a vármegyét, tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, 1876 tól mint körorvos, 1883 tól pedig mint járásorvos működött Lengyeltótiban, ahol a napokban rövid betegség után meghalt. Ő volt az, aki néhai Szaplonczay Manó dr., volt vármegyei tiszti főorvossal egyetemben a legbuzgóbban munkálkodott a balatonkultusz fejlesztése érdekében, mely téren elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. Temetése ma délelőtt volt Lengyeltótiban, amelyen a vármegyét Tallián Andor alispán képviselte. — Az „Uj-Somogy“ külföldi elterjedettsége. Előző számunkból megtudhatták már olvasóink, hogy lapunkat Horvát-Szlavonországban nagyobb példányszámban terjesztik barátaink és érdektársaink. A demarkációs vonalon túli magyar területen, Pécsen és Baranyában, valamint Szigetváron és Barcson is igen jól ismerik és naprólnapra kézhez kapják az érdeklődők az „Uj-Somogy“ ot. A távolabbi külföld egyes pontjaira is eljut a somogyi és országos események hírvivőjeként a serény mozgású „Uj-Somogy“, úgy hogy pl. Amerikában is ezidőszerint már 8 előfizetőnk van, akik hálás levelekkel köszönik meg lapunk hírszolgálatát. Van közöttük egy missionárius lelkész, egy ottani állami közjegyző és hat munkásember, akiknek valószínűleg itt élnek a hozzátartozói, ezek: Kiss Vendel, Szemenyei István, Tith Sándor, Molnár János, Perián Lajos és Grossmann János. Utóbbi hatan az állami közjegyzővel együtt Steelton-beli lakosok és még 10—15 további előfizető gyűjtését ígérik, úgy hogy az újvilágban élő somogyi keresztény magyarok is hozzájuthatnak szülőföldjük újsághíreihez. A „Hamburgi levél“ írója pedig Németországban élő magyarokat, főleg a somogy , tolna- és baranyaiakat igyekszik lapunk útján tájékoztatni. Az ő címére egyelőre 7 példányban megy az „Új Somogy“, hogy német földön is terjesztője legyen a magyar kultúrának, a a magyar reményeknek és a csonkaországunk feltámadásában rendületlenül hivő magyar meggyőződésnek. A szerkesztésben és a híradásokban tehát azokat a szempontokat is figyelembe kell többé-kevésbé vennük, hogy az „Új Somogy “-ot a világ különböző pontjain külföldön élő magyar testvéreink is olvassák ! Még csak annyit említünk meg, hogy a lapunk iránti érdeklődés a külföldi magyarok részéről magától, önként, minden propaganda akció nélkül támadt és egyébb előnyökön kívül a köznek máris a javára szolgálhatnak ezek a barátságos összeköttetések, amennyiben pl.: az amerikai állami közjegyző előfizetőnk felajánlotta, hogy mindenkinek, akinek hozzátartozói az amerikai egyesült államokban vannak, bármely ottani ügyükben szívesen jár el, felvilágosítással teljesen díjtalanul szolgál. Címét érdeklődőkkel közölhetjük. )