Uj-Somogy, 1920. október (2. évfolyam, 224-249. szám)

1920-10-19 / 238. szám

2 Hamburgi levél. Az „Új-Somogy" részére írta : Kócsi Sebestyén Aladár, az amerikai német lapok hamburgi tudósítója. „Ilyenkor este mindig arra gondolok...“ Egyre cseng fülemben ezen nóta szövege, amelyet 1917-ben mint újdonságot húztak a kaposvári cigányok. Mi minden történt az­óta külföldön és hazámban s mennyi nehéz akadállyal kellett magamnak is megküzdeni, mig régi hírlapírói állásomat vissza tudtam hódítani ! Most már a régi mederben, las­san haladok fölfelé s csak azt sajnálom, hogy 1916-ban önként álltam mint civil ír­nok hazám szolgálatába, mely, ahelyett, hogy önfeláldozásomat megköszönné, célpontjául vett tisztjeink nem éppen méltó élceinek. Ez rö­viden a barokkórházi helyzetemet vázolja. Azonban, hál’ Istennek, Kaposvár maga, polgárai s egyáltalán a városi élet oly sok szép pillanattal ajándékozott meg, hogy soha, de soha elfeledni nem tudom s szeretettel gondolok vissza egynémely oly percre is, mikor legboldogabbnak éreztem magam Is­tennek e szép világában s Magyarország kis városában. Elmúlt, soha vissza nem jövő szép percek ! ... Könnyes szemekkel, vérző szívvel köszöntöm így Kaposvárt, s habár a végzet úgy akarja, hogy legkegyetlenebb fáj­dalmamat épp ma röpíti a posta Kaposvár­ról itteni íróasztalomra, mégis köszönettel gondolok vissza a régmúlt, szép időkre ... * Dacára a háború alatti bojkottnak, dacára a versaillesi szégyenbéke béklyóinak, a német­ nép kereskedelmi és előrehaladó szellemét az antant kiirtani nem tudta. Ez legjobban három városban tűnik szemmel­­láthatólag fel: Berlin, Leipzig és Hamburg. Ki a háború előtt Hamburgot látta s most visszajönne ide, rém csodálkozna, hogy e város keresztül tudta vinni a régi belváros zegzugos utcáinak lerombolását s felépítését. A főpályaudvar körül egész új városrész tekint felénk, magas, modern bérpalotákkal s üzletházakkal. Széles utcák visznek befelé a város szivébe, a Rathausmarktra (Városház­tér) és a Börse-re (Tőzsde). Nem messze a Városház térről az Alster-tó vize csillan fel, csábítóan, szépségével az idegent közeledésre felszólítva. Széles partsétánya a hamburgi korzót képviseli, mint például a pesti Duna­­sétány. A vízbe kinyúló földnyelven fekszik Hamburg legfényesebb nemzetközi kávéháza, az Alsterpavillon. Ha valaki keresi barátját, vagy a kereskedő üzletfelét és modern úrinő kebelbarátját, ha sehol másutt nem tudja találni, itt az Alsterpavillonban biztosan fel­találja. Rendezvéns helye a polgároknak, politikusoknak, egyáltalán az egész nagy­városi életnek, a „félvilágot“ is beleértve. Egy óra a kávéház előtt levő fauteilleben egy festői, művészi látvány. * Ott, ahol Altona porosz város zeg­zugos utcái egy tág fasorra nyílnak s a ham­burgi határba lépnek, Hamburg „Város­­ligetje” fekszik. Nem kevesebb, mint négy nagy színház van e részen. Az egyik felén kávéház kávéház mellett, míg a másikon mozik, orfeumok, kabarék felváltva és végtelen sora a mulatóhelyeknek, melyeknek portásai rekedtre kiabálják magukat látványosságaik­­nak dicsőítésében. Ezen hely az éjjeli élet találkahelye. A négy nagy színház: a víg opera (melynél jelenleg egy magyar mű­vésznő, Konti Vilma vendégszerepel), az új operettszínház (júliusig magyar igazgatója volt, Pálfi Viktor), a Carl Schulze Theater (szintén operettszínház) és az Ernst Drucker Theater, a hamburgi népszínműkör. Az egyet­len színház Északnémetországban, mely az itteni nép tájszólását műveli. Keskeny mel­lékutcáiban pedig a matrózok és kikötő­munkások vendéglői vannak, hol sokszor a mulatság végét vérontás fejezi be, hűtlen szivek kacérsága avagy egy tolvajkéz ügyet­lensége folytán. Habár már féltizenkettőkor van záróra, még reggel is itt tolong a tö­meg. Titkos klubbok, a szerencsejáték hű védői, zárt ajtók s ablaktáblák mögött, kora reggelig képezik a félvilág, a mulatókedvüek s hazárdosok menedékhelyét. „Jaj, ez a bú­val bélelt élet! “ * A kereskedelem lassan kezd élénkülni. Míg a kikötő márciusban üres tárházakkal, üres partokkal ékeskedett, ma már alig lát­ható üres part. Naponta 10—12 hajó érke­zik s habár a német lobogó alig tűnik köz­tük fel, a kikötő az antant államoknak ver­sengése folytán ma már oly élénk életet mutat fel, mintha a háború sohsem lett volna ! Feledve van minden, csak előre, fel a tövises után, lassan, de biztosan, lépésről­­lépésre előre ! Ez a német jeligéje s tudom, hogy el fogja érni, amit ma még titkon kí­ván : a német tengeri lobogó újjá feléledé­sét. A mostan kötött Hamburg—Amerikai vonal és a Harriman—Newyorki hajókoncert szerződése az első út s már jövő év január­jában megint német hajók fogják a világ­tenger hullámait minden irányban szelni s ha nem is a régi számmal, de elegendően arra, hogy a világ ne feledje el, hogy a né­met is létezik még. * Az itteni magyar gyarmat jó kezekben van. A magyarság két részre oszlik. Egyik a „Magyar Klub“, az iparosok szövetsége. A másik, a nagyobbik, a „Hamburgi Ma­gyar Egyesület“, melynek élén Weber Gusz­táv mérnök áll, ki nemcsak nehéz feladatá­nak teljesítésében, hanem az ideális célok el­érésében is nagy buzgósággal, önfeláldozással jár példával elől. Rendkívüli tehetséggel fel­ruházva, bizton viszi az egyesületet előre. A szükségben levő magyaroknak mentő­angyala, ki sohasem felejti el a magyar ga­­vallérságot azzal szemben, aki megérdemli. A cégek közül Rácz és Társa bank­háza a legelső szerepet játsza e helyen. Legközelebb egy magyar kereskedelmi taná­csot is terveznek itt létrehozni. Egyelőre ez minden, későbbi levelek­ben egynémely dolgokkal bővebben fogok foglalkozni s kedves kaposvári hölgyeimnek is érdekeset feltálalni. De addig türelem .. . Még it a seb, amely szivemet érte s az it­teni idő: eső, majdnem mindennap eső vagy köd, búskomorságomat nem tudja fel­vidítani. Miért is oly kegyetlen a végzet s miért nincsen egy megértő lélek, ki előtt bánatomat elsírhatnám... Bocsánat... lete­szem tollamat, odaülök a zongorához s el­játszom busán : „Néha-néha visszatérnek a tavaszi álmok . . .“ Hamburg, 1920. október havában. Új-SOMOD , 1920. október 19. x Külföldi ritka értékes bélyegek kap­hatók Szabó Lipót könyvkereskedőnél, Ka­posvár. Telefon 101. x Eredeti angol szövetekből nagy választék áll­t­ vevőink rendelkezésére, me­lyekből jutányos áron kifogástalan szabású ruhákat készítünk. Székely Ármin Fiai férfi­­szabók.­­ Női jelöltek és gyermekkabátok dús választékban, jutányos szabott áron kap­hatók Mautner Gusztáv utóda Fürst József cégnél Kaposvár, Korona-utca 11. szám. Telefon I * v A I Telefon 265.­­ APOLLO I 265. Hétfő: Kedd.­­JETTATORE Szicíliai dráma 6 felvonásban- Előadások fél 7—8-ig és fél 9—10 óráig, BUCHWALD LAJOS okleveles mérnök irodája. Kaposvár, Somssich Pál­ utca 3. Elvállalja földbirtokok felmé­rését, szétosztását és bármilyen mű­szaki munka meg­tervezését és kivitelét HÍREK. Emlékeztető. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Akt Ifi 1552. Eger várának a török "“»• által az év szeptember 11-én kezdett heves osromlása megtörve ért véget Dobó István és Mecskey Boldi­zsár, meg a hires egri nők önfeláldozó védelmezése folytán. 1740. Született Dugonics András, a tudós piarista iró paptanár, Szegeden. 1847. Kossuth Lajost Pestvármegye nemzet­gyűlési követévé választotta. 1813. A háromnapos Lipcse melletti „népek csatija“ végetér. — Meghalt dr. Berzsenyi Sándor. A régi Berzsenyi családnak, melynek tagjai a nagy költőig visszamenőleg, állandóan fontos közszerepet töltöttek be Somogyvármegye történetében, ujra kidőlt egyik oszlopos tagja, dr. Berzsenyi Sándor személyében. Az el­hunyt magyar nemes 46 évig szolgálta a vármegyét, tagja volt a vármegyei törvény­­hatósági bizottságnak, 1876 tól mint kör­orvos, 1883 tól pedig mint járásorvos műkö­dött Lengyeltótiban, ahol a napokban rövid betegség után meghalt. Ő volt az, aki néhai Szaplonczay Manó dr., volt vármegyei tiszti főorvossal egyetemben a legbuzgóbban mun­kálkodott a balatonkultusz fejlesztése érdeké­ben, mely téren elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. Temetése ma délelőtt volt Lengyeltótiban, amelyen a vármegyét Tallián Andor alispán képviselte. — Az „Uj-Somogy“ külföldi elter­­jedettsége. Előző számunkból megtudhatták már olvasóink, hogy lapunkat Horvát-Szla­­von­országban nagyobb példányszámban terjesztik barátaink és érdektársaink. A de­markációs vonalon túli magyar területen, Pécsen és Baranyában, valamint Szigetváron és Barcson is igen jól ismerik és napról­­napra kézhez kapják az érdeklődők az „Uj-Somogy“ ot. A távolabbi külföld egyes pontjaira is eljut a somogyi és országos események hírvivőjeként a serény mozgású „Uj-Somogy“, úgy hogy pl. Amerikában is ezidőszerint már 8 előfizetőnk van, akik hálás levelekkel köszönik meg lapunk hírszolgála­tát. Van közöttük egy missionárius lelkész, egy ottani állami közjegyző és hat munkás­ember, akiknek valószínűleg itt élnek a hoz­zátartozói, ezek: Kiss Vendel, Szemenyei István, Tith Sándor, Molnár János, Perián Lajos és Grossmann János. Utóbbi hatan az állami közjegyzővel együtt Steelton-beli la­kosok és még 10—15 további előfizető gyűjtését ígérik, úgy hogy az újvilágban élő somogyi keresztény magyarok is hozzá­juthatnak szülőföldjük újsághíreihez. A „Ham­burgi levél“ írója pedig Németországban élő magyarokat, főleg a somogy , tolna- és baranyaiakat igyekszik lapunk útján tájékoz­tatni. Az ő címére egyelőre 7 példányban megy az „Új Somogy“, hogy német földön is terjesztője legyen a magyar kultúrának, a a magyar reményeknek és a csonkaorszá­gunk feltámadásában rendületlenül hivő magyar meggyőződésnek. A szerkesztésben és a híradásokban tehát azokat a szemponto­kat is figyelembe kell többé-kevésbé vennük, hogy az „Új Somogy “-ot a világ különböző pontjain külföldön élő magyar testvéreink is olvassák ! Még csak annyit említünk meg, hogy a lapunk iránti érdeklődés a külföldi magyarok részéről magától, önként, minden propaganda akció nélkül támadt és egyébb előnyökön kívül a köznek már­is a javára szolgálhatnak ezek a barátságos összekötte­tések, amennyiben pl.: az amerikai állami közjegyző előfizetőnk felajánlotta, hogy min­denkinek, akinek hozzátartozói az amerikai egyesült államokban vannak, bármely ottani ügyükben szívesen jár el, felvilágosítással teljesen díjtalanul szolgál. Címét érdeklődők­kel közölhetjük. )

Next