Uj-Somogy, 1920. november (2. évfolyam, 250-273. szám)

1920-11-26 / 270. szám

­ Da mondjátok meg nekem, nyugodhat­nak a igazán békességben ? Nem és ezerszer is nem! Ha szólni tudnának, kaserő kifakadás­­sal kérdezhetnék tőlünk: Miért szenvedtem, miért küzdöttem, miért haltam meg? Hiszen csonka az ország, hiszen rette­­netesen megnyomorították édes hazánkat! Kik tették tönkre ? Az ellenség talán ? Nem ! Ti magatok ! Rettenet a vád lenne, de igaz lenne. Jöttek az áldatlan eszmék, jött az a csúnya. Világnak eresztett mondás: Nincs haza! A világ a haza ! Hazugság! Hallottátok a költő szavait: „A nagy­világon a kívül nincsen számodra hely. Áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell.“ Ha szólni tudnának, keserű szemre­hányással vádolhatnának. Hol a régi vitéz­ség, hol az ősi legszebb magyar erény? Hol a hazaszeretet? Nektek már nem oly drága a haza, mint nektt­ek volt, mint nektek is volt, mikor még igaz hazafik voltatok? Mert nem mi vesztettük el ezt a hazát, akik meghaltunk, hanem ti tettétek tönkre, akik élve maradtatok. Miért viszálykodtatok, miért hagytátok káros eszméktől megmételyezni sziveiteket? Miért ez a szégyenteljes nemtörődömség, miért fordulatok el az istentől? Nem rémülsz meg, nem borzadsz el a megszállott területekről áthangzó jajkiáltások­tól ? Arra a sorsra akarsz jutni ? Hova haj­tod le fejedet, ha ezt a kegyelemből meg­hagyott egy harmadrész kis hazát is elveszik tőletek ? Átkozott legyen, aki elvesztette, átko­zott, aki ha tehette, vissza nem szerezte, átkozott, aki ha kell, hazáját vissza nem szerzi vérével, életével. Ezt mondanák hős fiaitok, ha szólni tudnának. Azt mondod, gyengék vagyunk. De nem voltunk gyengék ! És lettél volna erős hitedben, lettél volna erős a hazaszeretetben, ma is miénk lenne ez a több, mint ezer éves szent haza. Igen, most már gyengék vagyunk. Tudjátok, mik vagyunk ? Rabok vagyunk ! Saját hazánkban, saját házunkban megbilin­cselt rabok vagyunk! Ki az oka ennek? Jaj annak, mert nincs mentség ! Első volt és első legyen mindenekfelett a haza. Akarod, hogy a magyarok Istene le­vegye rólad igazságosan sújtó kezét, akarod, hogy az egek kibéküljenek veled, akarod, hogy kegyeleted jelét hét fiaid tetszéssel fo­gadják? Ha akarod, úgy ápold szívedben a hazaszeretetet, hogy újra viruljon, mint a múltban virult. Akarod, hogy ez életben, e siralom völgyében még egyszer boldog és megelé­gedett légy? Ha akarod, szeressétek egy­mást, mint az Isten parancsolja, dolgozzatok kitartással az ő szent nevében és imádkoz­zatok, hogy megsegítsen s óhajtod, hogy hős fiaid széles e vilá­gon jeltelen sírjaikban békességben nyugod­janak ? Ha óhajtod, úgy fűzzed régi szent imáidhoz épp oly ájtatossággal a legujabbat: »Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni ör­k Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ammen,“ Utána Kurucz Lajos elemi iskolai ta­nuló elszavalta a, Mi a haza?* c költeményt. Majd Horváth János a helybeli olvasó­kör hadviselt ifjúságának nevében megko­szorúzta az emlékszobrot. Ezt követte az iskolások hazafias éneke. A záróbeszédet Szántó László esperes­plébános tartotta, melyben a szobrot átvette a hitközség gondozásába. Olyan ünnepe van ma a községnek, — mondotta — amilyen még soha nem volt, és amely ünnep emlékének élni kell időtlen időkig. Ezután a szoborról vett szép hasonla­tot, mely az Úr Jézust ábrázolja egy se­besfilt katonával, ezzel a felírással .Bízzál bennem" jelképezi mai hazánk szomorú ál­lapotát, amely ma hasonlóképpen megsebe­­­sítve, megcsonkítva fekszik ellenségei lábai­­ előtt. Amely azonban ismét­ lábra fog állni, újra fel fog támadni, de csak a hit, a val­lásosság, a hazaszeretet magasztos erényei­nek a segítségével.* Az ünnepélyt a Himnusz zárta be és a közönség azzal a tudattal vonult el, hogy lerótta kegyelete adóját hős fiai iránt, kik a legszentebb eszméért áldozták fel éle­tüket, a haza jólétének és boldogulásának szent ügyéért. Herkovics Lajos, jegyző. HÍREK. Emlékeztető. Csonka Magyarország — nem ország, Égisz Magyarország — mennyország ! WI A» ec Kr. e. 8. Quintus Horatius lllUVi «Ui piaccus római költő halála. Az „Arany középszer“ énekese a min­den idők emlékébe vésett ,Maecenas“ nevű pártfogója mellett nyugszik az Esquilinuson. 1630. Erdély rendei a segesvári országgyű­lésen Rákóczy Györgyöt választják fejedelemmé.___ — Vidéki előfizetőinkhez. Csaknem naponta érkeznek hozzánk szóbeli és levélbe­foglalt panaszok, hogy címszalagos vidéki előfizetőink vagy csak hiányosan, vagy néha egyáltalán nem is kapják kezeikhez a lesve várt „Új Somogy“-ot. Több postahivatalt tudnánk megnevezni, amelyek ellen konkrét vádakat emelnek előfizetőink. Hogy ezt egyelőre meg­sem tesszük, annak oka az a reményteljes bizalom, amelyet a panaszok dacára is a postakezelőségekbe helyezünk. Ebben a bizalomban arra kérjük összes elő­fizetőinket, hogy a lap késedelmes, hiányos vagy elmaradt kézbesítése miatt ezentúl a saját illetékes postahivataluknál szólaljanak fel s ha ezen reklamálásuk dacára további panaszra van okuk, akkor levélben hozzák a sérelmeket kiadóhivatalunk tudorágára, amely az illetékes fórumokkal meg fogja vizsgáltatni a tényállást és a bűnösök fele­lősségre vonatása iránt intézkedni fog. — Egyházmegyei hírek. Stankovics József somogyszobi plébános f. hé 16 án meghalt. A plébánia ideiglenes vezetésével Langmár Lipót tapsonyi káplánt bízták meg. — TEVÉL gyűlés. A Területvédő Liga somogymegyei körének választmányából a 12 tagú véleményező bizottság 1920. évi november hó 26-án délután 5 órakor a vár­megyeház nagytermében intéző bizottsági ülést tart, melyre azok az egyesületi elnökök is meghivatnak, akik az Apponyi gróf fel­kérését aláírták. Bogyay Jenő, h. elnök. — A Szabadoktatási Bizottság előadásai. A Szabadoktatási Bizottság he­tenként kétszer, hétfőn és csütörtökön este 6—7 ig tartja előadásait a városháza nagy­termében. A hétfői előadásokra a Szociális Misszió 5 K beléptidijat szed. A csütörtöki előadások, melyeket tisztán a Szabadoktatási Bizottság tart, teljesen díjmentesek. Ma este dr. Hegyi Árpád ügyvéd tart előadást .A trianoni békeparancs és annak gazdasági következményei“ címen. — Előadások a főgimnáziumban. A mélyen tisztelt szülők figyelmébe ajánljuk, hogy a helybeli főgimnáziumban ma, csütör­tökön reggel 8 órakor a tanítás ismét meg­kezdődött. — Az evangélikusok egyetemes gyűlése- Az evangélikusok ez évi egyete­mes gyűlésüket december 9 én, Budapesten tartják. December 6 án és 7 én bizottsági ülések lesznek, december 8 án délután 4 órakor pedig előértekezlet a Deák­ téri iskola dísztermében.­­ A katonatisztek részére létesített kereskedelmi tanfolyam kedden is megtar­totta előadását. Kéretnek a beiratkozott hall­gatók, hogy ma, csütörtökön pontosan jelen­jenek meg a polgári leányiskolában tartandó előadáson. — Pénteken érkezik Prohászka püspök Kaposvárra. Tegnapi számunkban hírt adtunk már arról, hogy Székesfehérvár országos hírű püspöke, Prohászka Ottokár szombat helyett pénteken d. u. 3 órakor érke­zik, mivel szombaton a vonatok nem közleked­nek. Ilyenformán az illusztris püspök az első konferenciabeszédét már pénteken, az érke­lés napján délután 6 órakor fogja megtar­tani a vármegyeház nagytermében. A további előadások ilyenformán a következő sor­rendben lesznek megtartva: november hó 27 én délelőtt 11 órakor, este 6 óra­kor, 28 án délelőtt 11 órakor, este 6 óra­kor és 20 én délelőtt 11 órakor. Miután jegyek kiadva nem lesznek, felkéretnek az érdeklődők, hogy a jelzett órára annyival inkább szíve­sek legyenek pontosan megjelenni, mert a beszédek alatt — nehogy a szónok zavar­tassák — az ajtók zárva tartatnak. — Az aranyszáju egyházfő fogadtatása a pálya­udvaron ünnepélyes formában történik, amennyiben kivonulnak a püspök elé az Oltáregyesület, a kath lelkészi kar, továbbá a megye és a város hivatali notabilitásai. — Megnyílt a kisgazdák tanfo­lyama. Tegnap este 6 órakor nyitotta meg a vármegye szabadoktatási bizottsága a gaz­dák részére rendezett tanfolyamot a város­háza nagytermében. Tallián Andor alispán lelkes megnyitóbeszédben üdvözölte a körül­belül 80 főből álló hallgatóságot. Beszédé­ben hangsúlyozta, hogy minden gazdának össze kell most fogni az ország talpraállítá­­sára, ami viszont csak akkor lehetséges ha megindul a többtermelés. A többtermelés hazafias kötelessége minden magyarul érző gazdaembernek. Ezután Balla Sándor gazda­sági felügyelő előadta az előadás tervezetet. Minden héten lesz egy állattenyésztési, egy növénytermelési és egy állatorvosi előadás. Az előadások időpontját holnap fogjuk közölni. — A két kaposvári futballcsapat erőpróbája Az őszi forduló legérdekfeszí­­tőbb mérkőzését játssza vasárnap a Honvéd­téren a két helybeli csapat. A közönség már hetek óta várja ezt a mérkőzést, amely a kaposvári közönségre nézve i­zalmaiban felül fogja múlni az MTK—MSE múlt vasárnapi bajnoki mérkőzését is. Mindkét csapat a legerősebb felállításban indul a küzdelembe. Eiró Meichler (Tatabánya) lesz. — Autóbejelentés. A m. kir. belügy­miniszter az ország területén levő gépkocsik és motorkerékpárok kötelező bejelentésére megállapított határidőt 1921. évi január­­­ig meghosszabbította. — Mikor van villamos áram ? A közüzemek igazgatósága ez után is közli, hogy a szénhiányra és a zárórát korlátozó rendelkezésre tekintettel a villanyáram szol­gáltatás holnaptól kezdve további intézke­désig naponta este 11 órakor megszűnik és csak reggel fél 6 tól van ismét kivilágosodásig.­­ Újra öntenek harangot Vesz­prémben. Hat évig szünetelt e munka, anyaghiány miatt nem készült ennyi időn át egy harang sem. Azután a mindent felfor­gató háború részben a hivatását is megvál­toztatta a harangnak. „Élőket hívom, holta­kat siratom, a vihart elűzöm” — jelmondata Schiller gyönyörű költeményének. A templo­mok hivó szavának, holtakat sirató haran­goknak meggyérült a hangja. Elvitték őket, nem vihart elűzni, hanem felidézni, tüzet szórni, halált osztani,­­ átöntötték ágyúnak. Már elült a harc rémes vihara, elhallgattak a halált ontó szörnyetegek s most jönnek vissza, hogy formát változtatva újra magasz­tos hivatásukat töltsék be. Tóth Árpád vesz­prémi harangöntődéjében, mint onnan írják, ismét megindult a munka s az első három megrendelt község harangjait ünnepi kere­tek között öntötték formába, mely alkalom­mal dr. Rott Nándor megyéspüspök is jelen volt, polgári előkelőségekkel egyetemben. A somogymegyei Kaposgyarmat községen kí­vül még a veszprémi Városlőd és a zalai Nemesgulács siettek tornyaikba uj haran­gokat szerezni s az ő harangjaiknak öntésé­ről szóló tudósítás juttatja eszünkbe, hogy nálunk Kaposvárott is évek óta tart már a harangok nagypéntekje s jóllehet a keresz­tény irányzat már több, mint egy éve tart, még nem tudták sem a kath, sem a ref. hivek tornyaikat harangokkal felszerelni. UJ -SOMOG­Y 1920. devemmber 26.

Next