Uj-Somogy, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-26 / 20. szám
ill. évfolyam 20.424. szám. Kaposvár, 1921. január 26. szerda. i&rftwztenig to Kteeefthrate!: II?0SVSfl, KOSTBUSSf-VTCfi 8. SZ&8. TELEPOHSZaiN: TSR, ae«8Eg%Sfi5Ere£SSSg^^ »vmnvSSSimmmSim* POLITIKA! NAPILAP "anrkMitti 0r, THURY ZSI8A0WD. £:0f!xsfIsi ára S®íís 4*r* - • • • 360 K ! negyed évre • . 90 K ?és év* " ... 180 K | Egy hóra . ... 30 K Egyes számára 1 K. 50 f., pályaudvarokön 2 K. Hiszek egy Istenben, Hiszek agy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen Vajadás és fejlődés. A pénzügyminiszteri programra bírálata. Irta: Hegedűs Nándor Andor. I. 'I A pénzügyminiszter bemutatkozása a Házban, nagy elméleti tudása ás a férfias bátorság, mellyel liberális világszemléleténak önmagához méltó kifejezést adott, olyan lendületet biztosítottak részére, ami nőve csak diadalmas, vagy tragikus hősök indulnak s útjuknak. Folyton Tiszát juttatja eszembe, kinek minden nagysága és kiválósága dacára meg kellett buknia, mert az idő kerekét kellett volna megállítania, hogy győzhessen... A pénzügyminiszter sem akar tudomást venni róla, hogy a tőkés termelés és vele a pénzgazdaság egy teljesen új korszakában vajúdunk és a közgazdasági kérdések evolúciójának szédületes iramában, — hogy úgy mondjam — pénzügyi ellenforradalmat akar csinálni. Amit el akarok mondani, mindnyájunk érdeke, hogy valóban elmondjam. Kiindulási pontja és célja a régi elméleti és gyakorlati pénzügyi politikán alapszik. Az akarja, amit minden elődje akart: a pénzinflnáció megszüntetését és az állami költségvetés rendbehozatalát adóbevételek útján. A nagyobb tehetség az eszközök leleményesebb megválogatásában és csodálatos akaratereje a kivitel tudatosabb ütemében jut kifejezésre. Ha adó útján meg lehetne oldani a pénzügyi és közgazdasági válságot, akkor az expozé valóban kiaknázott minden lehetőséget. A részvénytársaságok tőkeemeléssel kapcsolatos 15 százalékos részvényleadása, a 25 százalékos vagyonváltság, a titkolt és rejtett pénzkészletek (idegen valuták) adó alá vonása, a betétek és folyószámlák 20 százalékos zár alá vétele, zseniális finánctechnikai ötletek és milliárdos bevételi tételek. Ha mindezekhez hozzávesszük a tervezett kiadós hadmentességi adót, a forgalom szabadsága fejében tervbe vett nagy forgalmi adót, a gyufaadót, őrlési adót, a felemelt boradót, és amiket már Korányi bevezetett, a sok milliárdot jelentő fényűzási adót, mely nagyjában kombinált forgalmi és fogyasztási adó, a tízszeressé felemelt és szintén százféle régi adókat és illetékeket, a 40 koronás burkolt cukoradót, akkor ha név szerint nem is tudtam valamennyit felsorolni, adva van az az 1009 féle adó, amelyben senki sem ismeri ki magát, aminek következtében az igazságos megadóztatásnak még a lehetősége is ki van zárva, de biztosítva van annyi bevétel, amenynyit a pénzügyminiszter csak akar ... De viszont normális életet nem tudok elképzelni 40 koronás cukoradó, 2 koronás és magasabb cigarettaár és lehetetlen vasúti viteldíj mellett. Ha valaki azt hiszi, hogy ilyen adók uján tartósan megjavítható a költségvetés passzív mérlege, akkor számításon kívül hagyta, hogy ilyen súlyos áthárítható adók újabb drágulást okoznak és így az egyensúly csak képletesen van helyreállítva. Mialatt a bevétel befolyik, a kiadás nagyobb számra dagad. Ez az első tévedés, de nem a legfontosabb ! A fő kérdés az, hogy ha 100 milliárd lesz is az állam bevétele, több lesz-e a kenyér és a munkaalkalom ? Olcsóbb lesz e az élelem és több e a dolgozni akarók jövedelme ? Megmentettük e az embert ? Mert az ember és energiája, az az állam reális értéke. Helyreáll e a munka, jövedelem, bér és piaci ár felkavart egyensúlya, mely okozza, hogy a munka meg nem indulhat ? Ez a kérdés és a megoldás lényege. Megszűnik e a bizonytalanság, melyet a dolgozni akaró tőkének éreznie kellett, ha senki sem képes az adóját kiszámítani és így a vállalkozásba reálisan belekalkulálni ? Tapasztaltuk, hogy ha az állam minden vagyonra rátenné a kezét, a termelés és az egyén jóléte rosszabb. A pénzbőség fog megszűnni ? Ha ez volna a nagy baj, ennek radikálisabb gyógymódja a csekk kötelező bevezetése. A belföldön így az aprópénz kivételével akár minden pénzt ki lehet vonni a forgalomból. De orvoslása-e ez a bajoknak ? A valuta fog emelkedni ? Ez az állandó ugródeszka! Számos cikkben mutattam már ki, hogy a jobb valuta Eidorádója puszta délibáb. Áldás a javuló valuta, ha az ember pénzét betétbe, vagy letétbe helyezi. Mert ha a 1*15 centimos korona 10 centimre emelkedik, a pénz munka nélkül kb. tízszer akkora értékre dagad. De rosszul jár, aki árut vagy bármit vásárol, aki a pénzét befektette. Mert amilyen mértékben emelkedik a heverő pénz értéke, ugyanolyan mértékben károsodik az, aki a befektetéssel nem tudta bevárni a jobb valutát. Ha legjobban az jár, aki pénzével semmibe se kezd, világos, hogy a valuta emelkedése általános pangást idéz elő. A termelés még veszedelmesebben áll meg és a vállalkozókedv teljesen megbénul. A kereskedő sietve túlad portékáján és új vásárlásba bocsátkozni nem mer. Kisebb a kockázat és nagyobb a haszon, ha hever a pénz. A gyáros túlad gyárán, a háztulajdonos házán, mert a nagyösszegű korona reális nagy értékké emelkedik. A részvényes eladja értékpapírjait, a nagybirtokos eladja földjét a mai nagy áron és dúsgazdag lesz a koronaspekuláció által. A bankok 403 millió frank külföldi idegen valuta tartozása 15 milliárdról 15 milliárdra apad, ez esetleg a jobb valuta lólába, de az ország 68 milliárd adóssága 600 milliárd mai koronaértékre emelkedik. Akkora szám, amellyel győzni nem lehet, csak elbukni. A bankokat másképen is meg lehet menteni. Meg is kell menteni, mert a hivatás, ami rájuk vár Magyarország újjáépítésében, óriási jelentőségű. A tisztviselőket és a fix jövedelműeket reméli így mentesíteni? Ennek szükségességét leghangosabban a proletárdiktatúra hirdette és azóta minden kormány. De amit az ügy érdekében tettek, nem javított a helyzeten, hanem fokozta ezek nyomorúságát, így a jobb valutától remélt olcsóbb Ár is csak hiú ábránd, ha a munkanélküliség még nagyobb arányokat ölt és a kereset lehetősége megszűnik. A termelés általános pangása mindenkit magával ránt — és minden fordulat vihara a fix jövedelműeket sújtja leginkább. (Folyt. köv.) Távirat. —Telefon. Az „Uj Somogy“ fővárosi tudósítójától. Személyi változások a kormányban. A pártok erőátcsoportosítása a kormány összetételében mindössze annyi változást idéz elő, hogy Dr. Vass, Dr. Bendrd és Hegyeshalmy miniszterek kiválnak a kabinetből, hogy átadják a tárcájukat a szabadkirály választó agrárdemokraták csoportjának. Ez esetben természetesen ismét Rubinek lesz az új kereskedelmi miniszter, míg a közélelmezési tárcát Hencz Károly kapja meg; a kultuszminiszterségre Négyessy Lászlót emlegetik; a népjóléti tárca alighanem megszűnik, illetőleg felosztódik, más szóval beolvad a belügyi, kereskedelmi és honvédelmibe. Ha a munkástörvények parlamenti tárgyalása miatt a tárcára mégis szükség lenne, úgy dr. Barta- Szabó József, vagy dr. Gaál Endre agrárdemokrata képviselő van kombinációban. A keresztényszocialista képviselők kiválnak a kormányzópártból. A napok óta érlelődő pártpolitikai készülődéseknek és pártalakítási törekvéseknek nem is lehet más következményük, mint a keresztényszocialista képviselők kiválása a kormányzópártból, melyet a fúzió alapján az agrárdemokratákkal (kisgazdák) együtt alkottak meg. A szabad király választó agrárdemokraták körében megnyugvással és örömmel fogadják a keresztényszocialisták kilépését a kormányzópártból. A Haller csoport nem ellenzéke a kormánynak. Haller és hívei azt hangoztatják, hogy nem képeznek ellenzéket a kormánynak, hanem hajlandók azt az áldozatot is meghozni, hogy a kormányzat terheit az agrárdemokratákkal (kisgazdák) megosszák egy koalíciós kormány keretében. Csakhogy az agrárdemokraták még nem látják tisztázottnak azt a kérdést, hogy vájjon az országnak szüksége van e arra, hogy a kisgazdapárt feltétlenül a keresztényszocialistákkal együttesen kormányozzon? Külföldi magyar követségek. Az a diplomáciai misszió, mely 8 nap előtt Háry András követségi tanácsos vezetése alatt Bukarestbe érkezett, megállapodott az oláh kormánnyal Budapesten felállítandó román követség tárgyában. Rövidesen még két északi államban, Dániában és Svédországban állítanak még fel magyar követségeket.