Uj-Somogy, 1921. április (3. évfolyam, 74-98. szám)
1921-04-01 / 74. szám
III. évfolyam. Kaposvár, 1921. április 1., péntek. 74. 1477. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKUS HPILAlP Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOMD. Előfizetési ára Egész évre - - - - 360 K [ Negyed évre - - - 90 K Fél évre......................180 K [ Egy hóra........................30 K Egyes számára 1 K 50,, pályaudvarokon 2 K. Távirat.—Telefon. Az „Új Somogy“ fővárosi tudósítójától. Minisztertanács. Teleki Pál gróf miniszterelnök ma délelőtt 10 óráig nem érkezett vissza húsvéti üdüléséből Budapestre, sem pedig értesítést nem küldött arról, hogy mikor érkezik. A kormánynak Budapesten időző többi tagjai ma délelőtt 10 órakor minisztertanácsra gyűltek össze, amelyen Gratz Gusztáv külügyminiszter elnökölt és az aktuális politikai kérdésekkel foglalkoztak. Előkészületek a Ház pénteki ülésére. A Ház pénteki ülésére minden előkészületet megtettek. Kenéz Béla alelnöknál a pártok közös értekezletet tartanak. A pártok között hallgatólagos megegyezés jött létre az ülés lefolyását illetőleg. Megállapodtak abban, hogy a Ház pénteki ülésének méltóságteljes lefolyásúnak kell tenni, mint azt a helyzet komolysága s a kez- és belpolitikai eseményfordulatok megkívánják. A kisgazdapárt részéről egy vagy két szónok fog felszólalni, de személyekben még nincs megállapodás. Az intézőbizottság ez ügyben ma este, még a pártértekezlet előtt fog ülésezni. Ugyancsak hivatalos jellegű megállapítás az, hogy e pillanatban a kormányválság súlyosbítaná az amúgy is kiélesedett helyzetet. Erről csak akkor lehet majd szó, ha a kül és belpolitikai események más mederbe terelődnek. Ma délelőtt nagyatádi Szabó Istvánnál a pártvezérek tárgyalásra gyűltek össze. A tárgyalások még folynak. Teleki Pál gróf, miniszterelnök érkezését Budapestre ma délutánra várják. Egyelőre nem jöhet Hegedűs Kaposvárral Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek Kaposvárra leutazása a beállott politikai helyzetváltozás miatt bizonytalan időre elmarad. Lemondott az Ébredők vezére. Szmrecsányi György nemzetgyűlési képviselő, a Ház volt alelnöke, az Ébredő Magyarok Egyesületében viselt elnöki tisztéről lemondott. Mennyibe került az új magyar pénz ? Azok az új magyar államjegyek, amelyek a bankjegykieítés után magyar pénz gyanánt kerülnek forgalomba, a magyar államnak 800 millió koronájába kerülnek. A bankjegy részben Svájcban, részben az Osztrák Magyar Banknál, részben pedig az államnyomdában és egyes magánnyomdában is készültek. A mai tőzsde. Főbb árfolyamokNapóleon 970—1000, angol font 1250-1280, dollár 311—317, francia frank 2300—2350, márka 510—519, lira 1350, rubel 130—136, szokol 4 20—4 35, lei 4 18—4 25, dinár 880— 900, lengyel márka 0 42—0 46, osztrák korona 0 50— 0 55. Zürichi nyitáskor magyar korona 187, osztrák bélyegzett 094. Adópolitika és közérdek. Irta: Geiszler István. I. A modern államok gazdasági és kulturális fejlődésével kapcsolatban növekedik úgy az összesség, mint az egyes adóalanyok szempontjából, az adópolitikának jelentősége, valamint annak kihatása az egyes emberek életviszonyainak alakulására. Az állam közigazgatása, kulturális és gazdasági feladatainak óriási arányú felszaporodása természetszerűleg igen nagy mértékben megnövelte az állami kiadásokat is s minthogy ezen állami kiadásokat valamilyen formában az állampolgárok jövedelméből kell előteremtenie, ennek folyományaképen az adópolitika a modern államokban a legfontosabb közügyek egyikévé lett. Az állami adópolitika jelentőségét, valamint annak az egész államéletre való kihatását a lezajlott világháború, s az annak nyomán keletkezett új politikai és gazdasági helyzet még inkább megnövelte. A soha nem látott arányú hadiköltségek, valamint a háborús pusztítások jóvátételével kapcsolatos különféle, sok milliárdos kiadások teljesen felforgatták a legtöbb állam pénzügyeinek egyensúlyát s az adópolitikát irányító kormányokat a legnehezebb feladatok elé állították. Fokozza a helyzet bonyolult voltát az a körülmény is, hogy az öt éves háború a termelés menetét is kizökkentette a rendes kerékvágásból. A sok milliónyi munkáskéz hiánya, mely a háború évei alatt a produktiv munkától el lett vonva, valamint a legtöbb háborút viselő államnak áttérése az úgynevezett hadiiparra, a hadiszerek gyártására s ezzel kapcsolatban a külkereskedelemnek majdnem teljes szünete, mindezek a körülmények nagyban hozzájárultak az államok mai szomorú pénzügyi helyzetének előidézéséhez. Ilyen körülmények között kell a munkához visszatérni kezdő európai népeknek állami háztartásukat, pénzügyi tekintetben, ismét rendbe hozni, mert gazdasági fejlődés és kulturális haladás alig képzelhető olyan államokban, melyek állandóan súlyos financiális gondokkal küzdenek. A pénzügyi kormányzatnak, nálunk éppen úgy, mint a legtöbb európai államban a jelenlegi viszonyok között az képezi legfőbb feladatát, hogy egyrészt az állami bevételeket az elengedhetetlenül szükséges kiadások összegének nívójára hozza, másrészt pedig a háború folyamán felszaporodott államadósságokat s ezek kamatterhét minden módon lecsökkentse. Ezen feladatokkal szoros kapcsolatban vannak azon intézkedések, melyeknek célja a bankjegyinfláció megszüntetése, ami előfeltétele a pénz vásárló ereje megjavulásának s az értékviszonyok megállapodásának, melyeknek hiánya lehetetlenné teszi a nyugodt gazdasági fejlődés megindulását. Az eladósodott, gazdaságilag lezüllött európai államok újból való felépítésének előfeltétele tehát a reális és egészséges alapokon felépült pénzügyi politika, mely képes az állam folyó kiadásait az állam bevételeiből fedezni s nem építi tovább könnyelmű kézzel az államadósságok bábetornyát. Az egészséges és reális pénzügyi politikának pedig az igazságos, méltányos és észszerű adópolitika képezi az alapját. Az adópolitika irányelveinek megállapításánál az állam gazdasági szervezetére kell elsősorban tekintettel lenni. Más szellemű adópolitika szükséges egy főleg mezőgazdasági, ismét más egy elsősorban ipari és kereskedelmi jellegű országban. Az egyenes és a közvetett adóknak egymáshoz való viszonya, valamint általában a különféle adónemeknek az ország speciális viszonyaival való összhangba hozása képezi a közérdekeket szem előtt tartó modern pénzügyi politikának legfőbb szempontjait. A kaposvári államrendőrség egyéves működése. — Dolgozik a háromkaru gép. — A békeélet egyik nélkülözhetetlen alapja a közrend. E nélkül normális viszonyok el sem képzelhetők. Az a megkövetelt, de alapjában természetes állapot, hogy az egyén, a vagyon, biztonságban legyen, hogy az éjszakák nyugalmát semmi meg ne zavarhassa, hogy a rendszeres munka a törvényes keretek között mozoghasson , magában hordja azt a körülményt is, hogy az említett állapotok megteremtése és állandó védelme oly szervek keze által végeztessék, melyek maguk is a törvényes berendezkedés alapján állanak. Az államrendőrség megszervezésének szükségességét, működésének áldásos következményeit igen szemléltetően illusztrálja például a kaposvári államrendőrség egyéves múltja. Őszintén szólva, ha a nagyközönség felteszi a kritika szemüvegét, amit meglát, abból felületes következményeket von le. Terhes számára a fékevesztett forradalmak után belehelyezkedni oly keretekbe, melyek megszorításaikkal a rendszeres élet, a biztonságos jelen akadálytalan haladását eredményezik. Az államrendőrség, mely hivatott érvényt szerezni e keretek megtartásának, épp ezért sok kellemetlen véleménynek, bizonyos társadalmi unszimpátiának van kitéve. A nagyközönség ugyanis megfeledkezik arról, hogy amikor a rendeleteket rajta végrehajtják, tulajdonképpen az ő javát szolgálják, az ő érdekében cselekszenek, az ő életét, álmát, vagyonát, munkáját, egészségét, jogait védik. Nem szabad tehát a parancsolót, a követelőt, a szigorúan, de igazságosan büntetőt meglátni az államrendőrségben, ellenben azzal a tudattal kell élni, hogy az az egész nap és éjjel fáradó, járó rendőrposzt nem azért van künn, hogy lesse, vájjon mikor rázzák a rongyot a járókelők orra elé, s molesztálja rendreutasításaival, hanem egészségét, rendességét, biztonságbanlétét megóvja és rendszeresítse. Az Irányi Dániel utcai államrendőrség páratlan szorgalmassága azt dokumentálják, hogy ott parázs munka folyik. Ez az épület, amely valamikor tanúja volt a tivornyás, hangos éjszakáknak, ma a törvény ünnepélyes, komoly helyisége. Irodáiban szakadatlan folyik a munka, központja, mozgató idege a város védett életének. Ott nem csak „büntetnek“, nem csak lezárnak, nem csak kihallgatnak, de ott alkotódnak mozaik kockái a jövő ama képének, mely a konszolidált, jogrendteljes életet ábrázolja. Abban az épületben fáradhatatlan napszámosai vannak a törvénynek. Ott egy háromkarú gép működik. Dolgozik a múltból, irányítja a jelent s építi a jövőt.