Uj-Somogy, 1921. április (3. évfolyam, 74-98. szám)

1921-04-01 / 74. szám

III. évfolyam. Kaposvár, 1921. április 1., péntek. 74. 1477.­ szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKUS HPILAlP Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOMD. Előfizetési ára Egész évre - - - - 360 K [ Negyed évre - - - 90 K Fél évre......................180 K [ Egy hóra........................30 K Egyes szám­ára 1 K 50­­,, pályaudvarokon 2 K. Távirat.—Telefon. Az „Új Somogy“ fővárosi tudósítójától. Minisztertanács. Teleki Pál gróf miniszterelnök ma dél­előtt 10 óráig nem érkezett vissza húsvéti üdüléséből Budapestre, sem pedig értesítést nem küldött arról, hogy mikor érkezik. A kormánynak Budapesten időző többi tagjai ma délelőtt 10 órakor minisztertanácsra gyűl­tek össze, amelyen Gratz Gusztáv külügy­miniszter elnökölt és az aktuális politikai kérdésekkel foglalkoztak. Előkészületek a Ház pénteki ülésére. A Ház pénteki ülésére minden előké­születet megtettek. Kenéz Béla alelnöknál a pártok közös értekezletet tartanak. A pártok között hallgatólagos megegyezés jött létre az ülés lefolyását illetőleg. Megállapodtak ab­ban, hogy a Ház pénteki ülésének méltó­ságteljes lefolyásúnak kell tenni, mint azt a helyzet komolysága s a kez- és belpolitikai ese­ményfordulatok megkívánják. A kisgazdapárt részéről egy vagy két szónok fog felszólalni, de személyekben még nincs megállapodás. Az intézőbizottság ez ügyben ma este, még a pártértekezlet előtt fog ülésezni. Ugyancsak hivatalos jellegű megállapítás az, hogy e pillanatban a kormányválság súlyosbítaná az amúgy is kiélesedett helyzetet. Erről csak akkor lehet majd szó, ha a kül és belpoli­tikai események más mederbe terelődnek. Ma délelőtt nagyatádi Szabó Istvánnál a pártvezérek tárgyalásra gyűltek össze. A tár­gyalások még folynak. Teleki Pál gróf, mi­niszterelnök érkezését Budapestre ma dél­utánra várják. Egyelőre nem jöhet­ Hegedűs Kaposvárral Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter­nek Kaposvárra leutazása a beállott politikai helyzet­változás miatt bizony­talan időre elmarad. Lemondott az Ébredők vezére. Szmrecsányi György nemzetgyűlési kép­viselő, a Ház volt alelnöke, az Ébredő Ma­gyarok Egyesületében viselt elnöki tisztéről lemondott. Mennyibe került az új magyar pénz ? Azok az új magyar államjegyek, amelyek a bankjegykieít­­é­­s után magyar pénz gyanánt kerülnek forgalomba, a magyar államnak 800 millió koronájába kerülnek. A bankjegy­­ részben Svájcban, részben az Osztrák Magyar Banknál, részben pedig az államnyomdában és egyes magánnyomdá­ban is készültek. A mai tőzsde. Főbb árfolyamokNapóleon 970—1000, angol font 1250-1280, dollár 311—317, francia frank 2300—2350, márka 5­10—519, lira 1350, rubel 130—136, szokol 4 20—4 35, lei 4 18—4 25, dinár 8­80— 9­00, lengyel márka 0 42—0­ 46, osztrák korona 0 50— 0 55. Zürichi nyitáskor magyar korona 187, osz­trák bélyegzett 094. Adópolitika és közérdek. Irta: Geiszler István. I. A modern államok gazdasági és kultu­rális fejlődésével kapcsolatban növekedik úgy az összesség, mint az egyes adóalanyok szempontjából, az adópolitikának jelentősége, valamint annak kihatása az egyes emberek életviszonyainak alakulására. Az állam köz­­igazgatása, kulturális és gazdasági feladatai­nak óriási arányú felszaporodása természet­szerűleg igen nagy mértékben megnövelte az állami kiadásokat is s minthogy ezen állami kiadásokat valamilyen formában az állam­polgárok jövedelméből kell előteremtenie, ennek folyományaképen az adópolitika a modern államokban a legfontosabb közügyek egyikévé lett. Az állami adópolitika jelentőségét, va­lamint annak az egész államéletre való ki­hatását a lezajlott világháború, s az annak nyomán keletkezett új politikai és gazdasági helyzet még inkább megnövelte. A soha nem látott arányú hadiköltségek, valamint a há­borús pusztítások jóvátételével kapcsolatos különféle, sok milliárdos kiadások teljesen felforgatták a legtöbb állam pénzügyeinek egyensúlyát s az adópolitikát irányító kor­mányokat a legnehezebb feladatok elé állították. Fokozza a helyzet bonyolult voltát az a körülmény is, hogy az öt éves háború a termelés menetét is kizökkentette a rendes kerékvágásból. A sok milliónyi munkáskéz hiánya, mely a háború évei alatt a produktiv munkától el lett vonva, valamint a legtöbb háborút viselő államnak áttérése az úgyne­vezett hadiiparra, a hadiszerek gyártására s ezzel kapcsolatban a külkereskedelemnek majdnem teljes szünete, mindezek a körül­mények nagyban hozzájárultak az államok mai szomorú pénzügyi helyzetének elő­idézéséhez. Ilyen körülmények között kell a mun­kához visszatérni kezdő európai népeknek állami háztartásukat, pénzügyi tekintetben, ismét rendbe hozni, mert gazdasági fejlődés és kulturális haladás alig képzelhető olyan államokban, melyek állandóan súlyos finan­ciális gondokkal küzdenek. A pénzügyi kormányzatnak, nálunk éppen úgy, mint a legtöbb európai államban a jelenlegi viszonyok között az képezi leg­főbb feladatát, hogy egyrészt az állami be­vételeket az elengedhetetlenül szükséges ki­adások összegének nívójára hozza, másrészt pedig a háború folyamán felszaporodott államadósságokat s ezek kamatterhét minden módon lecsökkentse. Ezen feladatokkal szo­ros kapcsolatban vannak azon intézkedések, melyeknek célja a bankjegyinfláció megszün­tetése, ami előfeltétele a pénz vásárló ereje megjavulásának s az értékviszonyok megál­lapodásának, melyeknek hiánya lehetetlenné teszi a nyugodt gazdasági fejlődés meg­indulását. Az eladósodott, gazdaságilag lezüllött európai államok újból való felépítésének elő­feltétele tehát a reális és egészséges alapo­kon felépült pénzügyi politika, mely képes az állam folyó kiadásait az állam bevételeiből fedezni s nem építi tovább könnyelmű kéz­zel az államadósságok bábetornyát. Az egészséges és reális pénzügyi politikának pedig az igazságos, méltányos és észszerű adó­politika képezi az alapját. Az adópolitika irányelveinek megálla­pításánál az állam gazdasági szervezetére kell elsősorban tekintettel lenni. Más szellemű adópolitika szükséges egy főleg mezőgazda­­sági, ismét más egy elsősorban ipari és keres­kedelmi jellegű országban. Az egyenes és a közvetett adóknak egymáshoz való viszonya, valamint általában a különféle adónemeknek az ország speciális viszonyaival való össz­hangba hozása képezi a közérdekeket szem előtt tartó modern pénzügyi politikának leg­főbb szempontjait. A kaposvári államrendőr­ség egyéves működése. — Dolgozik a háromkaru gép. — A békeélet egyik nélkülözhetetlen alapja a közrend. E nélkül normális viszonyok el sem képzelhetők. Az a megkövetelt, de alap­jában természetes állapot, hogy az egyén, a vagyon, biztonságban legyen, hogy az éjsza­kák nyugalmát semmi meg ne zavarhassa, hogy a rendszeres munka a törvényes kere­tek között mozoghasson , magában hordja azt a körülményt is, hogy az említett álla­potok megteremtése és állandó védelme oly szervek keze által végeztessék, melyek ma­guk is a törvényes berendezkedés­ alapján állanak. Az államrendőrség­ megszervezésé­nek szükségességét, működésének áldásos következményeit igen szemléltetően illusz­trálja például a kaposvári államrendőrség egyéves múltja. Őszintén szólva, ha a nagy­­közönség felteszi a kritika szemüvegét, amit meglát, abból felületes következményeket von le. Terhes számára a fékevesztett for­radalmak után belehelyezkedni oly kere­tekbe, melyek megszorításaikkal a rendsze­res élet, a biztonságos jelen akadálytalan haladását eredményezik. Az államren­dőrség, mely hivatott érvényt szerezni e keretek megtartásának, épp ezért sok kellemetlen véleménynek, bizonyos társadalmi unszim­­pátiának van kitéve. A nagyközönség ugyan­is megfeledkezik arról, hogy amikor a ren­­deleteket rajta végrehajtják, tulajdonképpen az ő javát szolgálják, az ő érdekében cse­lekszenek, az ő életét, álmát, vagyonát, mun­káját, egészségét, jogait védik. Nem szabad tehát a parancsolót, a követelőt, a szigorúan, de igazságosan büntetőt meglátni az állam­rendőrségben, ellenben azzal a tudattal kell élni, hogy az az egész nap és éjjel fáradó, járó rendőrposzt nem azért van künn, hogy lesse, vájjon mikor rázzák a rongyot a járó­kelők orra elé, s molesztálja rendreutasítá­saival, hanem egészségét, rendességét, biz­­tonságbanlétét megóvja és rendszeresítse. Az Irányi Dániel­ utcai államrendőrség páratlan szorgalmassága azt dokumentálják, hogy ott parázs munka folyik. Ez az épület, amely valamikor tanúja volt a tivornyás, hangos éjszakáknak, ma a törvény ünnepé­lyes, komoly helyisége. Irodáiban szakadat­lan folyik a munka, központja, mozgató idege a város védett életének. Ott nem csak „büntetnek“, nem csak lezárnak, nem csak kihallgatnak, de ott alkotódnak mozaik kockái a jövő ama képének, mely a konszo­lidált, jogrendteljes életet ábrázolja. Abban az épületben fáradhatatlan napszámosai van­nak a törvénynek. Ott egy háromkarú gép működik. Dolgozik a múltból, irányítja a jelent s építi a jövőt.

Next