Uj-Somogy, 1921. április (3. évfolyam, 74-98. szám)
1921-04-08 / 79. szám
III. évfolyam. 79. (482.) szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. Kaposvár, 1921. április 8., péntek. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési ára Egész évre - - - - 360 K 1 Negyed évre - - - 90 K Fél évre.....................180 K Egy hóra........................30 K Egyes számára 1 K 50 f., pályaudvarokon 2 K. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelme . A most folyó nemzzetgyűlés törvényt alkotott az állam és társadalom rendjének felforgató ellen és a törvényt, mint az „1921 évi III. törvénycikk“ et a tegnapi nappal hirdették ki az Országos Törvénytár■ ban, miáltal életbe is lépett. Rég elfogadott elv és jogszokás, hogy „a törvény nem ismerése senkit sem mentesíthet a felelősségrevonás következményeitől", éppen azért célszerű, ha ezt az uj törvényt, amellyel igen könnyű összeütközésbe kerülni, mentői szélesebb körben közismertté tesszük, hogy ezáltal is megmentsünk könnyen befolyásolható embereket elhamarkodott lépéseik szomorú következményeitől. 1. Az állami és társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntettek és vétségek. 1. §. Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására, vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet,* bűntettet követ el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Aki ily mozgalomban vagy szervezkedésben tevékenyen részt vesz, úgyszintén aki ily mozgalmat vagy szervezkedést előmozdít, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő. A kezdeményezők és vezetők büntetése tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház, a többi résztvevőké és előmozdítóké pedig öt évig terjedhető börtön, ha a mozgalom vagy szervezkedés céljára nagyobb mennyiségű fegyvert, lőszert, robbanó- vagy az emberi élet kioltására alkalmas más szert vagy anyagot szereztek be, amennyiben erről tudtak vagy azt kellő gondosság mellett előre láthatták volna. 2. §. Aki az állam vagy társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggően és annak céljára bűntettet vagy vétséget követ el, annak büntetése: 1. halál, ha a büntettre a törvény halálbüntetést állapít meg; 2. életfogytig tartó fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évet meghalaladó szabadságvesztés büntetést állapít meg; 3 tíztől tizenöt évig terjedhető fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évnél enyhébb vagy legfeljebb tíz évi szabadságvesztés büntetést állapít meg; 4. tíz évig terjedhető fegyház, ha a cselekmény a törvény szerint vétség. Ugyane büntetés alá esnek az előbbi bekezdésben említett mozgalom vagy szervezkedés kezdeményezői és vezetői, az említett mozgalom vagy szervezkedés többi résztvevői és előmozdítói pedig az előbbi bekezdés 1. és 2. pontjának esetében öt évig terjedhető börtönnel, 3. és 4. pontjának esetében pedig öt évig terjedhető fogházzal büntetendők, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudtak vagy azt kellő gondosság mellett előre láthatták volna. Lemond a kormány!? — A nemzetgyűlés mai ülése. — Rakovszky István elnök megnyitja a Ház mai, csütörtöki ülését és bejelenti, hogy a miniszterelnök kíván szólani. Teleki miniszterelnök : Tisztelt nemzetgyűlés ! Tekintettel arra, hogy az események következtében egyes miniszter uraknak helyzete a pártokkal szemben az együttműködést nem teszi biztossá, ezért a mai napon a kormány állására vonatkozólag a kormányzó úr őlőméltóságának előterjesztést kívánok tenni. Felkiáltások: Lemondani ! Teleki: Azért kérem a Házat, a kormányzó úr döntéséig ülését elnapolni szíveskedjék. Ereki Károly a házszabályokhoz kér szót. Felszólalásában indítványozza, hogy ne fogadják el Teleki indítványát s a Ház ne napolja el üléseit, csak akkor, ha a kormány lemond Az elnök a vitát berekeszti, az indítványt szavazásra bocsájtja, amelyet a Ház, a szélsőbaloldal ellenében, elfogad Az ülés után lelkes tüntetést rendezett a kisgazdapárt nagyatádi Szabó mellett. Hornyánszky Viktor: Éljen a király! Meskó Zoltán: Éljen a nemzet ! Pákozdy András: Gyerünk a falura! Gyerünk a néphez! A képviselők folytonos zaj és izgalom közepette távoztak az ülésteremből. IV. Károly proklamációja a nemzethez. A ma reggel megjelenő fővárosi lapok Teleki miniszterelnök bevezető soraival egész terjedelmében közüik IV. Károly királynak azt a kiáltványát, amelyet Magyarországból elutazása előtt, április hó - án irt Szombathelyen. A kiáltvány a király jövetelének és távozásának okait van hivatva megvilágítani Nagyjában a következőket tartalmazza: „Visszatértem Magyarország áldott földére, mert szentül meg vagyok győződve, hogy az ország csakis törvényes királyának vezetésével tudja visszaszerezni teljes nyugalmát . . .“ Megemlékezett továbbá az 1918. és 1919. évbeli gyászos eseményekről, melyek egyaránt irányultak a nemzet és a király ellen----- „Megnyugvással látom, hogy Magyarország megújhodása útban van . . / Megállapítja a király, hogy megszűnt az 1867. évi kiegyezés Ausztriával, valamint megszűnt a pragmatika szankciónak „oszthatatlanul és elválaszthatatlanul“ kötelező érvénye, s ezzel helyreállott Magyarország teljes függetlensége. Majd így folytatja: „A magam részéről is kérem, hogy támogassák azt a férfiút (Horthy!), aki a nemzetgyűlés bizalma alapján jelenleg az államfő nehéz és súlyos tisztét betölti, akitől a magam részéről is bizalommal várom azoknak az érdekeknek a megóvását, amelyek alkotmányos törvényeink szerint a király és a nemzet együttműködését biztosítják". A mai tőzsde. Főbb árfolyamok: Napóleon 940—915, angol font 1250-1235, dollár 260—272, francia frank 2100—2200, márka 452—465, líra 1225, rubel 125—126, szokol 385 —3 91, lei 3 94—403, dinár 7 55 -702, lengyel márka 0 32—037, osztrák korona 0 42— 0 41. Zürichi nyitáskor magyar korona 2 15, osztrák bélyegzett 0 97. Az ország közállapotai. Irta: Tőbi József. II. Mint a horvátországi eseményekkel tisztában levő egyén, aki hét évig éltem Horvátországban, néhány ide vetett szóban mondom el véleményemet. A horvát nép a szerb néptől nemcsak vallásában különbözik, hanem nemzetiségileg is. Réges régi időben, még amikor Vörös- és Fehér Horvátországról beszélt a krónika, vad ellenségei voltak egymásnak a szerbek és a horvátok. Szokásai, műveltsége, egész élete a horvátnak más, mint a szerb népé. Úgy lehetne legjobban jellemezni a két nép közötti különbséget, hogy a szerb a keleti kultúrát, a horvát a nyugati kultúrát fogadta be. De a szerbet a kultúra kifejtésében akadályozta az 1815 ig tartó török elnyomás, úgy, hogy a szerb nép a pasák szipolyozása és zsarnoksága miatt állati nívóra sülyedt. Nem lelkületét értem ezalatt, hanem anyagiakban való lezüllését. Míg a horvát nép a magyar nép szárnya alatt nemcsak kultúrában, hanem anyagiakban is jelentékeny haladást tett. De nemcsak a horvát nép szárnyalta messze túl a szerbet, hanem a Magyarország déli részein lakó szerb is szerbiai testvérei, úgy, hogy a magyarországi szerb úgy beszél kézlegyintéssel a szerbiai testvértől, hogy : „a szegény rokonaink." S nem egy szerb van, aki ma is húz a magyarsághoz, s sok van, aki közönyös. A kommün alatti ott tartózkodásom alatt megkérdeztem egy pár szerbet, hogy hát mit szeretne jobban, ha a magyarok lennének az urak, vagy a szerbek ? Azt felelte, hogy neki mindegy. Ott is épen az a közöny van a népnél a hosszú háború miatt, mint nálunk. Nem ilyen azonban a hangulat a jugoszláviai magyar és horvát népnél. És itt előzőleg meg kell említenem azt is, hogy miképen vélekedett az ott lakó magyarság a kommün uralom alatt a kommünról ? Magyarországon a nép 99 százaléka undorodott a bosevizmustól, ellenben a megszállott területeken élő magyar és német nép napról-napra epedve várta a magyar vörös hadsereget. Tudom, kiábrándult volna belőlük egy hét alatt! Amikor a demarkációs vonalon túl egyik malom udvarán összegyülekezett magyarokkal beszéltem a hazai bolsevizmusról, azok nem akarták elhinni annak rettenetességeit. S nem egy helyen idegenkedéssel fogadtak, sőt gyanúsítással, hogy én a magyarok ellensége vagyok. Igazi híreket, persze, nem hallottak, a kommun ágensei pedig mindenütt ott lábatlankodtak; a közalkalmazottaknak pénzt hordtak Pestről, így igyekeztek őket a maguk részére hangolni. A szerbek iránti gyűlölet nagyobb volt a magyarokban és a németekben, mint a kommunisták ellen. S sokat a bizonytalanság hajlott Magyarország felé, pedig sokan megmaradhattak volna a megszállott területeken állásaikban. Hiszen rosszul esett az idegen szellemet, az idegen címereket megszokni, de az okos, megfontolt cselekedet sok előnyt biztosított volna számukra Bizalmas, jó viszonyban voltam egyik magyar róm. kath. pappal, aki minden tekintélyét latba vetette, hogy a magyarok ott maradjanak. Amikor az egyik pénzügyi főtanácsos panaszkodva ment hozzá, hogy leszedik a magyar címereket, hogy a katonai és rendőri parancsnokok