Uj-Somogy, 1921. április (3. évfolyam, 74-98. szám)

1921-04-22 / 91. szám

Kaposvár, 1921. április 22., péntek. 91­­494.­ szám. III. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KORTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. TELEFON­SZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő:­­ Elbflyzereslára Egész ívre .... 360 K ! Negyed évre - - - 90 K Dr. THURY ZSIGMOND: Fél évre................180 K I Est­e óra.................30 k ________ Egyes szám ára 1 K 50­­., pályaudvarokon 2 K. A közigazgatási reform és a vármegye. Irta: Dr. Thúry Zsigmond. A Bethlen-kormány által megvalósítani szándékolt törvényalkotások között nem u­olsó figyelmet érdemel: a közigazgatási reform. Nálunk, Somogyban, különösen most, az évnegyedes közgyűlés előtt, időszerű ezzel a megoldásra váró problémával foglalkozni. új dolgot nem­ mondunk, amikor han­goztatjuk, hogy a közigazgatás lényeges re­formjára igenis szükség van. Száz és egy ok szól e megállapítás mellett! A törvény hatósági és községi törvény (1886. XXI. és XXII. tc.) 35-ik éve, hogy életbe lépett. Nem­csak az azóta elmúlt hosszú idő, hanem a közben történt nagy, országos, nemzeti és szociális átalakulások is e törvény megújítá­sát, illetve a magyar közigazgatás gyökeres átszervezését teszik szükségessé és indokolttá. Talán szélesebb körben ismeretes, de nem általánosan tudott dolog, hogy a jelen­leg uralmon levő pártok alapvető programja­­ összeállításában is helyet kapott ennek a reformnak a megteremtése s az előző kor­mányok a forradalmak óta már két ízben is készíttettek belügyminisztereik által köz­igazgatási reformtervezeteket, a kész javasla­tok azonban eddig benyújtásra sem kerül­hettek. Igaz, hogy voltak időrendben sürgő­sebb természetű más törvénytervek, amelyek elfogadtatása meg kellett, hogy előzze el ezt. Most azonban már egyfelől a mai nemzet­gyűlés együttmaradhatásának közelgő vég­határa, m­ifelől pedig a törvényalkotó mun­kában való előrehaladás oda kezdi érlelni a helyzetet, hogy a közigazgatás reformjáról egybeálltandó törvényjavaslat mihamar a t. Ház elé kerülhet. És épen ez a körülmény teszi szüksé­gessé, hogy most, vármegyénk tavaszi köz­gyűlése küszöbén szóvátegyük a köz érdeké­ben álló észrevételeinket. Az eddig készült reformjavaslatok egyi­két sem fogja magáévá tenni, ennek a kabi­netnek az a belügyminisztere, aki nem tagja a kormányt támogató pártoknak, hanem Ráday Gedeon, a pártok érdekkörén kívül­álló régi közigazgatási ember, a saját vár­megyéje ügyvitelén és belviszonyain keresz­tül szerzett gyakorlati tapasztalatait fogja valószínűen belevinni az új reformjavaslatba. Ez ugyan helyes, és bölcs dolog, sőt kívá­natos is ! Azonban a tökéletesség és teljes célszerűség szempontjából ezzel a ténnyel nem válhatik feleslegessé az, hogy a javas­lathoz a többi vármegyék is hozzászólhassa­nak a saját nézőszögük szerint, mert bár­mennyire vezető szerepre hivatott is az or­szág szívében elterülő legnagyobb várme­gyénk, Pest, mely Ráday Gedeont közigaz­gatási szaktekintéllyé avatta, a törvény kap­tafájára kell majd hozni a többi megyék közigazgatását is, viszont az ezekben kifejlő­dött gyakorlat tapasztalatai olyan hozzászó­lásokra adhatnának módot, amelyeket még a parlamenti tárgyalások előtt érvényre lehetne juttatni a javaslat paragrafusaiban. Tudomásunk van arról, hogy az előző belügyminiszterek már több ízben hívták meg értekezletre a megyei főispánokat, hogy véleményüket az akkori törvénytervezetre vo­natkozólag kikérjék. Nem kétséges, hogy ugyanezt a módot Ráday is követni fogja. Azonban köztudomású, hogy a főispánok között igen kevés akad olyan bevált köz­­­igazgatási szakember, mint pl. amilyennel ma Somogy vármegyénk dicsekedhetik Sár­­közy György személyében; a többi főispán legnagyobbrészt reprezentábilis okokból tölti be ezt a méltóságot, anélkül, hogy mes­terévé forrolta volna ki magát ennek a re­szórtnak a közigazgatás különböző ágazatai-­­­ban végzett munkájával. A valódi közigazga­tási szaktekintélyek, az ősi vármegyei intéz­mény régi, alapos ismerői a törvényterve­zethez való hozzászólásból úgyszólván ki vannak zárva; az a nagy­közönség pedig, amelyet közvetve, vagy közvetlenül érint az átreformálás, az pedig teljesen tájékozatlan marad a javaslat mibenléte felől. Amikor pedig az új alkotmány fundamentum köveit rakosgatjuk le pl. egy ilyen fontos törvény­­nyel, lehetetlen, sőt egyenesen bűn volna a szakemberek, a vármegyei élet alapos isme­rőinek véleményét merőzni s tisztán a poli­tikai pártok óhaja, követelései szerint vagy eben építeni fel az új rendszert, melynek alapköve, a közigazgatás összeroppan a rá­nehezedő temek alatt. A vármegyék törvényhatósági bizott­ságai maguk tudják a legjobban, hogy milyen lényeges változások volnának az ügyvitelen eszközlendők. Amit az 1886 os törvény­el­mélet alapján alkotott, annak a gyakorlatban való tarthatatlanságát azok látták be legin­kább, akik évek hosszú során át részt vettek a vármegye munkájában. Szükséges tehát, hogy ezek észrevételeket tehessenek a ké­szülő törvényjavaslat pontjaira. A május 5 én ülésező megyegyűlésen határozathozatalt szeretnénk arról: írjon fel Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága a nemzetgyűléshez, a kormányhoz és a belügy­miniszterhez, kérve, hogy a belügyminisztérium­ban elkészülő törvényjavaslat, mely a közigaz­gatás reformját öleli fel, még a parlamentben leendő tárgyalásra kitűzés előtt oly időben kö­zöltessék az összes magyar törvényhatóságok­kal, hogy ezek véleményei, észrevételei a ja­vaslat módosítása körül figyelembe vehetők le­gyenek. Hasonló sürgős állásfoglalás céljából kerestessenek meg a társtörvényhatóságok is. Ennek az ilyen értelemben elhangzó esetleges, de föltétlenül szükséges indítvány­nak nincs szüksége különösebb indokolásra. Várjuk és reméljük, hogy meg fog tétetni! — Csak tényleges közszolgálati alkalmazottakat illet utazási kedvez­mény. A kereskedelmi miniszter egy esetből kifolyólag megállapította, hogy azok a köz­szolgálati alkalmazottak, akik illetményeik beszüntetése mellett szabadságoltatnak, a szabadságolás tartalma alatt a közszolgálati alkalmazottak részére rendszeresített vasúti utazási kedvezményre igényt nem tarthatnak. Autonómiát kapnak a ruthének. Prágából jelentik: Massaryk hajlandó tárgyalni a ruthének autonómiájáról. Ilyen­formán a ruthének legnagyobb vágya melyet minden alkalommal követelnek, teljesülne. Az önkormányzat legnagyobb harcosa Zab­­kovics Gergely, aki kijelentette, hogyha a cseh kormány mégis elállna attól a szándé­kától, hogy az autonómiát megadja a ruté­neknek, akkor oly iratokat fog nyilvánosságra hozni, melyek a kormányt erősen kompro­mittálják. A Ház mai illése. Délelőtt 11 óra előtt nyitolta meg az ülést Rakovszky István elnök. Minthogy­ ke­vesen voltak a teremben, elrendelte a­ hatá­rozatképesség megállapítását. (Tegnap este még úgy volt, hogy Rubinek István fel fog szólalni ma napirend előtt a Jeniczky Ödön tegnapi beszédének súlyos kifejezése miat és felelősségrevonást fog indítványozni. Az utolsó pillanatban sikerült azonban ezt a szándékot azzal le­szerelni, hogy a ma esti pártértekezleten fogják a dolgot kisgazdáéknál megbeszélni.) A kormányprogram­ feletti vita­­során elsőnek Rassay Károly szólalt fel. Kijelenti Grieger tegnapi beszédére, hogy esze ágában sem volt a fiab­olikus papságot hazafiassá­gában megsérteni. Úgy látja, hogy néhány főpapi és főúri osztályhoz tartozó egyén akarja a királykérdésben a saját óhaját az országra ráerőszakolni. Hangoztatja, hogy rejtéllyel ál­unk szem­ben, ameddig nem tudjuk, hogy miért mon­dott le az előbbi kormány. A királykérdés szerinte egy módon intézhető el, az ország egykori határainak visszaszerzésével. Ennek megvalósítását a szabad királyválasztás útján sokkal hamarább elérhetjük. Ha Károly jön vissza, mint király, nem Kolozsvárra fog menni, hanem Bécsbe, meg Prágába. (Köz­­beszólás: Honnan tudja?) Csak nemzeti királyról lehet szó. A húsvéti puccsból kifolyólag történt a Be­nitzky féle incidens. Három kérdést intéz ennek kapcsán a kormányhoz: 1. Kik voltak részesek IV. Károly behozatalában ? ha meg­állapíthatók, hajlandó e ezeket a kormány az 1920 I. tc. alapján felelősségre vonni? 2. Igaz , az a külföldi lapban napvilágot látott hír, hogy a Teleki kormány a IV. Károllyal folytatott tárgyalások során kötelezettséget vállalt továbbra is, hogy évi 10 millió fen­­tartási költséget juttat a királyi háztartásnak? 3. Van e a királyi manifesztumnak közjogi jelentősége ? Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszter Beniczkynek felel. A mentelmi jogon esett sérelem az ő intézkedése folytán történt. A kormányzó csak utólag értesült a történtekről. Elnök ezután szünetet rendelt el, mely után Andrássy Gyula gróf szólalt fel Egyet­ért a kormány programmjával. Sürgeti a szociálpolitikai reformokat. Követeli a hatás­köri éles elhatárolásokat. A hatóságok csak a saját törvényes ügyeiket intézhessék. A katonaság pedig ne avatkozzék polgári és politikai ügyekbe. Háromnegyed kettőkor Drozdy Győző interpellációjára tértek át. Beszélt a Magyar Távirati Iroda bérbeadásáról. Anglia ratifikálja a magyar békét. Az angol alsóházban a külgyi állam­titkár kérte a kamarát, hogy a trianoni bé­keszerződés fogadja el. Kifejtette az okokat, melyeket szem előtt kellett tartani és meg­­állap­­­itta annak a követelésnek a jogossá­gát, hogy Magyarország fizetőképességének határáig tegye jóvá az okozott károkat. Az osztrák magyar monarchia feldarabolása súlyos gazdasági következményekkel jár ugyan, de reméli, hogy ez hamar meg fog szűnni.

Next