Uj-Somogy, 1921. április (3. évfolyam, 74-98. szám)
1921-04-22 / 91. szám
Kaposvár, 1921. április 22., péntek. 91494. szám. III. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KORTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Elbflyzereslára Egész ívre .... 360 K ! Negyed évre - - - 90 K Dr. THURY ZSIGMOND: Fél évre................180 K I Este óra.................30 k ________ Egyes szám ára 1 K 50., pályaudvarokon 2 K. A közigazgatási reform és a vármegye. Irta: Dr. Thúry Zsigmond. A Bethlen-kormány által megvalósítani szándékolt törvényalkotások között nem uolsó figyelmet érdemel: a közigazgatási reform. Nálunk, Somogyban, különösen most, az évnegyedes közgyűlés előtt, időszerű ezzel a megoldásra váró problémával foglalkozni. új dolgot nem mondunk, amikor hangoztatjuk, hogy a közigazgatás lényeges reformjára igenis szükség van. Száz és egy ok szól e megállapítás mellett! A törvény hatósági és községi törvény (1886. XXI. és XXII. tc.) 35-ik éve, hogy életbe lépett. Nemcsak az azóta elmúlt hosszú idő, hanem a közben történt nagy, országos, nemzeti és szociális átalakulások is e törvény megújítását, illetve a magyar közigazgatás gyökeres átszervezését teszik szükségessé és indokolttá. Talán szélesebb körben ismeretes, de nem általánosan tudott dolog, hogy a jelenleg uralmon levő pártok alapvető programja összeállításában is helyet kapott ennek a reformnak a megteremtése s az előző kormányok a forradalmak óta már két ízben is készíttettek belügyminisztereik által közigazgatási reformtervezeteket, a kész javaslatok azonban eddig benyújtásra sem kerülhettek. Igaz, hogy voltak időrendben sürgősebb természetű más törvénytervek, amelyek elfogadtatása meg kellett, hogy előzze el ezt. Most azonban már egyfelől a mai nemzetgyűlés együttmaradhatásának közelgő véghatára, mifelől pedig a törvényalkotó munkában való előrehaladás oda kezdi érlelni a helyzetet, hogy a közigazgatás reformjáról egybeálltandó törvényjavaslat mihamar a t. Ház elé kerülhet. És épen ez a körülmény teszi szükségessé, hogy most, vármegyénk tavaszi közgyűlése küszöbén szóvátegyük a köz érdekében álló észrevételeinket. Az eddig készült reformjavaslatok egyikét sem fogja magáévá tenni, ennek a kabinetnek az a belügyminisztere, aki nem tagja a kormányt támogató pártoknak, hanem Ráday Gedeon, a pártok érdekkörén kívülálló régi közigazgatási ember, a saját vármegyéje ügyvitelén és belviszonyain keresztül szerzett gyakorlati tapasztalatait fogja valószínűen belevinni az új reformjavaslatba. Ez ugyan helyes, és bölcs dolog, sőt kívánatos is ! Azonban a tökéletesség és teljes célszerűség szempontjából ezzel a ténnyel nem válhatik feleslegessé az, hogy a javaslathoz a többi vármegyék is hozzászólhassanak a saját nézőszögük szerint, mert bármennyire vezető szerepre hivatott is az ország szívében elterülő legnagyobb vármegyénk, Pest, mely Ráday Gedeont közigazgatási szaktekintéllyé avatta, a törvény kaptafájára kell majd hozni a többi megyék közigazgatását is, viszont az ezekben kifejlődött gyakorlat tapasztalatai olyan hozzászólásokra adhatnának módot, amelyeket még a parlamenti tárgyalások előtt érvényre lehetne juttatni a javaslat paragrafusaiban. Tudomásunk van arról, hogy az előző belügyminiszterek már több ízben hívták meg értekezletre a megyei főispánokat, hogy véleményüket az akkori törvénytervezetre vonatkozólag kikérjék. Nem kétséges, hogy ugyanezt a módot Ráday is követni fogja. Azonban köztudomású, hogy a főispánok között igen kevés akad olyan bevált közigazgatási szakember, mint pl. amilyennel ma Somogy vármegyénk dicsekedhetik Sárközy György személyében; a többi főispán legnagyobbrészt reprezentábilis okokból tölti be ezt a méltóságot, anélkül, hogy mesterévé forrolta volna ki magát ennek a reszórtnak a közigazgatás különböző ágazatai-ban végzett munkájával. A valódi közigazgatási szaktekintélyek, az ősi vármegyei intézmény régi, alapos ismerői a törvénytervezethez való hozzászólásból úgyszólván ki vannak zárva; az a nagyközönség pedig, amelyet közvetve, vagy közvetlenül érint az átreformálás, az pedig teljesen tájékozatlan marad a javaslat mibenléte felől. Amikor pedig az új alkotmány fundamentum köveit rakosgatjuk le pl. egy ilyen fontos törvénynyel, lehetetlen, sőt egyenesen bűn volna a szakemberek, a vármegyei élet alapos ismerőinek véleményét merőzni s tisztán a politikai pártok óhaja, követelései szerint vagy eben építeni fel az új rendszert, melynek alapköve, a közigazgatás összeroppan a ránehezedő temek alatt. A vármegyék törvényhatósági bizottságai maguk tudják a legjobban, hogy milyen lényeges változások volnának az ügyvitelen eszközlendők. Amit az 1886 os törvényelmélet alapján alkotott, annak a gyakorlatban való tarthatatlanságát azok látták be leginkább, akik évek hosszú során át részt vettek a vármegye munkájában. Szükséges tehát, hogy ezek észrevételeket tehessenek a készülő törvényjavaslat pontjaira. A május 5 én ülésező megyegyűlésen határozathozatalt szeretnénk arról: írjon fel Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága a nemzetgyűléshez, a kormányhoz és a belügyminiszterhez, kérve, hogy a belügyminisztériumban elkészülő törvényjavaslat, mely a közigazgatás reformját öleli fel, még a parlamentben leendő tárgyalásra kitűzés előtt oly időben közöltessék az összes magyar törvényhatóságokkal, hogy ezek véleményei, észrevételei a javaslat módosítása körül figyelembe vehetők legyenek. Hasonló sürgős állásfoglalás céljából kerestessenek meg a társtörvényhatóságok is. Ennek az ilyen értelemben elhangzó esetleges, de föltétlenül szükséges indítványnak nincs szüksége különösebb indokolásra. Várjuk és reméljük, hogy meg fog tétetni! — Csak tényleges közszolgálati alkalmazottakat illet utazási kedvezmény. A kereskedelmi miniszter egy esetből kifolyólag megállapította, hogy azok a közszolgálati alkalmazottak, akik illetményeik beszüntetése mellett szabadságoltatnak, a szabadságolás tartalma alatt a közszolgálati alkalmazottak részére rendszeresített vasúti utazási kedvezményre igényt nem tarthatnak. Autonómiát kapnak a ruthének. Prágából jelentik: Massaryk hajlandó tárgyalni a ruthének autonómiájáról. Ilyenformán a ruthének legnagyobb vágya melyet minden alkalommal követelnek, teljesülne. Az önkormányzat legnagyobb harcosa Zabkovics Gergely, aki kijelentette, hogyha a cseh kormány mégis elállna attól a szándékától, hogy az autonómiát megadja a ruténeknek, akkor oly iratokat fog nyilvánosságra hozni, melyek a kormányt erősen kompromittálják. A Ház mai illése. Délelőtt 11 óra előtt nyitolta meg az ülést Rakovszky István elnök. Minthogy kevesen voltak a teremben, elrendelte a határozatképesség megállapítását. (Tegnap este még úgy volt, hogy Rubinek István fel fog szólalni ma napirend előtt a Jeniczky Ödön tegnapi beszédének súlyos kifejezése miat és felelősségrevonást fog indítványozni. Az utolsó pillanatban sikerült azonban ezt a szándékot azzal leszerelni, hogy a ma esti pártértekezleten fogják a dolgot kisgazdáéknál megbeszélni.) A kormányprogram feletti vitasorán elsőnek Rassay Károly szólalt fel. Kijelenti Grieger tegnapi beszédére, hogy esze ágában sem volt a fiabolikus papságot hazafiasságában megsérteni. Úgy látja, hogy néhány főpapi és főúri osztályhoz tartozó egyén akarja a királykérdésben a saját óhaját az országra ráerőszakolni. Hangoztatja, hogy rejtéllyel álunk szemben, ameddig nem tudjuk, hogy miért mondott le az előbbi kormány. A királykérdés szerinte egy módon intézhető el, az ország egykori határainak visszaszerzésével. Ennek megvalósítását a szabad királyválasztás útján sokkal hamarább elérhetjük. Ha Károly jön vissza, mint király, nem Kolozsvárra fog menni, hanem Bécsbe, meg Prágába. (Közbeszólás: Honnan tudja?) Csak nemzeti királyról lehet szó. A húsvéti puccsból kifolyólag történt a Benitzky féle incidens. Három kérdést intéz ennek kapcsán a kormányhoz: 1. Kik voltak részesek IV. Károly behozatalában ? ha megállapíthatók, hajlandó e ezeket a kormány az 1920 I. tc. alapján felelősségre vonni? 2. Igaz , az a külföldi lapban napvilágot látott hír, hogy a Teleki kormány a IV. Károllyal folytatott tárgyalások során kötelezettséget vállalt továbbra is, hogy évi 10 millió fentartási költséget juttat a királyi háztartásnak? 3. Van e a királyi manifesztumnak közjogi jelentősége ? Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszter Beniczkynek felel. A mentelmi jogon esett sérelem az ő intézkedése folytán történt. A kormányzó csak utólag értesült a történtekről. Elnök ezután szünetet rendelt el, mely után Andrássy Gyula gróf szólalt fel Egyetért a kormány programmjával. Sürgeti a szociálpolitikai reformokat. Követeli a hatásköri éles elhatárolásokat. A hatóságok csak a saját törvényes ügyeiket intézhessék. A katonaság pedig ne avatkozzék polgári és politikai ügyekbe. Háromnegyed kettőkor Drozdy Győző interpellációjára tértek át. Beszélt a Magyar Távirati Iroda bérbeadásáról. Anglia ratifikálja a magyar békét. Az angol alsóházban a külgyi államtitkár kérte a kamarát, hogy a trianoni békeszerződés fogadja el. Kifejtette az okokat, melyeket szem előtt kellett tartani és megállapitta annak a követelésnek a jogosságát, hogy Magyarország fizetőképességének határáig tegye jóvá az okozott károkat. Az osztrák magyar monarchia feldarabolása súlyos gazdasági következményekkel jár ugyan, de reméli, hogy ez hamar meg fog szűnni.