Uj-Somogy, 1921. augusztus (3. évfolyam, 174-197. szám)
1921-08-02 / 174. szám
ifi étfísiysm. Kapssvar, 1921. augusztus 2. kedd. 174 (575 ) szám. SiSrxeskössg és KSasachivsiah KAPOSVÁR, X 0 H TRÁS8Y UTCfi 6. SZÁM. TPiEPOfSZÁM: 1?S. POLITIKA! fWILISP fsteia» narkHiUh Siöflz81*Si ara Egész év?« - - - - 360 K I Negyed évr* • - - 90 Köl, T H U R Y Z 5 i6 M Ö íl D. Fel évr6 - ■ - - -180 K 1 Eeyhóra.............» * Egyes sztim ára 1 K 50 pályaudvarokon 2 K. Hét év. lila: Geiszler István. II. A másik eredmény, melyet a világháború tapasztalatai előbb utóbb megfognak értelni, az, hogy a népek és országok közötti differenciák elintézésére nem alkalmas eszköz már a háború, minthogy annak kimenetelit a legpontosabb számításokkal sem lehet előre megállapítani, másrészt pedig ma már annyira puszide hatású, hogy nem gazdaságos annak alkalmazása, vagyis, köznapi nyelven, a háború már többé rém fizetődik ki. A világháború bebizonyította, hogy nemcsak a legyőzötek mennek tönkre anyagilag, hanem a győzők is a csőd szélére kerülnek, akik pedig a legkörmenfontabb meserkedésekkel sem tudják a háború anyagi terheit a legyőzöttekre eljárítani. Egy ilyen eszköz alkalmazása tehát, mely még siker esetén is csak rosszat eredményez, aligha fogja a jövőben lelkesíteni a mépsket és komoly meggondolásra fogja indítani a felelős államférfiakat is, mielőtt az ultimizációhoz fordulnának. Ma még ugyan puskaporra van telítve Európa atmoszférája, s az emberek még nem adnak higgadtan és toxikusan gondolkozni, a monban kétségtelenül el fog jönni az idő, amikor a népek vezetői keresni fogják és ha keresik, meg is találják azokat az eszközöket és módokat, melyeknek segítségével az emberek millióinak, s a népvagyon százmilliárdjainak elpusztítása nélkül is meg lehet odani olyan politikai kérdéseket, melyeknek megoldásához legtöbbször nem ki-fI egyéb, mit egy kis józan ész, egy kevés mérséklet és a mások érdekei iránti méltányos megértés. Európa régi országhatárait a világháborút befejező esztelen és erőszakos békeszerződések fejsen összekuszálták, s egykor együvé tartozott és természetes gazdasági egységet képező területek ma kellönböző országok határai között vannak. Ennek az új állapotnak különösen gazdasági tekietetben, óriási hátrányai vannak, amennyiben az egyes, önálló vámhatárok vasággal darabokra szabdalják Európa természettől rendelt gazdasági egységét. Ahány ország, annyi különböző vámterület, annyiféle pénzegység, annyiféle közlekedési eszköz és gazdasági rendszer. Európa hasonlít egy olyan emberhez, akinek keze, lába, nyaka, dereka összevissza van vassodronnyal kötözve, hogy az egészséges vérkeringésnek minél több akadálya legyen. Hogy ilyen köülmények között Európa testében nem lehet a vérkeringés — a termett javak kölcsönös kiesiégére, a nemzeközi forgalom — egészséges, azt mindenki tudja, aki ismeri a gazdasági ér alaptörvényeit. Ezek a nehézségek lépten nyomon érezhetők, s a népek tömegeinek életét nagyon megdrágítják, megnehezítik Kétségbe kellene esni az európai népek jövőjén, ha nem tudnák megtalálni azokat az eszközöket, melyek Európa testének gazdasági széldarabosságát megszüntetni hivatva vannak. A nagy gazdasági egységek szükségessége mindinkább parancsoló követelményképpen fog a népek vezetői számára feltűnni s bár a gyűlölködés, a kicsinyes fetpzszág, a nacionalista féltékenykedés és önzés ma még elvakítja a szemeket s lehetetlenné teszi, nagyszabású nemzetközi gazdasági egységek létrejöttét, mégis, a gazdasági fejlődés vastörvényei előbb utóbb le fogják rombolni ezeket az elavult korlátokat. Európa országai között meg kell szűnni mindenféle vámvonalnak, szabaddá kell tenni teljesen a nemzetközi forgalomnak, mert különben mtrck a vén kontinens országai fognak szegényedni s Amerikával szemben a gazdasági versenyben alul maradni, hanem a vámhatárok állandósulása a háborús veszedeek állandósulását jelenti az európai népek számára. És pedig a gazdasági egység megvalósult, akkor a népek közötti ellentétek túlnyomó része is meg lesz oldva, s a még fermroarsdé politikai érdekellentétek, egy kis jóakarattal, könnyen kiküszöbölhetők lesznek. Európa története tehát, bár a külső jelek még ennek ellenkezőjét látszanak mutatni, az események kényszerű logikájánál fogva, feltartóztathatatlanul halad az európai projelémák egyedül lehetséges univerzális megoldása : a, Európai Egyesült Államok felé. Ha a világháború hatása a felsorolt három főkérdés irányában a vázolt megoldásokat meg fogja hozni — amire az ese-mények fejődése biztató jeleket ígér — akkor a népek nagy katasztrófájának milliónyi áldozatai nem ontották hiába vérüket, s akkor az emberiség egy szebb és boldogabb jövő küszöbére érkezett. (Vége.) fáékra!. —Telefon. A jóvétételi bizottság Bapesten. A szövetségközi hatósági bizottságok folyó évi augusztus hó 5 én kezdik meg működésüket. A bizottságok már megérkeztek Budapestre. A hadifogoly akció.5 A Genfben tartózkodó Vöröskereszt- 1 Komité a következő kommünikét közli a lapokban A Vöröskereszt Komité a magyar hadifoglyok oroszországi helyzetéről emlékezik meg. I. 1920—21 ben a Nemzetközi Misszió 40 ezernél több magyar hadifoglyot szülött haza. Az Oroszországban és Szibériában tartózkodó magyar hadfoglyokat, akik haza szándékoznak térni, még a tél beállta előtt haza fogják szállítani. 3. Lehetetlen hazatérésre kényszeríteni azokat a hadifoglyokat, akik a maguk jószántából Oroszországban akarnak maradni. Számításba kell venni azt, hogy igen sok hadifogoly pusztult el a járvány vagy balesetek következté bn Oroszországban és Szibériában. A meghaltak számát pontosan még nem lehetett megállapítani és ezen számtalan szerencsétlennek a hozzátartozói talán sohasem fogják megtudni, hogy hova tűntek el Oroszországból családtagjai. A magyar koronának emelkednie kell. A „Neue Freie Presse“ Welsz Ffilöpnek, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének nyilatkozatát közli. A magyar korona árhanyatlásáról ezeket mondja : Pénzügyministerünk eddig rendkívül sikereket ért el. Meggyőződésem, hogy Hegedűs nemcsak semmit el nem rontott, hanem olyan sikereket ért el, amit más pénzügyminiszter nem érhetet volna el. A magyar koronának emeledie kell, mert megvan a természetes, egészséges alapja. A Quay d’ Orsay francia fürügyi palotája, ahol a trianoni békeszerződés aláírásának végzetes szertartása folyt le számunkra, ismét harsány vezényszavak, csengő kürtjei és dobpergés között lefolyt diplomáciai fogadtatásnak volt a színhelye. Az egykoron a Forresi szerződésben velünk egy sorsban lealázott, da azóta újból ételre jött Törökország nagykövetét, Bakir Sémi pasát, az angolaikormány kilü dőltjét fogadta Brisaol, hogy aláírja ama szerződés revízióját, mely nagyjában visszaállítja Törökország integritását, Szmirna és Thrácia feletti szuverenitását biztosítva. Íme így fest a szercték által hirdetett meg nem másítható sértetlen békeszerződés: Vájjon mikor fog a mi számunkra a díszőrség kűrtjeié felharsanni? Törtsde-A valutapiacon: Napoleon 1235, dollár 393, francia frank 3332, márka 487, líra 1600, osztrák korona 0 40, rubel 0 54, lei 494, szobol 496, lengyel márka 0 18. Zürichi nyitás: Budapesti 60, osztrák bélyegzett 065. — Pálinkafőzők amnesztiája A hivatalos lap közölte a pénzügyminiszter rendeletét, amely a kormányzó által kiadott kegyelmi elhatározás végrehajtásának módozatait ismerteti. — a kormányzó kegyelmi elhatározása a pénzügyminiszter előterjesztésére a sorrogymegyei kisgazdák által az 1918. novembertől 1919 december 31 ig terjedő idő alatt bejelentés nélkül gyakorolt pálinkafőzés miért jogerős bírói ítélettel vagy büntető paranccsal kiszabott pénzbüntetéseket azzal a feltétellel, hogy az illető fülek az általuk bejelentés nélkül gyakorolt szaszfőzés idejére eső szeszadót, szeszadópótlékot és kincstári árrészesedést, valamint ezek egyszeresét pénzbüntetés fejében előzetesen befizetik, kegyelemből elengedi, illetve, ha jogerős bírói ítélet, vagy büntető parancs még nincs, vagy az eljárás még folyamatban van, az említett feltételek mellett a további eljárást megszünteti. Egyutal a Somogyvármegyén kívül 1918. november 1 től 1919 december 31 ig bejelentés nélküli pálinkafőzás miatt kiszabott pénzbüntetéseket imnonzó feltételek mellett elengedi, mérsékli, vagy megszünteti. — Rendelet a telefonbeszélgetésekre. A kereskedelmi miniszter rendeltet adott ki, a mindjobban kibírhatalanná váló telefonbeszélgetési nehézségek könnyítését célom. A kereskedelmi miniszter az új rendeletben elrendelte, hogy minden két állami beszélgetés után egy privát jegyzést kell bepononi. A rendelet kiadására az késztette a kereskedelmi minisztert, hogy a folyton növekedő állami beszélgetések nagy károkat okoztak az iparnak és a kereskedelemnek, minthogy ezen ügyekbe vágó beszélgetések az állami beszélgetésekkel szemben mindig késedelmet szenvedtek. Községek és szövetkezetek számára engedélyezik a kisüstöket. A kisgszdipfárt megbízottai és az erddtek képviselői a kisüstök ügyében hosszas tárgyalást folytattak a pénzügyminisztériumban. Az ankét arra az eredményre vezetett, hogy a pénzügyminiszter a tőségek és szövetkezetek számára kisüstöket fog engedélyezni, esetleg nagyobb számban is. I . A török béke revíziója.