Uj-Somogy, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-17 / 63. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : Dr. THURY ZSIGMOND. A mai szám ára 3 korona. IV. évfolyam. Kaposvár, 1922. március 17., péntek. 63. (762.) szám. Előfizetési árak: Egész évre - - - - 456 K . Negyed évre - - - 120 K Fél évre - - - - 240 K | Egy hóra - - - - 40 K Hirdetések ára miliméter soronként 4 korona. Petőfi Sándor szülésének száz éves évfordulójára készül az egész ország. A világirodalom legnagyobbjai közé tartozó költőt, a magyarság örök büszkeségét ünnepeljük meg, hogy az emlékezés, a visszagondolás oltárán felgyújtsuk imádatunk tűjét a Csillag elött, hogy nagy szelleme árnyékában elmerengve, erőt, kitartást, lelkesül hazafias érzést merítsünk a források forrásából, az ő lángszívének halhatatlan megnyilatkozásaiból. Hogy ki volt Petőfi Sándor, azt nem kell magyaráznunk. Hiszen tudja mindenki. A bogár hátú viskókban az ő dalait énekli a nép ajka, a fényes palotákban sz ő dalaiban merül el a lélek. A tusta hármascsillogású, édesbús dalokban, amineket egyszer írtak a magyar életben, s amilyeneket csak egy ember tudott írni: Petőfi Sándor. A költőkirály születésének századik évfordulóját ünneppé kel avatnunk. Ilyen ünneppé, amely mindenkit magába olvaszt. Társadalmi, felekezeti különbség nélkül. Mert azt, aki a nemzetnek énekelt, azt a nemzetnek kell megünnepelnie. Tehát mindenkinek, aki ebben a hazában él. Nem lehet különbség közöttünk akkor, amikor Petőfi Sándorra emlékezünk vissza. Nagy, örök emlékezetü ünnepet kell tartanunk s éppen ezért rendkívül csodálkozunk rajta, hogy eddig Kaposváron nem akadt senki, aki ezt az országos mozgalmat felarolta volna. Egy hangot sem hallottunk arról, hogy miként lehetne Kaposváron ezt az évfordulós ünnepséget megtartani. Az emberek teljesen elmerültek a napi események fogatagában. Az izgalmas politikai napok minden figyelmet magukra összpontosítottak. Mi vártunk Vártuk, hogy talán majd mégis akad valaki, aki kiemelkedve a hétköznépből, felemeli figyelmeztet szavát. Eszmét, tervet vártunk illetékesektől, nem illetékesektől egyaránt. Nem hallottunk semmit. A márciusi napok emlékének visszajöttjei, úgy gondoljuk, hogy nem lesz érdektelen, ha felemeljük intő, figyelmeztető, de főként kérő szavunkat, amikor arra kérjük Kaposvár közönségét. Az egész ország lázasan készülődik a Petőfi fnnepe. Ha sok mindenben az utoltók is vagyunk, lagalább ez egyszer mutassuk meg, hogy mi is lépést hidunk tartani az ország többi városaival. Nem gondolunk mi görögfilzes dinomháromot, nem hangos herthuját. Valami impozáns, tömör erővel ható és mégis bensőséges, szívvel-lélekkel teljes ünnepet képzelünk el, amelyben egyformán képviselve lenne minden társadalmi osztály. Olyan mozgalmat szeretnénk látni, amely Kaposvárról kiindulva felölelné az éges vármegyét s amely egységesen, tervszerűen tenné impozánssá ezt az ünnepit. És még valamit. Éppen most, a márciusi ünnepek alatt, a leánygimnázisták kedves szerepléséből láttuk, hogy a régi magyar költeményekben oly döbbenetesen megkapó, hatalmas, igaz hazasság szülte irredentizmus rejlik, amit az újonnan született, mesterkélt versekben nem találhatunk meg sehol sem. Milyen célirányos és üdvös lenne az, ha a Petőfi-ünnep a nagy költő lüktető hszifisággal és irredentizmussal telített versei által irredenta ünneppé avatódna Ha a pillanatnyi megbántottság eddig elválasztott bennünket egymástól a nemzetépítő munka egységet kívánó nagy küzdelmében, akkor kevetre sem kereshetünk jobb nevet az egyesülésre, mint épen Petőfi Sándor nevét, akinek önzetlen hazaszeretete, örökösen viharra, nyugtalan turáni sívassága jobban felhevíti bennünk a bőszülő magyar érzést, mint bármi més mulékony fellángolót. Szólovunk. Idejekorán. Még épen elég időnk van a készülődésekre. Komoy lépéseket vérünk tehát, hogy élő módon róhatjuk le a kegyelet érzését a mi nagy Petőfink szelleme előtt. Törvényhatóság a város lesz pár hónap múlvá Kaposvár. A polgármester budapesti tanácskozása — Az új nemzetgyűlés iktatja törvénybe az átalakulást. Dr. Vétek György polgármester Veszprémből, ahova egy nagyobb feüdettséget vezetett, a fővárosba utazott Kaposvári I. város önálló törvényhatóságú várossá való átalakítása ügyében. Csonkamagyarország hét rendezett tanácsú városa kívánja az átalakulást A hat város polgármestere tegnap Budapestben az új városháza nagytermében Sipőcz Imre székesfővárosi polgáraiéter ekerdesével szaktanácskozást tartott, amelyen megbeszélték a városok kívánságait, sérelmeit. A városok még Ráday Gedeon belügym minisztersége idején ígéretet kaptak, hogy a nemzetgyűlés törvénybe iktatja az átalakulást. Azokban ebből az ígéretből a nemzetgyűlés nem vallott ki semmit, feloszlott anélkül, hogy törvénybe iktatta volna a hét város kívánságát. A rendezett tanácsú városok közöl Kaposvár volt az első, amely kérte a törvényhatósággá való átalakulást. Még az ősz folyamán dr Szopkó István h. polgármester terjedelmes memorandumot intézett a nemzetgyűléshez és a kormányhoz, amelyben kifejtette az átalakulás indokolását és érveit. A mostani fsntdrozáson arra a megállapodásra jutottak a polgárimsterek, hogy memorandum alakjában kérik a kormánytól a törvényhatósággá való átalakulást. Azt az egyöntetű megállapodást fogadták el, kérik a kormányt, hogy amint az új nemzetgyűlés örsiéül, terjesszen elő egy kétszakaszos törvényjavaslatot, amely kimondja a hét város törvényhetőséggá való átalarculását. A belügyminisztériumban méltányolják a városok jogos kívánságát és kijelentették, hogy a törvényjavaslat kidolgozták és annak idején a nemzetgyűlés elé terjesztik. Ezek után joggal remélhetjük, hogy pár hónapon belül Kaposvár mint törvényhatósági város, önállóan intézheti saját ügyeit , fejlődhet oly arányban és részetben, mint azt adott kedvező földrajzi fekvése, ipara, kereskedelme megkívánja. „4 magyar munkásságot bűn elszakítani a nemzeti társadalomtól!“ A nemzeti szociálisták küldöttsége Gömbösnél. — Minden alkatrészre szüksége van az Állam gépezetének. Budapest, március 16 M. U. T. jeleni: Jászapáti és vidéke községein« 120 tagú küldöttsége tisztelgett szerdán Gömbös Gyulánál A küldöttség szónoka, Kacsó Gyula beszédében kijelentette, hogy a küdöttség a magyar nemzeti szociális munkáspárt nevében jött, hogy bejelentse, hogy elítélik a nemzetközi szociáldemokrata párt vezéreinek a múltban és a jelenben tanús tott magatartását. Eliténik, amennyiben a munkásságot újra nemzetközi irányban igyekeznek vezetni Kérésük mindössze oda irányul, hogy hadöljük beegy a választási küzdelembe, Gömbös Gyula intézkedjék, hogy embereiknek, akik magyaros és becsületes hazafiak, bántódásuk ne essék. Gömbös Gyüla a küldöttségnk a következőket váaszolta : Tatán csodálkozni fognak kijelentései itten, mert hiszen a magyar közvéleményben úgy vagyo beállítva, mint aki teljesen a reakció híve, aki az erőszakot fejébe helyezi az igazság fegyverének, kijelentem, hogy egész életemet én is és s párt vezető tagjai is munkában töltöttük Én tehát a munkát a magam részéről mindig értékeltem és mikor ezt tettem, nem néztem azt, hogy a munkás előkelő irodában ül-e, vagy a gyárak műhelyében dolgozik. Amikor a szocializmus problémájával foglalkoztam, megmondom őszintén, elidegenedtem a munkások ama részétől, akik nemzetközek voltak, mert az a felfogásom, hogy a nemzetköziség elve fsieti a vízkövésteg elve sokkal erősebb. A nemzet hasonló a rotációs géphez, melynek minden egyes alkatrésze szüksége van, hogy műkádni tudjon. Éppen így a magyar nemzet életében szükség van a nép, a társadalom minden egyes osztályéra, hogy az harmóniábani dolgodon, mint a rotációs gép alkatrészei. Ezért hangoztatom én ez a pártom felfogása is, hogy a magyar munkásságot egy fentos választófallal a Termet többi társadalmi osztályától elszakítani bűn.