Uj-Somogy, 1922. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-01 / 172. szám
jy syfQlyam. J'AILIP taposva* *, l922r^dQt»ztA4 1., Szerkasztaság és toladahivatal: WOSVAR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM TELEFONSZÁM, 128. » ' ---POLITIKA! NAPILAP Fstelfls szerkaszta ! Dr. THURY ZSIGMOND. A atalom ara 5 közönt, kedd. 172. (371.) szám. ElSltzstáss Brak! figass övre - - - - 840 K | Negyed évre - - - 210 K Fél évre - - - - - 420 K | Egy hóra ----- 70 K Hirdetések ára ■niliméter soronként 5 korona. Angol egyetemi hallgatók között Fonyódon. Ünnepélyes fogadtatás Bélatelepen. — Az ünnep lakoma. — Szónoklatok angol módra. — Akik szégyenük, hogy a trianoni győzőkhöz tartoznak . . . — Mister Carter kolléga és a többiek. — A két Himnusz . . . — Az Uj- Somogy kiküldött munkatársától. — Fonyód-Bélatelep, julius 30. — Az angoloknak még a, Jó Isten is kedvez — a'tapi'ja meg untattam és kollégám, mi közben kitágult tüdővé, ragyogó szemekkel éhezte azt a lendrri parolámét, amely a Balaton fonyódi odalától lazul a néző szeme eé. Mert csakugyan több napos változékony időjárás uan derűlt, arargtzi és napsugár hintette váráig a fényét a mi édes magyar tengerünk hulámösönére. Levél se zizzent a Fonyód-bélatelepi út erdőségében. Mélységes ünnepi csend borult a tájra. Pihent a természet, pihennek az enberek a hatalpos fárasztó munka után Nem mutatta semmi, hogy ma ezen a vidéken, ha nem is nagy hangossággá, sippsi, dobbal verbuvált, de mégis nagyjelentőségű esemény történik. Nem mustta semmi, hogy Bnae'epnek ma olyan ünmpe lesz, amelynek következményeit ma még a beláballanság sötétje takarja ... Tizennégy angol egyetemista jött le a magyar tenger mellé, hogy megismerje azt a népet, amely az igazságishatágok igazságtalanságainak átka aat nyomorog. Ennek a tizennégy angol egyetemistának a Magyar Nemzeti Szövetség Somogy megyei Köre kis ünnepség keretében mutatja meg a magyar vendégszeretetet és a magyar fájdalmat. A bélatelepi fürdőző köröség már érdeklődve tárgyaja az elkövetkezerdőket. Lassankint gyülekeznek a fürdőhely kis őrházailo»mása körül. Caládok, urnazszonyok, lányok jönnek Itt ott feltűnik így«*»y ismert és kedves kaposvári arc is. Brokés Rezső és neje, Rózsa János ”c*a ádjiva*. Majd az ott ry*való előneöszek a Jankovics Bélán grófi család, Hunyadi Ferenc gró f, Igmándy Aladár, Igmándy Hegyessy Iván, Petry Pál kurusimnisza nálaminkar, Huszka Jenő miniszteri tanácsos, dr. Sebestyén Jenő th*oógai tanár, Bárány Ferenc főiméző, Walnhofer Feenc, Regedy Bertalan főszolga* lonó és számos más előkelőség F*i egy órakor nótaszóval érkezik meg a 28 számú erzsébetvárosi ,,Sz*nt István" cs erkésic«apsz. El sen helyezkednek a fehér inges bmk »lapos fiuk, uj nótaszóval robog be egy másik, a győri „Pacsira" cserkésze a pit zöld ingben. A várakozók közül az egyikinő f nyképező masinát szegez a eztrkések felé, hogy megörökítse a nap*vötő arcú legénykéket. A tömeg nőttön nő. Ma tömve van a perron, az őrház felé vivő mák, amikor berebog a budapesti vonst az angol vendégekkel, akik a Füred— biófoki körút után itt szállanak ki egy kis pihenésre. Sorba léptek ki a vasút kocsiból A perronon coportba állanak Igmándy Aida előtt, aki rövid, de szép szavakkal üdvözi őket: — örök eljöttek, hogy megismerik múltuikat, hogy sebeikre rakják kezeiket. A magyarok Istene vezérelje ő őket a jukban ! A cserkészek tisztelegnek. A közönség éjenez. Az angolok láthatóan megilletődve hallgatják. Előlép közülük az egyik, Mr. Edinger és német nyelven mond köszönő szavakat a szives üdvözletért. Majd megindul a társaság a String-szálló felé. Itt alkarám volt megfigyelni a vendégeket. Tipikus autoi szász valamennyi Markáns vonis, acukrát valami végtelen fölényesség sugárzik le. Nyugodtak. A sokszor hangoztatott angol flegma bizony nem mese, hanem valóság. Ia'eni nyugalommal veszi elő kettő, három a fényképei é m sinát, hogy az elvonuló c e kéjcsipatokat lekapja. Szenvtelenül hideg közönnyel sétálnak Érdekes, hogy valamennyi szürke kalapot vitel Ruházatuk a lehető legkényelmesebb. A mi szemünk nincs hozzászokva a jé bő kábás viselethez. Az angolokon csaknem úgy lógott a nagy, bő kabát. Van egy pár ,valódi angol” fehér nadrág, amilyent bizony mind sok keveset látunk. Hozzájön ehhez a nagy, tompaorm, világ talpú cipfigukker a vállon, merész színű nyakkendős és már elöttünk is áll a valódi anglius. Beszélgettem egyik magyar kísérőjükkel, Kerekes Zoltán egyetemi magántanárral. — Kérem — mondotta — a hittőségek iránt nem igen érdeklődnek Nagyon tetszett nekik Budapest, a parlament, meg a magyar — lányok. A cigányzenét órákig elhallgatják. Közben megérkezünk a Szály-szállóhoz, ahol ízlésesen felterített asztalok vártak a vendégekre. Az asztalfőre Hunyadi Ferenc gróf áll, Vona tóban as angol*, D A. L. Lockhart, T F. Hingham, D. Morrah, C. R. R. Harris, R. L Cray, F. S Cameron Head, E Sprout, Q A Edinger, F. A Phillrldi, J. P. Walker, Teeling, Huntly Carter (angol újságíró, M. Sumers és M Spingmann Majd a magyar előkelőségek: Petii Pál dr. államtitkár, Wolnhefer Ferenc, Bárány Ferenc, Kosztics Sándor dr. egyetemi magántanár, Barcsa Eemér, Sáki Endre, Sziplonczay László alezredes A Az ünnepség főrendezője és lelke: Krieger Pál dr. és mi, kaposvári újságírók. Az angolok közül Mr. Huntly Carter kolléga a legérdekesebb fj. Magas homlokú, borzas, hosszú, ősz, göndör hajú. Most jött Szovjetoroszországból, ahonnan lapját, a londoni „New Age” t tudósította. A szovjet parid domból egy szál öltözetben jött haza. Mindenét elosztogatta a rettenetesen nyomorgók között. Mutatott egy moszkvai ebédszámlát is. Pár fogásos gyenge ebédért fizetett több mint 8 milió rubelt. Nevezetes még közöttük Mr . F. Hingham is, aki Füreden úgy belehabarodott egy magyar leányzóba, hogy azóta mindig csárdást akar táncolni... Ebéd alatt Krisztics Sándor dr. mellé kerültem A rendkívül nagy műveltségű és világlátott egyetemi magántanár mondott néhány érd kését: — A bort nagyon szeretik. M Morrah például jó kesere versenyt iszik a legjobb magyar borivóval. A jó ebédre sem haragásznal. — Na, akkor Somoryot megemlegetik — veti körbe, a rendező Krieger dr. —, mert itt ennek olyant, hogy ... Ahogy" után bírli, az ebéd következett, amely csakugyan igazolta Krieger dr.-t. A lakoma első szónoka Hunyady Ferenc gróf volt A fiatal magyar arsztokrata megnyerő modorával elragadtatta az angolokat: — A bábom alatt — mondotta — a székely katonák azt kérték, hogy: .Isteni Te ne csinálj semmit. Csak nizz * Mozi mi kérjük a nagy antantot arra, hogy ne csináljon semmit, csak nézzen, majd ha a balkáni hordáktól szimonkérjük Trianont... Érdekes, hogy az angolok a beszéd közben sohasem tapsoltak, öklükkel és tenyérükkel ütötték az asztalt, ha valami tetszett nekik. A székely bakák mondásánál döngették it az asztalt, afrorym csak Indiák. Wolnhofer Ferenc a telep igazgatósága nevében üdvözölte a vendégeket. Lelkes magyar-angol beszédet mondod, melynek vége az volt, hogy a magna carta praziga nem lehet ellensége az aranybulla országának. Utolsó mondatát halalmasan megdöngették az angolok. Aztán felelt Prof. Hungham, a „Trinity Collets” tanára Siemoen, monoton hangon beszélt. gesztus nélkül. Szinte suttogva mondta el gondolatait. Átalában a magyar beszédekhez szokott fűnek fucsa volt az angol szónoklásmód. A pattogó szenvedélyesség az érzetek felkorbicsolátára csak a mi nyelvünk alkalmas. Az angol nem a szivhez, hanem az őshez beszél, mint Mr. Hingham. — Láttuk a magyar kulturát, láttuk, hogy itt önállósig van a polgárságban, nem veszett el tehát még az a remény, amelynek összefoglalása: az integer Magyarosiig. Mister Harris már gyakorlottabb szónok. Lelkesen beszél arról, amit ránk, majd élénk gesztusokkal, lehajtott fővel, mosolyogva vallja be : Uraim ! Én szégyelem, hogy az angol nemzet a trianoni győzök között van Mist kezévé* kereszteket vág a levegőben. Hadonászik. Eaksd a hangja. Nagy tendfl* lettel villan ujjal között az örökés: I»y kell összevagdalni a triamni szerződést. (Rengett Is «z sasi*! a döngettsét.) Mert már elhagyta őket az angol flegma. C fognak a szemeik a jó bad capryi bortól. Csapkodják az asztalt. Különösen M. Morrah beszéde alatt, aki a ktráysig eszméjének fotoszágát fejezette s azt mondta, hogy a mi nemzeti büszkeségünk még összeforrasstja az elörött matyir kardot.. . Volt egy pillanat, ami örökké emlékezetes marnd elöttem. A zenekar Hunyady gróf beszéde után az angol királykimpuszt je szólta. Hogya’ hallgatás ezt az angolok II Besske, dagadó Öntudattal. Csak néztem, hogyan borul tusba egymásban az arcuk. Mister Edinger homloka lázrózsák kihagyogott Egy lányos arcú ifjú bijotta le csak a fejét, Mr. Spru*. Talán a ködös angol mezőkre gondolt A világ leghatalmasabb országára. A nagyra, az erősre. A győzőre. Mr. Spraunak nedves lett a szeme tájéra. Akkor a mi bánatos, hu* imánk akkordjai szállónak meszsze ... Miden angol lehajtotta a fejét Minden magyarnak könnyet haltetemébe az árva magyar fohász... Menem. Milyen nagy különbség volt a két Himnuss közön !...