Uj-Somogy, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-01 / 274. szám

Szerkesztőség és kiadó­vatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. TELEF­ONSZ­Á­M : 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Egész évre....................... 1200 K | Negyed évre . SOI K 1­el évre............................ 600 K | Egy hóra ... iOS K Hirdetések ára milim­éter soronként 5 korona. Mehetnek Amerikába, vagy a világ végén is túl azok a tizenhárompróbás gyászvitézek, azok a minősített hazaárulók, akik 1918. októberében olyan bűnbeesést kö­vettek el, amely miatt a legkisebb bűnhődés lehet: a magyar Edenből való örökös számkivetés. Az őszirózsarend lovagjai, a his­tóriai Magyarország sírásói mostanáig részint Bécsben, részint az utódálla­mok valamelyikében ették az elté­­kozolt hazai fehér helyett a honta­lanság barna kenyerét. Most a fő­városi sajtó azt az értesülést sze­rezte felőlük, hogy dicstelen pálya­futásuk legközelebbi állomása már a tengerentúli újvilágban lesz, mert oda vonulnak át októberi programm­­juk tovább propagálása és az erre való pénz gyűjtése céljából. A kvár­télymesterük, Kaposvár egykori volt káplánja, a papi reverendáját meg­­mocskosító Hock János, az „arany­­szájú“ lelkész-forradalmár már előre odavitorlázott. Már be is vallotta bridgeporti hallgatóságának, hogy bizony, bizony, az amerikai gyűjtés elsikkasztott pénzéből készítették elő a „magyar forradalmat“. Ez a bűnével hetykén dicsekvő hitehagyott magyar pap vállalkozott arra, hogy az ó haza ellen súlyosan vétkezett forradalmár kivándorlókat a szabadság földjén letelepíti és egy esetleges új rohamra, vagy kitörésre koncentrálja erőiket. Akik Bécsből eresztgették világgá aljas rágalmai­kat, akik hazugságok özönével töl­tötték meg „Bécsi Magyar Ujság“­­jukat, akik a maguk halálos bűnei­ről úgy akarták elterelni a figyel­met, hogy az új magyar politikai irányzat kicsinyeskedő bírálatával és a közszereplésben forgolódó fér­­fiaink örökös kompromittálásával kiabálták tele a világsajtót, azok most elhagyják a mi portánkkal szomszédos szemétdombot, ahol már eleget kapirgáltak s ahol már lejár­ták magukat. Amerika lesz, ha igaz, a zsiványtanyájuk és onnan fogják fertőzni a levegőt dögleletes iniaz­­máikkal. Károlyi Miska, a vörös grófi ka­méleon, szintén ott akar magának tartózkodási engedélyt kieszközölni, ahol — aligha csalódunk — nem örülnek a viszontlátásának. Amikor ugyanis magyar belpolitikai propa­ganda céljaira koldult szantimokat és dollárokat az 1914-es Ameriká­ban, akkor egészen más ígéretekkel kecsegtette hallgatóságát, mint ami az ő agitációja és összeesküvése folytán 1918-ban bekövetkezett az óhazában. Hir szerint elkíséri a fél­­nótás grófot a kétbalkezű szociál­politikai elmélethajhász Játszi Oszkár is. Rajtuk kívül még Garbai Sán­dor, Kun­fi Zsigmond, Göndör Ferkó, no meg a Tisza-gyilkos Pogány Jó­zsef, a vörös Napóleon allűrjeivel tetszelgő kontár, továbbá Csernyák Imre, a forradalmi katonatanács el­nöke, Lékai­ Leitner, a parlament előtti Tisza-merénylő, fogják állító­lag alkotni azt a szűkebb gárdát, amely új hadállást készül verni Amerikában. Menjetek vámpírok, menjetek ju­­dások! Vonuljatok ellenkező sar­kára a világnak! Magyar rög, mely enyhet, nyugtot adhatna számotokra, nincs, a miattatok megcsonkított haza határain belül! Botrányország lett Erdély földjéből. Már a behódoló szászság is kiábrándult az oláh uralomból. — Egy szász képviselő súlyos vallomásai a sajtó utján. — Korrupció, panama, potemkiaizmus az egész vonalon. Budapest, november 30. MOT. jelenti: Az erdélyi közállapotok tel­jes lezüllésére mutat az a könyv,­ amelyet Brandsch Rudolf, erdélyi szász képviselő bocsájt közre „Té­nyek és élmények“ címmel. Az erdélyi és román ellenzéki sajtó széles mederben foglalkozik Brandsch vádjaival és egyben élesen támadja a román kormányt, sőt ezzel egyidejűleg erős oldalvágást intéz a korona ellen. Bransch könyvével foglalkozik majdnem valamennyi lap és szemel­vényeket is közölnek belőle. Pl.: Egyik nagy kolozsvári bank igaz­gatójának egy urat jelentenek be, aki igen fontos üzleti ügyben akar vele beszélni. Magasrangú hivatalnok, aki 10 kiviteli engedélyt ajánl fel neki. Kijelenti, hogy ilyen kiviteli enge­délyeket egy meghatározott­­ ösz­­szegért bármikor korlátlan számban hajlandó „szállítani“. — Egy erdélyi megyeprefektus egy ismert nagyipa­rostól 20.000 lejt kért egy külföldi útlevél kiáll­ításáért. — Egyik erdé­lyi megyeprefektus hatályon kívül helyezte az adórendeletet. Eme ren­deletében arra szólítja fel az adó­fizetőket, hogy kérvényüket az adó­k teljes vagy részbeni elengedése ügyében „neki személyesen adják át“. A prefektus ezen kérelmeket a „saját belátása szerint“ fogja elbí­rálni.­­ Egy nagyipari cégnek több, mint egy évig kell várni, hogy meg­kapja azt az összeget, amellyel a kormány neki tartozik stb., stb. A brassói lapok ehez a következő kommentárt fűzik, hogy miért mondja ezeket a „Tények és élmények“? Azért, mert bennünk van itj Romá­nia egész problémája, a mi belpo­litikai viszontagságunk teljes nyo­morúsága, az u. n. egységesítő po­litika egész igazsága! — Aki ezen esetekkel szemben nem háborodik fel és nem tudja megérteni, azokról nem lehet beszélni. Ha azonban a kormányférfiak és felelősségteljes állásban lévő férfiak nem látják be, vagy nem akarják belátni, hogy minő állapotok azok, amilyenekben országunk szenved, úgy, vagy küld­jék őket, mint betegeket idegorvos­hoz, vagy mint hazaárulókat az Ítélő­bíróság elé állítsák. Somogyvármegye 1923. évi virilisei. Az igazoló választmány ülése. — Főleg plébánosok és gazdák kerültek be a névjegyzékbe. — Kaposvárról ötvennél több iparos és kereskedő maradt ki. Somogyvármegye törvényhatósá­gának igazoló választmánya ma dél­előtt Krieger Ödön főjegyző elnök­lésével ülést tartott. A választmány beható tanácskozás alá vette a megyei 1923. évi legtöbb adót fi­zetők névjegyzékét. Az elkészült ter­vezetből kihagyott 2 tagot s bevette Somssich József pápai nagykövetet. A földadó révén a megye majdnem minden módos plébánosa és közép­birtokosa bekerült a névsorba. El­lenben így kimaradt 50-nél több kaposvári iparos és kereskedő, akik­nek adójuk nem haladja meg az 50444 koronát. A kimaradtak mától szá­mított 15 napon belül a névjegyzék ellen felebbezést adhatnak be az al­ispán­ hivatalba. Az elfogadott név­sort folytatólag közöljük lapunkban: Dr. gróf Hunyady József földbir­tokos Kéthely 21.369,640, dr. gróf Jankovics Iván fb. Szőllősgyörök 14.740,460, gróf Zichy Béla fb. Len­gyeltóti 7.4493,437, gróf Somssich László fb. Hetes 7.328,754, gróf Szé­chenyi Andor Pál fb. Marczali 6.444,491, gróf Andrássy Mihály fb. Szigetvár 5.451,800 (új), báró Inkey József fb. Iharosberény 5.193,061, gróf Jankovics Bésán Endre fb. Öreglak 5.155,413, gróf Festetich Kálmán fb. Németlad 5.030,981, Satzger Géza fb. Ádánd 4.207,851, gróf Széchenyi Bertalan fb. Felső­­segesd 4.106,020, gróf Széchenyi Géza fb. Erdőcsokonya 4.047,944, dr. báró Rubidó Zichy Iván fb. Nágocs 3.615,456, gróf Széchenyi Imre fb. Somogyvár 3.237,888 (új), Klein Sán­dor fb. Vizvár 3.177,710, gróf Keg­­levich Béla fb. Szentmiklós 3.031,500, gróf Széchenyi László fb. Kálmán­­csa 2.969,191, gróf Zichy Ödön fb. Zákány 2.842,319, báró Inkey Pál fb. Iharos 2.840,075, gróf Széchenyi Frigyes fb. Somogytarnócza 2.634,590, gróf Festetich Vilmos fb. Toponár 2.533,389, Véssey Lajos fb. Szécsény­­puszta 2.448,221, gróf Festetich Kris­tóf fb. Csertő 2.194,029, Somssich Miklós fb. Sárd 2.093,902, gróf Szé­chenyi Emil fb. Lábod 2.038,745, Hovány Aladár bérlő Somogyapáti 1.804,694 (uj), Lelbach Keresztély fb. Nagyatád 1.702,007, Ring Samu fb. Kaposvár 1.685,885, báró Bieder­mann Imre fb. Almamellék 1.656,430 (uj­) (Folyt. köv.) Közegészségügy és az iskolák. Irta: Fenyő Dezső úr. III. De lássunk csak tovább, hogy milyen hordereje volna a vizsgála­toknak és nézzük most már azokat, akik bekerültek a vizsgálat által az iskola padjaiba. Ezeket gondosan meg kellene vizsgálni és pedig: 1) a kültakarójukat, (bőr és hajzat) hogy nincs-e köztük piszkos, élősdivel fertőzött, rühes, sőt esetleg kiütéses, ragályos. Ezeket gyógyulásukig az iskolába nem volna szabad been­gedni. 2) látásélességüket, és ameny­­nyiben rövid- vagy messzelátók len­nének, a tanítót figyelmeztetve cél­szerűen és okszerűen kellene a padokban elhelyezni őket. 3) halló­szervüket szintén az elhelyezkedés miatt egyrészről, másrészt pedig ezáltal sok oktalan fenyítéstől sza­badulnának meg, ha a tanító tisz­tában volna a testi hiányukkal. 4) orr- és száj­ garatot, hogy nincse­­nek-e polypusaik, nagy manduláik, rossz fogaik, melyek a gyermek testi és szellemi fejlődését gátolják és esetleg egyéb komoly bajok oko­zói lehetnek. 5) rendkívül fontos a belső szervek vizsgálata és pedig elsősorban a tüdő és szív állapota az ilyen fejlődő gyermekeknél. A kifejezett tüdőbetegeket (bár ilyenek alig akadnak) eltiltani a nyilvános iskolától és u. n. erdei iskolába volnának elhelyezendők. A szívbe­tegek gondos észlelése, torna stb. alól való felmentése sok kellemet­lenségtől­ óvná meg a gyermeket. Természetes azonban, hogy e lap keretén belül nem terjeszkedhet ki egy teljes és igazi iskolaorvosi mű­ködés jellemzésére. Mégis felhívom a figyelmet, hogy milyen fontos volna, ha ez végre nálunk is bevezetőd­hetne. Az iskolaorvos gondosan vizs­gálja tovább is a tanév folyamán a gyermeket. Három-négy hetenkint át­vizsgálja, főleg az arra szorulókat. Testsúly- és m­agasság­mérést eszkö­zöl az év elején és végén, ügyel te­hát a gyermekek szellemi és testi fejlődésére. Ügyel a tanításra egész­ségügyi szempontból és felvilágosí­tással szolgál a tanító személyzet­­zem­ek egészségügyi vonatkozásban. Tehát például az órarend helyes megállapítására, a tornára (melyet, főleg az elemi iskolában, nálunk oly feltűnően hanyagolnak el, a fel­sőbb iskolákban pedig annyira nem egyéni testnevelés folyik.) így állandó orvosi ellenőrzés alatt ma­radnának a gyermekek tanulmányi idejük alatt és utána be kellene ve­zetni, mint külföldön mindenütt, az orvosi tanácsadást az egyéni pálya­­választásra.

Next