Uj-Somogy, 1923. május (5. évfolyam, 99-122. szám)

1923-05-01 / 99. szám

Ára 20 K. Kaposvár, 1923. május 1., kedd V. évf., 99. (1094.) szám. Szerkesztőség és kiadó avatal: KAPOSVÁR, KONVYI BÁSS­Y­ UTCA 6. SZÁM. TELEF­ONSZ­Á­LÍ­Ó 198. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Egész évre........................ 4800 K ! Negyed évre 1200 K Fél évre............................. 2400 K­­ Egy hóra . . 400 K Birdetések ára már méter Boronként 15 korotta. Elutazott Bethlen, Budapest, április 30. A minisz­terelnök vasárnap délután 3 órakor a bécsi gyorsvonattal Kállay Tibor pénzügyminiszter és gróf Khuen Héderváry Sándor külügyminiszteri tanácsos kíséretében külföldi útjára indult. A miniszterelnököt Bécsig felesége és legidősebb fia kíséri el. A párt nevében a miniszterelnökné virágot és bonbonokat kapott Kállay Tamástól. A pályaudvaron a minisz­terelnök búcsúztatására megjelent a diplomáciai kar Budapesten időző tagjai közül az angol követ, a fran­cia és olasz ügyvivők, a követség több tagja és több Budapesten tar­tózkodó budapesti újságíró. Ott volt továbbá Rakovszky Iván, Prónay György dr. államtitkár, Bárczy Ist­ván, továbbá Mayer Jánossal, az az egységespárt elnökével az élén az egységespártnak mintegy 50 kép­viselője. Az egységespárt nevében Mayer János és Kállay Tamás rö­vid beszédben kívántak szerencsét a miniszterelnöknek. Megjelent a budapesti sajtó számos képviselője is. A miniszterelnök megköszönve a sajtó képviselőinek a megjelenést, legszívélyesebb üdvözletét küldte a magyar sajtónak és kérte, hogy egyetértéssel, egyhangúlag támo­gassa őt útjában. A vonat az egybe­gyűltek szerencsekívonatai és éljen­zése közben hagyta el a pálya­udvart. A közüzemi pótlékok és Kaposvár. A lakásügyek ideiglenes rendezé­séről alkotott és most életbelépő rendelet 58. szakasza tudvalévően ekkép intézkedik: „A bérlőknek közüzemi pótlék címen eddig fennállott fizetési köte­lezettsége az 1923. év május első napjával megszűnik.“ E pont homályos szövegezése két­ségeket hagy fenn aziránt, hogy mit lehet és kell tulajdonképen köz­üzemi pótléknak tekinteni, mert úgyszólván városonként más és más a közüzemek ügyköre. Épen ezért a vonatkozó szakasz az alábbi új bekezdéssel egészíttetett ki a pót­­lakásrendeletben : „Ez a rendelkezés nem érinti az egyes községi üzemek által teljesí­tett szolgáltatások díjait szabályozó azoknak a szabályrendeleteknek ha­tályosságát, amelyek nem a korábbi lakásrendeletekben nyert felhatal­mazás alapján alkottattak, különö­sen nem érinti az oly rendelkezés hatályosságát, amely szerint a köz­ségi üzemek igénybevételének díját a község közvetlenül a bérlőtől követelheti.“ Eszerint Kaposvárott a városi adó­hivataltól és a közüzemek igazgató­ságától nyert egyértelmű információ szerint most május elsejével kezdő­előleg itt minálunk a csatornajáru­lékot, a kéményseprési díjakat, valamint a pöcegödörtisztítást a háziúr tartozik fizetni, míg a vil­lany- és vízdíjak, továbbá a sze­métfuvarozás a vonatkozó régebbi szabályrendeletek értelmében a la­kóktól szedetnek be. Á­tveszi-e a város a leányközépiskolát és Rendkivü­li közgyűlés lesz a­­réten. — A polgári fiúiskola ügye. — A kultuszminiszter két milliót adott a színház tatarozására. Kaposvár város képviselőtestülete e hét végén, valószínű pénteken vagy szombaton rendkívüli közgyű­lést tart. A tárgysorozat fontos pontjainak előkészítése most folyik a város­házán. Mint ismeretes, a legutolsó közgyűlés a polgári fiúiskola helyi­ségkérdését tüzetes megbeszélés végezt későbbre halasztóba. A kérdés égető fontosságára való tekintettel az ügy a közgyűlés elé kerül. Két megoldási mód között választhat a képviselőtestület. Az egyik javaslat az emeletráépítésről, a másik az udvaron való építés­ről szól. Az egyes bizottságok tagjaiban az a vélemény alakult ki, hogy az emeletráépítés esztétikai szempont­ból helytelen, mert az emeletráépí­téssel oly magasra nyúlna az épü­let, hogy a templom és a bankosok háza elvesztené imponáló jellegét. Sokkal célszerűbbnek tartják az udvaron egy kétemeletes ház építé­sét az épület nyugati szárnyán. A hozzátoldással impozáns hátteret kapna a templom is. A leányközépiskolát fenntartók körében mozgalom indult meg aziránt, hogy a város vegye át az intézetet. Értesülésünk szerint a mozgalommal valószínűl­g foglal­kozik a közgyűlés is. A városházán az a felfogás, hogy az iskola átvéte­lére képtelen a város, mert annyira kimerültek az anyagi forrásai. Két egyesületi iskolát, a polgári fiú- és felsőkereskedelmi iskolát vette át annak idején a város s azoknak sem tud megfelelő elhelyezést, fel­szerelést biztosítani, így lehetlen a a harmadikat is eltartani. A képviselőtestület egyes tagjai­ban viszont az a felfogás, hogy a fontos kultúrintézményt áldozatok árán is át kell venni a városnak, mert csak két tanárt kellene fizetni, a többit az állam fizeti. A dologi kiadásokat pedig a beírási és tan­díjból fedezni tudnák. A közgyűlésen Kovács Soma dr. h. polgármester beszámol a kultusz­minisztériumban a színház tataro­zása ügyében folytatott tárgyalá­sokról. A kultuszminisztérium a színház tatarozására kétmilliót adott. A háztulajdonosok az uj lakásrendelet ellen. A kaposvári házigazdák gyűlése a városházán. — Nem béremelést, hanem szabadforgalmat kérnek. Tegnap délután tartotta meg a Kaposvári Háztulajdonosok Szövet­sége évi közgyűlését a városháza nagytermében. Király József elnöki megnyitójában beszámolt a szövet­ség három és fél évi munkájáról. Megalakulásuk óta küzdöttek a szabadforgalom helyreállításáért, de m­indezideig ez nem­­sikerült. Sza­bad rendelkezés helyett a kormány béremelést engedélyezett, mert neki fontosabb az adó, mint a házigazdák békéje. Azért engedélyezett a kor­mány béremelést, mert így nagyobb adót róhat ki a háztulajdonosokra. A háztulajdonosok soha sem köve­teltek béremelést, hanem szabad­­forgalmat. Ezért tovább folytatják a harcot az új lakásrendelet ellen is. A megengedett harmincszoros emeléssel a májusi lakbér nincs arányban a mostani árakkal. 1917- ben, amikor 120 koronát fizetett a lakó, a búza mázsája 46 korona volt, ma a megengedett 3600 korona lakbérért csak 14 kiló búzát kap a háztulajdonos. Az elnöki jelentés után Willmann János számolt be a Budapesten foly­tatott tárgyalásokról. Felfogása sze­rint a kormány a háztulajdonosok mellett van s biztos tudomása sze-­­­rint a háztulajdonosok javára módo­sítják a lakásrendeletet. Minden két­ség eloszlatására közölte, hogy a pótlakásrendelet értelmében Kapos­váron a közüzemi pótlékot szerinte a lakók fizetik. Bódiss Géza az 1922. évi zárszá­madásokat, az 1923. évi költségelő­irányzatot és az új lakásrendeletet ismertette. Az elnök indítványára az eddigi tagdíjakat a háromszorosára emel­ték fel. Egyben elhatározták, hogy a tagokat érdeklő mindennemű köz­leményt az „Új-Somogy“ szombaton megjelenő számában tesznek közzé. Az új tisztikart a következőkép választották meg: elnök Király Jó­zsef, alelnökök Szarka János, Szől­­lősy Ferenc, Wilmann János, pénz­táros Bódiss Géza, ellenőrök Janko­­vics János, Meiszterics József, szám­­vizsgálók Wagner József és Dégl Sándor. A tisztikar mellé a választ­mányba 20 rendes és 5 póttagot delegáltak. Wagner József indítványára kö­szönetet szavaztak Oláh Gyula volt lakásügyi miniszteri biztosnak s küldöttségileg tisztelegnek az új mi­niszteri biztosnál, Korniss József nyug. máv. főfelügyelőnél. Ezzel az ülés véget ért. A kincstár haszonrészesedése a házbérhül. A kincstárt illető házhaszonrésze­­sülés tárgyában kiadott körrendelet vonatkozó pontjait az esedékességi dátum alkalmából még egyszer az alábbiakban közöljük az érdekel­tekkel : Kincstári haszonrészesedést kell fizetni minden olyan épület után, mely tényleg bérbe van adva; to­vábbá bérbe nem adott olyan épü­let után, mely házadó alá esik, végül az ideiglenesen adómentes épületek után. A részesedést a tulajdonos, illetve haszonélvező fizeti. Közös birtoknál e kötelezettség egyetem­­leges. A bérlő az általa bérelt épü­let után fizetendő részesedést köte­les a házbirtokosnak a kikötött bér­összegen felül külön megtéríteni. A kincstári haszonrészesedés fe­jében a nyers házbérjövedelem 25 százaléka fizetendő. Ha bérbe nincs adva az épület, az alap becslés út­ján állapíttatik meg. A kincstári haszonrészesedést 1923. év május hó 1. napjától kezdve kell fizetni. A részesedést május 20-ig, majd augusztus, illetve november 20-ig kell a községi pénz­tárnál befizetni. Az a házbirtokos, aki a kincs­tári házhaszonrészesedést időben be nem fizeti, az összeg után 8 százalék késedelmi kamatot és ezen felül a késedelemnek minden egész vagy megkezdett hónapjára a ké­sedelmesen befizetett összegnek felerészét köteles bírság címén be­fizetni. Budapest­ 0.16, Zürich, április 30. (Nyitás.) Páris 3735, London 2554, Newyor­k 551 és fél, Milánó 2710, Berlin 0.01 és hétnyolcad, Bécs 0.0077, Osztrák bélyegzett 0.0077, Prága 1637 és fél, Budapest 0.10, Varsó 0.01 és egynyolcad, Belgrád 569. (Kozmo­­grafik.) Budapest, április 30. Nemesfém­­pénzek piaca. Egy koronás ezüst 440, 2 koronás 880, 5 koronás 2200­­0 koronás arany 12500, 20 koronás 25000, dukát 13600. A mai terménytőzsde, Budapest, április 30. Az üzlet gabonában teljesen csendes, nincs semmi változás. Sem magáncégek, sem a budapesti malmok nem haj­landók drágábban fizetni a búzát, mint állomásról 260, Budapesten 270-el. Rozs ab állomás 160, Bp. 170, tengeri ab vidéki állomás 150, Bp. 160, zab vidéken 150—55, Bp. 165, Takarmányárpa 140—45, Bp. 150—55, Budapest, április 30. (Élelmiszer­­piac.) Az árak teljesen változatlanok

Next