Uj-Somogy, 1923. augusztus (5. évfolyam, 173-196. szám)

1923-08-01 / 173. szám

V. évf., 173. (1168.) szám. Ára SO K. Kaposvár, 1923. augusztus 1., szerda B ferlesztyiség és kiadóhivatalt KAPOSVÁR, KONTRÁSSY-UTCA 6. SZÁM, TE L, K F dlt Síz Á M 12$. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztős Bt. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak: 2400 K 200 K Hirdetések ára milméter euranként 20 korona, szövegrészben 25 K EgdSE évre....................... 9600 K Fél évre . .................. 4800 K Negyed évre Egy hóra . Ha igaz mindaz, amit a most lefolyt sinaiai konferencián hozott határozatokról a sajtójelentésekből tudunk, akkor a kisántántban szövetkezett szomszédállamok egészen új alapot fektettek le a megértés útjának egyengetésére. Ugyan a jelentések, melyek a román és a kisántánt sajtóirodáinak diplomáciai nyelvezetével vannak fogalmazva, igen óvatosak és inkább sejtetni szeretnék azt, amit mondani akarnak, mégis ez a ravasz, körmönfont stílus is elárulja, hogy egészen másként foglalkoztak most a magyar kérdéssel, mint pl. ahogyan ezt tették volna akkor, ha Benes dr. nem informálódik Párisban, Londonban, a nagyántánt legilletékesebbjeinél. A kölcsönünk ügyében hozott határozat állítólag megismétli azokat a kisántánt kikötéseket, amelyeknek Prága már ismételten kifejezést adott. És bár ezek a feltételek még semmi esetre sem véglegesek, mert hiszen nekünk és a nagyontántnak is lehet ezekhez egy-két szavunk, mégis az domborodik ki Benesék egész eljárásából, hogy a velük való megegyezést akarják ránkerőszakolni, mert ők nagyon jól tudják, hogy fontos érdekeiket ezen a módon tudják biztosítani és nem úgy, ha mi közvetlenül a nagyontánttal jutunk megállapodásra. A félhivatalos cseh sajtó hangjából és közleményeiből is ilyen következtetések olvashatók ki. Nem utolsó érdekessége a Sinajában történteknek az a híradás, mely szerint a magyar kérdésben egyedül a szerb állam képviselője, Nincsics külügyminiszter próbált nehézségeket támasztani. Igen, Nincsics, akiről tudjuk, hogy szokatlanul éles és durvául kíméletlen, amellett teljesen alapnélküli kirohanást intézett ellenünk a skupzsinában. Meg is is kapta a balkáni hangra és bocskoros modorra a finom európai választ, amelynek fölényes tónusa és imponáló tárgyilagossága rémítően fájhat a havasi diplomatának és ezért prüszkölt most is a magyarokra. Egyébként az is magyarázata az ő sinaiai magatartásának, hogy ő nem járta meg mostanában Párist és Londont, úgy, mint cseh kollégája, Benes, hanem őt odahaza informálták, de nem Poincaré, Baldwin és a többi számottevő európai tényezők, hanem a politikai senkik feje, Károlyi Miska és a többi emigrált hazaáruló töltötte meg az útitáskáját frázisokba csomagolt hazugságlapdacsokkal. Ezeknek köszönheti Nincsics úr, hogy az egész világ előtt blamirozta magát a magyar ügyben elfoglalni próbált álláspontjával. Mi nagyon jól tudjuk, hogy mi fáj a kisántántnak. Ha nem is fejezné ki félhivatalos sajtója, akkor is könnyű volna kitalálni, hogy törökszimpátiánk, német orientációnk, bolgár barátságunk, aggasztja leginkább. A kisántánt engedékenységén múlik, hogy a neki is bizonyára értékes szimpátiánkat maga felé fordítsa! Bizonyára nem fogunk habozni a nekünk előnyösebb barátság választásában. A mi barátságunknak, kisántántszimpátiánknak elég olcsó ára van: területi integritásunk! A kisántánt is feloldja a zálogjogokat. A sinajai konferencia elhárítja a külföldi magyar kölcsön akadályait. A nagyántánt befolyásának hatása meglátszott Benes magatartásán. Sinaja, július. 31. (Orient Radio.) Értesülésünk szerint a sinajai konferencia vasárnapi tanácskozásának legfontosabb kérdése a magyar állami javakra bekebelezett zálogjogok feloldása volt, ami a pénzügyi helyzet orvoslása végett felveendő kölcsön megkönnyítésére szükséges. A kiküldöttek egyetértettek abban az óhajban, hogy megkönnyítik Magyarországnak a kivezető utat a jelenleg fennálló nehézségekből azzal a feltétellel, hogy Magyarország a kapott pénzt nem használja fel sem újabb fegyverkezésre, sem irredenta propagandára. E célból gyakorlati biztosítékokban állapodtak meg. Benes cseh és Duca román külügyminiszter már az értekezletet megelőzően több intervjúban kijelentették, hogy nincs szó Görögországnak és Lengyelországnak a kisántantba való belépéséről. Az értekezlet pontról-pontra megvizsgálta a Népszövetség legközelebbi ülésszakának programjáját és hamarosan minden nehézség nélkül jutott az egyes kérdésekben megállapodásra. Megvizsgálták továbbá a Középeurópát érintő és a közgazdasági kérdéseket is. Megvitatták közös álláspontjukat a reparációk és a restitúciók kérdésében a békeszerződéseknek megfelelően. Az összbenyomás az értekezletről az, hogy mindenben megvan a felfogás egysége és a szolidaritás fenntartásának óhaja. (MTI.) Új kereseti adókulcsot állapít meg a pénzügyminiszter. Júliusra és augusztusra a köz- és magánalkalmazottak kereseti adója nem rovandó le. Budapest, július 31. MTI jelenti: A pénzügyminiszter az indemnitási törvényjavaslatban felhatalmazást kért arra, hogy az alkalmazottak szolgálati illetményei és munkabérei után fizetendő általános kereseti adó tételeit a mindenkori gazdasági viszonyoknak megfelelően időről-időre rendelettel állapíthassa meg. Minthogy az általános kereseti adóról szóló 1922. évben törvénybe foglalt adótételek már nem felelnek meg a mostani gazdasági viszonyoknak, új adótételeket kell megállapítani. Erre való tekintettel a pénzügyminiszter elhatározta, hogy az 1923. július 1-től kezdődő érvénnyel új kereseti adótételeket fog megállapítani. Az előálló adókülönbözetek kiegyenlítésének egyszerűsítése céljából a minisztérium elrendelte, hogy a közszolgálati alkalmazottak részére megállapított egységes illetmények fejében az augusztusban kifizetendő illetményekből általános kereseti adót levonni nem szabad. A magánszolgálati alkalmazottak illetményei és munkabérei után pedig a munkaadók a június és augusztus hóra járó általános kereseti adót az új adótételek megállapítására vonatkozó rendelet kiadásáig nem kötelesek befizetni. Horvátország elszakadása Szerbiától küszöbön van„ A horvátok a nemzeti felkelésre készen állanak. ” A külföldi hatalmak beleegyeztek az új állam elismerésébe. Budapest, július 31. A Magyar Kurir Írja: A belgrádi „Politika“, a szerb kormány lapja egy igen komoly és közismert politikus nyilatkozatát hozza a horvát helyzetről, amelyben az illető politikus többek közt ezeket mondja: „Gyorsan mentsétek meg az egységet. Elkövetkezett az utolsó pillanat. Ha Szerbia és a szerb kormány nem kezdi meg ma a mentési munkálatot, holnapra már minden késő lesz. Mindenki vár a felkelésre, minden megtörtént már az új köztársasági kormány megalakítására és a külföld belegyezése az új állam elismeréséhez már megvan. Megalakult egy nagy horvát hadsereg és ezt Zágrábban mindenki tudja. A szerbek elleni gyűlölet elérte tetőfokát. A délszláv nemzeti tanács legekszponáltabb tagjai átpártoltak a horvát blokkhoz. Ha Szerbia nem akarta volna az amputációt, nem dolgozhatott volna másképpen. Ha az időt tovább fecsérelik beszédek tartásával és újságcikkek írásával, akkor minden elveszett. Egy szép napon a világ egy újabb bulgár forradalom hírére fog ébredni“. Mit tárgyal a megye parlamentje? A hétfői megyegyűlés programja. Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága augusztus 6-án a vármegyeházgyűlésremében tartja évnegyedes közgyűlését az alábbi tárgysorozattal: Alispáni évnegyedes jelentés. Csanádvármegye átirata kishaszonbérletek meghosszabbításának mellőzése tárgyában. Csanádvármegye átirata mezőgazdasági és ipari hitel megoldásáról. Sopronvármegye átirata az állami és vármegyei tisztviselők illetményeinek rendezése iránt. Komáromvármegye átirata a cseh-szlovák kormány erőszakos eljárása tárgyában. Szatmárvármegye átirata az egyetemi ifjúság tárgyában. Pécs szab. kir. város átirata a jövő gazdasági évben a lisztellátás kiterjesztése tárgyában. Kecskemét törvényhatósági város és Pécs szab. kir. város átirata a kiviteli engedélyezések korlátozása természetben lerovandó kiviteli illeték egy részének a termelő vidék részére való átengedése tárgyában. Abaujtornavármegye átirata Zemplénvármegyéhez csatolása elleni tiltakozása "tárgyában. Abaujtornavármegye átirata a földbirtoktörvény novelláris módosítása ellen. A vármegyei Országos Bizottság átirata a közigazgatási reform tárgyában. Vasvármegye átirata a földreform tárgyában. Kecskemét törvényhatósági város átirata az adórendszer egyszerűsítése tárgyában. A körjegyzőségeknél szervezett adóügyi jegyzők, segédjegyzők és írnokok szolgálati viszonyáról és kötelességéről alkotott vármegyei szabályrendelet. A gabonaüszög elleni védekezésre szabályrendelet. Somogyvármegye Iskolánkivüli Népművelődési Bizottságának segély iránti kérelme. Somogymegyei Jegyzők és Körjegyzők Egyesületének indítványa az 1920. évi XXVII. tc. módosítása iránt. Steiner Ferenc vármegyei vállalkozó kérelme szerződési árak emelése iránt. A kaposvári tüdőbeteggondozó intézet segélyezése. Nyugalmazott körjegyzők és özvegyeik lakbérpótléka. Szabó Lipót vármegyei vállalkozó kérelme szerződési árak emelése iránt. Nagyatád az ártézi fürdőt 40 méter mázsa búzáért megvette. Barcs község a szerb megszállás alóli felszabadulásának évenkénti megünneplését mondja ki. Iharosberényi községi éjjeli őrök fizetésemelése. Több község határozata a világháborúban elesett hősei emlékének megörökítése tárgyában. A mai terménytőzsde: Budapest, július 31. Búza és rozs iránt a fővárosi és vidéki malmok részéről erősebb érdeklődés nyilvánul meg. A fővárosi malmok budapesti paritásban 790 koronát fizettek. Tiszavidéki állomáson 775 koronát lehetett elérni. Rozs pest megyei állomások szerint 500—510, zabért Budapesten 730 koronát fizettek. Árpa állomások szerint 42, tengerit Budapesten 580 K-ért vásárolják.