Uj-Somogy, 1923. szeptember (5. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-01 / 198. szám

V. évf., 198. (1193.) szám. Ára WO­K. Kaposvár, 1923. szeptember 1., szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal­ KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 2. SZÁJM. TELEFONÍSZÁSHI 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak! Egész évre...................14400 K­M Negyed évre . . 3600 K Fél évre....................... 7200 K | Egy hóra ..... 1200 K Hirdetések ára milméter koronként 40 korona, szövegrészben 60 E Miért megy Bethlen miniszterelnök Genfbe? A Népszövetség ülésezése alkalmával meg fogja sürgetni a párisi határozat revízióját. — Jó kilátásaink vannak a kedvező döntésre. — Mussolini már Benest is rábírta a kisántant álláspontjának megváltoztatására. — Sok előnyt jelent Bethlen személyes megjelenése Genfben. Budapest, augusztus 31. A politikai köröket tegnap leg­inkább a Népszövetség genfi ülése foglalkoztatta, amelyen Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök személye­sen fog megjelenni a magyar ügynek hathatós képviselete cél­jából. Nagy jelentőségűnek tart­ják a miniszterelnök genfi útját, mert a tanácskozások során Bethlennek alkalma fog nyílni arra, hogy beható megbeszélése­ket folytasson a magyar kölcsön ügyét illetőleg fontos szerepet játszó külföldi államférfiakkal. A miniszterelnök genfi útja minde­nekelőtt azt a célt szolgálja, hogy a külföld illetékes faktorai előtt újból feltárassék Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzete, és ezzel sürgesse a magyar köl­csön elintézését. A miniszterelnök a londoni és a párisi tárgyalások tapasztalatai alapján határozta el magát arra, hogy a Népszövetség fenti ülésezésén személyesen ve­gyen részt. A genfi út közelebbi részletei még nem ismeretesek. Budapest, augusztus 31. A Magyarországnak nyújtandó külföldi kölcsön ügye a Népszövet­ség genfi ülésezése és Benes cseh miniszternek Mussolinivel folytatott tárgyalásai következtében az általá­nos érdeklődés előterébe került. A jóvátételi bizottság májusi ha­tározata után, amely tudvalévően a bizottságnak tartotta fenn a magyar kérdés megoldására irányuló módo­zatok megállapítását, semmiféle lé­pés sem történt előre. A jóvátételi bizottság májusban arra az állás­pontra helyezkedett, hogy feloldja a magyar zálogjogokat, azonban a Magyarországnak nyújtandó kölcsön egyes részleteiből külön-külön meg­állapított összeg erejéig jóvátételt kell fizetni. Azok a konferenciák, amelyeket ebben az ügyben tartot­tak, a végrehajtás módozatait vol­tak hivatva megtárgyalni. Így ült össze a sinaiai konferencia, amely­nek konkrét eredményeiről­­ saj­­nos -ám tudomást- nem szerezhettünk. Tény­ ugyan, hogy a jóvátételi bi­zottság tagjai az első kölcsönösszeg teljes egészében való folyósítását határozták el, mert belátták, hogy Magyarországnak erre föltétlen szük­sége van, mindazonáltal semmi kon­krét lépés sem történt a súlyos ma­gyar pénzügyi és gazdasági helyzet megjavítása érdekében. Az angol és amerikai piacok, ahonnan nemcsak Magyarország, hanem a külföldi államok is kizáró­lagosan remélhetnek kölcsönbeli se­gítséget, a legnagyobb határozott­sággal leszögezték magukat Magyar­­ország sürgős talpraállásának szük­ségessége mellett. A jóvátételi bizottság most a kö­vetkező alternatíva előtt áll: 1. Megmarad a májusi határozat érvényessége mellett és így a saját hatáskörében megteszi a lépéseket ahhoz, hogy Magyarország tényleg megkapja a külföldi kölcsönt. . 2. Eláll eredeti határozatától és az angol-olasz álláspont előtt defe­­rálva, elhatározza, hogy az egész ügyet rábízza a Népszövetségre, vagyis felfüggesztvén a magyar zálogjogokat, engedélyezi a kül­földi kölcsönt és annak folyósítását és általában a magyar kérdés meg­oldásának részleteit a Népszövet­ségre bízza. A külföldi híradások alapján meg­állapítható, hogy a magyar kölcsön ügye élénken foglalkoztatja a kül­földi tényezőket. Erre mutat az a tanácskozás, amely Benes cseh kül­ügyminiszter és Mussolini olasz mi­niszterelnök között folyik. Benes a a sinaiai értekezleten és a Mussoli­nival folytatott tanácskozás során is kedvezőbb álláspontra helyezkedett, elvileg meg is egyezett Mussolini­val, a részletkérdésekben azonban, amelyek pedig Magyarországra nézve elsőrendű fontosságúak, semmiféle döntés még nem történt. A Népszövetség genfi ülésezése alkalmat fog szolgáltatni az ott je­lenlévő magyar delegátusoknak arra, hogy a Magyarország talpraállítására irányuló akciót megsürgessék és valójában tárják föl súlyos helyze­tünket. Bethlen István gróf miniszterelnök személyes megjelenése, amely a párisi, londoni és római tárgyalások idején is kétségbevonhatatlanul nagy előnyökkel járt, öregbíteni fogja az eddig elért eredményeket és remél­hető, hogy a genfi tárgyalások lé­nyeges lépéssel fogják előbbre vinni a kölcsönügy megoldását. A végle­ges döntés természetesen idegen faktorokon múlik, amiknek elhatá­rozását irántunk ellenséges kezek is irányítani fogják és így — sajnos — nem mondhatunk előre semmiféle véleményt az eredményt illetően, amely elé egyszerűen csak vára­kozó figyelemmel tekinthetünk. Olasz lapjelentés a Benes—Mussolini-féle megegyezésről. Róma, augusztus 31. A „Messagero“ azt írja, hogy Be­nes cseh külügyminiszternek Mus­solini olasz miniszterelnökkel foly­tatott tárgyalásairól a következő hi­teles értesülést kapták: Mussolini Benessel hosszasan ta­nácskozott a magyar kölcsönről. Benes, most, amidőn Mussolini nyo­matékosan figyelmeztette, hogy is­merje el annak szükségét, hogy Magyarország gazdasági viszonyain segíteni kell, kijelentette, hogy le­mond a kölcsön ellenzéséről és le­mond arról a követelésről, hogy a Magyarországnak nyújtandó kölcsön egy részét jóvátételi fizetésre hasz­nálják fel. Ennek következtében a magyar kölcsön elintézése a Nép­­szövetség genfi ülése után nem késhet soká, hanem hamarosan a komoly megoldás stádiumába lép. Hír szerint Csehország külügymi­nisztere útján kötelezte magát arra, hogy azt az összeget, amellyel az egykori osztrák-magyar korona­javak és a dunai flotta egy részé­nek átvételével a jóvátételi pénztár­nak tartozik és amely mintegy 512 millió arany­koronát tesz ki, a leg­rövidebb időn belül folyósítja. (MTI) Elhalasztják a vádemelést bizonyos árdrágítási Szakértekezlet fogja tisztázni, hogy mikor forog fönn bűnös visszaélés. — A razziázásokat is felfüggesztik a függő kérdések tisztázásáig. — A kereskedelmi és ipari érdekeltségek képviselőit megnyugtatták az elért ered­mények. Budapest, augusztus 31. A kereskedelmi érdekképviseletek, a kereskedelmi és iparkamara, az OMKE, az Országos Iparegyesület, Kereskedelmi Egyesület, a Keres­kedők és Iparosok Egyesülete teg­napelőtt tartott ülése, illetőleg a fővárosi Kereskedők Egyesülete vasárnapi szakértekezlete tudvale­vőleg az árdrágítási ügyben ült össze. Ebből az ügyből kifolyólag tegnap délelőtt Heinrich Ferenc nemzet­gyűlési képviselő vezetésével fel­kereste az érdekeltségek küldött­sége Nagy Emil dr. igazságügy­­minisztert. A küldöttség tagjai és az igazság­ügyminiszter között több óráig tartó eszmecsere fejlődött ki, melyben a kérdésnek minden oldalát alaposan megvitatták. Eme eszmecsere kap­csán az érdekeltség kiküldöttei és az igazságügyminiszter között teljes megértés jött létre az összeses kér­désekre vonatkozólag. Az igazság­­ügyminiszter kijelentette, hogy a rendelet nem tartalmaz semmiféle szigorítást az eddigi eljárással szem­ben, csupán az eljárás lefolytatását gyorsítja. Az érdekeltségek megjelent tagjai gyakorlati példákkal illusztrálva részletesen kifejtették az igazság­ügyminiszter előtt, hogy a baj ott van és a kereskedők és iparosok kétségbeesését az okozza, hogy eme gyors alaki eljárásnak alapjául szol­gáló anyagi jog, vagyis más szóval az árdrágítási bűncselekmények jogi tényálladéka oly mértékben bizony­talan a mai jogrendszerben, hogy tulajdonképpen az anyagi jog eme nagy bizonytalansága az, amely a gyors eljárást igazságtalanná teszi. Vagyis, ha az anyagi jog úgy lenne tisztázva és az egyes árdrágí­tási bűncselekmények úgy körül lennének írva, hogy minden becsü­ letes kereskedő tisztában lehetne azzal, hogy melyik percben követ el árdrágítást, akkor semmi kifogá­suk sem lenne a legszigorúbb eljá­rás ellen sem. De a helyzet éppen az — és ezt illusztrálták az igaz­ságügyminiszter előtt gyakorlati pél­dákkal is — hogy számos oly kér­dés van (utánpótlási ár, deviza­­vásárlási árfolyam, költség és ha­szonkulcs-megállapítás stb.), ame­lyek ma még nincsenek anyagi jogi­lag úgy kitisztázva, hogy bármelyik becsületes kereskedő azzal a nyu­godt érzéssel végezhetné hivatását, hogy eme­­anyagi jogi kereteken belül maradva, őt semmiféle baj nem érheti. Az igazságügyminiszter teljesen magáévá tette az érdekeltségek fel­fogását és e tekintetben egyfelől az igazságügyminiszter, másfelől az ér­dekeltek között teljes megértés jött létre. Ennek eredménye az, hogy a miniszter kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy legkésőbb szeptember 20-ra összehívja az érdekeltségeket az árdrágítási bűncselekmények megtárgyalása ügyében. Az igazságügyminiszter intézkedni fog, hogy időközben addig is, amíg ezek az anyagi jogi kérdések kitisz­tázva nincsenek, az ügyészek ha­lasszák el a vádemelést minden olyan esetben, ahol épen azokon a kérdéseken fordul meg az elítélés, vagy a felmentés, amely kérdések ma még becsületes emberek szá­mára nem jelentkeznek ki tisztázot­taknak. Arra nézve is obligót vál­lal az igazságügyminiszter, hogy el­jár az OKÁB elnökségénél oly ér­telemben, hogy addig az úgyneve­zett razziákat olyképen korlátozzák és irányítsák, hogy eme függő kér­dések elintézése előtt senkin igaz­ságtalanság és felesleges zaklatás ne történhessék. Heinrich Ferenc a küldöttség ne­vében mély háláját és köszönetét fejezte ki az igazságügyminiszter előtt és kijelentette, hogy teljes megnyugvást visznek azoknak, akik küldötték őket, a tekintetben, hogy az igazságügyminiszter csakis az igazságot akarja s nem vezeti őt a kereskedők, iparosok és termelők ellen semmiféle animozitás. Budapest­ 0.03 és egynyolcad. A zürichi csütörtök délutáni záró I­lat: Budapest 0.03 és egynyolcad. Zürich, augusztus 31. (Nyitás.) Páris 3120, London 2519, Newyork 554, Milánó 2375, Berlin 0.000050, Budapest 0­03 és egynyolcad, Wien 0.01/78, Szófia 525, Prága 1630, Varsó 0.0023, Bukarest 250, Belgrád 595, Budapest, augusztus 31. A Deviza­központ csütörtök délutáni hivata­los árfolyamai: Napoleon (pénz) 68.500, Dinár 208—216, Márka 0.20— 0.40, Dollár 19.300—19.900, Lei 88.50 —95.50, Angol font 87.200—89.600, Lira 827—862, Francia 1r. 1093—1129, Szoko 1­568—592, Szófia, leva 184—191, Osztrák korona 27.20—28.60, Zürich, svájci frank 3440— 3560, Bukarest 88-95, Budapest, augusztus 31. (Nemes­fémpénzek­ piaca.) Ezüst korona 2240—440, forintos 6160—6400, 5 koronás 11.760—12.000, arany 20 koronás 132—136.000.

Next