Uj-Somogy, 1924. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-01 / 100. szám

VI. évf., 100. (1391.) szám. Ara &QQ K. Kaposvár, 1924. május 1., csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. T­E L­E­F­ON SZ­Á­M: 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THÜRY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Negyed évre 86000 korona. — Egy búza 12000 (korona Hirdetések ára miliméter soronként 300 K, szövegrészben 350 K Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók A Nemzeti Bank az ország életérdeke A magyar kormány felhívással fordult a magyar társadalom összes­ségéhez a Magyar Nemzeti Bank megalapításához szükségelt tőke részjegyzése érdekében. Ez a felhí­vás az újjáépítés első pozitívuma, amelyre nemcsak visszhangra fog ta­lálni minden jó magyar polgár lel­kében, ki az ország gazdasági talpra­­állását kívánja és nemzete jövőjéért áldozatkészen tenni is akar, hanem avval az eredménnyel is fog járni, hogy megszűnik pénzünk ingado­zása, a papirosbankjegy inflációja miatt tekintélyében lerontott korona visszakapja régi jogait és egy nem­zeti aranyértékalap összegyűjtésével diadalmasan visszatér hazánk gaz­dasági vérkeringésébe az éltetőerő. Örömmel üdvözli az országos köz­vélemény az évek óta tartó terve­zés és fontolgatás után Bethlen Ist­ván gróf kormányának cselekvést jelentő elhatározását, mely a Nem­zeti Bank alapításának végrehajtá­sával az államfinanciák szanálását és a közgazdasági újjáépítés tervét a megvalósulás útjára juttatja. Ha vissza­gondolunk az elmúlt eszten­dőkre, amidőn a háború utáni k­ao­­tikus idők rendezetlen közgazdasági viszonyai között elértéktelenedett vagyonunk és életnívónk áldozatul esett a kül- és belföldi spekulánsok nemzetgyilkos összejátszásának és amidőn állami gazdálkodásunk a magyar valuta leromlása miatt ál­landóan küzködni volt kénytelen, hogy államháztartásunk egészen el ne merüljön az önfenntartásért foly­tatott harc ádáz viharaiban, akkor meg kell állapítanunk, hogy az aranyalapra fundált Nemzeti Jegy­bank felállítása olyan elhatározás és sikerrel kecsegtető tőkeössze­­gyűjtése olyan vívmány, mely való­ban alkalmas, hogy államiságunk és nemzeti létünk irányt-vetett hajóját a megrázkódtatások és bajok záto­nyaiból révbe vezesse. Vissza fog térni gazdasági éle­tünkbe a becsületes számvetés és a józan takarékosság elve s feléledhet az a szellem, mely békeidőben a munkával szerzett vagyon feleslegét tőkésíteni merte és elhelyezte biz­tos kamatozásra takarékpénztári be­tétek alakjában. De fel fog támadni az egészséges hitelélet is, mely le­hetővé tesz gazda és iparos szá­mára céltudatos beruházást s a ke­reskedelmi élet normális mederbe való visszatérését elősegíti. Át kell olvasnia mindenkinek a magyar kormány által a Nemzeti Bank alapításáról kibocsájtott terve­zetet s akinek módjában áll, sietve részt kell vennie a jegybank, rész­vényjegyzésében, ha tiszta képet akar nyerni arról, hogy mit jelent Magyarország számára ennek a nemzeti banknak a létesítése s ha maga is részesévé kíván lenni an­nak a nemzetmentő és jövőt biztosító akciónak, mely a magyar állam gazdasági életének megerősítésével mindnyájunk jobb megélhetését s a társadalom egészének boldogulását alapozza meg. Kétség nem fér hozzá, hogy ke­reskedelem, ipar és mezőgazdaság, félretéve minden ellentétet, lelkiis­meretére hallgatva, egyesül, hogy a maga jól felfogott gazdasági érde­kében is kifejezésre juttassa Isten, világ és történelem előtt a magyar nép élethez való ragaszkodását. El­tekintve attól, hogy a Jegybank részvényjegyzésében való részvétel legjobb vagyon- és értékbiztosító al­kalom s mindenki számára a leg­­tanácsolhatóbb b­ezaurálási művelet, ez a bank jelenti a nélkülözhetetlen külföldi kölcsön legfontosabb előfel­tételének biztosítását is, az állami gazdálkodás elválasztását a valuta­­politika irányításától, de jelenti méginkább annak a kínos bizonyta­lanságnak eloszlatását, amely miatt eddig gazdasági életünk örökös két­ségekkel viaskodott. A magyar kormány hívó szózatát meg kell hallania mindazoknak, akiknek megadatott módjuk és meg­kívánja érdekük a gazdasági kon­szolidáció megszilárdulását. Fel hát a nemzetmentő munkában való ne­mes versenyre! Május 2-án összeül a nemzetgyűlés. A szocialista képviselők az ellenzéki frakciók támoga­tásával hivatták össze a Házat. — Megoldás felé közelget a nyomdászsztrájk ügye. — Pénteken valószínűleg ismét elnapolja üléseit a Ház. Budapest, április 30. A nemzetgyűlés elnökénél tegnap délben 12 órakor megjelentek a szociáldemokrata párt megbízásából Peidl Gyula, Esztergályos János és Kitajka János nemzetgyűlési kép­viselők, továbbá a függetlenségi Kossuth-párt megbízásából Ruppert Rezső és átnyújtották azt az ívet, amelyen 30-nál több képviselő kéri a Ház összehívását. Szcitovszky Béla elnök intézke­dett, hogy a Házat május 2-án délelőtt 11 órára összehívják. Az ülés tárgya lesz az egybehívás meg­indokolása és a további teendők megbeszélése. A 25 szociáldemo­krata képviselőn kívül Ruppert, Drózdy, Beck, Hegymegi-Kiss, Meskó és Szilágyi írták alá az összehívást kérő ívet. Beavatott helyről nyert értesülés szerint a pénteki ülésen az elnök indítványára a Ház újból elnapolja magát. A szociáldemokraták a nemzet­gyűlés összehívását a nyomdász­sztrájkkal és a lapok betiltásával indokolják. A pénteki ülés előreláthatólag viharos lesz. Nincs kizárva, hogy a pénteki napig véget is ér a nyom­dás­­sztrájk, amennyiben, mint be­avatott helyen értesülünk, úgy az ügyészség, mint a munkaadók He­­tényi főkapitányhelyettest kérték fel közvetítésre. A tegnapi nap folyamán az Új­ságírók Egyesülete nevében Pakots József nemzetgyűlési képviselő, Lá­zár Miklós és Czebe László jártak a miniszterelnökségen, ahol a sajtó­főnökkel tárgyaltak arról, hogy a miniszterelnök lépjen közbe és köz­vetítsen a munkások és a munka­adók között. Ennek folytán bizonyos, hogy rövidesen megindulnak a­­tár­gyalások, amelyek minden valószí­nűség szerint eredményre fognak vezetni. Megjelent az új lakásrendelet. A hivatalos lap szerdai száma­­ közli a kormánynak a rendeletét a­­ lakásügyek ideiglenes rendezéséről. Alapbérnek, amelynek alapján az esedékes bér kiszámítandó, azt az aranykorona értéknek tekintendő összeget kell venni, amely megfelel­­. az 1917. évi november első nap­ján érvényes kikötésben volt évi tiszta bér egy bérnegyedére eső ré­szének, ha a lakás, vagy egyéb he­­lyiség abban az időben bérbe volt adva, vagy 2. ha az illető helyen (városrészben) hasonló lakásért, vagy egyéb helyiségért az 1917. évi november hó első napján fizetett évi tiszta bér egy­negyedére eső részé­nek megfelel. Az esedékes bért pe­dig az alapbérnek százalékszerűen megállapított hányada után papír­­koronában kell fizetni. Ennek ki­számításánál ugyanazt az átszámí­tási kulcsot kell alkalmazni, ame­lyet a pénzügyminiszter az egyenes adótartozások fizetése céljára arra a hónapra megállapít. Az alapbér aranykorona értékű hányadának megfelelő negyedévi bért a bérlő más megállapodás hiányában öt na­pon belül köteles megfizetni az ese­dékesség idejében. A háztulajdonos (bérbeadó) a bé­relt helyiségben felmerült olyan karbantartási és helyreállítási mun­­­kálatok teljesítését nem követelheti, s amelyek a bérlő hibáján kívül vál­­­­tak szükségessé. A lakásbérlőknek a háztulajdonos által teljesített köz­üzemi díj­fizetések (csatornázási, szemétfuvarozási, kéményseprési, pöcegödörtisztítási stb.) címén az alapbér 3 százalékát az olyan váro­sokban, ahol csatornázás és vízve­zeték van, 2 százalékát olyan váro­sokban, ahol csatornázás nincsen, más községekben pedig az alap­bér 1 százalékának megfelelő arány­­értékben kiszámítandó összeget kell fizetni a béren felül. A kincstári haszonrészesedést a bérlő az ese­dékes bérrel egyidejűleg köteles megfizetni. Szemétgyűjtés és kihor­dás címén a lakás első szobája után 1000, minden további szobája után 5—500 koronát kell fizetni. A rendelet május 1-én lép életbe. A rendelet szerint minden 16.000 papírkorona egy aranykorona érté­kének számítandó a lakbér fizeté­sénél. Budapest, április 30. (Élelmiszer­piac.) Tojás 1100, tej 4800, tejfel 14000, tehéntúró 12—14000, I. rendű teavaj 78—84000, II. rendű 74000, habtejszin 28000, trappista és óvári sajt 78—80000, ementáli 80—85000, burgonya közönséges 1600—3100. Harangszentelés Rinyaszentkirályon, Inkén, Iharosban és Vésén. A rinyaszentkirályi ref. gyüleke­zet nagyobbik harangját is elvitték a háború alatt. Évekig volt árván a kisebbik harang. Végre új harangot szerzett a gyülekezet. Hogy meg­szerezhették, azért Isten után illesse köszönet Kiss Gyula simongáti fő­felügyelőt, aki a gyülekezet iránti szeretetből lehetővé tette, hogy az egyháztagok közmunka utján 4.080 kg. búzát szereztek a harangokra; ez a búza képezte magvát az uj szép csengésű, mintegy 3 mm. súlyú harang árának. E ténye felejthetet­len marad s Kiss Gyula neve a rinyaszentkirályi gyülekezetben min­dig tisztelt részen. Április 27-én volt a harang fel­szentelése ünnepélyes keretek kö­zött a rinyaszentkirályi ez alkalomra kitatarozott templomban. Az isten­tiszteletet a gyülekezeti énekkar nyitotta meg a helybeli rektor, Gál István vezetésével. Majd a gyüleke­zet énekelte a 74. dicséretet, utána Tóth Endre kaposvári hitoktató imádkozott s kérte Isten áldását az uj harangra. Ekkor szólalt meg az uj harang, hirdetve csengő hangján az Isten dicsőségét. A gyülekezeti énekkar éneke után a templomban Kovács Károly görgetegi lelkipász­tor tartott ünnepi egyházi beszédet, a templom előtt pedig a­ templomba be nem fért híveknek Tóth Endre prédikált. Ismét gyülekezeti ének következett, azután Gál István rek­tor tartott előadást a harangról, mint szimbolikus jelről; a gyüleke­zet tagjai szeretett rektoruknak szívből jövő szavait állva hallgatták végig, kimutatván ezzel elismerésü­ket és hálájukat iránta, aki a ha­rang megszerzése körül oly sokat fáradozott. Emelte az ünnepély fényét egy áttérőnek a megkeresztelkedése is. A „Legyen te kőfalaidban csen­desség és jó békesség“ kezdetű énekvers hangjai mellett távozott a gyülekezet a templomból, a templom előtti térségen helyezkedve el, hol gyönyörködött az ismét meghúzott harang hangjában, könnyes szemek­kel áldva Istent, hogy az elvitt he­lyébe újat adott. Harangavatás lukon és Iharosban. A háború alatt beszolgáltatott ha­rangok pótlására Somogynak majd­nem minden községe megtette már a szükséges lépéseket. A legtöbb helyen a hívek áldozatkészsége te­remti elő a meglelő tőkét s a val­lásos nép pénzben és terményben siet meghozni a maga áldozatát az uj harangok beszerzésére. Múlt va­sárnap ismét két községben kondul­­tak meg először az uj harangok. Inkén a ref. templomnak két uj ha­rangját, Iharosban pedig az ág. erang templom egy uj harangját avatták fel. Harangavatás és hősök szobrának leleplezése Vésén. Nagy ünnep volt húsvét második napján Vésén, a Krisztus feltáma­dásának ünnepén. Sokáig felejthe­tetlen lesz az a véseieknek, mert

Next