Uj-Somogy, 1925. szeptember (7. évfolyam, 196-220. szám)

1925-09-01 / 196. szám

VII.férf., 196. (1785.) szám. Ára 120 K Kaposvár, 1925. szeptember 1., kedd Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: KAPOSVÁR, KONTRÁTSY­­ UTCA 6. SZÁM. „ , Negyed évre 60000 korona.­­ Egy hóra 20000 torosa. Felelős Szerkesztő: Hirdetések ára miliméter soronként 1000 K, szövegrész­ben 1500 K. TELEFONSZÁM: 128.­­ J J, XHIJRY ZSIGMOND Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron­­díjazandók Fényes elégtételt kapott Bogyay Jenő árvasséki elnök a belügyminisztertől és a közigazgatási bizottságtól. Somogy vármegye hatóságai ismét visszakapják a Kand­iéle fájsz! hib­izo­matag kezelése feletti ellenőrző és felügyeleti hatáskört. — A közigazgatási bizottság rend­kívüli ülése. Ma délelőtt 10 órakor tartotta meg rendkívüli ülését Somogy vármegye közigazgatási bizottsága abban a la­punk közléseiből már jól ismert ügyben, amely a fajszi Kund féle hitbizomány kezelése körül kelet­kezett Czobor Antal vagyonkezelő alaptalannak bizonyult feljelentései folytán. A nagy érdeklődéstől megelőzött ülésen Tallián Andor alispán elnö­költ és jelen voltak rajta dr. Svas­­tics Nándor, gróf Hoyos Miksa, Kacs­kovics Lajos, gyulai Gaál István stb. Az elnöklő alispán megindokolta a rendkívüli ülés sürgős összehívá­sát, mely általános helyesléssel ta­lálkozott. Majd Krieger Ödön fő­jegyző ismertette az ülés tárgyát képező belügyminiszteri leiratot, amely jóváhagyja a vármegye köz­igazgatási bizottságának 1924. évi november 12 én hozott ama határo­zatát, amely elutasítja Czobor Antal (felsőbbi földbirtokos, hitbizományi vagyonkezelőnek a Bogyay Jenő árvaszéki elnök elleni fegyelmi el­járás elrendelését megszüntető vég­zés miatti felebbezését és kimondja, hogy az alaptalan feljelentő ellen Bogyay által megindítandó „hivatal­ból, felhatalmazásra üldözendő ha­tóság előtti rágalmazás“ ügyében az alispánt illeti az intézkedés joga. Miután Krieger főjegyző még be­jelentette, hogy ez a jogerős belügy­miniszteri döntés a felekkel és a vármegye főispánjával hivatalból közöltetett, Tallián Andor nem mint a közigazgatási bizottság elnöke, hanem mint a vármegye alispánja kért szót és a régebb idő óta hú­zódó ügynek eddigi fázisait krono­lógiai sorrendben ismertette. Azzal kezdődött ez az ügy, hogy Czobor Antalt, mint a hitbizomány kiskorú tulajdonosának vagyonkeze­­lőjét 1924. évben bizonyos szabály­talanságok miatt Somogy vármegye árvaszéke felfüggesztette. Nyilván ennek következtében Czo­bor 1924 február 22 én fegyelmi feljelentést adott be, amelyben sza­bálytalanságokkal vádolta meg Bo­gyay árvaszéki elnököt és ennek az ügynek árvaszéki referensét, Ors Győző ülnököt. Az érintetteknek kiadott vádirattal szemben Bogyay elnök nyilatkozott és okmányokat csatolva igazolta be a vádak alaptalanságát. Mégis a közigazgatási bizottság tágabb teret óhajtván nyitni a vád és védelem állításai igazolásának és mert Bo­gyay Jenő elnök a tisztviselői re­putációjának tisztázása érdekében maga is kérte, elrendelte a fegyelmi vizsgálatot és annak lefolytatásával Nagy Ferenc miniszteri tanácsos, pénzügyigazgatót bízta meg, aki a tanukat kihallgatta, az okmányokat beszerezte és előterjesztése folytán a közigazgatási bizottság Bogyay Jenő ellen a megállapított tényekre való tekintettel nem látta szüksé­gesnek a fegyelmi eljárást.­­Czobor Antal e határozat ellen 1924 december­­én felebbezést nyújtott be, de Bogyay elnök is fe­lebbezett a bűnvádi eljárásra való felhatalmazás meg nem adása miatt. A belügyminiszter a hozzá felter­jesztett iratokat később újabb ok­mányokkal is kiegészíttette s folyó évi augusztus 14 én érkezett le most ismertetett leirata, amely szerint a közigazgatási bizottság ide vonatkozó határozatát indokainál fogva hely­ben hagyja. Az Ors Győző ülnök elleni fe­gyelmi ügy ugyanil­v elintézést nyert és azt a belügyminiszter már 1925 február 11-én helyben hagyta. A tényállás ilyetén ismertetése után Tallián alispán felhívta a fi­gyelmet arra a körülményre, hogy Bogyay és Ors, a megvádolt tiszt­viselők a jogerős megállapítások szerint semmiféle olyan cselekede­tet nem követtek el, aminővel meg­vádoltalak és immár másfél év óta viselni kénytelenek ennek az ügy­nek az ódiumát. Miután a belügymi­niszter kétségtelenné tette az ő kor­rektségüket, tisztviselői hozzáférhe­tetlenségüket s a köztisztviselői kar reputációja így semmi csorbát nem szenvedett, az ódiumnak arra kell szállania, aki a fejükre zúdította az alaptalan vádakat. A másik körülmény pedig az, hogy a feljelentő által hangoztatott ama állítás, miszerint Somogy vár­megye közigazgatási bizottsága eb­ben a kérdésben elfogult és részre­hajló, jóllehet a belügyminisztérium ideiglenesen csakugyan más megye hatóságaira ruházta az intézkedési hatáskört, íme semmi beigazolást nem nyert. Sőt kitűnt, hogy az minden alapot nélkülözött, arra semmi ok nem volt és csak egy elhibázott intézkedés volt. (Úgy van! Úgy van!) Ezen tényállás alapján kéri az A kereskedelemügyi miniszté­riumban most van előkészítés alatt az ipartestületek reformjára vonat­kozó tervezet, amelyről a követke­zőket sikerült megtudnunk: A kézműiparosság új hivatalos érdekképviseleti szerve az ipartes­tületek kiépítéséből alakul ki. A fő­szempont az lesz, hogy az ipartes­tületek az eddiginél nagyobb hatás­kört kapjanak és ezekre az intéz­ményekre ruházzák át az iparható­ságok eddigi tevékenységének egy részét is. Az ipartestületi reform megvaló­sítása a régi céhrendszer hagyomá­nyain épül fel. Igen sok olyan intézkedést lép­tetnek életbe, amelyek régente igen alispán a k­övetkező határozat ki­mondását: — „Mondja ki Somogy vármegye közigazgatási bizottsága, miszerint 1. elitél minden olyan vádasko­dást, amely a közéleti tisztesség és a köztisztviselői tekintély ellen irá­nyul, amely méltatlan meghurcolást von maga után, Bogyay Jenő árva­­széki elnök urnak és Őrs Győző ül­nök urnak, de különösen az elnök urnak másfél éven át tartott jogta­lan meghurcoltatása miatt sajnálko­zását fejezi ki s őket hivatali mű­ködésük érdemének teljes elismeré­séről (gróf Hoyos, és változatlan bizalmáról!) biztosítja. 2. Feltétlenül megkívánja, hogy a Kund féle fajszi hitbizomány ügyei s vagyonkezelése tekintetében az intézkedési, illetve rendelkezési jog Somogyvármegye közigazgatási bi­zottságának s árvaszékének f Kacs­­kovics Lajos, az ide vonatkozó bel­ügyminiszteri leirat értelméből fo­­lyóan is!) most már haladéktalanul visszaadassék és azon intézkedés, amellyel ezen jog ideiglenesen Zala , illetve utóbb Fehérvármegye tör­vényhatóságára ruháztatott, hatályon kívül helyeztessék. Felhívja a közigazgatási bizottság a vármegye alispánját, hogy a fen­tiek értelmében a szükséges intéz­kedéseket haladéktalanul tegye meg s az eredményről a közigazgatási bizottságnak tegyen jelentést“. Az előterjesztett javaslat a gróf Hoyos Miksa és Kacskovics Lajos módosításaival egyhangú nagy lel­kesedéssel elfogadtatott és Tallián alispán a belügyminiszternél való személyes közbenjárását helyezte kilátásba. Megható epizódja volt a nagy re­habilitáció jelenetének az, hogy Bo­gyay Jenő annyira elérzékenyült, hogy nem is maradhatott bent a teremben, hanem kint várta meg fellódulő érzéseinek lecsillapodását . Tallián Andor alispán ily körülmé­nyek között nem akarta az elfogó­­dott hangulatot tovább fokozni és igy a tiszt­viselőtárs részéről való forró üdvözletét írásban fogja tol­mácsolni a fényes elégtételt nyerő Bogyay elnöknek, akit a közigazga­tási bizottság tagjai sorra üdvözöl­tek, fontos tényezői voltak a céhélet­nek és amelyek újbóli megvaló­sítása régi vágya a múlt hagyomá­nyait tisztelő iparosságnak. Az egész reform elgondolása erkölcsi alapon épül fel. Védi a kezemunkájával veretékesen dolgozó képesített ipa­rosságot, üldözi a kontárokat, a spekulánsokat, a tehetségteleneket. A tervezet szerint a magyar kéz­műiparosság új érdekképviseletébe minden iparos köteles belépni. Azt akarják továbbá, hogy min­den járásnak legyen járási ipartes­­tülete. Ha csak olyan kevesen van­nak az iparosok valamely község­ben, hogy külön ipartestületet nem alakíthatnak, ilyen esetben helyi választmányt választanak, amely fenntartja a kapcsolatot a legköze­lebbi ipartestületiek A tervezet szerint az általános ipartestültnek legalább 200 tagjá­nak kell lennie. Az iparosok új szervezetének te­vékenysége jelentékenyen bővebb lenne a mostani ipartestületek tevé­kenységénél. A kontárkérdésben pl. eddig az iparhatóság hozott ítélet. A jövőben első fokon az ipartestü­let döntene. Fel akarják­­állítani az ipartestületi ítélőszéket is, amelynek tagjai iparosok volnának és ők ítél­nék el a kontárokat és azokat az iparosokat, akik tisztességtelen ver­senyt, továbbá az iparosság érdekeit sértő cselekedetet követnek el. Az egész intézmény állandóan szoros kapcsolatban állana a hatósági biz­tossal, ítélete tulajdonképpen erköl­csi megbélyegzés lenne. Döntenének abban a kérdésben is, hogy milyen iparosokat illet meg a taronctarlási jog. A ma érvényben levő törvény nem eléggé szigorú ebben a kérdésben. Kimondja ugyan, hogy aki saját személyében nem tudja a képzettséget igazolni, annak nincs tanonctartási joga, de ez nem elég. Most azzal akarják ezt meg­­szigorítani, hogy az olyan mesterek­nél, akiknél többször megtörténik, hogy a tanonc nem sajátít el meg­felelő tudást, vizsgálatot tartsanak és ha kiderül, hogy a mester hibájából származik a tanonc tudatlansága, akkor eltilthatják őt a tanonctartás­­tól. Az iparigazolványok kiadásánál is nagyobb szerepet akarnak kapni az új ipartestületek. Eddig úgy tör­tént, hogy az iparhatóság utólago­san értesítette az ipartestületet erről, hogy kinek adott ki ipar­igazolványt. Az iparosok azt akarják, hogy ezentúl az ipartestületnek az ipar­igazolvány kiadása előtt legyen vé­leményezési joga. Hivatalos tekintélyt akarnak adni az ipartestületnek azzal, hogy az ipartestületi elnök hivatalból legyen tagja a községi képviselőtestületnek és a kereskedelmi és iparkamara ipari osztályának. Az újonnan alakult ipartestüle­tekre akarják bízni a jövőben azo­kat a hatósági bejelentéseket is, amelyek eddig az iparosokat terhel­ték. A tanoncot és a segédet most a mesternek kell bejelenteni a be­­tegsegélyzőbe és onnan kijelenteni. Ez sok időveszteséggel jár. Emiatt gyakran történtek mulasztások, a­miért azután nem egyszer súlyosan büntetik az iparosokat. Úgy tervezik, hogy ezentúl az ipartestületek hiva­talból jelentsék be a betegsegély­­zőbe a tanoncokat és segédeket. Amikor a mester bejelenti a ta­­nonc és segéd alkalmazását az ipar­­testü­letnél, ugyanakkor az ipartes­tület elvégzi a betegsegélyzőbe való bejelentést. Ugyanígy történik a ki­jelentés is. Az ipartestületek tevékenységei közé beveszik míg a szövetkezetek ■ alakításának kezdeményezését terv)t­e­mészetesen az Iparosok­­Központi Szövetkezetének égisze­ alatt, to­vábbá tanonckiállítások rendezését és munkabértárgyalások intézését. Ez utóbbi érdekében az ipartestület­­eken belül békéltető bizottságokat állítanak fel. *4.: Nagyobb hatáskört kapnak az ipartestületek. Az ipar­testületek reformjának tervezete.

Next