Uj-Somogy, 1925. október (7. évfolyam, 221-247. szám)

1925-10-01 / 221. szám

VI. évf., 221. (1810.) szán Ára WOO­K Kaposvár, 1925. október 1., csütörtök Szerketői­éti és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési Arak: KAPOSVÁR, KONTRÁCSY­ ETCA 6. SZÁM. „ , „ _ Negyed évre SOOOO korona.­­ Egy hora 20000 korona Felelős Szerkesztő: Hirdetések éra miliméter soronként JOCO­K, szövegrészben 1500 K TELEFONSZÁM: 128. ifj. XHURY ZSIGMOND Kivatalon és pénzintézeti hirdetések­­magasabb éren [díjazandó) Felborulnak a köz­ségek költségvetései A betegápolás és a gyer­mekvédelem költségeinek hozzájárulása miatt 40 szá­zalékkal emelkedik a köz­ségi pótadó. A napokban közölte az „Új-So­mogy“, hogy a pénzügyminiszter felosztotta az egyes törvényhatósá­gok közt a betegápolási, illetőleg a gyermekgondozási költségeket. A pénzügyminiszter súlyos milliárdo­­kat követel Somogytól hozzájárulás címén. A nyilvános betegápolás költsé­geinek fedezésére 7.833.084.000 ko­ronát, az állami gyermekvédelem költségeinek fedezésére pedig 2.979.335.000 koronát kell Somogy­nak fizetni. A pénzügyminiszter eme rendel­kezése nagy konsternációt keltett a vármegyén. Az 1926. évi költségvetést a szám­vevőség már összeállította s most a kész kereteket ki kell bővíteni. A hozzájárulás fedezése érdekében a somogyi községeknél 40 százalékkal kell felemelni a vármegyei pótadót. Ez a nagy megterhelés teljesen fel­borítja a községek költségvetését. A vármegye költségvetését a bel­ügyminiszter le akarja tárgyalni jóváhagyás előtt az alispánnal s en­nek határnapját december 2- ára tűzte ki. A vármegyét Tallián Andor alispán és Kovács Elek számvevő­ségi főtanácsos képviselik a tanács­kozáson s ők fejtik ki, mily súlyos terhet jelent a vármegyének a közel 11 milliárdos hozzájárulás. Hírek mindenfelől. A valutareform folytán új ma­gyar bankjegyek és ércpénzek ke­rülnek majd forgalomba, amelyek­nek tervrajzait a kormány felszólí­tására magyar művészek készítik.­­ A kabinetben nincs semmiféle egye­netlenség, amint Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter is kifejtette, csupán tendenciózus híresztelések­kel próbálnak az ellenzéki orgánu­mok ugratni.­­ Hegedűs György dr., a letenyei kerület képviselőjé­nek váratlan elhunyta folytán új vá­lasztás lesz, amelyen dr. Somogyi Béla földbirtokos és ügyvéd, vala­mint Dr. Túri Béla esztergomi kano­­nok, lapszerkesztő mér eddig is a jelöltek sorában emlegettelek. — Nagykanizsa város közönsége a jövő év nyarára is meghívta Asszo­nyi László pécsi színigazgatót és társulatát a nyári szezonnak Kani­zsán töltésére. — A Rákosi Mátyás­féle kommunista puccskísérlet hatása alatt nincs kizárva a parlament jobb­oldali pártjainak oly koncentrációja, amely a szoros együttműködés ere­jével veri vissza a szélső­baloldal esetleges újabb kísérleteit. — A ke­resztényszocialista magyarét ez évi országos pártkongresszusa dec. 6—8-án lesz, amelyre Dr. Seipel, volt osztrák kancellárt is meghív­ják.­­ Almássy László egységes­­párti ttv. elnök tegnap este vacsorát adott a Budapesten idéző bulgár vendégek tiszteletére az Eszterházy­­utcai pártklub helyiségeiben. A va­csorán meleg hangulatban ünnepel­ték a magyar—bolgár rokonszenv­­nek újabb megpecsételését. Modern mozgóképszínház épül Kaposváron? Három milliárdba kerül egy beérkezett terv szerint az új mozi.­­ Csak október közepe körül nyit az Uránia. A kaposvári két mozgóképszínház tudvalevőleg borhelyiségben fejti ki működését s úgy az Apolló, mint az Uránia ki van téve ennek következ­tében annak, hogy az épületük tu­lajdonosai a lakások felszabadulásá­nak idején fel fognak mondani a moziknak, hogy épületeik más ren­deltetés céljaira használtassanak fel. Ez a körülmény már 1926. őszére várhatólag meghozza a két kapos­vári mozgóképszínháznak a bérhe­lyiség felmondását, annyival is in­kább, mert a bérösszeg tekinteté­ben sem igen remélhető megegye­zés, Így állván a helyzet, a két mozi­jog engedményesei, jelesül Kapos­vár város és Magyar János, már régebb idő óta foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy miképen biztosít­hatnának új hajlékot a mozgókép­színházaiknak. A tervezgetések most érkeztek el a komoly stádiumig, amennyiben a tapogatódzások im­már a megvalósulás felé vitték a kérdést Mint ismeretes, a két mozienged­­ményes közös vezetés mellett admi­nisztrálja az Apollót és az Urániát, sőt a nyári időben játszó Kertmozit is. A két engedményes jogviszonyát írásos szerződés szabályozza, amely kölcsönösen fél évi felmondás mel­lett bármikor felbontható, egyébként az ötéves szerződés csak 1928 ban jár le. Ebből a helyzetből kifolyóan már előre döntenie kell mindkét en­gedményesnek abban a kérdésben, hogy a jelenlegi bérhelyiségek el­hagyása után is egységes kezelés­ben maradjon- e az esetleg új he­lyiségbe átköltözködő két mozi, vagy pedig önállóan, egymástól füg­getlenül töltse e be mindenik a hi­vatását, miután az az eshetőség is fennforog, hogy az egyik tud magá­nak helyiséget szerezni, a másik pe­dig nem. Magyar János, az Uránia­ mozgó jogának engedményese, aki teljes mértékben meg van elégedve a Czanyó László közüzemi igazgató ál­tal irányított vezetéssel, nem látta szükségesnek a városi mozgótól való különválást, ahelyett tehát arra a belátásra jött, hogy a két bérhelyi­ség helyett egy közös helyre kell egyesíteni a két mozit, még­pedig lehetőleg nem bérelt, hanem direkt e célra, építendő új helyiségbe. Ily értelemben tett tehát ajánlatot Cza­­■yó igazgatón keresztül a városnak, azt kérve, hogy elvileg fogadja el a véres vezetősége a közös mozi­­üzemnek egy helyiségben való egye­sítését és mondja ki a mozi cél­jaira egy új modern helyiségnek a felépítését, amelynek költségeihez természetesen ő is 50 százalékkal hozzájárul. A Magyar-féle ajánlat fölött már meg is kezdődtek a tárgyalások és egyelőre a városi mérnök, a pénz­ügyi és gazdasági tanácsnok foglal­koznak a tervvel, amelynek meg­valósíthatóságát egy tervpályázattal is alátámasztotta Magyar direktor, bemutatván egy komoly, garancia­­képes vállalkozó cég ajánlatát, amely szerint mindössze csak 3 milliárdba kerülne egy új, kényelmes, modern, 2000 személy befogadására alkal­mas mozgóképszínház, amelynek tel­jesen theatrális berendezése lenne, színpaddal, páholyokkal, büffével, dohányzóval, váróhelyiségekkel stb. stb. A terv kivitelének helyéül eddig háromféle kombináció merült fel, és pedig önnállóan megépítve a Te­­leky-téret, vagy pedig belekombi­nálva a Múzeum, illetve Kultúrpalota épületébe, avagy egy meglevő ház­nak ily célra való átépítése formá­jában. A tárgyalások befejeződése után az illetékes fórumok is foglal­kozni fognak a kialakuló konkrét javaslatokkal, amelyekből egyelőre semmi pozitívum sem hozható ki. Itt említjük meg, hogy az október 1­ére jelzett kezdés az Uránia Moz­gó­ban folyó hó közepére ha­­lasztatott el, mert a gyönyörű szép berendezés csak akkorára lesz el­készíthető. Dunántúl összes evang. egyházközségeit be akarta csapni az automobilos bandita. A zajos múltú Scholtz Ernő előélete után kutat a rend­őrség.­­ Ügyesen tud védekezni a többszörösen bün­tetett szélhámos. Részletesen beszámolt az „Új- Somogy“ arról a nem mindennapi csalási manőverről, melynek a ka­posvári Magyar-Francia Biztosító In­tézet esett áldozatul s csak Polgár Ede vezértitkár óvatosságának volt köszönhető, hogy nagyobb összegű károsodást nem szenvedett az Inté­zet. Vajda Kálmán rendőrtanácsos tegnap délben kezdte meg Scholcz Ernő részletes kihallgatását. Scholcz Ernő 1919-ben az egyik vörös alakulatnak volt a parancs­noka, később főhadnagyi uniformis­ban járt. A katonai gazdasági hiva­talban másfél millió elsikkasztása után leszereltették, azonban ekkorra már kiderült, hogy sohasem volt fő­hadnagy, hanem zászlós. Később mint methodista prédikátor bukkant föl Tolna megyében és az is volt, amíg kalandokra vágyó vére újabb bűnös manipulációkba be nem ker­gette. Ekkor, valami cukorcserés csalás miatt itélte el a szekszárdi törvényszék. Kihallgatása során érdekes me­sébe kezdett és igazán zseniális mó­don kigondolt védekezését még a rendőrség is álmélkodva fogadta. A kaposvári intézet, mely őt szer­vező titkárnak vette fel, kiküldte Pécsre üzletkötésre. A vonaton meg­ismerkedett egy Nagy Kálmán nevű magát evangélikus lelkésznek mondó, előtte addig teljesen ismeretlen egyénnel, aki közölte vele, hogy teljesen ismeri a dunántúli evan­gélikus egyházak vagyoni viszonyait s ki tudja vinni, természetesen meg­felelő jutalék ellenében, hogy azok nála fognak biztosítani, így kerül­tek Bonyhádra. Itt bementek egyik vendéglőbe és Nagy bemondása alapján kitöltötték a biztosítási köt­vényeket és Nagy azt mondta, hogy ő elviszi a kötvényeket Schöll es­pereshez. Nagy tényleg el is ment és teljese­n szabályszerűen aláírva és lebélyegezve visszahozta a köt­vényeket, melyekkel Scholtz Kapos­várra utazott, Pécsett adva Nagynak találkát azzal, hogy elmennek Var­sádra és ott is biztosítanak, így meséli Soltz . . . Itt Polgár vezértitkártól fel is vette a kritikus nyolcmillió koronát és azután leutazott Pécsre, ahol az állítólagos Nagy azzal fogadta, hogy a varsádi esperes nincs otthon, menjenek Szombathelyre az evan­gélikus püspöki hivatalhoz és ott, mivel Nagynak jó összeköttetései vannak, kérni fogják, hogy a püspök adjon oly irányú bizalmas rendel­kezést, melynek értelmében minden egyházközség tartozik biztosítani a tulajdonában levő vagyont. Azonban Scholcz előadása szerint Nagy ekkor vonatra ült, ő pedig autón ment Szombathelyre és Nagykani­zsán lefogták. így meséli Scholcz az esetet, azon­ban az állítólagos Nagynak sem pontos leírását, sem lakását nem tudta megmondani. Schöll bonyhádi esperes tanú van

Next