Uj-Somogy, 1927. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-01 / 98. szám

2 említjük föl, hogy egy teljes évszázad alatt, a török hódoltság alóli felszabadulás utáni száz esztendőben, amikor a vérét vesztett országgal együtt tengődött Kaposvár is, olyan lassan, nehézkesen tért vissza az élet, a népességgyarapodás lehetősége, hogy három teljes emberöltő lepergése mindössze anynyit jelentett végül is Kaposvárnak, miszerint a lakóházainak száma megközelítette a 200-at, lakosai pedig valamicskével túlhaladták a 2000-es lélekszámot. A XIX. századba már 3000 körüli lakosával lépett be Kaposvár, hogy a század végén, azaz 1900-ban már 18.218-ig vigye fel a szaporasági rekordot, amely azonban akkor még nem érte el tetőfokát, mert a következő újabb népszámlálások alkalmával, azaz 1910-ben 24.124, 1920-ban pedig 29.470 lakossal vonta fel e város magára az országos közfigyelmet. A lélekszámbeli gyarapodás kétségtelenül illusztrácionális jelentőségű a város fejlődésének rohamossága tekintetében és pedig annyival is inkább, mert ebben az „egykéivel már ekkor kikezdett megyében itt Kaposvárott sem a természetes szaporodás eredményezte a lélekszám emelkedését, hanem a beköltöző, az ideözönlő és itt megtelepülő családok feltűnő sokasága. Fejlődött a város intézményeiben, egyes vállalatainak terjeszkedésében s igy a már bentlakókon kívül újabb beköltözők is foglalkozásra és megélhetésre találhattak abban a városban, amely mindenkor szívesen nyitott kaput és adott otthont a benne letelepülni és tisztességes munkával itt boldogulni kívánó bevándorlóknak. Mint e város ez időszerinti polgármestere, aki Kaposvár egész lakossága helyett és vele együtt fokozottan tudom méltányolni azok érdemeit, akik városunk fejlődésének kezdő sebességeit megadni el nem mulasztották, a ma históriai távlatából a múlt időkbe visszanézve, hálás érzéssel, levett kalappal és az elismerés pálmaágával kezemben állok meg azok emléke előtt, akik annak idején, 1753-ban a megye székhelyévé léptették elő városunk akkori elődjét, a fényes jövőre hivatottságából addig még semmit elárulni nem tudó Kaposvárt. Hálám és kegyeletem érzetvirágaival hódolok azok emléke előtt, akiknek köszönhető, hogy a budapest—gyékényes—zágráb—fiumei forgalom lebonyolítása Kaposvár állomás érintésével valósíttatott meg, illetve, hogy a Dombóvár—Zákány közötti összeköttetés 1872-ben kiépülhetett. Ugyancsak elismerésem és hálás köszönetem azoknak, akik a barcsi, fonyódi, siófoki és szigetvári helyiérdekű vasútvonalak egyik végállomásává, illetőleg csatlakozópontjává Kaposvárt tették és továbbá azoknak, akik a herceg Esterházy-féle hitbizomány nagy bérletének központi adminisztrációjára Kaposvárott rendezkedtek be annak idején és akik a város ma is legnagyobb ipartelepét, a cukorgyárat megépítették és üzembe helyezték, illetve tartják, sok kenyérkeresőt foglalkoztatva az ipari termelés körül. Lelki élet. Mert nagyjában ezek azok a jelentősebb tényezők és intézmények, amelyek — a szintén felsorolásra érdemes személyiségek mellett — a város fejlődésének kezdő stádiumában a lendületet adó első lökéseket kiváltották. És hálátlan az a kaposvári, aki nem ismeri el és nem tudja méltányolni azt a szerepet, amelyet az említettek valamennyien e mostani szép városunk előrejuttatásában kifejtettek. Kulturális és gazdasági fejlődés. Hogy a város lakosságának számbeli emelkedése és intézményekkel gyarapodása magával hozta a kulturális és gazdasági fejlődés erősebb lendületét is, az csak természetes és úgyszólván magától értetődő. Például a lelki élet terén a város hatalmas többségét kitevő katolikusság plébániája mellé megalakul a zsidó, majd később a református és végül az evangélikus hitközség, melyek ma is önálló lelkészségekkel szolgálják egyháztagjaik lelki érdekeit. A katolikus és a zsidó hitközség felekezeti elemi iskolát is tart fenn, illetve az előbbi csak zárdai leányelemi iskolával szolgálja a katolikus felekezeti oktatás ügyét és a népnevelést. Iskolák. A szellemi téren maradva felemlítjük, hogy a lakosság gyarapodását nyomon követte a város az elemi iskoláinak szaporításával. A középfokú oktatás terén pedig nem állott meg a főgimnáziumnál, hanem leány- és fiúpolgárin kívül fiú felsőkereskedelmi iskolát és legújabban leánygimnáziumot is létesített Kaposvár város társadalma. Színészet és egyesületi élet. A XVIII. században már olyanamilyen színészeti próbálkozások után jó idő múlva deszkabódéhoz juttatott szini kultúra 1912-ben gyönyörű színházban nyert végleges otthont. Közben a társadalom egyes rétegei az önművelés céljaira egymásután létesítették a különböző köröket, kaszinókat és egyleteket, amelyekben a közös összefogás és a társadalmi harmónia eszméje is otthonra talált s a tagok nemes szórakozása, békességet és barátságot szülő összejövetelek, mulatságok stb. a magyar nyelv művelésének és a pallérozottabb társalgási és érintkezési formáknak is előmozdítói lettek. A társadalmi egyesületek mellett az emberbaráti és közjótékonysági alakulatok is felsorakoztak, belátva azt, hogy a kultúra nemcsak tudást, illedelmet jelent, hanem emberséget is parancsol és az igazi műveltség legméltóbb fokmérője az a mód, ahogyan a kultúrember felkarolja és istápolja a mások segítségének eszméjét, az elhagyatottak, a szegények és nyomorultak arra rászoruló rétegeit. Ma kórházak nyújtanak itt enyhülést, gyógyulást a betegeknek, aggápolda fogadja be az elerőtlenedett öregeket. Árvaházban gyűjtik össze és nevelik fel itt a szülőtlen leánykákat. Népkonyhán nyernek meleg ételt a nehéz téli hónapokban a földhözragadt szegények, szakintézetben nyernek oktatást a süketnémaságra kárhoztatott gyermekek, asztaltársaságok és arra hivatott egyesületek gyűjtik össze és osztják szét a jótékonyság oltárára szánt adományokat, napközi otthonok fogadják be a déli órák alatt a távoli külső körzetekben lakó szegény kisiskolásokat, védő- és rendelőintézet veszi gondjaiba a hazának új polgárokat szülő anyákat és kisdedeket, otthonszerzés előtt áll a gazdag gyűjteményi Múzeum, több könyvtár szolgálja az olvasás útján való művelődést, igen fejlett fokon mozog a sportélet is stb. stb. Művészet. De a művészeti ágazatokban sem terheli elmaradottság Kaposvár lakosságát. Amellett, hogy itt születtek a magyar művészeti világ olyan jelesei, mint aminek pl. Rippl-Rónai József, Vaszary János, Feiks Jenő, akik valamennyien a festőművészet elismert kiválóságai, a város lakosságának vezetői is érzékkel bírnak a művészet iránt. A Kopits János által készített Kossuth Lajos-szobor, a város egyik legszebb terén, a kaposvári kis „Oktogonon“, országos vonatkozásban is elsőrangú alkotás. A város utcáinak, tereinek díszítésére alakult Szépítő Egyesület is dicséretes törekvések megvalósításával írta be nevét a város történetébe. A színházparkban egy gyönyörű szökőkút, a plébániatemplom mellett időjárás-mutató automata, a sétatéren virágágyak és díszek hirdetik az egyesület hajdani komoly működésének emlékét. Jelenleg több szobrász, festő és rajzoló iparművész él a város falai között és éppen virágvasárnapján nyílt meg a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társulat rendezésében egy csinos és gazdag anyagú kiállítás,mely jórészt helybeli művészek alkotásait mutatta be a nyilvánosságnak. Fővárosi jelesebb festőművészek is több ízben és eredménnyel rendeztek már Kaposváron tárlatokat, mégpedig a lakosság hozzáértésének és művészeti igényeinek bizonyságára, jelentős anyagi és erkölcsi eredménnyel. Zene. Az ének és zene terén az előző évtizedek alapozó munkássága után ma már beszédes eredmények meszszezengően hirdetik Kaposvárnak dalkulturai és zenészeti jószerűségét. Szimfonikus Zenekar, Lyra Zenekar, Vasutas Zenekar, Katonai Zenekar, iskolai, ifjúsági zenekarok stb. egymással nemesen vetélkedve juttatják finomabbnál-finomabb zenei élvezetekhez a város lakosságát s rajtuk kívül a városi, postás, iparos, vasutas, munkás, a kath. és ref. egyházi és a sok ifjúsági énekkar az iskolákban oly hatásosan művelik a dalkultusz mezőit, hogy minden elismerésre méltó valamennyi nyilvános szereplésük, országos vonatkozásban is kiemelkedő jelentőségű. Gazdasági kultúra. A gazdasági kultúra vázolása ma, Trianon után, Csonka-Magyarország olyan pontján, ahol a gazdasági élet lüktetésében éppen a régi határok és relációk mellett való berendezkedettség adta meg a főszínezetet, ma, mondom fölötte nehéz, mert úgyszólván még hozzávetőleges adatokkal sem lehet beszámolni azokról a károkról, amelyeket a változott viszonyok Kaposvár gazdasági életének kétségtelenül okoztak. A tranzitforgalomnak ez a hajdani jelentős állomás ma úgyszólván csak belföldi vonatkozásban jöhet számításba, a külföld felé egyelőre még várnia kell az egykori viszonyok majdani újból való visszatérésére, mi, reméljük és kormányférfiaink olaszországi sikerei után teljes joggal hisszük, most már nem várat soká magára. Mégis megemlítést érdemel Kaposvár gazdasági helyzetének ismertetése szempontjából, hogy a legnehezebb években is veszély nélkül, rendületlen szilárdsággal állotta meg helyét úgy Kaposvár város háztartása, mint pedig ez értékeiben egyébként sokat vesztő, de nem tartalékokra vagy kisegítő eszközökre támaszkodó kaposvári lakosság, amelyben az élettel és a viszonyokkal való heroikus birkózás egyaránt osztályrészül jutott úgy a tisztviselőtársadalom, mint a kereskedő és iparosréteg tagjainak. A trianoni fojtogató kéz szorításait megérezhette tulajdon testén és zsebén úgy a szellemi foglalkozást űző, mint a kézi munkájából élő ebben a városban. S a terhek bizony nyomják ma is eléggé a lakosságot, de mégsem úgy, hogy az elviselhetettlenség jellegét viselné magán ez az állapot, aminek bizonysága az, hogy az országos jelenségek, kényszeregyezségek és csődök aránylag még eléggé megkímélték Kaposvár kereskedelmi és ipari piacát. Lehetnek ugyan jelenleg is még lappangó bajok és rejtett válságok az egyeseknél, de nagy egészében mégis azt lehet mondani, hogy a szolidság pillérein felépült és régebben megalapozott kereskedelmi és ipari cégek Kaposváron általában elviselték a nehéz időket és ma már, a pénzünk stabilitása, viszonyaink konszolidáltsága folytánsokkal reményteljesebben nézhetnek az elkövetkező, sejthetőleg jobb idők és viszonyok elé. Hogy a gazdasági helyzet nem ingott meg alapjaiban, a körül elismerés illeti meg Kaposvár pénzintézeteit és ezek méltányos vezetőségét, amelyek a viszonyok mérlegelésével és az egyénenként alkalmazott méltányossággal siettek segíteni a hozzájuk fordulókon. A város vezetősége is kötelességének ismerte természetesen, hogy egyfelől az adózási terhek behajtása körüli tapintattal, lehetőség szerint kímélje az érzékenyen érintett lakosságot, de másfelől tetemes összegű külföldi kölcsönöknek hasznos beruházásokra fordításával olyan munkaalkalmat teremt ma, amelyek révén a gazdasági életbe újból visszatérhet az egészségesebb vérkeringés és a legszegényebb dolgozó rétegek is becsületes munkával kereshessék meg mindennapi kenyerüket, hogy a rajtuk keresztül forgalomba hozott pénz a fogyasztói kezekből eljusson a termelő, a pult mellett dolgozó és a szabad foglalkozásokat űző lakossághoz is. Közel 30 milliárdos befektetés létesült a város két külföldi kölcsönéből és a pár éven át tartó munkálatokból a helybeli vállalkozókon kívül az építő, szerelő és más iparágak és a munkástársadalom nem kis kereseti lehetőséghez jusson. Gyárak. A város területén levő cukor-, sör-, vas-, vaj-, szappan-, macharin-, cukorka- és más gyárak üzemében tartósabb fennakadás nem fordult elő az utóbbi 4—5 évben, ami szintén előnyös megítélésre ad alkalmat a kaposvári általános gazdasági helyzet felől. Ugyanígy a gazdasági erő jele, hogy még a nehéz idők dacára is új intézmények létesülhettek és fognak létesülni a közeljövőben Kaposváron. Középítkezés. Megépülőben van pl.a Keresk. Egyesületi székház, egy uj moziépület, továbbá a pécsi városrész uj kath. temploma, utóbbi jórészben közadakozásból. Pompásan berendezett és kiépített sportpálya, brilliáns strandfürdő szolgálja a testkultusz és nemes szórakozás ügyét. Templomépítés előtt áll az evangélikus felekezet. Gyülekezeti házat készül emelni a reformátusegyház. — Kibővül és renoválódik az itteni vármegyei közkórház. Fertőtlenítőt építtet a város. Modernfelszereléssel látta el a városi tűzoltóságot. Megszépültek a burkolás, aszfaltozás és javítás folytán a város utcái. Megépült a postapalota, a Máv. lakóházak, a távvezetékes áram központi transformáló háza és kilenc transformáló tornya, két nyilvános illemhellyel gyarapodott a város. Egész csomó kislakás létesült a baraklakók és kisegzisztenciák elhelyezésére. A leánygimnázium, a polgári fiúiskola és az ipartestület új monumentális épületekben helyeztettek el. Állandó és végleges otthonhoz jutott az anya- és gyermekvédő intézmény. ÚJ.SOMOGY Karrikatúrák a Japan—kínai konfliktushoz. 1927. május 1.