Uj-Somogy, 1927. október (9. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-01 / 222. szám

IX. évf. 222. (2402.) szám. Ara: 8 fillér. Kaposvár, 1927. október 1., szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. 6­ra 2 Pun8°- - Negyedévre 6 peng«. - Fél évre 12 peng«. —-ovi«»-— felelős szerkesztő. Hirdetések ára milim­étersoronként 10 fllér, szövegrészben 15 fillér TELEFONSZÁM: 428. Dr. THURY ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók. n­­­mséé Mirese mindenfelől. Rothermere lordot elsősorban az a körülmény ösztönözte fellépésére, hogy látta, milyen méltatlanul bán­tak el a csehek a magyarokkal a földreform során. A magyar—román vitás kérdés­sel foglalkozva azt írja egy francia folyóirat munkatársa, egy párisi egyetemi tanár, hogy Románia jog­fejtegetése jogi szempontból telje­sen elfogadhatatlan. Vatikáni körökből szerzett infor­máció szerint legközelebb aláírják a Szentszék és Románia közötti kon­kordátumot. Boris bolgár király a jövő hetet Rómában tölti, ahol Mussolinit is meglátogatja. A lapok azt írják, hogy Boris király középeurópai útján el­­jegyzi magát. A tél folyamán fogják az eljegyzést a nyilvánossággal kö­zölni. Wolff ezredesnek, a császárhű osztrák néppárt elnökének becsület­­sértési perében a bécsi másodfokú bíróság utasította az alsófokú bíró­ságot, hogy a Wolff ezredes által megnevezett tanukat, Windischgraetz herceget, Gömbös Gyulát, Eckhardt Tibort és Marsovszkyt megkeresés útján hallgassák ki. Wolffék Láger­­nak, a monarchista konzervatív nép­párt elnökének és Peisel volt állam­­tanácsosnak azt vetik a szemükre, hogy a magyarországi frankhamisí­­tókkal egyetértésben voltak. A román—cseh határon egy csempészbanda milliós károkat oko­zott a román államnak. A nyomo­zás eredményeképen most letartóz­tatták a komorzáni vámkirendeltség vezetőjét Panescu Muresan főszem­­lészt. Kiderült, hogy a csempészek a portékát a vámfőnök lakásán rak­tározták be, ahol valóságos elosztó­telep volt. Hindenburg 80. születésnapja al­kalmából, úgy a birodalmi, mint a szövetséges államokban nagyszabású amnesztiára készülnek. Hír szerint 80 elítéltnek kegyelmeznek meg, na­gyobb részt politikai bűnösöknek, köztük többeknek, akik a birodalmi elnök megsértése miatt kerültek fog­ságba. A belügyminisztériumban teg­nap délután bizalmas értekezlet, volt amely egyes kártyaklubok feloszla­tásával, más kártyaklubok megrend­­szabályozásának kérdésével foglal­kozott. Ugyanezen az értekezleten az idegen ellenőrzőosztály vezetője megtette jelentését a keleti és az északi megyékben lefolyt razziák eredményéről. Elhatározták, hogy a razziákat a zsidó ünnepek után foly­tatni fogják. Bratianu miniszterelnök a tulaj­don fiát, Bratianu Györgyöt kisebb­ségi miniszterré nevezi ki. Bratianu György készíti el az úgynevezett nemzetiségi, illetve kisebbségi tör­vényt, amellyel a kormány véglege­sen szabályozni akarja a kisebbsé­gek helyzetét. A nagyatádiak államosítani kérik polgári fiúiskolájuka­t Küldöttség megy az államosítás ügyében a kultuszmi­niszterhez. — IMspasszér Lel­ivitását kéri a község a nép­jóléti minisztert©­. A nagyatádi polgári fiúiskola, amely hosszú fennállása óta egész generációknak nyújtott alkalmat a magasabb ismeretek elsajátítására, az egyik legmostohábban elhelye­zett intézet a megyében. A szűk, nedves, földszintes épület sem egész­ségügyi, sem pedagógiai szempont­ból nem megfelelő. A község, amely fenntartója az iskolának, csak nagy anyagi áldo­zatok árán, ereje megfeszítésével tudja iskolafentartói szerepét ellátni. A fentartás terhei napról-napra emelkednek s ezért a község veze­tőiben felmerült az a terv, hogy az iskola érdekében az lenne a leg­megfelelőbb, ha az intézetet átvenné az állam. A terv nagy tetszésre ta­lált a községben. Az államosítás ügyében a jövő hónapban Burány Sándor ország­­gyűlési képviselő és vitéz dr. Ko­vács Dénes főszolgabíró vezetésé­vel nagyobb küldöttség utazik Buda­pestre, hogy gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisztertől a polgári fiúis­kola államosítását kérjék. Ez a küldöttség egyben eljár dr. Vass József népjóléti miniszternél is, akitől Nagyatádon egy kisebb tüdőbeteggondozó felállítását kérik, mert a községben és a környékén erősen kószál a fehér halál. A trianoni békeszerződést már aláírták akkor, amikor a most nyilvánosságra hozott francia jegyzék felöl tárgyalások kez­dődhettek volna,, Egyetlen felelős magyar tényezőt sem lehet hibáztatni a jobb határok elszalasztása, miatt. , A megállapított f­ékef­elté­teleken változtatni a legyőzött csonbaország kormányának nem volt módjában. Pár nap előtt a fővárosi sajtóban leleplezésszerűleg napvilágot látott egy állítólagos francia jegyzék, ame­lyet Paleologue követ a határaink kitolása tárgyában intézett volna az akkori kormányhoz. A Paleologue-féle jegyzék­terve­zet kérdésében egyik fővárosi lap a következőket írja: A nagyhatalmak 1920. január 15-én közölték az akkori magyar kor­mánnyal a békefeltételeket, erre a magyar kormány február 12-én vá­laszolt és kérte a békefeltételek egyes pontjainak módosítását. 1920. május 7-én kapta meg a magyar kormány Malerand minisz­terelnök levelét, amely bizonyos határkiigazítást helyezett kilátásba, ennek előfeltételéül felszólította a kormányt: 10 napon belül nyilat­kozzék, elfogadja-e a béke feltéte­leit? Június 4-én pedig Trianonban aláírták a békeszerződés. Mindebből világosan kitűnik és a már megszólaltatott személyiségek nyilatkozatából is nyilvánvaló, hogy úgy a katonai jellegű, mint a máv, bérbeadásával összefüggő tárgya­lások is már a békeszerződés alá­írását követő időben folytak. Ezek­nek a tárgyalgatásoknak, mintegy előzménye volt a biztatás, hogy írják csak alá a trianoni szerződés, majd aztán keresni fogják a módot a szerződés kegyetlen rendelkezé­seinek enyhítésére. Ez volt tehát a helyzet és nem mintha a priori a békefeltételek meg­változtatását lehetett volna bármi módon is elérni, a arról, hogy az ere­deti békefeltételeket enyhítsék, szó sem volt. A nem­rég megszólaltatott Lloyd George nyilatkozata azt bizonyítja, amit Mollerand kísérőlevele, hogy a békeszerződéseket, már akkor, meg­kötésük pillanatában sem szánták véglegesnek Párisban. Hogy Mil­­lerand ragaszkodott azok aláírásá­hoz, annak az akkori és az ottani atmoszférikus törekvésekben kell keresni a magyarázatát. A Paleo­logue tárgyalások, amelyek 1920. június hónapra, tehát a trianoni békeszerződés aláírását követő időre következtek, mintha csak makacs célzatos beállítás akarna lenni, hogy e tárgyalások eredményétől függött volna magának a trianoni békeszer­ződésnek enyhítése. Azt mondhat­nék, hogy e tárgyalás előfeltétele a trianoni paktum elfogadása és ma­gában a tárgyalásban a közgazda­­sági ellenszolgáltatás játszották a feltételt. Ha e tárgyalások nem ve­zettek eredményre, akkor azért nem a magyar politikusok a hibásak. Bűn nem terheli azokat, akik kank­­tátorok voltak, hiszen megeshetett volna, hogy az orosz hadsereg le­győzi a magyar és a lengyel csapa­tot és bevonul Magyarországba. Senki sem érdemel ebben az ügyben szem­rehányást, mert a megfelelő ered­ményhez csak egy hiányzott, a jó­szerencse. Somogyvármegye virtuséi. V. Kopári Jenő kereskedő (kétsz.) 2041-58 Gróf Széchenyi Aladár fb. Rinyakovácsi 2030-16 Horváth Pál plébános Kinti (kétsz.) 1958-12 Dr. Mester György bérlő Zics (kétsz.) 1954-02 Nádassy Elek fb. Nemeske 1946-57 Kammerer Ferenc fb. Almás­­keresztur 1941-10 Gróf Somssich József fb. Kivadár 1940-27 Horváth Mihály fb. Somogy­­tur (kétsz.) 1940-02 Jelinek Miksa kereskedő Kaposvár 1931-35 Dr. Csorba Sándor fb. Nagybajom (kétsz.) ur 1915-64 Dr. Kunffy Lajos fb. Somogy­im­ (kétsz.) 1879 — Nagy György fb. Nagybajom 1867-73 Fodor Jenő igazgató Szent- Imre (kétsz.) 1843-04 Dr. Matolcsy Sándor ügyv. Kaposvár (kétsz.) 1843-04 Zoltán József fb. Kiskorpád (kétsz.) 1805-10 Frank Izsó kereskedő Ka­posvár 1785-98 Ifj. dr. Goszthony Mihály fb. Bárdibükk (kétsz.) 1776-16 Fleiner Samu háztulajdonos Kaposvár 1759-65 Mittelmann Jenő gyógysz. Kaposvár (kétsz.) 1758-85 Mándy Géza bérlő Somogy­­, udvarhely (kétsz.) 1756-60 Lázár Dezső szabó Kaposv. 1724-16 Zucker Ármin kereskedő Kaposvár 1684-04

Next