Uj-Somogy, 1927. november (9. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-01 / 248. szám

IX. évf. 248. (2428.) szám. Ára: 10 fillér. Kaposvár, 1927. november 1., kedd. * Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak . KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. —““T" Egy hóra 2 pengő. — Negyedévre 6 pengő. — Fél évre 12 pengő.— ■■ ** Gl©.1088ZerkesZtő : Hirdetések ára milimétersoronként 10 fillér, szövegrészben 15 fillér. TELEFONSZÁM: 128. Dr. THURY ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb Áron díjazandók. Nagy érdeklődés mellett folyt le az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara vasárnapi közgyűlése. Meller Henrik a költségvetés során éles támadásban részesítette a kamarát. Az elnökség összes javaslatai keresztül mentek a közgyűlésen. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel tartotta rendes őszi közgyűlését a vármegyeház nagytermében. A közgyűlésen Baranya-, Tolna-, Somogy- és Zalavármegyék gazdaközönsége oly nagy számban jelent meg, hogy amikor Hoyos Miksa gróf megnyitotta a közgyűlést, a tagok teljesen megtöltötték a széksorokat. Hoyos gróf az elnöki megnyitója során üdvözölte a megjelenteket s bejelentette, hogy az egész évi működésről szóló jegyzőkönyvet majd a tavaszi közgyűlés alkalmával terjesztik be. Az igazgatói jelentés során Kisiván János a közbirtokosságok erdőjövedelmének forgalmi adó alá vonása ellen jelentette be tiltakozását. Ugyancsak ilyen értelemben szólalt fel Kovács János (Kisdobsza) is. A felszólalásokra gróf Hoyos elnök válaszolt azzal, hogy a kamara felterjesztést fog intézni a földmivelésügyi miniszterhez és megkeresést a pénzügyigazgatósághoz, hogy a tapasztalt visszás helyzet megszüntettessék. Meller Henrik (Csurgó), a sommásmunkások balesetbiztosítási ügyében szólalt fel. A felszólalásra azonnal válaszolt gróf Hoyos elnök azzal, hogy a munkások és munkaadók viszonya törvény szerint van szabályozva. Az 1928. évi költségirányzat beterjesztése előtt Meller Henrik azon óhaját nyilvánította, hogy célirányos lenne a költségvetést a kamara tagjainak a közgyűlést megelőzőleg, idejekorán megküldeni, hogy kellő áttanulmányozás után ahhoz a közgyűlésen hozzászólhassanak. Rosszul esett hallania, hogy a kamara gazdálkodásában deficit van. Nem tartja helyes gazdálkodásnak a ráfizetés olyaténképeni megszüntetését, hogy felemeljék a kamarai illetékeket. Tiltakozását jelentette be a gazdák nagy megterhelése ellen, mert lehetetlen, hogy az elnökség újabb terheket rójjon a gazdákra, amikor épen a kamara hivatása az, hogy küzdjön a gazdák minden megterhelése ellen. Nyújtózkodjék a Kamara addig, amíg a takaró ér s ne igyekezzék olyan dolgokat alkotni, amelyeket anyagilag nem bír el. A közgyűlés nagy érdeklődéssel hallgatta Meller Henrik szavait, amelyekre azonnal válaszolt gróf Hoyos Miksa. Az elnök védte a kamara igazát, — szerinte — a kamara hivatása agyon van ütve, ha nincs pénz. Majd a költségvetést terjesztette elő. Volt olyan vállalkozása az elmúlt évben a kamarának, amelynél 3000 pengő ráfizetése van. A költségvetés ismertetése során gróf Hoyos röviden ismertette az egyes tételeket s azzal indokolta a költségvetés ilyen összeállítását, hogy: vagy csinálnak egy intézményt, vagy nem! Lehet azt mondani, hogy a vezetés rossz, nem felel meg, azonban ő ideálisan fogja fel a dolgot s mindent elkövet a gazdaérdekekért s ezt csak úgy lehet keresztül vinni, ha van hozzá pénz. Lehet a kamaránál 5 tisztviselővel is dolgozni, azonban ha ezt igy akarják, akkor ezt ő nélküle s az elnökkel szolidáris alelnökök nélkül csinálják meg. Az illetékek felemelésére feltétlen szükség van, mert a gazdáknak a saját intézményükre áldozni kell. A kamara egy időben bevételeinek fokozására rézgálic- és műtrágya-üzleteket kötött, azonban ezt az egyes altruista intézmények rossz néven vették. Érveléseinek alátámasztására a németországi kamarák költségvetéseit ismertette azzal, hogy a kamarának új helyiségről is kell gondoskodni, legalább 50 évre. Gróf Hoyos elnök meggyőző érveinek hatása alatt a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá az elnök fejtegetéseit s egyhangúlag fogadta el a költségelőirányzatot. Szily Tamás (Gödre) nyug. főispán, országgyűlési képviselő az illeték felemelése mellett tört lándzsát s mindenben helyeselte az elnök érveléseit. Az elnök bejelentése szerint tehát előterjesztést fognak tenni a földművelésügyi miniszternek az illeték felemelése iránt. A költségelőirányzat letárgyalása után a tárgysorozat egyes pontjai felett egyhangúlag hozta meg határozatát a közgyűlés. Egész januárig itt marad a teljes színtársulat. Ha lehet, még január első felében is lesznek Kaposváron színi előadások. — A színügyi bizottság tiszta helyzetet teremtett vasárnap a szezon kaposvári tartama és a lejátszandó műsordarabok tekintetében. — A bérlők és a nagyközönség nivós előadásokat elsőrendű erőkkel fog élvezni a szezon egész ideje alatt. Kaposvár színházpártoló közönségében meglehetős izgalmat keltettek azok a híradások, amelyek a „Pécsi Napló“ közlései nyomán Kaposvárott is ismeretesek lettek a helyi sajtó közvetítésével és amelyek arra vonatkoztak, hogy Fodor színigazgató november 17-én az egyik komplett társulatával, mégpedig a prózaival, bevonulna Pécsre és onnan csak két héttel későbben térne vissza, amely két hét alatt pedig itt Kaposváron az operett-együttes a maga teljességében maradna és játszana, hogy azután két heti időre felváltsa a társulatnak addig Pécsen játszó másik felét, a prózait. A közönség körében támadt nyugtalanság folytán a város közönségének érdekei fölött féltékenyen őrködő dr. Vétek György polgármester haladéktalanul összehívta a színügyi bizottságot, hogy magának Fodor direktornak a jelenlétében letárgyalható legyen ennek az ügynek a mibenléte. Miután a csaknem teljes számban összeült szinügyi bizottság közel másfélórás vitában tisztázta a helyzetet és miután a polgármesterrel együtt a bizottság minden felszólaló tagja a kaposvári bérlők és a nagyközönség érdekében a legerélyesebben szállott síkra amellett, hogy Kaposvár nem lehet másodrangú állomása a pécsi szinikerületnek, hanem Péccsel teljesen egyenlő rangú és egyenlő jogú szerződő fél, amely a megállapodásoktól nem hajlandó eltérni és azért ragaszkodik ahhoz, hogy az eredeti terv szerinti ideig, azaz legalább január 1-ig tartassanak Kaposvárott színházi előadások, mégis azzal, hogy december 16-ától a társulatnak egy része már Pécsett is játszhatik, amint az már annak idején mindkét város tanácsa és közös szinügyi bizottsága által elfogadtatott. Ennek az álláspontnak az ismételt leszögezése mellett behatóan foglalkozott a bizottság a Fodor igazgató által előadott amaz okokkal, amelyek őt arra késztették, hogy a szinikerületéhez tartozó társvárosok közül egyelőre Baján és később Pécsett párhuzamosan tartson néhány előadást a társulatnak itt Kaposvárott nem foglalkoztatott erőivel. A tárgyalások eredményeként azután kimondotta a színügyi bizottság, hogy a a teljes Fodor-társulat köteles január elejéig Kaposvárott, mint törzsállomáson, maradni és játszani, mégis — ha megfelelő összeállítású műsort terjeszt a direktor a bizottság elé és pedig az elsőrangú szereplők kaposvári felléptével, akkor — nem emel kifogást az ellen, hogy a társulat egy része vendégjátékokkal szórakoztassa egyszer-másszor Baja, illetve alkalmas időben Pécs színpártoló közönségét, ha beigazolást nyer, hogy a kaposvári előadásoknak sem díszletek, sem kellékek, sem ruhák, öltözékek, sem díszletező munka és gyorsaság tekintetében nem válik hátrányára a túlszervezett társulat egyébként jóhírű tagjainak az említett társvárosokban való foglalkoztatása. Úgy a drámai, mint az operett-együttes egyfolytában legfeljebb 8 napig lehet távol. E határozat fényesen dokumentálja egyfelől azt, hogy a szikügyi bizottság teljes eréllyel védi meg a bérlők és színházlátogatók érdekeit, de bizonyítja másfelől azt is, hogy a színigazgató jogos érdekeinek sem lehet hathatósabb felkarolója, mint a színügyi bizottság. Amennyiben a színügyi bizottság legközelebbi, ülése elfogadja és magáévá teszi a nívóban, kiállításban, szereplők elsőrangúságában biztosítottnak látszó műsort és úgy a közönségnek, mint a direkciónak kedve lesz hozzá, akkor valószínű, hogy január 8-ig, esetleg 15-ig fog tartani a kaposvári színi szezon. Ezek után nem indokolt többé a közönség nyugtalankodása, amennyiben a Pécsre távozás izgalmai feleslegessé váltak Kaposvár színpártoló köreiben.